A következő címkéjű bejegyzések mutatása: meggy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: meggy. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 28., vasárnap

Macskaszem

Ismét egy nagyon finom diós sütemény következik. Ízeiben a kosárkát hozza, csak lényegesen egyszerűbb elkészíteni. Ünnepekre, vendégváráshoz, vagy akár csak a vasárnapi ebéd után is tökéletes. Garantált, hogy mindenki szeretni fogja. :)


Az élesztőt felfuttatom a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztben elmorzsolom a zsiradékokat. Amikor az élesztő felfut, a tojássárgákkal együtt a liszthez adom, és a tésztát alaposan összedolgozom. Először ragad és nyúlik :), de dagasztás közben szépen összeáll. A tésztát - kelesztés nélkül - három egyenlő súlyú gombócra osztom.
A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. A meggybefőttet lecsepegtetem. A tojások fehérjét habbá verem, majd apránként hozzászórom a cukrot is és kemény habot verek belőle. A tojáshabba beleforgatom a darált diót.
A nyújtódeszkát alaposan lisztezem és az egyik tésztagombócot vékony téglalappá nyújtom. A téglalap két hosszabb oldalát sűrűn kirakosgatom a lecsepegtetett meggyszemekkel, majd ezt a két oldalt feltekerem a téglalap közepe felé úgy, hogy maradjon egy kb. tenyérnyi sáv középen. Sütőpapírral bélelt (nagy)tepsire emelem át az így előkészített tésztát, majd a fentieket megismétlem a maradék két gombóccal is. A tepsibe helyezett "rudak" közepét kitöltöm a diós habbal.
A tepsit az előmelegített sütőbe tolom és kb. fél óra alatt készre sütöm a süteményeket. Rácsra áthúzva kihűtöm a sütit és porcukorral megszórva, kb. kétujjnyi szeletekre vágva kínálom. Elvileg eláll néhány napig, gyakorlatilag a 2/3-a többnyire még langyosan elfogy a maradék pedig "egyszer csak eltűnik". :) :)


Hozzávalók...
...a tésztához:
300 g finomliszt (+a nyújtáshoz), pici só, 100 g hideg vaj, 50 g (liba)zsír, 100 ml langyos tej, 1 evőkanál cukor, 10 g élesztő, 3 tojás sárgája;
...a széleibe: 1 üveg magozott meggybefőtt;
...a dióhabhoz: 3 tojás fehérje, 150 g cukor, 150-170 g darált dió;
...a tetejére: (vaníliás) porcukor.
Tovább olvasom...

2014. június 10., kedd

Duna hullám szelet

Igazán sok meggyünk termett az idén, így néhány napja szinte csak meggylevest és meggyes süteményt készítek, na és persze fagyasztok-befőzök...szóval meggyszedő és -magozó családtagjaim sem unatkoznak a napokban. :) Férj szavazta le a hétvégére tervezett meggyes pitét (pedig abban aztán el tudtam volna tüntetni egy jó adag gyümölcsöt :D), krémes sütit szeretett volna, így a Duna hullámra szavazott. Finom, mutatós, igazi vendégváró sütemény, tipikus "mindenki szereti süti" - bár én most a meleg és a konyha mielőbbi elhagyása miatt a pitét sokkal jobban szerettem volna. :P


A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. A puha vajat a cukrokkal és egy pici sóval kihabosítom, majd beleütöm a tojásokat is és együtt tovább keverem. Hozzáadom még a joghurtot és a tej felét, a lisztet és a sütőport, valamint 1-2 teáskanálnyi vaníliakivonatot. A sűrű tésztamassza cca. kétharmadát kisebb, sütőpapíros tepsibe simítom, a maradékba belekeverem a kakaót és a tej másik felét is. A kakaós masszát a világosra simítom és sűrűn kirakosgatom a tetejét magozott meggyel. Az előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt sütöm készre (tűpróbáig) - kábé a sütési idő felénél kicsit mérsékelnem kellett a hőt, mert picit gyorsabban sült a teteje, mint szerettem volna, de ez sütőtől függ. Pár percig hagyom a tepsiben, majd a papírral együtt áthúzom egy rácsra és azon hagyom kihűlni.
Amíg a tészta sül, elkészítem a pudingot, majd egy folpackkal lefedem (rásimítom a forró puding tetejére, így nem bőrösödik) és hagyom kihűlni. A kihűlt pudinghoz adom a porcukrot és a puha vajat, majd gépi habverővel kihabosítom. A pudingos krémet egyenletesen elsimítom a tésztán és a hűtőbe teszem.
A tetejére a csokoládét megolvasztom, pici olajjal elkeverem és rásimítom a pudingos rétegre. Behűtöm, végül tetszőleges szeletekre vágva kínálom.


Hozzávalók egy kisebb (kb. 22x30 cm) tepsihez...
...a tésztához:
160 g puha vaj, 200 g cukor (100 g kristály, 100 g nád), csipet só, 4 közepes-nagyobb tojás, 100 g natúr joghurt, 350 g liszt, 1 csomag (12 g) sütőpor, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, 100 ml tej (2x50 ml), 1 púpozott evőkanál (15 g) holland kakaópor, továbbá kb. 350 g meggy (magozott súly);
...a pudingos krémhez: 6 dl tej, 2 csomag pudingpor (nálam most 1 puncs+1 vanília, de lehet 2 vanília vagy...), 50 g kristálycukor, továbbá 100 g porcukor, 100 g puha vaj;
...a tetejére: 150-200 g csokoládé (vékony csokiréteghez elég 150 g), kevés olaj.
Tovább olvasom...

