A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilva. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 23., vasárnap

Gesztenyével töltött zabsüti

A hétvégi sütink: most egy töltött kekszre esett a választásom, aminek a töltelékét az eredeti datolyás krém helyett gesztenyésre cseréltem. Az egyszerűség kedvéért gesztenyepürével készítettem, amit vörösborba áztatott aszalt szilvával gazdagítottam - ez utóbbit akár el is lehet hagyni, illetve szerintem érdemes lenne kipróbálni pl. kandírozott narancshéjjal is. Nagyon finom lett, szerintem remekül megférne az adventi sütiválasztékban is. ;)


A puha vajat kihabosítottam a cukorral, hozzáadtam a sót és elkevertem a tejjel, szódabikarbónával, vanília eszenciával. Legvégül belekevertem a liszteket és a zabpelyhet. A puha, ragacsos tésztát folpackkal fedve a hűtőbe tettem és néhány órára ott felejtettem.
A gesztenyepürét szobahőmérsékleten hagytam kiengedni. Az aszalt szilvát felaprítottam, egy kisebb pohárba tettem. Kevés vörösbort locsoltam rá (ne lepje el teljesen) és egy korty narancshéjkivonatot is hozzácsorgattam. Elkevertem és így hagytam, amíg a szilva felvette a folyadékot. Amikor ez megtörtént, a gesztenyepürét villával áttörtem és a beáztatott szilvával összeforgattam.
A tésztát a hűtőből kivettem és alaposan lisztezett deszkán finoman átgyúrtam, majd kb. 3 mm vékonyra nyújtottam (gyorsan kell dolgozni vele, mert hamar visszalágyul és ragadni kezd). 6 cm átmérőjű kiszúróval kiszaggattam. Minden második tésztakorongra egy-egy teáskanál tölteléket tettem, és az üres tésztakorongokkal fedtem le ezeket. Előmelegített sütőben, 180-190 °C-on kb. 10 perc alatt sültek készre. Pár perc után rácsra tettem a sütiket és azon hagytam teljesen kihűlni.


Hozzávalók 20-22 sütihez...
...a tésztához:
120 g puha vaj, 100 g cukor, csipet só, 120-130 ml tej, 1 teáskanál szódabikarbóna, kevés vaníliakivonat, 70 g durum fogós liszt, 70 g finomliszt, 90 g aprószemű zabpehely, további finomliszt a nyújtáshoz;
...a töltelékhez: 200 g gesztenyepüré, 8-10 szem aszalt szilva, kevés száraz vörösbor, 1-2 teáskanál narancshéjkivonat.
Az eredeti recept itt érhető el.
Tovább olvasom...

2013. október 7., hétfő

"Nándori" torta

Férj idei szülinapi kívánsága egy régi kedvence - a Nándori szelet - tortásított változata volt. A sütemény eredeti receptje gyanúm szerint műhelytitok lehet, de mivel valamikor régebben körlevélben kaptam egy ilyen elnevezésű receptet, így volt mit kiindulási alapnak használnom. A végeredmény finom lett - az ünnepelt szerint persze még jobb is, mint az eredeti. ;)


Előkészítésként az aszalt szilvát egy kisebb zárható edénybe tettem, bő félig felöntöttem vörösborral és a hűtőbe dugtam érlelődni (3-4 napra). Napi egyszer átforgattam, hogy a bor jól átjárja - szinte az egész folyadékot magába is szívta a szilva.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Egy 28-as tortaforma aljára sütőpapírt szorítottam.
A tortalaphoz a tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket félig felvertem, majd hozzászórtam a cukor 2/3 részét és azzal együtt vertem addig, míg csúcsot lehetett húzni a habból. A sárgáját a maradék cukorral kihabosítottam (fehéredésig, amíg a cukorszemcsék már nem látszanak). A lisztet átszitáltam a kakaóporral és a sütőporral. A cukros sárgájába belekevertem az olajat, majd gépi habverővel, alacsony fokozaton, 2-3 részletben (váltogatva) beledolgoztam a fehérje felét és az összes kakaós lisztet. A maradék tojásfehérjét egy kézi habverővel, óvatosan forgattam bele a sűrű masszába. A tésztát a tortaformába öntöttem és beledobáltam a boros szilvát (a nagyobbakat két darabba téptem, a kicsiket egyben hagytam), majd a sütőbe toltam és tűpróbáig sütöttem. A sütőből kivéve, 5 perc pihentetés után, a tortalapot a formából kivágtam és rácsra borítva hagytam kihűlni.


