2013. február 27., szerda

Szárzeller krémleves

A gumós zellert kevésbé, ellenben a halványított zellert nagyon bírom. Szerencsére időnként kapható nálunk is, így ebből készítettem krémlevest a hétvégén a vendégeinknek - részemről napokig ellennék vele. :)


A zellerszárakat megmosom, a legbelső néhány, vékonyabb szárat félreteszem, a külső, vastagabb szárakat nagyobb darabokra vágom, majd 1-2 evőkanál vajon párolni kezdem. Közben a krumplit meghámozom, feldarabolom, és a zellerhez keverem. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi, kevés ételízesítőt adok hozzá, sót és borsot, esetleg egy kis chilipelyhet őrölök bele. Fedő alatt puhára főzöm.
Amikor a zöldségek megpuhulnak, botmixerrel pépesítem a levest, ezután annyi tejjel öntöm fel, amennyivel kellemesen krémes lesz - a hígítás opcionális: lehet hígabbra és lehet sűrűbbre is készíteni, kinek melyik szimpatikusabb. Ha szükséges, még ízesítem, majd addig főzöm, amíg éppen felforr.
Levesbetétként a maradék zellerszárat apró csíkokra vágom, de lehet kenyérkockákat is pirítani bele, illetve most éppen diós kenyeret sütöttem és azt ettük frissen, langyosan hozzá, szerintem nagyon finom volt vele. :)


Hozzávalók: 1 angol/halványított zeller (kb. 500 g), 3 közepes-nagyobb burgonya (lehet kevesebbet is belefőzni, ha valaki intenzívebb zellerízre vágyna, illetve el is lehet hagyni, de ekkor keményítővel sűríteni kell a végén a levest), 1 evőkanál vaj (vagy olaj), só, bors, chilipehely, 1-2 teáskanál ételízesítő (vegamix), víz és tej.
Tovább olvasom...

2013. február 25., hétfő

Puncstekercs

Nagyon szeretem a puncstortát, de készíteni ritkán szoktam. Egyrészt mert macerásnak tartom a súlyozgatást, másrészt tortát én többnyire csak valamilyen alkalomra készítek és az utóbbi időben nem nagyon van lehetőségem 1-2 óránál többet szánni egy-egy darabra. Ezt a tekercset a torta kiváltására találtam ki: egyszerű, ugyanakkor finom és szerintem ünnepekre is tökéletesen megfelelő sütemény, ami még maradékhasznosításra is kiváló. Most a múltkor bejegyzett kozák sapka tésztamaradékát használtam fel hozzá, de adott esetben bármilyen piskótaszélből, vagy formatorták leeső tésztájából elkészíthető. Egyéb tulajdonsága, hogy jól variálható, én legalábbis készítésekor az éppen adott alapanyagokhoz szoktam igazodni és mindig finom lesz.


Amit feltétlenül el kell hozzá készítenem, az a tekercs alaptésztája. Ezt a sütő gyári tepsiméretéhez igazítom: 5 tojásból, kevés liszttel készítve tökéletes lesz. A tojásokat a piskótához szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és egy evőkanál vízzel keverem jó habosra - ehhez adom a lisztet, majd beleforgatom a fehérjét. Ha kevés (csak kb. fele mennyiségű) liszttel készül a piskóta, akkor nem kell feltekerni a sütés után, mert nagyon jó puha, könnyen alakítható marad kihűlés közben is, de persze arra azért figyelni kell, hogy ne száradjon ki sütés közben, mert törni fog. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm (csak a tepsi alján legyen papír, az oldalára ne hajoljon fel és habkártyával egyenletesen kell elteríteni a tésztát úgy, hogy a tepsi oldalához is hozzáérjen), ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le róla, hogy ha szükséges, előtte lepermetezem vízzel a papírt, de többnyire enélkül is simán le lehet húzni.
A töltelékhez a piskótát amennyire tudom, kézzel összemorzsolom. Cukorból és vízből szirupot készítek - ezt nem kell sűrűre forralni, voltaképpen forrás után 1-2 perccel már jó is. A szirupot ízesítem: lehet egy kis citromhéjat belereszelni és 1-2 evőkanál citromlevet belefacsarni, de én pl. nagyon szeretem az aszalt meggyet, abból szoktam beletenni egy keveset, illetve rumot vagy rumaromát adok hozzá. Ha a piskóta fehér, akkor a szirupot lehet málnaszörppel, céklaporral vagy ételfestékkel színezni, most én kakaós piskótából készítettem, így értelemszerűen ez kimaradt. A szirupot a piskótára csorgatom és kézzel összegyúrom-morzsolom. Annyi szirup kell bele, amivel már nem lesz száraz, de még nem is lehet egy gombócba összeállítani a piskótamaradékot...szóval olyasmi legyen az állaga, mint a kókuszgolyó kekszmasszája, mielőtt hozzáadnátok az utolsó 2 evőkanál lekvárt. :D


A piskótaalapot sárgabaracklekvárral megkenem, majd erre teszem a tölteléket. Nem lesz kenhető, de szép egyenletesen el lehet teríteni és kézzel finoman lehet "tömöríteni" is. A tölteléket úgy szoktam elosztani, hogy ne érjen ki a tészta végéig, így feltekerésnél a lekváros rész szépen megtapad a tekercs végén. Szorosan feltekerem, ezután egyszerűen sütőpapírral körbetekerem és így teszem hűtőbe 1-2 órára.
A papírból kitekerve az igazi puncstortához hasonlóan be lehet vonni fondanttal, de mivel nekem nincs lehetőségem táblázni, így nem igazán szeretek fondantot készíteni házilag: ez esetben a legegyszerűbb megoldás a porcukor, amit egy kis céklaporral színezve szórok szép vastagon a tekercsre.


