2011. június 9., csütörtök

Rebarbara(s)tart

Kaptam rebarbarááát! A "meglepetést" ismét szepy követte el (köff! :*), egy óriási adagot küldött, amit persze muszáj volt azonnal megkóstolnunk, mert mi - hátrányosan vidékiek - még csak nem is láttunk korábban rebarbarát, nem hogy kóstoltuk volna. Elsőként egy tart készült, ami olyan, de olyan finom lett, hogy életmódváltás és diéta ide vagy oda, muszáj volt este 7-kor 3 szeletet megennem belőle.


A recept ismét a GoodFoodos csábító desszertek közül származik - mekkora királyság már, hogy megtaláltam a kupiban ezt a könyvet! Fahéjas omlós tészta az alapja, amihez a lisztet, porcukrot, fahéjat és sót összeszitáltam, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat (ezt a könyv szerint késes robotgéppel kellene végeztetni, de nekem még mindig nincs olyan, így kézzel gyúrtam - szuper lett így is). Hozzáadtam egy tojás sárgáját és a hideg vizet, gyors mozdulatokkal összedolgoztam és folpackba bugyolálva betettem a hűtőszekrénybe pihenni (GF szerint 45 perc, nálam 90 perc volt, mert közben meggyet fagyasztottam, lekvárt főztem...).
A pihentetés alatt a rebarbarát megmostam (vékonyabb szálakat válogattam hozzá), megfosztottam azoktól a héjdaraboktól, amelyektől nagyon meg akart válni, majd feldaraboltam 3-4 centis falatokra. A sütőt bekapcsoltam 200 °C-ra és előkészítettem egy levehető oldalú piteformát (gazdaságos fajta, úgy 24 centi átmérőjű, 3,5 cm magas lehet), amit kibéleltem a vékonyra nyújtott fahéjas tésztával. A tésztát villával alaposan megszurkáltam, majd egy alufóliával letakartam (ennyi, nem kell lesúlyozni). A sütőbe tolva 15 percig sütöttem, amíg egy kis színt magára kapott, majd kivettem (és jól megégettem az ujjaim, így most két nagy vízhólyag is segít a gépelésben), a fólia helyére rendeztem a felaprított rebarbarát és megszórtam nádcukorral. Visszatettem a sütőbe (ez milyen jó érzés volt a frissen pörkölt ujjaimmal) és további 20 percig sütöttem.


Amikor a rebarbara megsült, kivettem a sütőből a félkész desszertet és a sütő hőjét mérsékeltem (160 °C). A tejfölt elkevertem a cukorral és a tojással, majd ezt a keveréket a lepény tetejére csorgattam. Egy kevés cukrot elkevertem fahéjjal, ezzel megszórtam a sütemény tetejét és az egészet visszatoltam a sütőbe addig, amíg a tejföl megszilárdult (15 perc). Langyosra hűlve bontottuk meg. :)
Nagyon finom desszert, egyetlen hátránya, hogy a rebarbara túl sok levet enged és ez szeletelésnél elszabadul, némileg rontva az összképet, de hát kit ééérdekel? Engem aztán nem. :))


Hozzávalók...
...az omlós tésztához:
175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 350 g rebarbara, 85 g nádcukor, továbbá 250 g tejföl (eredetileg 284 ml, muhaha...), 25 g cukor, 1 egész tojás;
...a tetejére: 1 teáskanál cukor és 1/2 teáskanál őrölt fahéj keveréke.
Tovább olvasom...

2011. június 8., szerda

Epres Erzsébet

A visszatérő látogatók biztosan észrevették már, hogy a közelmúltban változtattam egy kicsit az oldal megjelenésén. Az oldalsávban látható fotók válogatása közben ötlött fel bennem a gondolat, hogy az egyik tavaly készített Kifőztük-desszertet újratöltsem az eperszezonban. Emlékeztek még Citromos Erzsébetre? Nos, itt van Erzsi új ruhában. :)


Az elkészítése ugyanaz, mint az eredeti változatnál, annyi módosítással, hogy citromlé helyett eperpüréből (eperpüré: az eperhez egy kevés friss citromlevet facsarok, majd turmixolom és átszűröm) és étcsokoládé helyett fehérből készül. A krém kissé lágy, fontos, hogy jól lehűtött alapanyagokból készüljön és még így is gyorsan kell dolgozni vele (érdemes nem 30 fokos konyhában készíteni a desszertet), illetve ha vendégeknek készül, összeállítás után akár fagyasztóban is lehet dermeszteni 1 órán keresztül, tálalásig. Ugyanezzel a krémmel remekül működik a poharas változat, azaz Böske :)) is, érdemes kipróbálni.