2013. június 19., szerda

Meggyes "sajttorta" pohárban

Nagyon egyszerű desszert, ami ráadásul a készleten lévő hozzávalók függvényében remekül variálható. Mutatós: alkalmakra, vendégeknek; gyors: hétköznapokra a családnak - a kettő kombinációjából nálam vasárnap készült, apák napjára. ;)


Az alapja keksz: lehet vajas vagy zabpehely vagy bármilyen, lehet házi vagy készen vásárolt - nekem egyik kedvencem a csokikrémes szendvicskeksz, ezt tettem most hozzá, a savanykás meggyel jól passzoltak. A legegyszerűbb változatban elég a kekszet csak összetörni, de lehet a durva "kekszmorzsát" olvasztott vajjal összeforgatni, illetve lehet ez utóbbit sütőben kissé megpirítani is - én most így készítettem, tehát a kekszet durvára törtem, kevés olvasztott vajjal elkevertem, majd egy sütőpapíros tepsire szórva finoman megpirítottam.
A krém alapja tejszínes krémsajt, nálam mascarpone. Ez keverhető joghurttal és/vagy tejszínhabbal - én utóbbinál maradtam: a mascarponét egyszerűen összeforgattam a cukorral felvert tejszínnel. (Édesebb gyümölcsnél szeretem a joghurtos változatot is.)
A gyümölcsös réteghez: a meggyet kimagoztam és lecukrozva, egy evőkanál rummal meglocsolva állni hagytam, hogy levet engedjen (tökély: 1 éj a hűtőben). Ezután a gyümölcsöt átszedtem egy lábaskába 3-4 evőkanál lével együtt, kevés fahéjat, valamint egy darabka vaníliarudat adtam hozzá és összeforraltam. Hagytam kihűlni.
Rétegezés: a pohárkában alulra kerül a keksz, rá a krém, végül a kihűlt meggyöntet. Hűtőben 1-2 órát érdemes állni hagyni. Én általában az öntetet külön hűtöm és csak tálalás előtt teszem a desszert tetejére, de természetesen teljesen összeállítható hűtés előtt, csak ekkor a meggy levét érdemes a főzés végén sűríteni egy kis keményítővel.


Belekerültek 4 desszertes pohárkába...
...a kekszalapba:
kb. 60 g keksz, 1 evőkanál olvasztott vaj (elhagyható);
...a sajtkrémbe: 250 g mascarpone, 200 g tejszín (30%), 1-2 teáskanál (házi vaníliás) cukor;
...a meggyöntetbe: 500 g magozott meggy, 80 g cukor, 1 evőkanál rum, kevés fahéj, 3-4 cm vaníliarúd, esetleg teáskanálnyi étkezési keményítő.
Tetszik? A poharak a SütniFőzni.hu-ról érkeztek a konyhámba. :)
Tovább olvasom...

2013. május 28., kedd

Meggyes-ribizlis (vajas) piskóta

Ritkán készítem ezt a piskótát, olyankor gyümölcsökkel, leginkább meggyel megszórva sütöm. Nagyon finom, szeretjük is, bár az igazat megvallva nekem az a vizes piskóta a legfinomabb, amit még a mamám tanított gyerekkoromban. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra, a meggybefőttet szűrőbe teszem - most mirelit fekete ribizlit is tettem hozzá. A tojásfehérjéket kemény habbá verem. A puha vajat (robotgéppel) habosra keverem a cukorral és egy csipet sóval, és egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját is. Alaposan kihabosítom. A vajas masszát kézi habverővel összeforgatom a sütőporral elkevert liszt felével, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, végül a maradék sütőporos lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát.
A gyümölcsöket megszórom 1-2 csipet liszttel, összeforgatom, majd a tésztára szórom. Az előmelegített sütőbe tolom a tepsit, kb. 10 perc elteltével mérsékelem a hőmérsékletet 160-170 °C-ra és tűpróbáig sütöm a piskótát. Kihűtve, (vaníliás) porcukorral megszórva, kisebb kockákra szeletelve kínálom.


Hozzávalók: 200 g puha vaj, 200 g cukor (egy része lehet vaníliás), csipet só, 6 normál méretű tojás, 250 g finomliszt, 10 g sütőpor, 250-350 g meggybefőtt és fekete ribizli (szezonon kívül mirelit és/vagy befőtt, szezonban friss), illetve más tetszőleges gyümölcs, további 1-2 csipet liszt a gyümölcsökre.
Tetszik? A tányér a SütniFőzni.hu-ról származik. :)
Tovább olvasom...

2013. február 25., hétfő

Puncstekercs

Nagyon szeretem a puncstortát, de készíteni ritkán szoktam. Egyrészt mert macerásnak tartom a súlyozgatást, másrészt tortát én többnyire csak valamilyen alkalomra készítek és az utóbbi időben nem nagyon van lehetőségem 1-2 óránál többet szánni egy-egy darabra. Ezt a tekercset a torta kiváltására találtam ki: egyszerű, ugyanakkor finom és szerintem ünnepekre is tökéletesen megfelelő sütemény, ami még maradékhasznosításra is kiváló. Most a múltkor bejegyzett kozák sapka tésztamaradékát használtam fel hozzá, de adott esetben bármilyen piskótaszélből, vagy formatorták leeső tésztájából elkészíthető. Egyéb tulajdonsága, hogy jól variálható, én legalábbis készítésekor az éppen adott alapanyagokhoz szoktam igazodni és mindig finom lesz.


Amit feltétlenül el kell hozzá készítenem, az a tekercs alaptésztája. Ezt a sütő gyári tepsiméretéhez igazítom: 5 tojásból, kevés liszttel készítve tökéletes lesz. A tojásokat a piskótához szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és egy evőkanál vízzel keverem jó habosra - ehhez adom a lisztet, majd beleforgatom a fehérjét. Ha kevés (csak kb. fele mennyiségű) liszttel készül a piskóta, akkor nem kell feltekerni a sütés után, mert nagyon jó puha, könnyen alakítható marad kihűlés közben is, de persze arra azért figyelni kell, hogy ne száradjon ki sütés közben, mert törni fog. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm (csak a tepsi alján legyen papír, az oldalára ne hajoljon fel és habkártyával egyenletesen kell elteríteni a tésztát úgy, hogy a tepsi oldalához is hozzáérjen), ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le róla, hogy ha szükséges, előtte lepermetezem vízzel a papírt, de többnyire enélkül is simán le lehet húzni.
A töltelékhez a piskótát amennyire tudom, kézzel összemorzsolom. Cukorból és vízből szirupot készítek - ezt nem kell sűrűre forralni, voltaképpen forrás után 1-2 perccel már jó is. A szirupot ízesítem: lehet egy kis citromhéjat belereszelni és 1-2 evőkanál citromlevet belefacsarni, de én pl. nagyon szeretem az aszalt meggyet, abból szoktam beletenni egy keveset, illetve rumot vagy rumaromát adok hozzá. Ha a piskóta fehér, akkor a szirupot lehet málnaszörppel, céklaporral vagy ételfestékkel színezni, most én kakaós piskótából készítettem, így értelemszerűen ez kimaradt. A szirupot a piskótára csorgatom és kézzel összegyúrom-morzsolom. Annyi szirup kell bele, amivel már nem lesz száraz, de még nem is lehet egy gombócba összeállítani a piskótamaradékot...szóval olyasmi legyen az állaga, mint a kókuszgolyó kekszmasszája, mielőtt hozzáadnátok az utolsó 2 evőkanál lekvárt. :D