Amíg a piskóta hűlt, a szobahőmérsékletű mascarponét kikevertem a tejszínnel és beleforgattam a lereszelt (kislyukú reszelő) marcipánt is. A kihűlt piskótát két lapra vágtam, az alsót tortaformára helyeztem, rákentem a marcipános krémet, és lezártam a másik lappal. A tejszínt a cukorral és a kakaóporral kis lángon felfőztem. A tűzről levéve (kockánként) belekevertem a kisebb darabokra vágott, hideg vajat. Mire az utolsó kockát is elkevertem, a csokimáz kihűlt. Belekevertem a narancskivonatot és a narancsvirágvizet, végül a mázat a torta tetejére simítottam és a reszelt csokoládét rászórtam. Tálalásig hűtőben tartottam.


Hozzávalók...
...a piskótához:
200 g aszalt szilva (magozott), 100-150 ml vörösbor az áztatáshoz, 8 tojás, 200 g (kristály)cukor, 50 ml olaj, 200 g finomliszt, 50 g keserű kakaópor, 12 g sütőpor;
...a töltelékhez: 250 g mascarpone, 2-3 evőkanál tejszín (30%), 200 g marcipán;
...a mázhoz: 50 g tejszín (30%), 50 g cukor, 25 g keserű kakaópor, 100 g hideg vaj, 2 teáskanál házi narancskivonat, 1/2-1 teáskanál narancsvirágvíz;
...továbbá: 40-50 g magas kakaótartalmú étcsokoládé.
Tovább olvasom...

2013. július 1., hétfő

Szilvagombóc torta házilag

Anyum szülinapjára mindig másmilyen tortát készítek - nála lehet variálni, mert "mindenevő", a család többi tagjánál már bonyolultabb a kérdés. :) Miután kizártam a mindig nyerő túrós és csokis tortákat, és tanácstalanul topogtam egy helyben, hogy jóóóó, de akkor mit (?), egyszer csak eszembe jutottak az ország tortái. Még soha nem sütöttem (és kóstoltam) meg egyiket sem, ráadásul nem sűrűn készítek recept után tortát, úgyhogy döntöttem: ideje lesz megpróbálkozni az egyikkel. A pándi meggytorta és a szilvagombóc torta között vacilláltam, de mivel mi már jócskán a meggyszezon után vagyunk és a meggyet egy ideig most inkább látni sem, köszi... :D, ráadásul szepy a szilvás mellett tette le a voksát, így maradt a csini, de kissé túlbonyolított szilvagombóc torta.
Az eredeti recept ITT, ebből dolgoztam. Tapasztalat, hogy nem olyan vészes elkészíteni, mint amilyennek elsőre látszik, de néhány dolgot másodikra már leegyszerűsítenék benne.


(!) Ami nálam más lett, az a krém. Kényszermegoldás, ugyanis kétszer feltúrtam a fagyasztót és nem találtam szilvát benne, majd elcsoszogtam két helyi "nagy" boltba is, ahol természetesen nem kaptam sem frisset, sem fagyasztottat, zöldségesnél meg nem is próbálkoztam: jóérzésű zöldségeseink vannak, ilyenkor még nem tartanak szilvát. Így aztán lekvárból készült, szerencsére így is finom lett, de ha szilvaszezon lesz, ki fogom próbálni frissből is - ha nem is a tortát, a krémet mindenképpen, mert bejött.