Hozzávalók az eperkrémhez (4-6 adag): 20 dkg eper, kevés citromlé, 3-4 dkg porcukor (vagy ízlés szerint), 7-8 dkg (sűrű) tejföl, 1 dl tejszínhab, 1 zselatin fix (vagy kb. 2 habfixáló).
Tovább olvasom...

2011. június 5., vasárnap

Vigyázz, kész...eper!

Javában dúl az eperszezon, epret eszünk eperrel: magában, levesként, desszertként, italban, mindenben, mindenhogyan. Idén a kertben is nagyon sok terem, az első hatalmas szemek után az igazi meleg beköszöntével megérkeztek a mézédes, apróbb szemű darabok is, amik hihetetlen iramban érnek. Ilyenkor jön el a "télre mentés" ideje: mehet a fagyasztóba, aszalóba, és persze az üvegekbe is.


Most szerencsésen érik az eper: átlagban 1,5-2 kilónként lehet szedni a termést. Én apránként szeretem eltenni, mert így nem utálom meg a befőzést már az első gyümölcsnél. :D Valamelyik évben egy este több, mint 6 kilót szedtem le, mindezt azután, hogy a szomszédoknak kiosztottam a maguk kis kilós adagját. Azért ezt a mennyiséget leszedni, átválogatni, megtisztítani, majd feldolgozni nem egy gyors mutatvány - kellett is úgy két év, mire újra vállalkoztam az eperlekvárra. :D Emiatt is örülök különösen a mostani évnek, egyszerre kis adagokban, különböző ízben készülhetnek a lekvárok.


Az alapváltozat nálam vaníliával van ízesítve, ebből készül(t) a legtöbb, ezzel párban főztem néhány üveg mézeset is. Az ízesített változatoknál csak olyan fűszereket terveztem, amik az eperrel biztosan jól passzolnak, az ötletekhez ezen az oldalon kaptam megerősítést. Eddig mézes-gyömbéres és bazsalikomos-vaníliás készült. A gyereknépnek utóbbi ízlett jobban, a gyömbéres viszont nekem lett nagy kedvenc. Tervben még a levendulás változat, végre nyílik, így szerintem a mai szedésből elkészül ez az íz is.


Hogy miért eresztettem ilyen bő lére a dumát? :) Nemrég a nővéremmel szóba került az eperlekvár és a hogyan? Éppen vásároltunk, így rámutattam a 3:1-ben zselésítőre: hát azzal! Na jó, de mégis hogyan? Megfordítod a zacsit és úgy. :) 
Kezdő háziasszonyként próbáltam lekvárfőzésben a hagyományokat követni, aztán néhány gyümölcs esetében rájöttem, hogy inkább mégsem kellene. A sok cukor az epernél a mi ízlésünk szerint nem igazán hozott jó eredményt, így maradt a készen kapható zselésítő. Azon ugye rajta van, hogy hogyan használjuk, felesleges lenne erről értekezést tartani, tehát a szó szoros értelmében vett recept most nincs. :) Csak egy rövid megjegyzés: a gyömbért, vaníliát, mézet a cukorral együtt, a főzés elején, a bazsalikomot viszont a főzés végén tettem a lekvárhoz. Más nincs, itt a pont. :)


Eperízek...
...vaníliás:
1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 25-30 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...mézes-vaníliás: 1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 12-15 dkg méz, 12-15 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...mézes-gyömbéres: 1 kg eperhez 6 dkg friss gyömbér reszelve (ezzel a mennyiséggel csípős lesz a lekvár, aki nem szereti így, használjon kevesebb gyömbért), 1 citrom leve, 20 dkg méz, 10 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...bazsalikomos-vaníliás: 1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 25-30 dkg cukor, 8-10 bazsalikomlevél aprítva, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint.
Levendulás és rebarbarás lekvár itt találhatók a blogon. :)
A végére egy gondolat egy másik kiváló tartósítási módszerről, a fagyasztásról: az eper hajlamos a fagyasztóban összenyomódni, főleg, ha nagyobb csomagokat készítünk, én nem igazán szeretem így eltenni. Ezért az epret (málnát, szedret...) egy papír kéztörlővel bélelt tálcán fagyasztom (gurulósra), majd egy-két nap elteltével (amikor már megfagyott és még eszembe is jut :D), átpakolom egy zacskóba. Ennyi. :))

Tovább olvasom...