A piskótaalapot sárgabaracklekvárral megkenem, majd erre teszem a tölteléket. Nem lesz kenhető, de szép egyenletesen el lehet teríteni és kézzel finoman lehet "tömöríteni" is. A tölteléket úgy szoktam elosztani, hogy ne érjen ki a tészta végéig, így feltekerésnél a lekváros rész szépen megtapad a tekercs végén. Szorosan feltekerem, ezután egyszerűen sütőpapírral körbetekerem és így teszem hűtőbe 1-2 órára.
A papírból kitekerve az igazi puncstortához hasonlóan be lehet vonni fondanttal, de mivel nekem nincs lehetőségem táblázni, így nem igazán szeretek fondantot készíteni házilag: ez esetben a legegyszerűbb megoldás a porcukor, amit egy kis céklaporral színezve szórok szép vastagon a tekercsre.


Hozzávalók...
...a piskótához:
5 nagy tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 3 nagyon púpos evőkanál liszt (vagy 4 normál);
...a töltelékhez: kb. 400 g piskótamaradék, 100 ml víz+100 g cukorból szirup (a piskótától függ, hogy kell-e az egész mennyiség), ízlés szerint: reszelt citromhéj, 1-2 evőkanál citromlé, málnaszörp, rum vagy rumaroma, ételszínezék, maréknyi aszalt meggy;
...a kenéshez: sárgabaracklekvár ízlés szerint (egy 7 dl-es üveg harmada-fele szokott rákerülni);
...a tetejére: céklaporral vagy por alapú ételszínezékkel színezett porcukor.
Tovább olvasom...

2012. április 12., csütörtök

Marcipános-meggyzselés kekszkocka

Ez a sütemény igencsak "gyerekbarát" :)) édesség. Nem elég, hogy gyors és sütés nélkül készül, de csupa olyan finomság van benne, amit a gyerkőcök szeretnek (mogyorókrém, nugát, keksz, marcipán, gyümölcsös zselé). Ráadásul még a konyhában szorgoskodni szerető apróságok is segédkezhetnek az elkészítésében.


A tejet és a cukrot tűzre teszem, majd amikor forrni kezd, lehúzom és elkeverem benne a nugátot és a mogyorókrémet. A kekszet beleszórom és egy kanállal összedolgozom, hogy a kekszben ne maradjanak száraz csomók. Egy kisebb tepsibe teszem a kekszmasszát, folpackot terítek rá és kézzel vagy egy pohár aljával elegyengetem, tömörítem. Hűtőbe teszem és hagyom egy órát pihenni.
Amíg hűl, elkészítem a zselét: a meggyet a vízzel és a cukorral felforralom, kb. 5-10 percig főzöm, majd botmixerrel pépesítem. Egy szűrőn átpasszírozom, elkeverem benne az agar-agart és újra forrásig melegítem, majd kihűtöm.
A marcipánmasszát két folpack között a tepsi méretére nyújtom (előtte ha szükséges, átgyúrom) és a kekszre helyezem. A kihűlt zselét ráöntöm, hagyom egyenletesen elterülni, végül hűtőszekrényben dermesztem. A zselé dermedése után 3x3 cm-es kis kockákra szeletelem a süteményt.


Hozzávalók egy kb. 27x18 cm-es tepsihez:
1,5 dl tej, 7-8 dkg barna nádcukor, 7 dkg mogyorónugát (vagy csokoládé), 10 dkg mogyorókrém, 25 dkg darált keksz, 40 dkg (mirelit) meggy (vagy más savanykás gyümölcs, pl. ribizli), 7 dkg (házi vaníliás) cukor, 1 dl víz, 4-5 g agar-agar, 25 dkg egyszeres marcipán.
Tovább olvasom...

2011. július 12., kedd

A gyümölcsök fagyasztásáról

Többen kerestetek az elmúlt időben nálam a tartósítási lehetőségekre, ezen belül is a fagyasztásra, így arra gondoltam, szánok egy bejegyzést neki. Kerülném a "hogyan a legjobb tartósítani a zöldség-gyümölcsöket?" témát, ugyanis nem értek hozzá, laikusként csak elhiszem vagy sem, amit (állítólagos) hozzáértőknél olvasok a neten. Arról írhatok csak, hogy én mit szoktam tenni a gyümölcsökkel...

gurulósra fagyasztott áfonya és szeder

Hát venni nem szoktam őket. Legalábbis téli tartaléknak. Azt teszem el, ami megterem, azaz nem dobom ki a felesleget, hanem valamilyen módon tartósítom azt. Vásárolni csak olyan gyümölcsöt szoktam, amit nem termelünk a kertben, illetve amit nem kapunk rokonoktól, barátoktól, de ezeket pusztán friss fogyasztásra és nem tartósításra vásárolom. (Kivételek persze akadnak, leginkább a túlvásárlás következményeként.)
A kertünk telepítésekor igyekeztünk arra törekedni, hogy az általunk kedvelt gyümölcsök kerüljenek bele, így például a körtefától megváltunk, mert nem fogyott és tárolásra alkalmatlan fajta volt, az epertövek számát megsokszoroztuk, mert abból ugye sohasem elég :)), továbbá ültettünk "kísérleti" növényeket is, ilyen például az áfonya, ami évekig vegetált, de idén először végre hozott termést.


A tartósítási munkákat természetesen az eperrel kezdem, majd következik a meggy, a ribizli, a sárga- és az őszibarack, közben folyamatosan érik a szeder és a málna, és nyár végére, őszre marad az alma. A befőttekről, lekvárokról (...) mindig aktuálisan teszem fel a bejegyzéseket, ahogyan éppen készülnek, de a fagyasztásokról nem szoktam beszámolni. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokat nem lehet róla írni. :) 
A könnyebb átláthatóság kedvéért készítettem egy egyszerű táblázatot, hogy én mit, hogyan szoktam elmenteni későbbre, ezt mostantól ezen az oldalon találjátok meg. Változni biztosan fog idővel, ha valamit kihagytam, vagy valamire kíváncsiak vagytok, nyugodtan kérdezzetek.