Az eredeti recept kissé hiányos, cukrászati körülményeket feltételez, tehát pl. hiányzik belőle a "szilvagombóchoz" használt piskótalap elkészítése (is). Mivel az nálam nincs mindig itthon, ezzel kezdtem. 1 tojásból sütöttem, belefért volna, ha kettőből készül, de megfelelt így is. A piskótacsíknak a recept szerint 7x42 cm-esnek kell lennie, ilyesmi méretre kentem ki egy csík sütőpapírra és 180 °C-on néhány perc alatt megsütöttem. Közben elkészítettem a csokoládés (kakaós) piskótát is, végül a Sacher-felvertet.
A csokoládés piskótához a tojásokat szétválasztottam: a tojásfehérjét a cukor kétharmadával kemény habbá vertem, a tojássárgát a maradék cukorral és a vízzel kihabosítottam, majd a habot óvatosan hozzákevertem a masszához. Ezután beleforgattam a kakaóval elkevert lisztet, és hozzáadtam a langyosra megolvasztott vajat is. Sütőpapíros tepsire 23 cm átmérőjű kerek lapot kentem és 200 °C-on készre sütöttem. Még melegen lehúztam a papírt róla és rácson hagytam kihűlni.
A Sacher-felvert úgy készült, hogy a tojásokhoz hozzáadtam a vizet és a cukrot, majd vízgőz felett állandóan kevergetve kb. 50 °C-osra melegítettem (a tojásnak nem szabad kicsapódnia). A gőzről levéve gépi habverővel addig vertem, amíg kihűlt, majd belecsorgattam az olajat és ezt is beledolgoztam. Ezután lazán hozzákevertem az átszitált, kakaóval elkevert lisztet. 23-as tortakarikában, 200 °C-os sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Amikor a piskóták kisültek, elkészítettem...
- a rumos cukorszirupot: a vízből és cukorból szirupot főztem, amikor kihűlt, belekevertem a rumot is;
- a szilvapudingot: a szilvalekvárt a fahéjjal és egy kis cukorral felforraltam, majd a vízben oldott pudingporral besűrítettem; és
- az "aranykrémet": a hozzávalókból krémet főztem.
A fentiek után még mindig nincs vége az előkészítési fázisnak, ekkor jöhetett az aszalt szilvás marcipánkarika (=szilvagombóc) elkészítése. A marcipánt kinyújtottam - a mérete akkora kell legyen, mint a piskótacsík plusz minden oldalon 1-1 ujjnyi. Mivel nekem a piskótacsíkom végül csak 7x38 cm lett, így ez nálam kb. 11x42 cm-t jelentett. A piskótacsíkot megkentem "leheletvékonyan" vajkrémmel (3 dkg puha vajat kikevertem 3 dkg porcukorral - bő fele megmaradt, de ennél kevesebből lehet egyáltalán készíteni? :D), ráfordítottam a krémes felével a kinyújtott marcipánra, majd ezután lehúztam róla a sütőpapírt. Ecsettel lekentem a rumos cukorsziruppal, finoman meghintettem fahéjjal, majd kirakosgattam az aszalt szilvával. Feltekertem szorosan, kicsit kiegyengettem, így egy hosszú rudat kaptam, amit karikába hajlítottam és a végeit egymásba csúsztattam. Sütőpapíros tányérra helyeztem, folpackba bugyoláltam és a fagyasztóba raktam. Elkészítettem a díszítéshez használt marcipántekercset is: ehhez kinyújtottam a marcipánt (kb. ugyanolyan vékonyra és szélességűre, de az anyagmennyiségből adódóan rövidebbre, mint a karikához használt marcipánt), kiraktam a szilvával és feltekertem, majd kiegyengettem. Ezt is folpackba csomagolva dugtam a fagyasztóba.


Itt következik a pihenőrész - fentiekkel egyébként úgy két óra alatt kényelmesen végeztem (délelőtt). 6-8 órán keresztül nem csináltam semmit :) - legalábbis a tortával -, ezután olvasztott csokoládéval bevontam a marcipánkarikát és a rudat is. Hűtőbe tettem és hagytam, hogy a csoki rádermedjen a marcipánra - nekem elég vastagra sikerült a csoki, de semmilyen mártófelszerelésem nincs, illetve nem is akartam feleslegesen plusz csokoládét felhasználni (=pazarolni) emiatt, így ilyen lett. :)
A zselatint a vízben megduzzasztottam, majd addig melegítettem kis lángon, míg felolvadt.


Az összeállítás (este): a Sacher-lapot tortatálra tettem, tortagyűrűt szorítottam köré. A tejszínt felvertem, közben hozzácsorgattam az előkészített (langyos) zselatint, majd összeforgattam a többi hozzávalóval. Elég gyorsan kötött a zselatinos tejszín, így én kissé túlkevertem a pudingokkal, hogy jól elkeveredjenek, emiatt szerintem tömörebb lett a krém, mint amilyennek lennie kellett volna, de jó lett így is.
A tortagyűrűt kábé a feléig töltöttem a krémmel, belehelyeztem és finoman bele is nyomtam a marcipánkarikát, végül a maradék krémet is belesimítottam. Erre került a csokoládés piskótalap és mehetett is a hűtőbe dermedni (éjszaka).

Dermesztés után (másnap délelőtt) egy kis szilvalekvárt forraltam, átkentem vele a piskótalapot, és visszadugtam a hűtőbe kb. fél órára. Ezután újra felolvasztottam a csokit, ami a marcipánok bevonásánál kimaradt, plusz tettem még egy keveset hozzá, amiről úgy gondoltam, elég lesz a tetejére, és bevontam a torta tetejét csokoládéval (ez is vastag lett egy kicsit). Irány a hűtő.
Amíg a csoki dermedt, felszeleteltem a díszítéshez használt marcipánrudat (na meg elszaladtam a cukiba gyertyáért és "levélkékért"). Miután megdermedt a csokoládé, levettem a tortagyűrűt és a torta oldalát fixálóval felvert tejszínnel díszítettem. A tetejére hab...kupacokat :) nyomtam és a felszeletelt szilvás-marcipános karikákkal és marcipánlevelekkel díszítettem.


