2013. október 24., csütörtök

Juhtúrós pogácsa

Kis munkával járó, egyszerű, de annál finomabb pogácsa - figyelem, vendégváráshoz ajánlott megemelni az adagot! ;)


Egy nagyobb tálba mérek negyed kiló lisztet, amiben elmorzsolom a hideg vajat és a hideg juhtúrót. Hozzámérem a sót és beleszórom a szárított élesztőt. A tejet meglangyosítom mikróban, feloldom benne a cukrot. A tojások sárgáját elkezdem beledolgozni a túrós-vajas lisztbe, közben hozzáöntöm a langyos tejet is. Gyors mozdulatokkal összeállítom: egy ragacsos masszát kapok, amire rászórom a maradék lisztet. Néhány mozdulattal simára dolgozom a tésztát, gombócot formálok belőle és körbelisztezem. A tálat lefedem (folpack) és félreteszem (konyhaasztal, szobahőmérséklet). Legalább két, de inkább 3 órán keresztül pihentetem.


A sütőt előmelegítem 200-210 °C-ra. A tésztát lisztezett deszkára borítom és kb. centi vastagra nyújtom, majd a legkisebb (2 cm) kiszúrómmal kiszaggatom. Sütőpapíros tepsire teszem a tésztakorongokat (elég ujjnyi távolságot hagyni közöttük, inkább felfelé nőnek), felvert tojással megkenem a tetejüket és pici reszelt sajtot, esetleg magokat szórok rájuk. Előmelegített sütőben úgy negyed óra alatt sülnek szép pirulósra. :)
Frissen csodás - másnap nem tudom, mert nem szokott maradni. ;)


Hozzávalók (2 tepsi): 350 g finomliszt, 250 g hideg vaj (kisebb kockákra vágva), 250 g hideg juhtúró, 10 g só, 1 csomag szárított élesztő (vagy 20-25 g friss, a tejben felfuttatva), 2 tojás sárgája, 1 dl langyos tej, 2 kockacukor, továbbá a pogik tetejére egy felvert tojás és ízlés szerint reszelt sajt, magvak...
Tovább olvasom...

2013. október 23., szerda

Libazsír sütése

Múlt pénteken olyat tettünk, mint eddig még soha: vettünk egy egész libát. Tokkal-vonóval. Gyermekkori csirketisztítási emlékeim habosak és rózsaszín felhősek voltak ahhoz képest, ami ezután a könnyen megtett lépés után ránk várt. Bár az este hátralévő óráiban puha tollpihékbe burkolóztunk (és mr.csipet legalább százszor rácsodálkozott, hogy "meeennyire puhaaa!" a liba alsó tollazata), őszintén szólva ha létezne, legnagyobb ellenségemnek sem kívánnám, hogy zéró gyakorlattal nekiálljon ludat tisztítani. :)
Késő este aztán a bontott liba először a hűtőbe, majd másnap - a jövőbeli felhasználás szerint - szétcsomagolva a fagyasztóba került. Na persze azért egy kis húsleves is főtt a hétvégén belőle, illetve a felesleges lefejtett bőrös hájat is azonnal felhasználtam: kisütöttem. Lett tehát frissen sült libazsírom, nem is kevés. :)


Mivel nem kifejezetten rajongunk a tepertőért, így a sütésnél a zsírra összpontosítottam. A hájas bőröket kb. 2 cm-es négyzetekre vágtam, egy serpenyőbe tettem, és kevés vizet löttyintettem alá. Éppen csak annyit, hogy ne kapjon le a bőr, amíg elkezdi a zsírt kiadni, ezután viszont gyorsan elpárologjon. Kis lángon főzni kezdtem: először zavarosan fortyogott, de ahogy a víz párolgott és a zsír egyre több lett, szépen letisztult és csodás aranysárga színe lett. Időnként átkavartam egy nagyobb kanállal, ellenőriztem, hogy szép lassan minden zsírja kisüljön. Amikor már eléggé töpörtyűre ;) sültek a bőrdarabok és szemlátomást megszabadultak zsírjuk legnagyobb részétől, a zsírt egy durva szűrőn átszűrtem egy edénybe. A töpörtyűket visszatettem a serpenyőbe és szárazon kicsit rájuk pirítottam (egy kis préselés-nyomkodás a kanállal vagy "lesúlyozás" egy másik edénnyel segít ebben). Akkor kész, amikor kevergetéskor kopogó hangja van az edényben a tepertőnek - ezután papírtörlőre lehet szedni.
A kissé kihűlt, de még változatlanul meleg és áttetsző zsírt egy sűrű szűrőn keresztül a végleges tárolóedény(ek)be szűrtem, és a konyhapulton hagytam kihűlésig. Ekkor került hűtőbe, ahol felhasználásig remekül ellesz. :)


