Paradicsomleves

Néhány napja tartottuk a lánykám születésnapját, és a torta mellett a menüt is ő rendelte. Persze sorolta a kedvenceit, a rántott csirkecombot, a majonézes kukoricát... És milyen leves legyen? Naiv szülő: biztos húslevest kér, azt szereti...
Na persze! Helyette jött maga a vendégek rémálma: a paradicsomleves. Betűtésztával. Becsületükre váljék, egész hősiesen ették... Na jó, nem éppen "ünnepi" étel, de a menü többi része sem az volt.
Nem ünnepi, egyszerűen csak finom. És mi kell több ennél? :))

Rém egyszerű leves, amit szinte mindig sűrített paradicsomból készítek, ugyanis ritkán akad a minikertünkben annyi paradicsom, hogy be is főzzünk belőle. Nem bonyolítom túl: kevés olajat  löttyintek egy fazékba - amikor felforrósodik, rákanalazom a pürét, kicsit "lepirítom". Meghintem egy kevés liszttel, majd - folyamatos kevergetés közben - felöntöm vízzel. Én úgy szeretem, ha inkább krémes marad a leves, ezért külön figyelek a víz mennyiségére, nem szoktam hígra készíteni. Egy csipet só, kevés cukor, szárított bazsalikom és felforralom. Pár perc forralás után hozzáadok néhány maréknyi betűtésztát, megvárom, míg újra felforr, majd lezárom a tűzhelyet és fedő alatt hagyom, hogy a tészta megpuhuljon a lében.
Részemről frissen tépett bazsalikommal szeretem, azt csak a főzés legvégén szoktam a leveshez adni, de a gyerkőc miatt mostanában inkább szárítottal készítem, ugyanis nem bírja az úszkáló zöld izéket. Nem értem... :D

Hozzávalók: 2-3 halmos evőkanál paradicsompüré, 1 erős evőkanál liszt, kb. 1 l víz, olaj, só, cukor, bazsalikom ízlés szerint, 2-3 maroknyi betűtészta.