2010. október 31., vasárnap

Sütőtöklé sült tökből...is

Két igazán tökös :P, halloweenhez passzoló recept az októberi Kifőztük magazinból, mindenszentek előestéjére - vagy bármikorra. :) Az italok elkészíthetők sült tök maradékból, illetve természetesen kifejezetten ivólének készítve, az összes hozzávalót egyben megpárolva is. Bárhogyan készülnek, egészséges és vitamindús, rostokban gazdag italok születnek, érdemes megkóstolni őket.


A sárgarépás sütőtökléhez a répát meghámozom, kevés víz hozzáadásával puhára párolom. Turmixolom, majd hagyom kihűlni. A sült tökszeletekből kikaparom a húst és néhány kortnyi vízzel pépesítem. Összekeverem a répapürével, hozzáfacsarom a narancsok levét és szükség szerint mézzel édesítem. Vízzel hígítom, üvegbe töltöm és behűtve kínálom.

A sütőtökös almaléhez az almákat vékonyan meghámozom, kevés víz hozzáadásával puhára párolom. Turmixolom, majd hagyom kihűlni. A sült tökszeletekből kikaparom a húst és néhány kortnyi vízzel pépesítem. Összekeverem az almapürével és szükség szerint mézzel édesítem. Vízzel hígítom, üvegbe töltöm és behűtve kínálom.


Hozzávalók kb. 1 liter...
...sárgarépás sütőtökléhez:
kb. 20-25 dkg tökpüré, kb. 15 dkg répapüré (1 nagyobb sárgarépa), 1-2 narancs leve, 1-2 evőkanál méz, fél liter szénsavmentes ásványvíz;
...sütőtökös almaléhez: kb. 30-35 dkg almapüré (2 közepes alma), kb. 15 dkg sütőtökpüré, 1-2 evőkanál méz, fél liter szénsavmentes ásványvíz.
Ásványvíz helyett részben vagy egészben használhatunk készen kapható rostos üdítőket is (pl. 100% narancslé, almalé...), ezekkel gazdagabb ízvilágot érhetünk el. Kisebb mennyiségben készítve, azonnal fogyasztva, érdemes kipróbálni - pl. az almapürét helyettesítve - frissen centrifugált gyümölcslevekkel is.

További sütőtöklé recept a blogon itt.
Tovább olvasom...

2010. október 28., csütörtök

Zabpelyhes sütőtökkenyér

Sütőtök, sütőtök, sütőtök! Jöhet, bármikor, (majdnem) bárhogyan. :))
Sütőtökkenyeret szerettem volna készíteni, de persze nem volt elég réteslisztem itthon hozzá, így aztán zabpehellyel töltöttem ki az űrt. Korábban már bevált a zabpehely-sütőtök párosítás, a Kiskuktától átvett süti is ezek felhasználásával készül, de sült már ilyen muffin is, szintén a kenyérrecept átalakításával. Ha már zabpehely, akkor a cukor egy részét most mézre cseréltem...egy másik részét pedig nádcukorra...így legalább van egy kis "egészséges nass" illúzióm. :))


Alapvetően ugyanúgy készült, mint a "sima" sütőtökkenyér: a tököt megtisztítva, felkockázva egy csipet sóval megfőztem, a vizet leszűrve pépesítettem, majd hagytam kihűlni. Ezután belekevertem a folyékony hozzávalókat, úgy mint tojás, olaj és méz, valamint egy csipetnyi friss élesztőt is beledolgoztam. A száraz hozzávalókat egy másik edénybe mértem: rétesliszt, zabpehely, (nyújtófával kissé megpüfölt) mandula, mazsola, aprított csoki, őrölt fahéj, szódabikarbóna, nádcukor és házi vaníliás cukor.


A két keveréket összekevertem és enyhén olajozott kenyérformába simítottam. 150-160 °C-ra előmelegített sütőben sült tűpróbáig - úgy 100 perc körül. A sütőből kivéve kb. negyed óráig hagytam a formában pihenni, majd rácsra borítva hagytam kihűlni.


Hozzávalók: kb. 60 dkg sütőtökbél (tisztított súly), 1,6 dl olaj, 3 tojás, 8 dkg méz (selyemfűmézet használtam hozzá), kb. 5 g élesztő (elhagyható), 20 dkg zabpehely, 20 dkg rétesliszt, 15-20 dkg belevaló (most mandula, étcsoki, mazsola vegyesen), 1 nagy teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 10 dkg nádcukor, 5 dkg vaníliás cukor, további néhány csepp olaj a formához.

