2011. augusztus 22., hétfő

Almás sütemény

Gyerekkoromban nem ismertem a pite kifejezést. Anyum sem, a nagyim sem sütöttek "pitét", "lepényt", "szeletet", ők mindig csak "sütit" sütöttek. Ez az almás tehát nem pite, hanem süti. :) Nem tudom úgy elkészíteni, mint ők, anyum a nagyimtól látta, én mindkettőjüktől, de egyikünk süteménye sem hasonlít a másikéra. A hozzávalók pedig nagyjából ugyanazok, elvileg ugyanúgy is készülnek, az ízük, állaguk mégis más. Az enyém például mindig más. :D Mostanában már meg sem próbálok "olyat" készíteni, csak hasonlót, azért az alapokat tartom persze, de már nem törekszem az egyezésre. Nem véletlenül nem egymás klónjai vagyunk, a süteményeink sem lehetnek egyformák. :)


A "süti" tehát mindenféle omlós tésztakészítési technikát felrúgva, az alábbiak szerint készül: a tojást a cukorral kihabosítom, majd hozzáadok egy csipet sót és összegyúrom a puha vajjal (anno margarinnal) és az élesztővel (vagy sütőporral) elkevert liszttel. Amennyit felvesz, érzéssel... :P A tésztát ezután most pihentettem (hűtőszekrény), mert 1) elég lágy lett és nem akartam már több lisztet hozzáadni, 2) a tölteléket sem készítettem elő, de ha éppen nyújthatóra sikerül, és a töltelék is készen van már, akkor akár pihentetés nélkül is mehet a tepsibe.
A töltelékhez az almákat meghámozom és lereszelem, cukorral és fahéjjal ízesítem és állni hagyom, hogy levet engedjen. A kifacsart alma fennmaradó levéért gyerkőcként mindig versenyeztünk: elképesztően édes, finoman fahéjízű, sűrű, barna színű almalé, amiben 1-1 kisebb almareszelék is úszkál még. Nagyon nem egészséges, de annál finomabb, időnként ilyen is kell. :))
A tésztát felezem, átgyúrom és az egyik felét tepsiméretűre nyújtom. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe igazítom, majd elosztom a tetején a levétől kifacsart, édes, fahéjas almát. A tészta másik felét is kinyújtom és ezzel fedem be az almát. Alaposan megszurkálom egy villával és előmelegített, 190 °C-os sütőben addig sütöm, amíg a teteje szép színt kap. Kihűtve szeletelem, porcukorral megszórva kínálom.


Hozzávalók (egy nagyobb tepsihez)...
...a tésztához:
3 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg vaj, 1 mokkáskanál instant élesztő vagy sütőpor, 30-30 dkg finom és rétesliszt (ha szükséges az igazításhoz, lehet még hozzáadni egy keveset), csipet só;
...a töltelékhez: legalább 1,5-2 kg reszelt alma, ízlés szerint cukor és fahéj (az alma ízétől, édességétől függ).

15 megjegyzés :

sedith írta...

Nálunk sem volt sem pite, sem lepény és társai, csak "tészta".:D Úgyhogy, ez nálunk 'almás tészta'. Nálam így is van fenn. :)

judit60 írta...

Imádom az almás süteményeket, mindenféle formában.Ez itt az egyik nagy kedvenc.

Ami írta...

Tudom, hogy nem hasonlítgatunk semmit sem össze, de ez az almás süti pont úgy néz ki, ahogy a drága jó nagyikám készítette! Milyen kár, hogy ilyen messze vagy tőlem, mert most legszívesebben kocsiba ülnék, és mennék hozzátok kóstolni ...

Dia írta...

Nagyon kívánatos!

Éva írta...

Nagyon guszta lett a sütid! Így szeretem mikor az alma jó vastagon van benne!

Vicuska írta...

Az almás, bárhogyan nevezzük, az csak finom lehet! Én nem szeretem a túl édes dolgokat, ehhez a mennyiséghez a tésztába jóval kevesebb cukrot tennék, pitébe is csak 3 evőkanállal szoktam 50-60 dk liszthez.

Petra írta...

Nagyon tetszik ez a tészta változat. El is mentem. Istenien néz ki. :)))

egycsipet írta...

Sedith :))))
Megnéztem nálad, guszta! :) Mi joghurt helyett tejfölt szoktunk még beletenni, ha éppen úgy adódik és a mamám is letakarta anno. Én nem szoktam, szeretem, ha kicsit ropogós a teteje, a maradék úgyis bepuhul másnapra. :)

Judit60, köszönöm! :)

Ami, sajnos ennek már se híre, se... Még valamikor a múlt héten készült, csak most jutott blogközelbe. :)

Dia, Éva, köszönöm! :)

Vicuska, ez sem "túl" édes, bár a natúr pitetésztáknál valóban édesebb, viszont ebben a süteményben éppen ez a jó. Az alma mennyiségével és ízesítésével (a fajtával pláne - jobbak a savanykásabb almák hozzá) nagyon jól be lehet lőni egy arany középutat, hogy ne legyen gejl a végeredmény. :)

Petra, köszönöm! :)

Bianka írta...

Nagy nagy kedvenc

Vicuska írta...

Meggyőztél :) és pikánsabb is savanyú almával, nem mindig sikerül olyat vennem, amilyet szeretnék, hova lett a jó kis nyári alma, már csak külhonit árulnak még a piacokon is, annak az íze nem az igazi (azon kívül, hogy még drága is)!

trollanyu írta...

Nagyon jól néz ki:) Végülis mindegy, hogy mi a neve, csak finom legyen.

Citromhab írta...

Mióta az eszemet tudom, ez a kedvenc sütim ( nálam is süti ). Önvédelemből aránylag ritkán sütöm, képes vagyok egy fél tepsivel is megenni:-)
Nagyon szép lett a Tiéd!!

egycsipet írta...

Bianka, nálunk is! :)

Vicuska, sajnos valóban sok a vízízű, import alma, pedig ha hazait árulnának...amennyit sütött a nap ezen a nyáron, igazán finom gyümölcsökhöz lehetne hozzájutni! :)

Trollanyu, köszönöm! Ez így van, az íz a lényeg! ;)

Citromhab :)))))))))))
Köszönöm!

Juci írta...

Látom nekem mát egy picurka sem maradt. Hát nem tudtam jönni hamarabb?
Viccen kivül, nálunk nagy kedvenc, mindenki szereti.

egycsipet írta...

Juci, nálunk is - meg úgy általában is a hagyományos sütik a kedvenceink. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...