Lássuk hát, gyümölcsök szerint, mit hogyan fagyasztok:
- eper: tisztítva, gurulósra,
- meggy: magozva egészben (ritkán félben), gurulósra,
- ribizli: leszemezve, dobozban,
- sárgabarack: magozva és negyedelve tálcán vagy pépesítve,
- őszibarack: sehogy, illetve korábban a bébiknek magozva és felezve vagy pépesítve,
- szeder: gurulósra,
- málna: gurulósra,
- alma: hámozva és reszelve zacskóban.
Idén már termett az áfonyánk, így annak a maradékát szintén gurulósra fagyasztva tettem el. Amikor kapok szilvát valakitől, azt felezve, negyedelve tálcán fagyasztom, de ez nem jellemző, mert nekünk nincsen fánk és ahhoz tényleg sokat kell kapjunk, hogy maradjon elrakásra.


A tálcás (a.k.a. gurulós) fagyasztásról az epernél már írtam, ennek az a lényege, hogy a gyümölcsöt tálcán megfagyasztom, majd ezután zacskózom be nagyobb adagokban. Így a gyümölcs nem nyomódik össze, akár szemenként is kivehető később a zacskóból, ha éppen arra vágyunk.
A pépesítésnek az az előnye, hogy kis helyet foglal, de értelemszerűen csak olyan gyümölcsöt fagyasztok így, amit tudom, hogy sehogy másképpen nem szeretnék később felhasználni. Hátránya, hogy ha valamihez mégis egészben lenne szükségünk a gyümölcsre, már nem lehet később visszacsinálni. :D
Az egyetlen gyümölcs, amit reszelve teszek el, az az alma. Csak akkor szánom rá magam erre, ha nem tudok mit kezdeni a felhalmozódott almával, illetve a szépséghibás almákat lehet így eltüntetni, mielőtt romlásnak indulnának. Többen megpárolják ilyenkor az almát, amit később így használnak töltelékként, én nem szoktam.
Dobozokban fagyasztom a ribizlit, ha majd lesz sok áfonyánk, azt is abban fogom (csak optimistán!). Az apró bogyós gyümölcsök - tapasztalatom szerint - ha alaposan le van csepegtetve (papír kéztörlőn), akkor nem tapadnak össze olyan mértékben, hogy ne lehessen később kiszedni belőle a kívánt mennyiséget, illetve akkora adagokban kerülnek dobozolásra, amit később egyszerre fel tudok használni.

Tovább olvasom...

2011. június 21., kedd

Konyakos meggyleves

Még tart a szezon, érdemes elkészíteni ezt a meggykrémlevest. Egyszerű és nagyon finom, szerintem akár egy ünnepi fogásként is megállja a helyét.
A recept a Kifőztük magazin 2011. júniusi számához készült. Az újságban megjelent további receptekért látogassatok el a weboldalra!


A leveshez 6 dl vizet, a fahéjrudat és a vaníliarudat, 3-4 evőkanál nádcukorral egy lefedett fazékban felteszem főni. Forrás után 10 percig főzöm, majd a fahéjat kiveszem és beleteszem a tisztított, magozott meggyet. Újraforrás után, lassú tűzön, 20 perc alatt puhára főzöm a meggyet.
A tűzhelyről levéve a vaníliarudat is eltávolítom és a levest botmixerrel alaposan pépesítem (szükség esetén átszűröm a levest). Visszateszem a tűzhelyre és addig forralom, amíg a tetejéről eltűnik a turmixoláskor képződött hab. Ekkor édesítem - ízlés szerint - további nádcukor vagy méz hozzáadásával.
A keményítőt 1 dl vízben feloldom, majd hozzákeverem a tojássárgát is. A levest 1 dl vízzel vagy tejszínnel kissé visszahűtöm és folyamatos kevergetés mellett belecsorgatom a keményítős keveréket, továbbá hozzáadom a konyakot is. Újraforrásig főzöm, végül hűtőfürdőben kihűtöm a levest. Hidegen tálalom: az édesebbre készített levest pirított mandulával, savanykásabb változatban pedig egy kanálnyi édes tejszínhabbal, esetleg a megmaradt fehérjéből készült habcsókkal a tetején.


Hozzávalók: 50 dkg magozott meggy (tisztítva mért súly, szezonon kívül mirelit), 7-8 dl víz, 5-6 cm fahéjrúd, 5-6 cm vaníliarúd, ízlés szerint nádcukor vagy méz, 1 dl tejszín, 1 tojás sárgája, 2 púpozott teáskanál étkezési keményítő, 0,5 dl konyak (vagy ízlés szerint). 
Tej- és/vagy tojásérzékenység esetén a tejszín vízzel, a tojás további egy teáskanálnyi keményítővel helyettesíthető.
Tovább olvasom...

2011. június 13., hétfő

Egy - megérett a meggy...

Hát ha megérett, leszedtük.
A saját terméssel kezdtük a betakarítást, ettük, fagyasztottuk, aszaltuk. Fagyasztani ugyanúgy szoktam, mint az epret, azaz tálcán gurulósra és csak ezután zacskózva. Az aszalásról tavaly már írtam, tökéletesen működött az eljárás, a kész aszalvány rendben elállt, nem romlott meg. Tavaly az első adag után készítettem még egyszer, annál a meggyszemeket frissen magoztam, feleztem és a tálcákra szépen egymás mellé, vágott felükkel felfelé helyeztem el - így gyorsabban aszalódik, de helyigényesebb. A végeredményt tekintve (ízben, állagban) én nem éreztem különbséget az egyben aszalthoz képest. Mivel elég sok lett a kész aszalványom, még mindig van belőle egy kis üveggel és semmi baja, csak talán kicsit sötétebbek lettek a szemek.