Latsia aszalt áfonyás sütőtökkenyerét a Kifőztük magazin aktuális, októberi számában találjátok meg, ha még nem tettétek meg, töltsétek le!
Tovább olvasom...

2010. október 25., hétfő

Lencsefőzelék

Ha nekem 10 éve valaki azt mondja, egyszer még szeretni fogom majd a lencsét, tuti, hogy kinevetem. A lencse és én ugyanis nem voltunk barátok. Egész életemben végigkísért: nem volt elég, hogy nem szerettem, de anyám minden születésnapomra lencselevest főzött. Hát kösz. Torta helyett lencseleves. "Jó" csere.
Néhány éve aztán elköltöztem, saját konyhám lett és nem tudtam kibújni: az újévi hagyományok kedvéért nekem is főznöm "kellett" lencselevest. Kezdtünk hát megbarátkozni, a lencse és én. Túl sok variációban továbbra sem készült, de már legalább nem néztem rá csúnyán. :) Az utóbbi időben azonban elkezdtem belelendülni a főzelékek készítésébe, így keresem az újabb és újabb lehetőségeket. Volt még egy adag füstölt lé a fagyasztómban, a szárazbabot most annyira nem kívántam, sárgaborsó készült nemrégiben, utolsóként kezembe akadt ő: a lencse. Az eredmény után elmondhatom: szeretem a lencsét! :D


Már írtam korábban, hogy a füstölt húsok főzésénél a felesleges főzőlevet érdemes lefagyasztani, aztán később leveseknél, főzelékeknél felhasználni. Ehhez a főzelékhez is egy adag ilyen levet használtam, nagyon jó ízt adott neki. Persze lehetne füstölt hússal együtt főzni is az ételt, de ha a lencse anélkül is elég tartalmas étel...

A lencsét átválogattam, megmostam, hideg vízbe beáztattam (2-3 óra elég neki). Áztatás után átmostam, lecsepegtettem, majd a füstölthús főzőlével felöntöttem (kb. 2 ujjnyira lepte el a lencsét). Megtisztítottam egy nagy fej vöröshagymát, félbevágtam: a felét egyben a lencséhez tettem, a másik felét felaprítottam - ez később a rántásba került. Hozzáadtam a babérlevelet, enyhén megsóztam (a füstölt lé sós, nem szabad túlsózni), majd fedő alatt, lassú tűzön puhára főztem a lencsét.
A főzési idő végén a fél vöröshagymát kivettem a főzelékből. Olajból és lisztből világos rántást készítettem, hozzákevertem a felaprított vöröshagymát, belereszeltem a fokhagymát, kissé együtt is pirítottam, majd a tűzről levéve pirospaprikát szórtam hozzá és hideg vízzel elkevertem. (Ha sok lenne a főzelék leve, abból is lehet kivenni hozzá.) A felengedett rántást a főzelékhez adtam és belekevertem egy kevés tejfölt is. Frissen facsart citromlével ízesítettem, majd újraforráskor elzártam a tűzhelyet.
Tükörtojással tálaltam.


Hozzávalók: 50 dkg lencse, 1,5 l füstölthús főzőlé (vagy víz), 4-5 db babérlevél, só, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 4-5 evőkanál olaj, 4 evőkanál liszt, 2 gerezd fokhagyma, kevés pirospaprika, kb. 10 dkg tejföl, citromlé (vagy ecet).
Tovább olvasom...

2010. október 23., szombat

Csípős karfiol

Egy újabb Kifőztük recept, az októberi számból. Tegnap óta elérhető a karácsonyi adománygyűjtő különszám is, érdemes ellátogatni és meglesni a weboldalon, ahol már a felajánlásaitokat is megtehetitek. Köszönjük.


...és akkor a csípős karfiol... :)
A felöntőlé hozzávalóit, az ecet kivételével, egy megfelelő méretű edénybe mérem és felforralom. Forrás után még 5-10 percig főzöm, majd a tűzhelyet elzárom és az ecetet a fűszeres lébe keverem. Hűlni hagyom. (A szükséges felöntőlé mennyiségét úgy lehet a legkönnyebben megállapítani, ha a zöldségekkel betöltött üvegekbe vizet eresztünk, majd leöntve róluk, a vizet megmérjük. Természetesen a lé készítésénél vegyük figyelembe a belekerülő ecet mennyiségét. A módszernek annyi hátránya van, hogy így lassabban készülünk el a munkával, de előnye, hogy kevesebb felesleges lé marad a végén.)
Amíg a lé készül, a karfiol levélrészeit eltávolítom, a fejet megmosom, majd kisebb rózsákra szedem. A rózsákról az esetleges hibákat egy éles kés segítségével levágom. (Ha szeretjük, a szárrészt is megtisztíthatjuk, és a rózsákhoz hasonló méretre vághatjuk.) A paprikákat megmosom, szárukat rövidre vágom.