2011. június 2., csütörtök

Darálós keksz Graham liszttel

Nemrég ovis kiránduláson voltunk, arra sütöttem ezeket az apróságokat. Már egy ideje előszeretettel csempészek egy kis Graham lisztet a sütikbe, keltekbe, most ezt a kekszet is kipróbáltam vele. Fincsi lett, a gyerkőcök is szívesen ették, úgyhogy nagyon nem tűnhetett fel nekik a csalás. :))


Nagyjából ugyanúgy készült, mint a hagyományos darálós keksz. A cukor, vaj és tojások kikeverése után hozzáadtam a Graham lisztet, ezután feleztem az adagot és ekkor dolgoztam a fél adagokba a maradék lisztet, sütőport és ízesítőket. Fél-egy órás pihentetés után ledaráltam :)) a tésztákat és mehettek is a 170-180 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 15 perc alatt készre sültek.


Hozzávalók egy teljes adaghoz:
25 dkg puha vaj (vagy margarin), 10 dkg nádcukor, 10 dkg házi vaníliás cukor, 2 db tojás, pici só, 30 dkg Graham liszt, 30 dkg finomliszt, 2 csomag sütőpor, 1-2 evőkanál tej (ha szükséges), továbbá tetszés szerint ízesítők.
Én felezett adagban készítettem, így a kakaóshoz kb. 3 dkg holland kakaóport, a fahéjashoz 1 csapott evőkanál őrölt fahéjat tettem - teljes adagnál ezek a mennyiségek természetesen duplázandók.
Tovább olvasom...

2011. május 29., vasárnap

Epres habcsóktorta

Neeem, nem "a" pavlova. :)
Az alapreceptet a GoodFood magazine "101 csábító desszert" című kis könyvecskéjében láttam meg (nézegettem, dédelgettem, végül rászántam magam...). Az én tortám az elérhető hozzávalók függvényében némi változtatással készült - igen finomra sikerült, lesz ismétlés. :))


A sütőt előmelegítettem (180 °C). A tortaalaphoz a vajat félig megolvasztottam és hagytam kihűlni. A tortakarikát beállítottam, sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem és az oldalát az olvasztott vajjal vékonyan kikentem. A mogyorót a cukor egy részével kávédarálóban megőröltem, a tojásokat szétválasztottam.
A vajat - gépi habverővel - néhány perc alatt habosra kevertem a cukorral, majd beledolgoztam az egész tojásokat és a tojássárgákat is. Ezután egy kézi habverővel összeforgattam a liszttel, sütőporral, mogyoróval és a tejjel, végül belesimítottam az előkészített tortaformába.
A habcsókhoz a fehérjéket (az eredeti recept nagy tojásokat használ, nekem csak közepesek voltak itthon, így használtam hozzá plusz fehérjéket is) picurka sóval keményre vertem, majd fokozatosan hozzáadtam a cukrot és egy kevés ecetet is. Fényesre, keményre vertem, amíg a tojáshabból csúcsot lehetett húzni. Ezt a habot simítottam a mogyorós tésztára, végül az előmelegített sütőbe toltam és addig sütöttem, amíg a habcsók ropogós kérget kapott (ez a könyv szerint 45 perc, szerintem több, de mindenképpen méret- és sütőfüggő). Figyelem: a habcsók nem szárad, hanem sül, tehát nem lesz hófehér! :) Miután megsült, először a formában hagytam hűlni, majd egy késsel óvatosan körbevágva a karikát eltávolítottam és rácson hagytam teljesen kihűlni.
A tortát közvetlenül tálalás előtt fejeztem be. A habhoz az epret megmostam, megtisztítottam és egy kanálnyi citromlével összeturmixoltam, végül átszűrtem, hogy a magok zömét a desszerten kívül tudjam. A tejszínt habfixálóval és cukorral felvertem, majd egy kézi habverővel óvatosan, részletekben, beleforgattam az eperpürét. Az epres habot a tortára kanalaztam, végül néhány egész eperszemet halmoztam a tetejére. Ééés kész!


Hozzávalók egy 28 cm-es formához (ez az eredeti adag duplája, tehát a lentiek nyugodtan felezhetők egy 20 cm-es tortához)...
...a tésztához: 20 dkg vaj, 20 dkg cukor, 2 egész tojás, 4 tojás sárgája, 17 dkg liszt, fél teáskanál sütőpor (2-3 g), 5 dkg pirított törökmogyoró (eredetileg pisztácia) finomra darálva (a cukorból 5 dkg-ot elvettem és azzal együtt őröltem meg), 4 evőkanál (60 ml) tej;
...a habcsókhoz: 4+2 tojás fehérje, pici só, 25 dkg cukor, 2 teáskanál ecet;
...az eperhabhoz: 3 dl habtejszín, 5 evőkanál cukor (10 dkg), 50 dkg eper, 1 evőkanálnyi frissen facsart citromlé, 3 csomag (30 g) habfixáló (vagy zselatin fix vagy bármilyen más fixáló előírás szerint);
...a tetejére: szép eperszemek díszítésnek.
Tovább olvasom...