Amikor már szépen letudtuk a mi kis meggyfánk kevéske termését, bejelentkeztek a szüleim, hogy menjünk leszedni az övékét is, mert nekik sok. Hát mentünk. Ennek az adagnak ismét fagyasztásra került egy része, aszalni már nem akartam, így maradt az egyéb tartósítási lehetőség, azaz a befőzés. Meggybefőttet nem szoktam elrakni, most mégis, és ha esetleg még nem lett volna elegem a lekvárfőzésből, hát gondoskodtam róla... :)


Meggylekvárt nem szoktunk enni, 2-3 évente azért készítek egy keveset pálinkával ízesítve, hígabbra, kizárólag a feketeerdő tortához. Most a meggy-zöldborsó-eper együttes betakarításával nem volt hangulatom a sokórás főzéshez, maradt a gyors, darabos, zselésítős megoldás. Finom lett, a lányoknak is ízlett, úgyhogy remélhetőleg el tudom majd nekik sütni palacsintába, piskótába. :)


A meggybefőttet a barackbefőtt mintájára tettem el, azaz cukorból és vízből szirupot főztem és ezzel öntöttem fel a válogatott, tisztított, kimagozott meggyet. A meggy szeret felúszni a szirup tetejére, így ahhoz, hogy a gyümölcsöt a folyadék teljesen ellepje, érdemes beszerezni műanyag savanyúság-leszorítókat - ezek sok zöldség és gyümölcs tartósításánál jól jönnek. A meggybefőzést nedves dunsztolással fejeztem be (a víz forrása után 8-10 percig dunsztoltam). Kihűlés után szárazra törölgetve kerültek a hűvös kamrába (garázsba) a kész befőttek.

Hozzávalók...
...a meggylekvárhoz:
1 kg meggyhez 1 kisebb rúd vanília magjai (elhagyható, de ízesíthető más fűszerrel is), kb. 25 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...a meggybefőtthöz: tisztított, hibátlan, magozott meggy, valamint a sziruphoz 1 liter vízhez 50 dkg cukor, pici tartósítószer (Na-benzoát). 1 liter vízből készült szirup 4-5 üvegre (7 dl-es) elegendő.
Tovább olvasom...

2011. február 22., kedd

Gesztenyés torta

...azaz, a hétvégi szenvedésem eredménye. Tegnap már írtam, hogy nem vagyok a topon egy ideje, ez majdnem meghiúsította, hogy a hétvégi dupla szülinapi összejövetelre tortát vihessek. Aztán pénteken csak összekanalaztam magam és végül 3 nap alatt el is készítettem a tortát. Persze, ez azért nem volt annyira kínos három nap, mint a legutóbbi háromnaposnál, most pusztán csak a túlzott kifáradás elkerüléséért készült ilyen komótosan. :)


A tortához kakaós lapot sütöttem, Kiskukta receptje alapján, 26-os formában*. Kihűtés után (másnap) egy tortafűrész segítségével három vékony lapot vágtam belőle.
A gesztenyekrémhez a gesztenyekocka-torta krémjét készítettem el, másfélszeres adagban. Emellett tejszínt vertem kemény habbá kevés cukorral és egy zselatin fix-szel. A gesztenyés krém 2/3-át és a tejszínhab egészét 1-1 habzsákba töltöttem. A legvastagabb lapot tettem alulra, majd a tortát úgy töltöttem meg, hogy a kétféle krémet váltakoztatva, kör alakban nyomtam ki, szorosan egymás mellé. (Tehát: a lap közepén egy tejszínhab kör, ekörül egy gesztenyés kör, körülötte tejszínhab, majd újra gesztenyés...addig folytatva, amíg a tészta széléhez érünk.) A krémrétegre egy kakaós piskótalap került, amelyet ugyanúgy csíkoztam a krémekkel, mint az előzőekben. (Szép, ha megfordítjuk a váltakoztatást, tehát a második szintnél belülről egy gesztenyés körrel indítunk - én is így terveztem, csak ő nem akart ilyen lenni. :D) A krémréteget a harmadik lappal fedtem, majd kívülről bevontam a tortát a maradék gesztenyés krémmel. Kicsit hagytam a hűtőben meghúzni, majd keserű kakaóporral szórtam be kívülről a tortát.


A maradék - fél csomagnyi - gesztenyepüréből, némi előző este rumba áztatott aszalt meggyből, porcukorból, kevés vajból és tejszínből puha masszát készítettem, amit 2 órán keresztül hűtőben pihentettem. Ezután vizes kézzel gombócokat formáztam belőlük (én 10 nagyobbat, de egy kis plusz türelemmel lehet több kisebbet is), majd összetört ostyába forgattam őket. A terv az volt, hogy ezek majd ropogni fognak a bevonat alatt, de persze szembesülnöm kellett vele, hogy az illetékesek nem tudtak a tervről, így akár el is lehet hagyni ezt a lépést. Akkor simább, egyenletesebb felületű gesztenyebombákat kapunk majd eredményül. A gombócokat tányérra ültetve behűtöttem egy éjszakára, majd másnap fogvájóra szúrtam és olvasztott csokoládéba forgattam őket. Egy hungarocell darabkába szúrtam a fogvájóra tűzött gombócokat, hagytam hűtőszekrényben teljesen megdermedni a csokoládé-bevonatot, végül díszítettem velük a tortát. Mivel a csokibevonat kicsit elütött a tortától, a gombócok is kaptak egy kis kakaópor-szórást, de ez ízlésfüggő, másképpen is lehet díszíteni.


Belekerültek...
...a tortalapba*:
200 g cukor+80 g a tojáshabba, 310 g liszt, 40 g keserű kakaópor, 1,5 dl olaj, 1,5 dl tej, 4 tojás, 1 csomag sütőpor;
...a gesztenyekrémbe: 4,5 dl tej, 1,5 csomag (60 g) vaníliás pudingpor, 2 evőkanál porcukor, továbbá 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1,5 csomag (375 g) gesztenyepüré massza;
...a tejszínhabba: 4 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor, 1 csomag zselatin fix (ebből a habból nekem maradt egy kevés);
...a gesztenyés "bonbonokba": 0,5 csomag (125 g) gesztenyepüré massza, 1-2 teáskanál porcukor, 3 dkg lágy vaj, 2 evőkanál aszalt meggy (előzőleg rumba áztatva, durvára aprítva), kortynyi tejszín, valamint a bevonáshoz durvára tört ostyalap (elhagyható), 10 dkg étcsokoládé (60%), 1 evőkanál olaj;
...továbbá a díszítés: kakaópor.
*A 26-os tortalaphoz 4 tojásos piskótát sütöttem, de nekem felpúposodott a tészta, így amikor a lapokat vágtam, ezt a "púpot" eltávolítottam róla (a lányaim örömére :D). Ezért egyrészt, mert Kiskukta szerint kicsi lehetett a forma, másrészt a kieső tésztamennyiség miatt is, én azt javaslom, hogy a 26-os formába elég 3 tojásból sütni a lapot, majd azt háromba vágni. A megfelelő anyaghányadok Kiskuktánál megtalálhatók.
Tovább olvasom...