A tepertőt természetesen még langyosan, egy kis só, kenyér és persze lilahagyma társaságában befalatoztuk. És bár továbbra sem őrülünk meg a töpörtyűért, elismertük, hogy nagyon finom lett és időnként kifejezetten jól esik az ilyesmi - pláne, ha keményen meg is dolgozunk érte. ;) Tepertőrajongóknak talán érdemes lehet a bőröket nagyobb darabokra vágni.


Hozzávalók: bőrös libaháj/zsíros libabőr. :)
Én kb. 90 dkg hájat, 0,5-1 dl vizet használtam fel. Ebből 77 g :) tepertőt és úgy 7-8 dl zsírt sütöttem ki.
Tovább olvasom...

2013. október 7., hétfő

"Nándori" torta

Férj idei szülinapi kívánsága egy régi kedvence - a Nándori szelet - tortásított változata volt. A sütemény eredeti receptje gyanúm szerint műhelytitok lehet, de mivel valamikor régebben körlevélben kaptam egy ilyen elnevezésű receptet, így volt mit kiindulási alapnak használnom. A végeredmény finom lett - az ünnepelt szerint persze még jobb is, mint az eredeti. ;)


Előkészítésként az aszalt szilvát egy kisebb zárható edénybe tettem, bő félig felöntöttem vörösborral és a hűtőbe dugtam érlelődni (3-4 napra). Napi egyszer átforgattam, hogy a bor jól átjárja - szinte az egész folyadékot magába is szívta a szilva.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Egy 28-as tortaforma aljára sütőpapírt szorítottam.
A tortalaphoz a tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket félig felvertem, majd hozzászórtam a cukor 2/3 részét és azzal együtt vertem addig, míg csúcsot lehetett húzni a habból. A sárgáját a maradék cukorral kihabosítottam (fehéredésig, amíg a cukorszemcsék már nem látszanak). A lisztet átszitáltam a kakaóporral és a sütőporral. A cukros sárgájába belekevertem az olajat, majd gépi habverővel, alacsony fokozaton, 2-3 részletben (váltogatva) beledolgoztam a fehérje felét és az összes kakaós lisztet. A maradék tojásfehérjét egy kézi habverővel, óvatosan forgattam bele a sűrű masszába. A tésztát a tortaformába öntöttem és beledobáltam a boros szilvát (a nagyobbakat két darabba téptem, a kicsiket egyben hagytam), majd a sütőbe toltam és tűpróbáig sütöttem. A sütőből kivéve, 5 perc pihentetés után, a tortalapot a formából kivágtam és rácsra borítva hagytam kihűlni.


Amíg a piskóta hűlt, a szobahőmérsékletű mascarponét kikevertem a tejszínnel és beleforgattam a lereszelt (kislyukú reszelő) marcipánt is. A kihűlt piskótát két lapra vágtam, az alsót tortaformára helyeztem, rákentem a marcipános krémet, és lezártam a másik lappal. A tejszínt a cukorral és a kakaóporral kis lángon felfőztem. A tűzről levéve (kockánként) belekevertem a kisebb darabokra vágott, hideg vajat. Mire az utolsó kockát is elkevertem, a csokimáz kihűlt. Belekevertem a narancskivonatot és a narancsvirágvizet, végül a mázat a torta tetejére simítottam és a reszelt csokoládét rászórtam. Tálalásig hűtőben tartottam.


Hozzávalók...
...a piskótához:
200 g aszalt szilva (magozott), 100-150 ml vörösbor az áztatáshoz, 8 tojás, 200 g (kristály)cukor, 50 ml olaj, 200 g finomliszt, 50 g keserű kakaópor, 12 g sütőpor;
...a töltelékhez: 250 g mascarpone, 2-3 evőkanál tejszín (30%), 200 g marcipán;
...a mázhoz: 50 g tejszín (30%), 50 g cukor, 25 g keserű kakaópor, 100 g hideg vaj, 2 teáskanál házi narancskivonat, 1/2-1 teáskanál narancsvirágvíz;
...továbbá: 40-50 g magas kakaótartalmú étcsokoládé.
Tovább olvasom...