Gyerekkoromban nem ismertem a pite kifejezést. Anyum sem, a nagyim sem sütöttek "pitét", "lepényt", "szeletet", ők mindig csak "sütit" sütöttek. Ez az almás tehát nem pite, hanem süti. :) Nem tudom úgy elkészíteni, mint ők, anyum a nagyimtól látta, én mindkettőjüktől, de egyikünk süteménye sem hasonlít a másikéra. A hozzávalók pedig nagyjából ugyanazok, elvileg ugyanúgy is készülnek, az ízük, állaguk mégis más. Az enyém például mindig más. :D Mostanában már meg sem próbálok "olyat" készíteni, csak hasonlót, azért az alapokat tartom persze, de már nem törekszem az egyezésre. Nem véletlenül nem egymás klónjai vagyunk, a süteményeink sem lehetnek egyformák. :)
A "süti" tehát mindenféle omlós tésztakészítési technikát felrúgva, az alábbiak szerint készül: a tojást a cukorral kihabosítom, majd hozzáadok egy csipet sót és összegyúrom a puha vajjal (anno margarinnal) és az élesztővel (vagy sütőporral) elkevert liszttel. Amennyit felvesz, érzéssel... :P A tésztát ezután most pihentettem (hűtőszekrény), mert 1) elég lágy lett és nem akartam már több lisztet hozzáadni, 2) a tölteléket sem készítettem elő, de ha éppen nyújthatóra sikerül, és a töltelék is készen van már, akkor akár pihentetés nélkül is mehet a tepsibe.
A töltelékhez az almákat meghámozom és lereszelem, cukorral és fahéjjal ízesítem és állni hagyom, hogy levet engedjen. A kifacsart alma fennmaradó levéért gyerkőcként mindig versenyeztünk: elképesztően édes, finoman fahéjízű, sűrű, barna színű almalé, amiben 1-1 kisebb almareszelék is úszkál még. Nagyon nem egészséges, de annál finomabb, időnként ilyen is kell. :))
A tésztát felezem, átgyúrom és az egyik felét tepsiméretűre nyújtom. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe igazítom, majd elosztom a tetején a levétől kifacsart, édes, fahéjas almát. A tészta másik felét is kinyújtom és ezzel fedem be az almát. Alaposan megszurkálom egy villával és előmelegített, 190 °C-os sütőben addig sütöm, amíg a teteje szép színt kap. Kihűtve szeletelem, porcukorral megszórva kínálom.
Hozzávalók (egy nagyobb tepsihez)...
...a tésztához: 3 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg vaj, 1 mokkáskanál instant élesztő vagy sütőpor, 30-30 dkg finom és rétesliszt (ha szükséges az igazításhoz, lehet még hozzáadni egy keveset), csipet só;
...a töltelékhez: legalább 1,5-2 kg reszelt alma, ízlés szerint cukor és fahéj (az alma ízétől, édességétől függ).
A "süti" tehát mindenféle omlós tésztakészítési technikát felrúgva, az alábbiak szerint készül: a tojást a cukorral kihabosítom, majd hozzáadok egy csipet sót és összegyúrom a puha vajjal (anno margarinnal) és az élesztővel (vagy sütőporral) elkevert liszttel. Amennyit felvesz, érzéssel... :P A tésztát ezután most pihentettem (hűtőszekrény), mert 1) elég lágy lett és nem akartam már több lisztet hozzáadni, 2) a tölteléket sem készítettem elő, de ha éppen nyújthatóra sikerül, és a töltelék is készen van már, akkor akár pihentetés nélkül is mehet a tepsibe.
A töltelékhez az almákat meghámozom és lereszelem, cukorral és fahéjjal ízesítem és állni hagyom, hogy levet engedjen. A kifacsart alma fennmaradó levéért gyerkőcként mindig versenyeztünk: elképesztően édes, finoman fahéjízű, sűrű, barna színű almalé, amiben 1-1 kisebb almareszelék is úszkál még. Nagyon nem egészséges, de annál finomabb, időnként ilyen is kell. :))
A tésztát felezem, átgyúrom és az egyik felét tepsiméretűre nyújtom. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe igazítom, majd elosztom a tetején a levétől kifacsart, édes, fahéjas almát. A tészta másik felét is kinyújtom és ezzel fedem be az almát. Alaposan megszurkálom egy villával és előmelegített, 190 °C-os sütőben addig sütöm, amíg a teteje szép színt kap. Kihűtve szeletelem, porcukorral megszórva kínálom.