2011. január 16., vasárnap

Császármorzsa

Valamelyik nap tv paprikát néztem. Mostanában nem szoktam, illetve csak nagyon ritkán...nem hiába, amikor az ember lánya már az étel látványától is a fenekét növeszti, akkor jobb nem nézni a főzős műsorokat (és sötétben enni). Már gondoltam arra, hogy ha lenne egy szobabiciklim és azon tekerhetnék tévézés közben, akkor kevésbé lennék veszélyben, de mivel nincs: marad az alkalmankénti nézelődés.
Abban a bizonyos műsorban, aminek persze nem jegyeztem meg a címét, Serényi Zsolt serénykedett a tűzhely körül és császármorzsát készített. Már nagyon régen volt utoljára nálunk és annyira guszta lett az övé, hogy azonnal (másnap) nekiugrottam és én is elkészítettem. (Az enyém már nem annyira, de állítólag határozottan úgy fest, mint egy császármorzsa, így fel merem rakni.) Csajos napunk volt, borsóleves után, palacsinta helyett, tökéletes vacsora volt! Persze követtem a séf "tanácsát": brutál mennyiségű vajjal sütöttem. Ahh!


Fejenként egy tojással számoltam, így éppen bele tudtam tuszkolni a 28-as serpenyőmbe - na jó, így együtt azért nem a legoptimálisabb együttest alkották. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket egy evőkanál porcukorral felvertem. A sárgákat kikevertem a vaníliás cukorral, hozzáfacsartam némi citromlevet, reszeltem bele egy kis citromhéjat, majd a lisztet és a tejet váltakoztatva, palacsintánál sűrűbb masszát kevertem belőle. Beleszórtam egy kis maroknyi aszalt meggyet, végül lazán hozzákevertem a felvert habot.


A felforrósított (teflon) serpenyőbe vajat tettem, amikor megolvadt, erre ment a palacsintatészta, amit egy lapáttal át-átkeverve, a nagyobb darabokat kisebbekre darabolva, pirulósra sütöttem. Sütés közben nekem még kívánt némi vajat, de ennek mennyisége bátorság- és ízlésfüggő.
Porcukorral megszórva, hígabb meggylekvárral tálaltam.


Hozzávalók...
...a palacsintatésztához:
3 tojás, 3 evőkanál vaníliás cukor (vagy cukor+vaníliamagok, vaníliaeszencia), 1 evőkanál porcukor, fél citrom leve és héja, 12 evőkanál liszt, 3 dl tej, 1 maroknyi aszalt meggy (elhagyható, illetve hagyományosan mazsola kerül bele);
...a sütéshez: 10-15 dkg vaj;
...a tálaláshoz: porcukor, lekvár (házi, meggypálinkával megijesztett meggylekvár).
Tovább olvasom...

2010. december 17., péntek

Fahéjas mini és vaníliás maxi

Cookie, ismét. Már szerepel a blogomon, több változatban is. Az alaprecept, kisebb módosításokkal, mindig ugyanaz - nagyon szeretem, mert gyorsan össze lehet dobni, ízlés szerint ízesíthető és sokáig eláll.


A tésztához kihabosítottam a vajat a cukrokkal és a mézzel, majd tovább habosítottam a tojással és a vaníliakivonattal. Ezután hozzákevertem a sütőporral elkevert lisztet és a sót. Ekkor elfeleztem a tésztát:
- az egyik felébe fahéjat kevertem, plusz apróra vágott aszalt meggyet és étcsokoládét,
- a másik felébe kevertem még egy kevés vaníliát, valamint durvára tört mogyorót és kakaóbabot.
A mogyorós változatot nagy evőkanállal adagoltam a sütőpapíros tepsibe, egymástól nagy távolságra (sütés közben elterül) - a kanál hátával ellapogattam, kerekre igazítottam a kupacokat. A sütő tepsijébe 8, az eggyel kisebbe 6 ilyen korongot tudtam kikenni. 180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem kb. 13 percig, amíg a tészta széle pirulni kezdett. A fahéjas változatból kis teáskanálnyi kupacokat sorakoztattam egymás mellé - lehet még ennél kisebbeket is, de most nem volt türelmem... A sütőt kicsit mérsékeltem (170 °C) és kb. 9 perc alatt megsütöttem a sütiket. Mindkét keksz puha lesz így, a ropogóshoz tovább kell sütni, de nagyon vigyázni kell, mert pillanatok alatt meg tud égni.


Hozzávalók kb. 22-24 db nagy és kb. 75 db mini kekszhez...
...az alaptésztához:
40 dkg vaj/margarin, 12 dkg méz, 12 dkg nádcukor, 12 dkg kristálycukor, 4 tojás, 1 evőkanál házi vaníliakivonat, 50 dkg liszt, 2 teáskanál (10 g) sütőpor, 2 teáskanál (10 g) só);
...a fahéjas-meggyes-étcsokishoz: fél adag alaptészta, 2 teáskanál (10 g) fahéj, 8-10 dkg kicsire aprított aszalt meggy, 8-10 dkg aprított étcsokoládé (70%);
...a vaníliás-mogyorós-kakaóbaboshoz: fél adag alaptészta, még egy kevés házi vaníliakivonat, 20 dkg durvára tört törökmogyoró (pirított és pirítatlan mogyoróval is érdemes kipróbálni), 3 dkg pörkölt, aprított kakaóbab.


További cookie receptek a blogon: csupacsokis, kakaóbabos és meggyes-diós.
Tovább olvasom...

2010. december 2., csütörtök

Kosárka

Hagyományos, diós, (...) ki hogyan nevezi - nálunk egyszerűen csak kosárka. Alapértelmezésben. Minden más, ami nem ez, az lehet "mákos", "mogyorós", "krémes", "gyümölcsös" - ilyen-olyan kosárka, de ez csak így "simán kosárka". :)
Haraptatok már diós felhőbe? :)) Valami ilyesmi lehet. Nem tömény, nem fojt, egyszerűen csak szétomlik az ember szájában. Annyira omlós, hogy alaposan meg kell fontolni, mikor is veszem ki a formából, mert ha túlságosan korán állok neki a feladatnak, atomjaira hullik. Na de ha kivárom az időt, mesés lesz... Az elkészítése kicsit pepecselős, de azért hébe-hóba, különösen advent környékén, érdemes nekiállni.