Hozzávalók a marcipánkarikához...
...a 7x38 cm piskótacsíkhoz: 1 tojás, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál liszt (duplázható mennyiség, úgy kényelmesen elég 7x42 cm-re is);
...a cukorsziruphoz: 35 g cukor, 35 ml víz, 35 ml rum (nekem sok volt);
...továbbá: 200-230 g marcipán (nekem 200 g elég volt, mert a piskóta miatt kisebb csíkra volt szükségem, de az eredeti 11x46 cm-es csíkhoz kb. 230 g kell), 100 g aszalt szilva, kevés fahéj, egy evőkanálnyi vajkrém, olvasztott étcsokoládé a bevonáshoz*, kevés porcukor a marcipán nyújtásához.
Hozzávalók a krémhez...
...a szilvapudinghoz: 500 g szilvalekvár (az eredeti recept szerint a puding nem lekvárból készül!), 1 kávéskanál fahéj, kb. 30 g cukor, 80 ml víz, 40 g (vaníliás) pudingpor - a kész pudingból csak 500 g kerül a krémbe!;
...az aranykrémhez: 80 ml tej, 13 g cukor, 8 g pudingpor;
...továbbá: 400 ml tejszínhab, 150 ml zselatin (22 g zselatin+150 ml vízből készítettem, ebből mértem ki 150 ml kész zselatinoldatot), 1 evőkanál citromlé, 1/3 kávéskanál fahéj.
Továbbá szükséges még...
...a kakaós piskótához: 2 tojás fehérje, 3 tojás sárgája, 50 g cukor, 360 g liszt, 13 g holland kakaó, 8-10 g vaj, 13 g víz;
...a Sacher-felverthez: 6 tojás sárgája, 2 egész tojás, 13 ml víz, 65 g cukor, 26 ml olaj, 55 g liszt, 26 g holland kakaó;
...valamint a díszítéshez: 100 g marcipán és 50 g aszalt szilva a marcipántekercshez*, 400 g habtejszín és 1 csomag zselatin fix a torta bevonásához (koccra elég lett, úgyhogy nyugodtan lehet 5 dl-ből készíteni a habot, hogy kényelmesebben lehessen díszíteni a tortát), 1-2 evőkanál szilvalekvár a torta tetejére a csokibevonat* alá, marcipánlevelek (16 db), 60-70 %-os étcsokoládé*.
*Összesen kb. 25 dkg csokoládét olvasztottam, ebből be tudtam vonni a marcipánkarikát és -tekercset, valamint a torta tetejét is. 2-3 teáskanál olajat is tettem olvasztásnál a csokoládéhoz.
A tortát 23 cm-esre készítettem és 16 szeletre osztottam.
Tovább olvasom...

2012. július 20., péntek

Szezonszelet

Puha, finom és nagyon egyszerű sütemény, szezonális gyümölcsökkel, kedvünk és lehetőségeink szerint. Most éppen sárgabarackkal, ringlóval, szederrel, ribizlivel és málnával. És Xukorral, kevésbé édesre.


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra. A sárgabarackot és a szilvát kimagozom, nagyobb darabokra vágom és kevés cukorral és őrölt fahéjjal összeforgatom.


A zsiradékokat a cukorral kikeverem, majd alaposan eldolgozom benne a tojásokat. Összeforgatom a sütőporos liszttel és sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát. A tetejét kirakom a fahéjas gyümölcsökkel és elosztom rajta a bogyókat is (illetve olyan gyümölcsökkel rakom tele a tetejét, ami éppen akad). Bő 3/4 óra alatt készre sütöm (tűpróba).
Először tepsiben hagyom hűlni 10 percig, majd papírostól átemelem egy süteményes rácsra és azon hűtöm ki teljesen. Kockákra vágva kínálom.


Hozzávalók egy 25x33 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
200 g zsiradék (vaj vagy zsír, vagy ezek keveréke - nálam most 1/3 libazsír és 2/3 vaj volt), 16 dkg Xukor (de megfelel a répacukor, nádcukor... is), 6 házi tojás, 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor (12-16 g);
...továbbá a tetejére: 0,8-1 kg gyümölcs vegyesen, 3 evőkanál Xukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj vagy ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2011. október 21., péntek

Cobbler

Még múlt szombaton (?) a nővéremék nálunk pizzáztak és mivel nem tudtam, hogy ő is készül sütivel, hát összedobtam egy desszertet. Mindeddig nem is volt gond, elkészült, a pizzák eltűntek, jött a desszert, majd a nővérem cseppnyi (tényleg CSAK cseppnyi) gúnnyal a hangjában: "lesz recept? ... majd úgy egy hét múlva?"
Valamit tudhat, de én váltig állítottam, hogy legkésőbb hétfőn felkerül. Aztán persze hétfőn tanfolyamot kezdtem, kedden Segítsüti átadásom volt, szerdán ismét arra sütöttem, tegnap csak szimplán lusta voltam...és a nagy sütögetésben, jobbra-balra gondolásban szépen elfelejtkeztem az ígéretemről és bő egy hete a blog felé sem néztem. De mondhatnám úgy is, hogy egyszerűen csak gondoskodtam arról, hogy ne okozzak (pozitív) csalódást. :D Ciki vagy sem, előfordul az ilyen - nálam mindenképpen. Bocs Tepsi, csak most, csak neked. ;)