A karfioldarabokat és a paprikákat alaposan kitisztított befőttesüvegekbe rendezem. A langyosra-kézmelegre hűlt felöntőlébe - előírás szerint - tartósítószert keverek, majd felöntöm vele a karfiolokat. Amennyiben a lé bőségesen ellepi a zöldségeket, nem szükséges a savanyúságot állni hagyni, de ha jobban megrakom az üvegeket, akkor félreteszem néhány óráig, amíg a karfiolok és a paprikák kissé megszívják magukat a lével, majd újra teletöltöm az üvegeket és csak ezután zárom le. Sötétebb, hűvös helyen tárolom.
Felbontás előtt legalább 2-3 hónapig érdemes érni hagyni, de minél tovább érlelődik, annál finomabb lesz.


Hozzávalók (arányok!):
...a betöltéshez:
1 kg karfiol, 8-10 db apró erőspaprika (pl. chili, cseresznyepaprika...);
...1 liter vízből készült felöntőléhez: 2 dl ecet, 3 evőkanál cukor, 3 teáskanál só, 3 teáskanál koriander, 2 teáskanál egész feketebors, 2 teáskanál mustármag;
...továbbá: tartósítószer (Na-benzoát) előírás szerint.
Tovább olvasom...

2010. október 22., péntek

Chilis bab

Gyerekbarát chilis bab...vagy mi. :) Most ugyanis nem teljesen a mi (felnőtt) ízlésünk szerint készült, így a gyerkőcök is megkóstolhatták és meg is osztoztak rajta: a nagyobbik lányka a kukoricát ette a hússal, a kicsi a babokat vadászta ki belőle. Igazán testvéries megoldás. :)) A képekért előre is bocs', szegény másnapra megmaradt, szaftjától megfosztott, utolsó adag lett fotózva, de sajnos az esti (friss) képek eléggé borzasztóan sikeredtek. :S


A babot megmosom, beáztatom hideg vízbe - 4-6 órát elég állnia, de ha előre gondolkodunk (én ritkán szoktam :P), akkor már előző este meg lehet ezt tenni. Ezután leszűröm, kissé átöblítem, majd enyhén sós vízben megfőzöm.


Amikor már félkész a bab, a vöröshagymát megtisztítom és apróra kockázom, olajon megdinsztelem, majd hozzáadom a húst és azt is megpirítom. Felöntöm egy üveg paradicsomszósszal (most szósszal, de alapesetben sűrített paradicsomot használok hozzá) és némi alaplével (húsleves leve vagy víz+leveskocka), fűszerezem, sózom és az egészet összeforralom. (A folyadékmennyiséget úgy állítom be, hogy az étel végül kellemesen szaftos, kenyérrel mártogatható legyen.) Amikor felforr, hozzáadom a lecsepegtetett konzerv csemegekukoricát és az időközben megfőtt, leszűrt vörösbabot. Az edényt lefedve a chilit készre főzöm, szükség esetén a végén még ízesítem.
Reszelt sajttal megszórva, friss fehér kenyérrel kínálom.


Hozzávalók: 20 dkg száraz vörösbab, 2 közepes vagy 1 nagy vöröshagyma, kevés olaj, 50-60 dkg darált marhahús, 1 üveg (kb. 3 dl) paradicsomszósz (vagy paradicsompüré, víz és fűszerek), 1 babérlevél, őrölt bors, 1 szárított chili összemorzsolva, 1 friss chili felaprítva (magok nélkül), 2-3 dl alaplé, 1 konzerv csemegekukorica, a tálaláshoz sajt. 
Az igazán csípős változathoz a chili mennyiségét ízlés szerint duplázva, triplázva kell számolni.
Tovább olvasom...

2010. október 21., csütörtök

Melengető italok: puncs és forralt bor

A korábbi posztom folytatásaként: íme az italok, melyek alapját a narancshéjas fűszerkeverék képezi. Mindkettő gyorsan elkészíthető, aztán irány a kanapé, a meleg szoba, egy jó könyv, halk zene...egyszerűen: kapcsoljunk ki egy finom, forró itallal a kezünkben!