A recept alapja a 3:2:1 linzertészta, amibe - mivel a habhoz tojásfehérje kell - tojássárgák is kerülnek. Egy csipet sütőpor, egy másik csipet só és kész is. ;) A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát. Ezután a tálat folpackkal lefedem (vagy a tésztát folpackba csomagolom) és hűtőbe teszem.
Amíg a tészta pihen, a diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy pici sóval habbá verem, amikor már kemény, hozzáadom a citromlevet is. További folyamatos habverés mellett beleadagolom a cukrot és fényes, kemény habbá verem - addig, amíg a habból csúcsot tudok húzni. Ekkor egy szilikon lapáttal, laza mozdulatokkal, beleforgatom a diót. Amíg a gép dolgozik, a lekvárt átkeverem és a meggyet egy szűrőbe teszem lecsöpögni.


A sütőt 160-170 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből és kb. diónyi adagot veszek ki belőle, ebből először golyót formálok, majd a két tenyerem között ellapítom és ezzel bélelem ki vékonyan a formát. Ha van túllógó felesleg, azt lecsípem és hozzáadom a következő golyócskához. Amikor egy tepsinyi formával elkészülök, egy-egy mokkáskanálnyi lekvárt teszek a forma aljára, rá egy szem meggy kerül, majd a diós habbal befedem a kosárkát. Addig sütöm, amíg szép pirosas lesz a kilógó tészta széle.


Ekkor kiveszem a sütőből, a formában hagyom addig hűlni, amíg már kézzel kényelmesen megfoghatóvá válik a forma, majd egy óvatos fejreállítós-megmozgatós :)) mozdulattal kioperálom a sütit belőle. Rácson hagyom teljesen kihűlni (ezután ízlés szerint porcukorral meghinthető, én nem szoktam).
Nekem kétszeri sütés (két tepsi) jön ki egy adagból. Amíg a lekvározást-meggyezést-habozást csinálom, a tészta fennmaradó felét visszateszem a hűtőbe, majd így visszahűtve dolgozok újból vele - de természetesen lehet már eleve két gombócként a hűtőbe tenni. Amíg az első adag sül, a második adag összerakásával pont végzek. Ha ügyesen dolgozom, 40 db lesz belőle, ha kicsit vastagabbra sikerül a tészta, akkor néhány darabbal kevesebb.


Hozzávalók 40 db-hoz (az én formám alsó átmérője kb. 3,5 cm, a felső 6,5 cm)...
...a tésztához:
40 dkg liszt, 26 dkg vaj, 13 dkg porcukor (vagy 12 dkg porcukor+1 dkg vaníliás cukor), pici sütőpor (2 g), pici só, 4 tojás sárgája;
...a habhoz: 4 tojás fehérje, pici só, 1-2 evőkanál citromlé, 20 dkg cukor (vagy 10-10 dkg porcukor és vaníliás cukor), valamint 20 dkg darált dió;
...továbbá: egy kis üveg lekvár (most ribizlizselé, de lehet pl. sárgabaracklekvár is), 40 szem meggybefőtt.

Mivel utálom a formákat mosogatni munka közben, ezért a fenti adagot a saját formamennyiségemhez szabtam. Gondolom nem mindenki rendelkezik pontosan ennyi formával, ezért átszámoltam a mennyiségeket 10 formára, ezt már könnyen fel lehet szorozni.
Hozzávalók 10 db-hoz...
...a tésztához:
10 dkg liszt, 6-7 dkg vaj, 3 dkg porcukor, pici sütőpor, pici só, 1 tojás sárgája;
...a habhoz: 1 tojás fehérje, pici só, fél evőkanál citromlé, 5 dkg (por)cukor, valamint 5 dkg darált dió;
...továbbá: lekvár, 10 szem meggybefőtt.
Tovább olvasom...

2010. november 19., péntek

Meggyleves

Tegnap szembesültem azzal, hogy készülök megdönteni a negatív posztolási rekordomat. Van ez így. (?) Persze mostanában is készült ez+az (lecsó, vaníliafagyi, fokhagymás szűz, levesek, habcsókok nagy mennyiségben, rakott krumpli, káposztasali, mézes keksz - már a 3. adag, gesztenyekocka - ez éppen ma, de már majdnem el is fogyott, már érnek a karácsonyi italok, ...), de semmi új - illetve ha új is, lehetetlen fotókkal... Hát nem éppen a legjobb időszakomat élem. A csipet blog sötét korszaka. :D
Így aztán, bár meggyleves szerepel már itt egy másik változatban, úgy döntöttem, ezt is felrakom. Szegény ember vízzel főz. :))


A vizet a cukorral és a fűszerekkel felforralom, 5 percig forrni hagyom. A fűszereket eltávolítom belőle, majd beleteszem a mirelit meggyet és lassú tűzön főzni kezdem. Amikor újra forrni kezd, a tejben elkeverem a pudingport, hozzácsorgatok egy kevés tejszínt is és ezzel habarom be a levest. Szükség szerint még tovább édesítem, végül az egészet újraforrásig főzöm.
Egyszerű, igaz? Hát még milyen finom! :)

Hozzávalók: 3-4 dl víz, 5 cm fahéjrúd, 3-5 szem szegfűszeg, 3 evőkanál vaníliás cukor (+ a főzés végén még ízlés szerint), 50 dkg magozott mirelit (szezonban friss) meggy, fél csomag (20 g) vaníliás pudingpor (vagy étkezési keményítő), 1 dl tej+1 dl tejszín (vagy összesen 2 dl tej).
Tovább olvasom...