Szóval, cobbler, Kata recepjéből. Friss gyümölcskészlet híján mirelitből: szilva, szeder és rebarbara került bele. Ezeket egy kis vaníliás cukorral és fahéjjal néhány perc alatt összeforraltam, vízben oldott keményítővel sűrítettem, majd - 24 cm átmérőjű - tűzálló tálba tettem (friss gyümölcsből készítve nem szükséges előpárolni a gyümölcsöket). Megszórtam a tetejét nádcukorral. A tészta hozzávalóit késes robotgéppel dolgoztam össze annyi tejszínnel, amennyitől lágyabb, ragacsosabb tésztát kaptam eredményül - nem kell, hogy gyúrható legyen, mert így egy kanállal egyszerűen lehet a tetejére sorakoztatni a gombócokat. A tetejét ismét nádcukorral szórtam meg és 170-180 °C-os sütőben kb. 35 perc alatt pirosra sütöttem.
Nagyon finom lett, lesz ismétlés. Amit legközelebb másképpen csinálok: nagyobb formába teszem, mert így nekem vastag lett a tésztaréteg a tetején és emelem a gyümölcs összmennyiségét legalább 1 kg-ra...vagy egyszerűen felezem a tészta mennyiségét. :D
Kata, köszönöm a receptet! :)


Belekerült...
...a gyümölcsrétegbe:
60 dkg vegyes mirelit (vagy friss) gyümölcs (15 dkg szeder, 35 dkg szilva, 10 dkg rebarbara, illetve tetszőleges gyümölcsök), 1 evőkanál vaníliás cukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj, kevés víz és 1 nagy evőkanál keményítő, továbbá a réteg tetejére 1-2 evőkanál nádcukor;
...a tésztába: 25 dkg liszt (rétes- és finomliszt felesben), csipet só, 5 dkg cukor, 1 csomag sütőpor (12 g), egy teáskanál őrölt fahéj (elhagyható), 10 dkg hideg vaj, 1 tojás, kb. 150 g habtejszín (30%), a tetejére kevés nádcukor.
Tovább olvasom...

2011. szeptember 7., szerda

Szilvás pite

Ez az a sütemény, amiért érdemes szilvalekvárt főzni. Mennyei és szerintem kihagyhatatlan! Mondom ezt úgy, hogy nem is szeretem a szilvát...
Majdnem ugyanez a recept már szerepel itt a blogon, sárgabarackkal, úgy is nagyon finom, de a szilvás veri azt a változatot. A recept a kisebb módosítások miatt áll újra itt, így nem kell "lapozgatni", ha valaki kedvet kapna hozzá.


A pite kétféle tésztából készül, ezekből elsőként a linzertészta készül el, késes robotgépben vagy kézzel. Ehhez a lisztet összeszitálom a porcukorral, a fahéjjal és egy pici sóval, majd először elmorzsolom a hideg vajjal, ezután hozzáadom a tojások sárgáját és szükség szerint egy kis hideg vizet. Addig gyúrom (dolgoztatom a géppel), amíg összeáll, majd folpackba csomagolva teszem a hűtőbe pihenni (30-60 perc). Amíg a tészta pihen, a szilvát megmosom, félbevágva kimagozom, megszórom egy kevés fahéjjal és porcukorral, majd állni hagyom.
A sütőt előmelegítem 180 °C-ra (akinek nem légkeveréses a sütője, az 200 °C-ra melegítse elő). A hűtőből kiveszem a vajas tésztát, finoman átgyúrom, majd a tepsi méretére nyújtom. A tepsi aljára sütőpapírt teszek, a formát kibélelem a tésztával, alaposan megszurkálom villával és befedem egy alufóliával. A 180 °C-os sütőben légkeveréssel 15-18 percig sütöm, ezután leveszem a fóliát és tovább sütöm még 5 percig vagy amíg halvány színt kap.
Amíg a tészta sül, a szilvalekvárt egy evőkanál nádcukorral beforralom (kb. 3 perc). A sütőből kiveszem a tésztát, az omlós lapot azonnal megkenem először egy kissé felvert fehérjével*, majd a forró, sűrű lekvárral.
*Abból a fehérjéből veszek el egy keveset, ami az omlós tészta készítésekor kimarad - a maradéka a másik tésztához megy.


A második (egyensúly) tésztához a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket (az omlós tésztánál megmaradtakat is) egy kevés sóval együtt keményre verem. A puha vajat habosra keverem a cukrokkal, majd hozzádolgozom a tojások sárgáját. A lisztet elkeverem a fahéjjal és a sütőporral. A vajas alaphoz 3-4 részletben, felváltva hozzádolgozom a lisztet és a tojáshabot, majd ezt a tésztát egyenletesen az omlós-lekváros alapra kenem, a tetejét pedig sűrűn kirakom a gyümölcsdarabokkal. Ezután finoman meghintem az egészet még egy kevés fahéjjal és vaníliás cukorral, végül a sütőbe teszem és (már légkeverés nélkül, továbbra is 180 °C-on) 35-40 perc alatt, pirulósra-készre sütöm. A szeleteléssel megvárom, amíg teljesen kihűl és porcukorral meghintve kínálom.


Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...az omlós vajas tésztához:
300 g liszt, 50 g porcukor, csipet só, 1 teáskanál őrölt fahéj, 200 g vaj, 2 tojás sárgája, szükség szerint 1-2 evőkanál hideg víz;
...az omlós tészta lekenéséhez: a fehérjékből egy kevés, 6 jó nagy evőkanál (~250 g) szilvalekvár, 1 evőkanál nádcukor;
...az egyensúly tésztához: 150 g vaj, 150 g cukor (100 g porcukor, 50 g nádcukor), 3 tojás sárgája, 150 g liszt, 1 teáskanál sütőpor (3 g), 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj, 5 (3+2 a vajas tészta tojásaiból) tojásfehérje, pici só;
...továbbá: 1 kg magozott és felezett szilva, 1 evőkanál porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, majd a tetejére sütés előtt további fahéj és házi vaníliás cukor (vagy sima kristálycukor).
Tovább olvasom...

2011. szeptember 6., kedd

Szilvalekvár

Vannak dolgok, amiket nem szoktam. Nem szoktam, mert nem szeretjük vagy mert nincs lehetőségünk. Szilvát sem szoktam. Semmit belőle. Időnként, ha kapok egy keveset, akkor főzök egy levest, esetleg ha marad, lefagyasztom, de itt nagyjából megáll a tudományom, ami nem is baj, mert nincs rá igényünk.
Aztán tavaly ringlóból, és azóta már néhányszor kékszilvából is, készítettem egy finom levest. Jó lett, jól passzolt a levesbetéttel, finom volt magában is, mindenhogy, így el is határoztam valamikor még a nyár közepén, hogy idén is fagyasztok majd szilvát, hogy aztán majd télen is tudjak olyan finom levest készíteni, amit még a sógorom is megeszik, pedig ő egyébként gyümölcsöset és krémeset na neeem, köszöni szépen... Persze piacra nem szoktam kijutni, csak ritkán, ha a férjem itthon van és ugye mikor lett volna éppen aktuális a piacozás, mint a múlt heti nagy házalakítás során. Kiszaladtunk, bevásároltunk, megvettem a szép kis szilváimat, de amikor hazaértünk éppen nem jutott rá idő, így bedugtam a hűtőbe, aztán másnap elfelejtődött, harmadnap csak odáig jutottam, hogy a szilva még mindig a hűtőben figyel, mígnem negyedik nap, mikor is már tiszta és "olyan gyönyörű, hogy csillog-villog" (idézet a kisebbemtől) lett a konyhám, szóval akkor jutottam el oda, hogy elővegyem a szilvát. Azt persze azonnal tudtam, hogy bár még mindig szép, azért én ezt már nem fagyasztom le, hanem inkább befőzöm.


Nah, itt ecsetelhetném, hogy én aztán a szilvalekvárt mennyire nem szeretem, de már így is hosszú lett a bevezető, így kihagyom. Hogy akkor mégis miért főztem? Mert van egy (szilvás) süti, amit szeretünk és amihez szilvalekvár kell, és ha már itt áll a néhány napos szilvám, hát legalább majd nem boltiból készül.
Jókaja remek receptje nyomán...


A szilvát megmostam, kimagoztam és egy jó kortynyi ecettel, fedő alatt, a tűzhely legkisebb rózsáján (és a legalacsonyabb fokozaton) feltettem főni. Ha van, egy jóféle lángterelő sem árt, nekem csak a gyártó által annak nevezett "valami" állt a rendelkezésemre, de azért azt is bevetettem. Úgy 2-2,5 óra elteltével már annyira levet engedett, hogy a fedőt levehettem róla, majd a fenti paramétereket továbbra is betartva főztem tovább. További 2,5-3 óra elteltével már szépen elfőtte a levét, így elkezdtem kevergetni, na nem túlságosan munkásan, csak úgy negyed óránként egyszer. Egy újabb óra múltán már elég pépesnek-krémesnek, lustán pöfögősnek ítéltem, de néhány nagyobb darab szilvahéj még fel-felbukkant benne, így a botmixeremmel rásegítettem egy kicsit - nem szándékoztam totál krémesre mixelni, inkább csak a szilvahéjakat támadtam meg.
Megkóstoltam: igazából jó volt, egy nem túl édes, finom lekvár lett belőle, de a gyerkőceim ízlésére gondolván egy icipici mézet azért csorgattam hozzá (ami egyébként annyira nem édesített rajta, hogy legközelebb még ezt sem teszem bele). Hagytam még egy kicsit pöfögni, majd az előkészített, csírátlanított üvegekbe szedtem, lezártam, fejre állítottam, végül 10 perc elteltével száraz dunsztba költöztettem.
Bár kábé 7,5 órán keresztül készült, de munka nem igazán volt vele, így legközelebb is ezzel a módszerrel fogom főzni.
Mert lesz legközelebb. Mert már van rá igényünk. :D
Jókaja, köszönöm szépen! :)


