2009. augusztus 14., péntek

Kelkáposzta (krém)leves

Majdnem frankfurti. :)
Sok tekintetben olyan vagyok, mint egy gyerek, például szeretem a gumicukrot és a rajzfilmeket, sokszor alulról eszem a fagyit ... és nem szeretem az úszkáló (zöld) "izéket" a levesben. A kelkáposzta is amolyan "izéféle", ráadásul a frankfurtiban csak úgy hemzsegnek. :))) Elsősorban azért, hogy én megegyem - gyermekessé válásom óta pedig azért, hogy a gyermek is megegye -, én bizony eltüntetem a leveleket a léből. A legegyszerűbb módon: botmixerrel. Így született meg a frankfurti krémleves - vagy nevezzük csak kelkáposzta levesnek.


A leveshez a káposztát, a burgonyát és a hagymát durvára kockáztam, felöntöttem annyi vízzel, amennyi majdnem ellepte, sóztam és fűszereztem. Puhára főztem a zöldségeket, majd pépesítettem egy botmixerrel. Újra felforralva behabartam és virslikarikákat adtam hozzá, némi kis ízkorrigálás után pedig szedtem egy tányérral és jóízűen - bár nem szép, de nagyon finom ;) - megebédeltem. :)


Hozzávalók: egy fej kelkáposzta, 1-2 nagyobb burgonya, 1 kisebb vöröshagyma, ~1,5 l víz, 1 pohár tejföl, 2 evőkanálnyi étkezési keményítő, só, bors, majoránna, őrölt kömény, virsli ízlés szerint (nálam kb. 40 dkg).

2 megjegyzés :

Kiskukta írta...

Én is nagyon szeretem a frankfurtit, de nagylányom szintén nem eszi meg az úszkáló izék miatt. Megoróbálom majd neki leturtmixolni, hátha úgy majd menni fog neki is.

egycsipet írta...

Kíváncsi vagyok, ízlik-e majd neki, az én leánykámnak nagyon csúszott, bár ő szerencsére krémlevesként szinte mindent hajlandó megenni. :))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...