A puncshoz a vizet egy edénybe teszem, beleszórom a fűszerkeveréket és a cukrot, majd felforralom. Még további 5 percig főzöm, majd hozzáadom a bort, a rumot és a narancslevet is. Újra felforralom, ezután a tűzről levéve belelógatom a teafiltert. 5-10 percnyi áztatás után a kész italt pohárba szűröm.


A forralt borhoz a vizet egy edénybe teszem, beleszórom a fűszerkeveréket és a cukrot, majd felforralom. Még további 5 percig főzöm, majd hozzáadom a bort is. Újra felforralom, ezután a kész italt egy pohárba szűröm.

Hozzávalók...
...1 adag puncshoz: 1 dl víz, 1 teáskanál narancshéjas fűszerkeverék, 1 evőkanál cukor, 1 dl vörösbor, 1 jó kortynyi rum, 1 filter fekete tea, kevés narancslé (friss vagy 100%-os készen vásárolt).
...1 adag forralt borhoz: 0,5-1 dl víz, 1 teáskanál narancshéjas fűszerkeverék, 1 evőkanál cukor, 2 dl vörösbor.
A hozzávalók mindkét receptnél a cukrozatlan fűszerkeverékre vannak megadva, amihez - ha meglepetésnek készül - érdemes a fenti recepteket is mellékelni.

Nemrég szepyke is készített egy finom forralt bort, az ő receptjét a Kifőztük magazin októberi számában találod. A hamarosan napvilágot látó karácsonyi különszámban pedig további finom, testet-lelket melegítő, vendégváró vagy éppen ajándékba adható italok receptjeit is megtalálod majd!
Tovább olvasom...

2010. október 20., szerda

Narancshéjas fűszerkeverék

Az egészséges, friss narancshéjat vétek kidobni. Ilyenkor ősszel többször készül belőle kandírozott narancshéj, ami nálunk az adventi időszak süteményeinek egyik alap ízesítője. Ennél azonban egyszerűbben is fel lehet használni: szárított fűszerként. Ehhez a keverékhez is így készítem el.


A narancsot alaposan megmosom, megtörlöm, majd zöldséghámozóval vékonyan meghámozom, lehetőleg minél kevesebb fehér részt hagyva rajta. A héjcsíkokat a radiátoron szárítom egy napon keresztül, nem árt, ha ezalatt - ha nem is egész nap, de - néhány órán keresztül a fűtés is megy, hogy tényleg megszáradjon :D, majd másnap egy fűszervágó késsel felaprítom. A szegfűszeget egyszerűen hozzákeverem, az egész fahéjat egy mozsárban darabosra töröm, a kardamomot is megtöröm kissé. A keveréket üvegbe teszem és italok készítésénél használom fel.

Gasztroajándéknak is tökéletes egy mutatós üvegben, akár cukorral készre keverve, akár anélkül is. Ha a cukrot is hozzákeverem, akkor egy teáskanál fűszerre kb. egy evőkanál cukrot számolok.
Előnye, hogy folyamatosan, egyszerűen "utángyártható", így pl. ha ajándékba készül, időben el lehet kezdeni a készítését, karácsonyig biztosan kerül néhány narancs az asztalra. :)


Hozzávalók: 1 nagy (!) narancs héja vékonyan hámozva, 25-30 db szegfűszeg, 1-1,5 fahéjrúd (a hosszú fajtából), 10 egész kardamom.
Tovább olvasom...

2010. október 19., kedd

Kifőzzük karácsonyra is!

Akik figyelemmel követik a Kifőztük háza táját, már június környékén megneszelhették, hogy valami egészen nagy dobásra készülünk. Olyan nagyra, amely túlnő rajtunk, túlnő még "gasztrobloggián" is.

Ennek az ezidáig példátlan összefogásnak, 115 blogger keze munkájának a gyümölcse készül megszületni - még alakul, formálódik, de már nem várat sokáig magára. A születendő gyümölcs nem más, mint egy karácsonyi kiadvány, mely mindezen blogok egy-egy munkáját foglalja magába: többségében karácsonyi recepteket, de a résztvevő kézműves blogok jóvoltából egyéb karácsonyhoz kapcsolódó ötletek is szerepelnek majd benne.


Mint oly sokan tudjátok már, a Kifőztük egy ingyenesen letölthető magazin, a karácsonyi különszám azonban nem az lesz. Pénzt kérünk érte, de nem magunknak, hanem rászoruló, éhező gyermekeknek.