Hozzávalók...
...a piskótához:
5 nagy tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 3 nagyon púpos evőkanál liszt (vagy 4 normál);
...a töltelékhez: kb. 400 g piskótamaradék, 100 ml víz+100 g cukorból szirup (a piskótától függ, hogy kell-e az egész mennyiség), ízlés szerint: reszelt citromhéj, 1-2 evőkanál citromlé, málnaszörp, rum vagy rumaroma, ételszínezék, maréknyi aszalt meggy;
...a kenéshez: sárgabaracklekvár ízlés szerint (egy 7 dl-es üveg harmada-fele szokott rákerülni);
...a tetejére: céklaporral vagy por alapú ételszínezékkel színezett porcukor.
Tovább olvasom...

2013. február 18., hétfő

Kozák sapka

Sütiii! Az az igazán macerás, nem szeretem csinálni süti. :) És hogy ne is spóroljak a munkával: mindig a legkisebb kiszúrómmal készítem, így aztán biztosan nem lesz kedvem újabb néhány évig nekiállni. :P Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2008 vagy 2009 húsvétján sütöttem utoljára. :))


Kakaós piskótát készítek. Teljes nyugalommal használhatjátok a bevált receptet, csak a mennyiségeket vegyétek figyelembe - egy sütőtepsi, kb. 2-3 cm magas kakaós piskótára van szükség. Én vizes piskótát készítek, hagyományos (tojás szétválasztásos) módszerrel, de ez opcionális. Amíg a piskóta sül, elkészítem a krémet: ehhez a tej 2/3 részét felforralom, a maradék egyharmadban elkeverem a lisztet és a vaníliás cukrot, majd a forró tejbe belekeverve sűrűre főzöm. Miután kihűlt, a puha vajat kihabosítom, hozzáadom a porcukrot és a főzött krémet és az egészet habosra dolgozom.
A piskótát tetszés szerinti méretű pogácsaszaggatóval kiszúrom. Én a legkisebb, 3 cm átmérőjűt használom, de ez opcionális (túl nagyra azért nem érdemes szúrni). A piskótapogácsákat félbe, azaz két korongra vágom, az egyik korongra krémet kenek, a másikat hozzáragasztom, majd körben az oldalát is bekenem a vajkrémmel. Ezután kókuszreszelékbe forgatom és az egyenletesebb lapjával felfelé tálcára teszem. Ha a tálca megtelik, hűtőbe teszem kb. 30 percre, és egy másik tálcával folytatom a munkát.
Amikor már az összes süteményt bekrémeztem és bekókuszoztam, mindegyik tetejét olvasztott csokoládéval zárom le. Tálalásig hűtőben tárolom, de kínálás előtt 30 perccel érdemes kivenni a frigóból, hogy a fogyasztáskor már ne legyen hűtőhideg.
Hagyományosan ünnepi sütemény: lakodalmak, születés- és névnapok, illetve a keresztény ünnepek alkalmával szokott a vendégek elé kerülni. Sokan hólabdaként ismerik, de nálunk a hólabda fehér: hasonlóan készül, csak sima piskótából, és krém+kókuszreszelék van a tetején is - azaz kívül-belül fehér, mint a hó...majdnem. :) ...emellett ismerek másmilyen hólabdát is, majd egyszer megmutatom nektek. ;)


Hozzávalók 6 tucathoz - vagy nagyobb méretben kevesebbhez...
...a piskótához:
8 M tojás szétválasztva, a fehérjékhez 8 evőkanál (160 g) cukor, továbbá: a sárgákhoz 8 evőkanál (160 g) cukor, 8 evőkanál forró víz, 12 púpozott evőkanál (~210 g) liszt, 4 evőkanál (30 g) kakaópor, csipet só, 10 g sütőpor;
...a krémhez: 400+200 ml tej, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 150 g rétesliszt, 200 g vaj, 150 g porcukor;
...a mázhoz: 150 g étcsokoládé, 1-2 evőkanál olaj;
...továbbá: 150-200 g kókuszreszelék (apróbb).
Tovább olvasom...

2013. február 12., kedd

Narancslikőr

Újabb likőr a csapatban: semmi extra, csak tiszta, édes narancsíz.
Szepy lepett meg nemrégiben úgy fél zsák bio naranccsal: ettük, (be)főztük, alkoholban áztattuk, cukroztuk, szárítottuk...szóval kívül-belül, jó alaposan fel- és bedolgoztuk. Ez a narancslikőr is ennek a maratoni narancsozásnak az egyik eredménye - finom, édeskés, zamatos nedű, érdemes kipróbálni (és elraktározni belőle mondjuk...húsvétra? anyák napjára?)!


A narancsokat megmostam, héjukat vékonyan lehámoztam (a krumplihámozó egészen ügyes segítség). Üvegbe rakosgattam, vodkával betakartam és hűvös, nem túl világos helyen (mint kamra) pihentettem 2,5 hétig (elég a 2 hét, de lehet 3 is). Ezután egy italos üvegbe mértem a cukrot és erre szűrtem - kávéfilteren át - a csodás színű, narancsos vodkát. Többször összeráztam, míg a cukor teljesen feloldódott, (és teszteltem :D) és hagytam/hagyom tovább érni. Már egy hét után is remek, később csak még jobb lesz!
Szepy, köszi! :)


Hozzávalók: 4 nagy narancs héja, 0,5 l vodka, 200 g cukor.
Ízlés szerint lehet fűszerekkel is kerekíteni az ízét, de én most natúr narancsot szerettem volna. Pálinkával készülő, karácsonyi cimborája a narancsos-mézes ágyaspálinka.
Tovább olvasom...