2012. december 26., szerda

Somodi/torockói kalács

Nagyon szeretem a fahéjat, az ízét, az illatát...mmmm! Amikor anno megláttam ezt a fahéjas kalácsot, tudtam, hogy meg kell sütnöm, de aztán alkalom híján nem készült el, elfelejtődött, mígnem nemrégiben Aleda egyik bejegyzésében újra szemem elé került. Azóta napi szinten fejben tartom, és tegnap végre el is készítettem, ezt vittük a szüleimhez a karácsonyi ebédre. Csodás kalács, próbáljátok ki!
A recept eredeti változata itt, nálam kisebb módosításokkal készült.


A kétféle lisztet összeszitáltam, 60 dkg-ot kimértem belőle a kelesztőtálba, közepébe mélyedést készítettem. A langyos tejben elkevertem egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és egy kis liszttel meghintettem. A vajat mikróban megolvasztottam. Amikor az élesztő felfutott, beleütöttem a két tojást, majd az egészet a kimért liszthez adtam. Egy csipet sót tettem hozzá és elkezdtem kézzel összekeverni - először nagyon ragacsos állagú masszát kaptam, amihez fokozatosan további 2-3 evőkanálnyi lisztet adtam. Amikor a tészta lágy gombóccá állt össze, az olvasztott vaj kb. egyharmadát hozzácsorgattam és kézzel nagyon alaposan kidagasztottam a tésztát (hólyagosra, amíg a tészta el nem válik táltól és kéztől). Ekkor finoman megkentem még vajjal a felületét, így igazítottam gombóccá és a kelesztőtálat lefedve kb. 35-40 percig pihenni hagytam.


A konyhaasztalt tiszta abrosszal fedtem és a fahéjat összekevertem a cukorral. Az abroszt meghintettem a liszttel, a közepére borítottam a tésztát. A tetejét is finoman liszteztem, majd egy nyújtófával nagyobb téglalapra nyújtottam. Ezután már csak a kezemet használtam a nyújtáshoz - a tésztát úgy kell kihúzni, mint a rétestésztát: nem az ujjakat, hanem a kézfejet használva, hogy ha lehet, ne szakadjon a tészta. Az asztalt többször körbejárva szépen kihúztam a tésztát, amennyire csak bírtam (nem annyira egyenletes, mint a rétestészta, de nem is az a cél). A tésztát meghintettem a fahéjas cukorral, vajat csorgattam rá, majd a felületet képzeletben elnegyedelve, a keskenyebb oldalakat középre hajtottam.


Ezután ismét meghintettem a tésztát a fahéjas cukorral, vajat csorgattam rá, majd ismét középre hajtottam a keskenyebb oldalakat. Ismét cukor és vaj (a cukrot és vajat úgy kell elosztani, hogy ekkor fogyjon el), majd a tésztát lazán feltekertem (mint a bejglit). Patkó alakban egy vajazott/zsírozott és lisztezett formába tettem a tésztát, és letakarva hagytam 40-50 percig kelni. Ezután felvert tojással lekentem a tetejét és 180 °C-ra előmelegített, gőzös sütőben, kb. 1 óra alatt készre sütöttem (a tetejét időközben letakartam, hogy ne barnuljon meg túlságosan a sütés végére). Pár perc pihenő után rácsra téve hagytam kihűlni.


Hozzávalók: kb. 65 dkg liszt* (félfogós és sima liszt felesben - először csak 60 dkg, majd nekem még felvett 4-5 dkg-ot az igazításnál, de ennél többet nem kell belegyúrni, mert lágy tésztára van szükség), 4 dl langyos tej, 30 g élesztő, 20 g cukor (1 evőkanál), 2 tojás, csipet só, 20 dkg vaj, 15 g fahéj (3 púpozott teáskanál) és 15 dkg cukor a szóráshoz, további kevés vaj a forma kikenéséhez és néhány dkg liszt a nyújtáshoz és a forma lisztezéséhez.
* Összesen kb. 70-75 dkg-ot szitáltam össze, mert a nyújtásnál is ezt használtam.

5 megjegyzés :

marisz57 írta...

Álomszép lett ez a kalácsod (is), nagyon étvágygerjesztő a látványa!
Remélem békés, kellemes karácsonyotok volt!
Sikerekben gazdag 2013-as esztendőt kívánok!

egycsipet írta...

Marisz, nagyon szépen köszönöm! :)

Hankka írta...

Annyira szép foszlós, réteges, nagyon finomnak látszik! :)

HajniZoli írta...

Nagyon szép kalács! Nyami:-)

egycsipet írta...

Hankka, valóban az! :)

HajniZoli, köszi! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...