Belekerült: 3 kg érett szilva, 1-2 evőkanálnyi ecet (10%), 6 dkg (3 evőkanál) méz (elhagyható vagy tetszőlegesen cukorra is cserélhető, a szilva ízétől függ). Ebből a mennyiségből nagyjából 2 db 7 dl-es üveget lehet megtölteni.
Tovább olvasom...

2011. július 12., kedd

A gyümölcsök fagyasztásáról

Többen kerestetek az elmúlt időben nálam a tartósítási lehetőségekre, ezen belül is a fagyasztásra, így arra gondoltam, szánok egy bejegyzést neki. Kerülném a "hogyan a legjobb tartósítani a zöldség-gyümölcsöket?" témát, ugyanis nem értek hozzá, laikusként csak elhiszem vagy sem, amit (állítólagos) hozzáértőknél olvasok a neten. Arról írhatok csak, hogy én mit szoktam tenni a gyümölcsökkel...

gurulósra fagyasztott áfonya és szeder

Hát venni nem szoktam őket. Legalábbis téli tartaléknak. Azt teszem el, ami megterem, azaz nem dobom ki a felesleget, hanem valamilyen módon tartósítom azt. Vásárolni csak olyan gyümölcsöt szoktam, amit nem termelünk a kertben, illetve amit nem kapunk rokonoktól, barátoktól, de ezeket pusztán friss fogyasztásra és nem tartósításra vásárolom. (Kivételek persze akadnak, leginkább a túlvásárlás következményeként.)
A kertünk telepítésekor igyekeztünk arra törekedni, hogy az általunk kedvelt gyümölcsök kerüljenek bele, így például a körtefától megváltunk, mert nem fogyott és tárolásra alkalmatlan fajta volt, az epertövek számát megsokszoroztuk, mert abból ugye sohasem elég :)), továbbá ültettünk "kísérleti" növényeket is, ilyen például az áfonya, ami évekig vegetált, de idén először végre hozott termést.


A tartósítási munkákat természetesen az eperrel kezdem, majd következik a meggy, a ribizli, a sárga- és az őszibarack, közben folyamatosan érik a szeder és a málna, és nyár végére, őszre marad az alma. A befőttekről, lekvárokról (...) mindig aktuálisan teszem fel a bejegyzéseket, ahogyan éppen készülnek, de a fagyasztásokról nem szoktam beszámolni. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokat nem lehet róla írni. :) 
A könnyebb átláthatóság kedvéért készítettem egy egyszerű táblázatot, hogy én mit, hogyan szoktam elmenteni későbbre, ezt mostantól ezen az oldalon találjátok meg. Változni biztosan fog idővel, ha valamit kihagytam, vagy valamire kíváncsiak vagytok, nyugodtan kérdezzetek.


Lássuk hát, gyümölcsök szerint, mit hogyan fagyasztok:
- eper: tisztítva, gurulósra,
- meggy: magozva egészben (ritkán félben), gurulósra,
- ribizli: leszemezve, dobozban,
- sárgabarack: magozva és negyedelve tálcán vagy pépesítve,
- őszibarack: sehogy, illetve korábban a bébiknek magozva és felezve vagy pépesítve,
- szeder: gurulósra,
- málna: gurulósra,
- alma: hámozva és reszelve zacskóban.
Idén már termett az áfonyánk, így annak a maradékát szintén gurulósra fagyasztva tettem el. Amikor kapok szilvát valakitől, azt felezve, negyedelve tálcán fagyasztom, de ez nem jellemző, mert nekünk nincsen fánk és ahhoz tényleg sokat kell kapjunk, hogy maradjon elrakásra.


A tálcás (a.k.a. gurulós) fagyasztásról az epernél már írtam, ennek az a lényege, hogy a gyümölcsöt tálcán megfagyasztom, majd ezután zacskózom be nagyobb adagokban. Így a gyümölcs nem nyomódik össze, akár szemenként is kivehető később a zacskóból, ha éppen arra vágyunk.
A pépesítésnek az az előnye, hogy kis helyet foglal, de értelemszerűen csak olyan gyümölcsöt fagyasztok így, amit tudom, hogy sehogy másképpen nem szeretnék később felhasználni. Hátránya, hogy ha valamihez mégis egészben lenne szükségünk a gyümölcsre, már nem lehet később visszacsinálni. :D
Az egyetlen gyümölcs, amit reszelve teszek el, az az alma. Csak akkor szánom rá magam erre, ha nem tudok mit kezdeni a felhalmozódott almával, illetve a szépséghibás almákat lehet így eltüntetni, mielőtt romlásnak indulnának. Többen megpárolják ilyenkor az almát, amit később így használnak töltelékként, én nem szoktam.
Dobozokban fagyasztom a ribizlit, ha majd lesz sok áfonyánk, azt is abban fogom (csak optimistán!). Az apró bogyós gyümölcsök - tapasztalatom szerint - ha alaposan le van csepegtetve (papír kéztörlőn), akkor nem tapadnak össze olyan mértékben, hogy ne lehessen később kiszedni belőle a kívánt mennyiséget, illetve akkora adagokban kerülnek dobozolásra, amit később egyszerre fel tudok használni.

