2013. május 28., kedd

Meggyes-ribizlis (vajas) piskóta

Ritkán készítem ezt a piskótát, olyankor gyümölcsökkel, leginkább meggyel megszórva sütöm. Nagyon finom, szeretjük is, bár az igazat megvallva nekem az a vizes piskóta a legfinomabb, amit még a mamám tanított gyerekkoromban. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra, a meggybefőttet szűrőbe teszem - most mirelit fekete ribizlit is tettem hozzá. A tojásfehérjéket kemény habbá verem. A puha vajat (robotgéppel) habosra keverem a cukorral és egy csipet sóval, és egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját is. Alaposan kihabosítom. A vajas masszát kézi habverővel összeforgatom a sütőporral elkevert liszt felével, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, végül a maradék sütőporos lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát.
A gyümölcsöket megszórom 1-2 csipet liszttel, összeforgatom, majd a tésztára szórom. Az előmelegített sütőbe tolom a tepsit, kb. 10 perc elteltével mérsékelem a hőmérsékletet 160-170 °C-ra és tűpróbáig sütöm a piskótát. Kihűtve, (vaníliás) porcukorral megszórva, kisebb kockákra szeletelve kínálom.


Hozzávalók: 200 g puha vaj, 200 g cukor (egy része lehet vaníliás), csipet só, 6 normál méretű tojás, 250 g finomliszt, 10 g sütőpor, 250-350 g meggybefőtt és fekete ribizli (szezonon kívül mirelit és/vagy befőtt, szezonban friss), illetve más tetszőleges gyümölcs, további 1-2 csipet liszt a gyümölcsökre.
Tetszik? A tányér a SütniFőzni.hu-ról származik. :)
Tovább olvasom...

2013. május 22., szerda

Akácvirág likőr

Egy kis szünet után újra itt - nem mondom, hogy frissen, nem is kipihenten, de egy új recepttel. :) A fotókat nézzétek el légyszi', igaz hétvégén épp egy jó kis bodzázás közben jutott eszembe, hogy fel kellene tenni ezt a likőrt, de persze akácvirágokat elfelejtettem gyűjteni a fotóhoz. :/ Azt pedig végképp nézzétek el, hogy idén valószínűleg már lecsúsztatok az elkészítéséről :( - bár az ország hűvösebb területein lehet, hogy még lehet találni javában virágzó akácfákat. (?)


Először természetesen akácvirágot kell gyűjteni - naaagy mennyiséget. Lehetőleg teljesen kinyílt, illatozó virágokat, amik még nem indultak hervadásnak. Lehetőleg olyan helyről, ahol nem szennyeződtek, így elég csak a rovarokat lerázni a virágokról, mert vízzel leöblíteni nem igazán kellene ezeket.
A virágokat a szárról leszedegetem (egyszerűen egyik kezemmel megfogom a szárat, a másik kezemmel két ujjam közé csippentve az aljától a tetejéig végighúzom az ujjaimat), üvegbe teszem. Hozzákarikázok egy nagyobb citromot (elég vékonyan -fehér rész nélkül- belehámozni a héját, nem szükséges a húsát is beletenni, ha valakinek így szimpatikusabb), majd felöntöm annyi vodkával, ami ellepi a virágokat. Hűtőbe teszem és az üveget naponta felrázva, kb. egy hétig érlelem. Ezalatt a virágok elvesztik fehér színüket, szinte üvegessé válnak - amikor ez megtörténik, leszűrhető.
A szűrés először egy sűrű szövésű szitán/apró lyukú szűrőn történik: a citromot kiveszem, a virágokat pedig alaposan kinyomkodom, több részletben, hogy a lehető legkevesebb vodka maradjon bennük. Másodszor kávéfilteren szűröm át: ezután teljesen áttetsző, tiszta folyadékot kapok, aminek halványsárga színe van. Az akácos vodkát alaposan kitisztított (csírátlanított) üvegbe öntöm, 4-5 dl-enként 10 dkg cukrot adok hozzá - érdemes először kevesebbet, majd miután feloldódik, meg kell kóstolni és ha édesebbre szeretnénk, akkor tovább édesíteni.
Néhány hétig (hónapig) érdemes tovább érlelni, de már "frissen" is finom. Behűtve vagy hűtött pohárban kínálom.


Hozzávalók: akácvirág (sok), vodka (amennyi a virágot ellepi), citrom (1 liter vodkához 1 nagyobb citrom), cukor (1 liter vodkához kb. 200-250 g).
Virágos likőr még: bodzás v1, bodzás v2
Tovább olvasom...