2011. május 28., szombat

Aranygaluska

Amióta lerohant minket a nyár, nem igazán sütök. Legalábbis nem keltet, főleg nem saját fogyasztásra. Mostanra jelentkeztek nálam az első elvonási tünetek :), így jöhetett valami finom, nem túl macerás darab és az aranygaluskára esett a választásom. Kövezzetek meg, de szerintem aranygaluskának nagyjából bármilyen édes kelt tészta megfelel. A kedvenc, ami mindig ízlik, esetleg egy kicsit lágyabbra hagyva, mint máskor. Így aztán nem is szoktam "bevált" receptből dolgozni, csak pakolom a hozzávalókat aszerint, miből mennyi van éppen itthon.


A tészta hozzávalóit kenyérsütőgépbe teszem, amikor dagasztani kezd, igazítom. Kell bele liszt, cukor, tej, tojás és vaj - na jó, meg egy kis élesztő. :)) Van, amikor kevesebb vajat teszek bele vagy éppen több tojást, még soha nem nyúltam mellé. Amíg a gép dolgozik, elkészítem a cukros diót - én szeretem, ha nagyon finomra van őrölve a dió, ezért nem is diódarálón, hanem a fűszerekhez használt kávédarálómon őrlöm meg. A dió olajos, így magában nem szerencsés a darálóba tenni: fele-fele arányban a cukrot is vele darálom.  
A tésztát a kenyérsütőben hagyom kelni is. Amikor duplájára dagadt, megolvasztom a vajat és kikenek vele egy közepes tepsit. Az olvasztott vajba mártott evőkanállal galuskákat szaggatok a tésztából, ezeket megforgatom a vajban, majd a cukros dióban és már mehetnek is (lazán) a tepsibe. Folpackkal letakarva hagyom duplájára kelni a gombócokat, ezután mehet az előmelegített sütőbe (180 °C), ahol nagyjából fél óra alatt szép pirosra sül. Vanília- vagy csokimártással (sodóval) kínálom.


Most belekerült...
...a tésztába:
50 dkg liszt (25 dkg rétes-, 25 dkg finomliszt), 8-9 dkg cukor (4 evőkanál), kb. 2,3 dl tej, kevés vanília eszencia, 1 egész tojás, 6-7 dkg vaj, csipet só, 2-2,5 dkg élesztő;
...a formázáshoz: 10 dkg vaj, 35 dkg cukros dió (fele-fele arányban a dió és a cukor, vagy ízlés szerint).
Az elmúlt évek alatt nekem az vált be, amikor egy sorba rakosgatom a galuskákat (és nem több sorban rétegezem). Ennek figyelembe vételével ez a mennyiség egy közepes tepsire (kb. 25x35 cm) elég.
Tovább olvasom...

2011. május 24., kedd

Kókuszfagylalt

Készítettem már kókuszfagyit, többször is, de valahogy egyik sem lett az igazi. Ez a változat akár az is lehetne, de az állagával még vannak bajaim - igaz, amíg nem szerzek be egy rendes konyhai robotgépet, addig nem is várok csodákat. :) Mindenesetre nagyon finom fagyi, főzött alappal, akik pedig bírják a kókuszreszeléket a fagylaltban, biztosan nem lesz kivetnivalójuk benne.


Az alaphoz a tej és tejszín keverékét felforralom, beleteszem a kókuszreszeléket és együtt főzöm rövid ideig. Ezután állni hagyom 15-30 percig, majd amennyire csak tudom, pépesítem. A tűzhelyre visszatéve - a cukorból, tojássárgából, keményítőből, sóból és kevés tejszínből álló keverékkel - besűrítem. Alaposan behűtöm (egy éjszaka a hűtőszekrényben), végül félkeményre vert tejszínnel lazítva, fagylaltgéppel kifagyasztom.


Hozzávalók: 2 dl tej, 2 dl tejszín, 7 dkg kókuszreszelék, a sűrítéshez 5 evőkanál cukor, 2 tojás sárgája, 1 teáskanál keményítő, picurka só, kb. 0,5 dl tejszín, továbbá 1,5-2 dl tejszín félkemény habbá verve.
A tej lecserélésével készülhet teljes egészében tejszínből. Esztétikai info: mivel tojássárgát tartalmaz, a kész fagyi nem lesz hófehér!
Tovább olvasom...