Tovább olvasom...

2010. augusztus 6., péntek

Ringlóleves

Nagyon finom, kissé "karácsony-ízű" gyümölcsleves, zömmel ringlóból, néhány szem kékszilva támogatásával.


A vizet a cukorral, vaníliamagokkal és fahéjrúddal felforraltam, majd forrás után a lángot takarékra állítva kb. 15-20 percig lassan főztem. Ezalatt a gyümölcsöket megmostam, kimagoztam, negyedekre vágtam (kb. 80 dkg ringlót egészítettem ki ~1 kg-ra a kékszilvával, de bármelyikkel önmagában is elkészíthető).
Az előkészített gyümölcsöt a fűszeres vízbe tettem. Belereszeltem egy citrom héját és belefacsartam a levét. (Kóstoljunk!) A kardamomok hüvelyét eltávolítottam, a magokat a mozsárban összenyomtam, majd a leveshez adtam. Addig főztem lassú tűzön, amíg a gyümölcsök megpuhultak.


Ekkor a fahéjrudat eltávolítottam és a levest botmixerrel pépesítettem, végül átszűrtem, de ez abszolút opcionális. A tejszínt elkevertem a keményítővel és behabartam vele a levest. Forrásig főztem.
Hidegen, felvert tejszínhabbal és cukrozott, szeletelt mandulával tálaltam, de finom lehet melegen, egy gombóc vanília- vagy fahéjfagyival is.


Hozzávalók: 1 l víz, kb. 20 dkg cukor (vagy ízlés szerint), 5-6 cm vaníliarúd magjai, 5-6 cm fahéjrúd, kb. 1-1,2 kg ringló (lehet kékszilva is; magozott mennyiség), 1 citrom leve és reszelt héja (vagy ízlés szerint), 2-3 szem kardamom, 1 dl tejszín, 1 púpozott evőkanál étkezési keményítő.
Ebből hatalmas adag lesz, bátran felezhető.
Tovább olvasom...

2009. szeptember 9., szerda

Szilvás gombóc

Idén valahogy elmaradt a sárgabarackszezonban a gombóckészítés, csak most jutott eszembe, hogy ideje lenne pótolni - ha mással nem, hát szilvával töltve.
Ahány ház, annyi szokás, legalábbis ami a gombóc tésztáját illeti. Nem mindegy, mikor, milyen burgonyát főzünk hozzá, ha pontosan követjük a recepteket, akkor éppen a burgonya miatt hatalmas csalódásokat élhetünk át. Én -nagymamám után szabadon- mindig "érzéssel" készítem, de most lemértem a hozzávalókat is - kezdőknek talán támpontként szolgálhat.

sárgabarackos gombóc 2011

Először héjában, sós vízben megfőzöm a krumplit, majd hámozom és krumplinyomóval összetöröm, végül hagyom teljesen kihűlni. Miközben a burgonyát hűtöm, a szilvát tetszés szerinti méretűre darabolom, cukorral és fahéjjal megszórva állni hagyom. Vajon zsemlemorzsát pirítok, amihez a tűzhely lezárása után egy kevés cukrot keverek, hogy édes legyen a morzsám.
Miután kihűlt a krumpli, áttöröm, zsírt, tojást teszek hozzá és összedolgozom. Hozzáadom a lisztet és egy csipet sót, és puha tésztává gyúrom össze. Ezután lisztezett deszkán kinyújtom a tésztát, négyzeteket vágok belőle, amelyeknek a közepébe szilvát teszek, majd gombócokat kerekítek belőlük.
Enyhén sós, lobogó vízben főzöm meg, végül pirított zsemlemorzsába forgatom a gombócokat.


Hozzávalók: 70-75 dkg burgonya, 1 tojás, 2 normál evőkanál zsír, kb. 20 dkg liszt (nekem nyújtással együtt kevesebb, mint 20 dkg fogyott most), szilva, fahéj, só, cukor, zsemlemorzsa, vaj.
Szilva helyett más gyümölccsel, pl. sárgabarackkal, eperrel, szederrel (...) is tölthető.
Tovább olvasom...