2010. július 26., hétfő

Egyszerű kelt lepény és pite

Lehűlt! Végre! Hogy mennyire lesz tartós, majd kiderül, de most végre nem olvadozunk a konyhában, így akár be is kapcsolhatjuk a sütőt. Egy kis kelt erejéig érdemes... Ez a recept a nagyim keltjéből indult, és egészen a Kifőztük 5. számáig jutott. :)


A liszteket kimérem, a közepébe lyukat fúrok. Egy kevés tejet meglangyosítok, a cukrot hozzákeverem és a liszt közepébe öntöm, majd az élesztőt belemorzsolom és felfuttatom. Amikor az élesztő megkelt, beleteszem a többi hozzávalót is és alaposan kidolgozom. Lágy, már éppen, hogy nem ragadós tésztát kapok, amit gombóccá igazítva kilisztezett kelesztőtálba teszek, a tetejét megszórom liszttel és lefedve kelni hagyom.
(A tészta kenyérsütőgép üstjében vagy egyéb, dagasztásra alkalmas eszköz segítségével is megdagasztható.)


A megkelt tésztát kissé átgyúrom, két részre osztom. A sütőt 180-190 fokra előmelegítem.


A kapros-túrós lepényhez a fél adag tésztát lisztezett munkalapon vékonyra nyújtom. Egy kb. 24x36 cm-es tepsit sütőpapírral kibélelek (vagy kizsírozok és lisztezek). Ebbe a tepsibe helyezem a tésztát.
A túrót összetöröm, elkeverem a tejföllel, zsemlemorzsával, és ízlés szerint cukorral, esetleg citromlével ízesítem. A kaprot felaprítom, a túróhoz keverem. Ezután a tojásokat szétválasztom, a sárgáját a túróba keverem, a fehérjét kevés sóval habbá verem és beleforgatom a masszába. A tölteléket a tésztára simítom és az előmelegített sütőben pirosra sütöm. (Nem szükséges, de a sütés vége előtt 1-2 perccel, a túrót megkenhetjük kevés tejjel vagy tejföllel elkevert tojássárgájával.)


A meggyes pitéhez a tészta másik felét kettéosztom. Az egyik felet lisztezett munkalapon vékonyra nyújtom. Egy kb. 20x30 cm-es tepsit sütőpapírral kibélelek (vagy kizsírozok és lisztezek). Belehelyezem a kinyújtott tésztát.
A magozott meggyet összeforgatom a zsemlemorzsával és a mandulával, majd cukorral ízesítem. A tésztalapra szórom a tölteléket. A tészta másik felét is kinyújtom, és a töltelékre helyezem. A tetejét tejjel elkevert tojássárgájával lekenem, villával megszurkálom és az előmelegedett sütőbe tolom, pirosas-barnára sütöm. Tálaláskor ízlés szerint porcukorral megszórom.


Hozzávalók...
...a kelt tésztához:
kb. 2,8 dl tej (mennyisége a liszttől függ), 5-6 dkg zsír, 2 tojássárgája, 1 teáskanál só, 25 dkg rétesliszt, 25 dkg finomliszt, 1 evőkanál cukor, 2,5 dkg élesztő;
...a kapros-túrós töltelékhez (fél adag tésztához): 50 dkg túró, 1 kis pohár tejföl, kb. 4 evőkanál cukor, 2 tojás, ízlés szerint kapor, 1 evőkanál zsemlemorzsa, citromlé ízlés szerint, egy kis csipet só;
...a meggyes töltelékhez (fél adag tésztához): 50 dkg meggy (magozva mért mennyiség), 3 evőkanál zsemlemorzsa, kb. 4 evőkanál cukor, 5 dkg szeletelt mandula;
...a pite/lepény tetejére: tejjel elkevert tojássárgája.

Ha csak egyféle keltet sütnénk, a töltelék mennyiségét duplázzuk!
Tovább olvasom...

2010. június 18., péntek

Másfél kiló meggy...


Az ennyi, mint itt a képen látszik... Persze, aszalás után. :)))
Már régóta szerettem volna egy aszalógépet. Tavaly "rengeteg" (a fa méretéhez viszonyítva) meggyünk termett, akkor határoztam el, hogy márpedig idén én már biztos, hogy aszalni is fogok belőle! Naná, hogy most rosszabb lett a termés, ráadásul kisebb-nagyobb lakók is felütötték fejüket a szemekben, de mivel bízom a napos nyárban, a szépen beérő paradicsomokban, azért csak megvettük a gépet.

Próba-aszalás: meggy. Fogalmam sincs, mennyi férhet összesen az 5 tálcára, de vagy 4 kiló biztosan. Én csak másfél kilót aszaltam, ennyi volt, ami igazán szép érett és hibátlan volt. Fél-fél kilónként három tálcára osztottam el. A szárakat eltávolítottam, a magokat a használati útmutató tanácsára benne hagytam.


Úgy 6 óra elteltével kerültek a szemek olyan állapotba, hogy már magozhatónak ítéltem őket. Jópofa dolog a fonnyadt meggyet magozni, ugyanis lédús elődjéhez képest szinte semmi nedvesség nem távozik már ilyenkor, de legalábbis nem fröcsköl mindent össze a meggylé. :D Persze hiába az alapos válogatás, volt néhány lakott is közöttük, azokat a szemeket kiszedtem és már nem kerültek vissza az aszalóba.

ilyen volt magozás előtt

magozás után így indult tovább az aszalás
 
Ezek után már csak néhány órányi (további 16) aszalás következett. Fogalmam sincs, meddig kellett volna aszalnom, mert ez volt az első próbálkozásom, de igyekeztem biztosra menni. Folyamatosan ellenőriztem a szemeket, cserélgettem a tálcákat, sőt, egyszer még a szemeket is átrendeztem, azaz összeszedtem az összes lédúsabbat és lepakoltam a legalsó tálcára őket. A meggyek már ekkor sem voltak lédúsnak mondhatók, azaz nyomásra nem sikerült igazából levet nyomnom belőlük, de még azért eléggé "fogtak", és a tájékoztató is azt javasolta, hogy jóóól szárítsuk ki a szemeket, jobban, mint ahogy készen kapni.

...hát én jóóól kiszárítottam...


A végeredmény: 1,5 kg érett, egészséges meggy, mínusz magok, mínusz lakott szemek, mínusz nedvesség, mínusz "kóstoló"=kb. 215 g aszalt meggy. 
3-4-5 dkg-os lezárt zacskókat készítettem, ezeket még egy befőttesüvegbe helyeztem. Ahogy szepy mondaná: "térdre, imára", hogy ezek után még el is álljanak. :)


Kedves aszalásban jártas bloggertársak: jól csináltam? Ti is így aszaljátok (géppel) a meggyet?
Tovább olvasom...