Magyarországon ma nagyon sok kisgyermek él rossz körülmények között, többük az óvodai, iskolai menzakoszton kívül nem jut más ételhez, előfordul az is, hogy otthon szó szerint éhezik. Az ő karácsonyukat szeretnénk a támogatásokból bearanyozni: a befolyt adományokból partnerünk segítségével tartós élelmiszercsomagokat juttatunk el hozzájuk.

Segíts nekik, ha megteheted, nincs limit: bármekkora összeg segítség lehet ezeknek a gyerekeknek!

Ha van blogod, weboldalad, adományodon felül vidd hírét az akciónak is: tedd ki a karácsonyfás képet és már most irányítsd rá a figyelmet a Kifőztük Karácsony weboldalára
A karácsony legyen mindenkinek karácsony!
Köszönjük!
Tovább olvasom...

2010. október 18., hétfő

Citromos-fűszeres mézespálinka

November végén kezdődik az adventi időszak, és mivel ennek az italnak érnie kell, éppen itt az ideje, hogy elkezdjük az ünnepi készülődést! A mézes-ágyas pálinka remek vendégváró, de egy szép üvegbe töltve karácsonyi gasztroajándéknak is kiváló. Érdemes az ízeket szájízünk szerint összeállítani, a férjem kedvenc kombinációja pl. a meggyes-fahéjas mézes pálinka.


Néhány szó az ízesített pálinkákról...
A mézes pálinka alapvetően méz és pálinka kb. 1:3-1:4 arányú keverékéből áll (ízlés szerint). Az összetevőket kétféleképpen elegyíthetjük: ha a pálinkát és a mézet felmelegítjük, a kész mézes pálinkánk tiszta, áttetsző ital lesz, bár némi üledék képződhet az üveg alján - ettől én többszöri óvatos átszűréssel* szabadulok meg. Amennyiben az összetevőket nem melegítjük meg, az ital opálos lesz, ez azonban az ízén egyáltalán nem változtat - én saját (belső :D) használatra általában így szoktam készíteni. Az "egyszerű" ágyas pálinkába a pálinkát alkotó gyümölcs aszalványát tesszük, és azzal érleljük. A mézes-ágyas pálinka pedig értelemszerűen a fenti kettő keveréke: a pálinkába méz és aszalt gyümölcs is kerül.
Az italt fűszerekkel tehetjük még ízesebbé, ezt bármelyik változatnál alkalmazhatjuk. Bánjunk mértékkel a fűszerekkel, ugyanakkor ezek nagyobb mennyiségben történő használatával az ital előbb átveszi az ízüket. Ebben az esetben előbb kóstoljunk, akár 1 héttel az elkészítés után, és ha megfelelőnek találjuk az ital ízét, távolítsuk el a fűszereket belőle.

Ehhez a citromos változathoz a gyümölcsöket alaposan megmosom, szárazra törlöm. Héjukat nagyon vékonyan lehámozom úgy, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon rajtuk. A gyömbérdarabot meghámozom és felkockázom. A vaníliarudat felhasítom (a magokat nem szükséges kikaparni belőle).
Egy fél literes üveget alaposan kitisztítok, majd beleteszem a citromhéjat, a gyömbérkockákat és a fűszereket.
A mézet kimérem és megmelegítem: elég addig melegíteni, míg kellemesen folyóssá nem válik. Az olvadt mézet az üvegbe csorgatom. Ezután a pálinkát is megmelegítem (nem kell felforralni, forráspontja: 78 °C), majd egy keveset ebből is az üvegbe töltök. Lezárom az üveget és addig rázogatom-forgatom, amíg a méz és a pálinka el nem keverednek. Hozzáadom a többi pálinkát is, és miután újra lezártam, néhányszor fejre állítom az üveget, hogy alaposan feloldódjon a méz a pálinkában. Kihűlés után hűvös, sötét helyre teszem (hűtőszekrény), és 3-4 hétig érlelődni hagyom. Ezután eltávolítom a fűszereket az italból (leszűröm), és így érlelem tovább. Behűtve és/vagy hűtött pohárban kínálom.