Hozzávalók (egy nagyobb tepsihez)...
...a tésztához: 3 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg vaj, 1 mokkáskanál instant élesztő vagy sütőpor, 30-30 dkg finom és rétesliszt (ha szükséges az igazításhoz, lehet még hozzáadni egy keveset), csipet só;
...a töltelékhez: legalább 1,5-2 kg reszelt alma, ízlés szerint cukor és fahéj (az alma ízétől, édességétől függ).
15 megjegyzés :
Nálunk sem volt sem pite, sem lepény és társai, csak "tészta".:D Úgyhogy, ez nálunk 'almás tészta'. Nálam így is van fenn. :)
Imádom az almás süteményeket, mindenféle formában.Ez itt az egyik nagy kedvenc.
Tudom, hogy nem hasonlítgatunk semmit sem össze, de ez az almás süti pont úgy néz ki, ahogy a drága jó nagyikám készítette! Milyen kár, hogy ilyen messze vagy tőlem, mert most legszívesebben kocsiba ülnék, és mennék hozzátok kóstolni ...
Nagyon kívánatos!
Nagyon guszta lett a sütid! Így szeretem mikor az alma jó vastagon van benne!
Az almás, bárhogyan nevezzük, az csak finom lehet! Én nem szeretem a túl édes dolgokat, ehhez a mennyiséghez a tésztába jóval kevesebb cukrot tennék, pitébe is csak 3 evőkanállal szoktam 50-60 dk liszthez.
Nagyon tetszik ez a tészta változat. El is mentem. Istenien néz ki. :)))
Sedith :))))
Megnéztem nálad, guszta! :) Mi joghurt helyett tejfölt szoktunk még beletenni, ha éppen úgy adódik és a mamám is letakarta anno. Én nem szoktam, szeretem, ha kicsit ropogós a teteje, a maradék úgyis bepuhul másnapra. :)
Judit60, köszönöm! :)
Ami, sajnos ennek már se híre, se... Még valamikor a múlt héten készült, csak most jutott blogközelbe. :)
Dia, Éva, köszönöm! :)
Vicuska, ez sem "túl" édes, bár a natúr pitetésztáknál valóban édesebb, viszont ebben a süteményben éppen ez a jó. Az alma mennyiségével és ízesítésével (a fajtával pláne - jobbak a savanykásabb almák hozzá) nagyon jól be lehet lőni egy arany középutat, hogy ne legyen gejl a végeredmény. :)
Petra, köszönöm! :)
Nagy nagy kedvenc
Meggyőztél :) és pikánsabb is savanyú almával, nem mindig sikerül olyat vennem, amilyet szeretnék, hova lett a jó kis nyári alma, már csak külhonit árulnak még a piacokon is, annak az íze nem az igazi (azon kívül, hogy még drága is)!
Nagyon jól néz ki:) Végülis mindegy, hogy mi a neve, csak finom legyen.
Mióta az eszemet tudom, ez a kedvenc sütim ( nálam is süti ). Önvédelemből aránylag ritkán sütöm, képes vagyok egy fél tepsivel is megenni:-)
Nagyon szép lett a Tiéd!!
Bianka, nálunk is! :)
Vicuska, sajnos valóban sok a vízízű, import alma, pedig ha hazait árulnának...amennyit sütött a nap ezen a nyáron, igazán finom gyümölcsökhöz lehetne hozzájutni! :)
Trollanyu, köszönöm! Ez így van, az íz a lényeg! ;)
Citromhab :)))))))))))
Köszönöm!
Látom nekem mát egy picurka sem maradt. Hát nem tudtam jönni hamarabb?
Viccen kivül, nálunk nagy kedvenc, mindenki szereti.
Juci, nálunk is - meg úgy általában is a hagyományos sütik a kedvenceink. :)
Megjegyzés küldése