*Olvasói visszajelzés: Sz. Zsuzsi úgy szabadult meg az üveg alján képződött üledéktől, hogy az italt duplán hajtott anyagzsebkendőn+harisnyán szűrte át. Köszönöm a tippet, Zsuzsi! :)


Hozzávalók kb. fél liter kész pálinkához: 2 citrom héja, kb. 1 cm vastag karika egy nagyobb átmérőjű gyömbérdarabból, 5-7 cm fahéjrúd, 2-4 szem kardamom, 4-6 szem szegfűbors, 2-4 szem szegfűszeg, 3-4 cm vaníliarúd, 15 dkg méz, 4-4,5 dl pálinka (lehetőleg 50 fokos, semlegesebb ízű).

A recept az októberi Kifőztük magazinban jelent meg, amely szokás szerint a weboldalon ingyenesen letölthető!
Tovább olvasom...

2010. október 14., csütörtök

Kelkáposzta főzelék

A gyerekek zöménél ez az étel a tökfőzelékkel egyenrangú mumus. Nem volt ez másképpen nálam sem: egyszerűen utáltam. Emlékszem, egy alkalommal anyum kétféle főzeléket is készített: tököt és kelkáposztát, majd feltette a nagy kérdést, miszerint melyikből is ennék? Mi ez? Beugratós kérdés? Brrr...
Azóta változott az ízlésem, most már szívesen eszem. Készíteni nem szoktam, de betakarításra került a kertben a zöldek maradéka, köztük néhány fej kelkáposzta is, így megpróbálkoztam vele. Remekül sikerült: kisebbem egyből két tányérkával is lecsúsztatott belőle - igaz a nagylány már csak a levét volt hajlandó meginni. :D


A kelkáposztát előkészítettem: a külső, sérült leveleket eltávolítottam, a fejet negyedeltem, majd felszeleteltem (csíkokra) - közben a torzsát is kivágtam. A felcsíkozott káposztát leöblítettem (ha esetleg van rajta homok, be is lehet áztatni néhány percig), majd kb. a felét egy edénybe tettem (ezzel meg is telt az edény). Annyi folyadékkal öntöttem fel, ami félig ellepte - én maradék húslevest is használtam ehhez, de lehet csak vízzel is készíteni. Feltettem főni, néhányszor óvatosan átkevertem, majd ahogy a levelek elkezdtek összeesni, folyamatosan belerakosgattam a maradék káposztát is. Közben megpucoltam és felaprítottam a fokhagymát, valamint meghámoztam a krumplit és először negyedbe, majd 4-5 mm-es szeletekre vágtam.


Amikor az összes káposzta az edénybe került és ellepte a folyadék, hozzáadtam a fokhagymát, sóztam és fűszereztem. Felforraltam, majd úgy 5-10 percig főztem, ezután hozzáadtam a krumplit is és azzal együtt puhára főztem. Amikor már majdnem elkészült, olajból és lisztből világos rántást készítettem, amit egy kevés tejjel és a főzelékből kimert lével felhígítottam, majd a főzeléket besűrítettem vele. Megkóstoltam, szükség szerint még ízesítettem, végül újraforralás után késznek nyilvánítottam.
Lusta voltam fasírtot készíteni, így grillkolbászt sütöttem hozzá serpenyőben. Jó választás volt.


Belekerült: 1 kg kelkáposzta (tisztított, szeletelt súly), 4 óriási fokhagymagerezd (megfelelt 8 gerezdnek is...), 2 csapott mokkáskanál őrölt kömény (lehet egész is, aki azt szereti), kb. 2 evőkanál vegamix, 50-60 dkg burgonya, só, őrölt bors, víz és húsleveslé (esetleg egy darabka leveskocka), 4-5 evőkanál olaj és liszt, valamint 1-2 dl tej a rántáshoz.
Tovább olvasom...

2010. október 13., szerda

Hókifli

A hókifli is egy nosztalgikus süti, a gyerekkor és a vidéki lakodalmak népszerű süteménye - volt. Nálam általában egyszerű - tejfölös - omlós tésztából készül, lekvárral töltve, de a nagyim pl. legtöbbször diós tölteléket tett bele és persze mákkal is csodafinom.


A lisztben elkeverem a porcukrot és a sütőport, majd a vajat elmorzsolom vele. Hozzáadok 2-3 evőkanál citromlevet (citromhéjat is lehet belereszelni, de én a lekvárosba nem szoktam), valamint egy jó adag tejfölt - annyit, amennyivel nyújtható tésztává lehet összeállítani.
Ezután a tésztát 4-5 mm vékonyra nyújtom, majd formázom: hagyományosan egyszerű négyzeteket vágok belőle, amiknek az egyik sarkába sütésálló lekvárt teszek, a sarokból indulva feltekerem és kissé meghajlítva sütőpapíros tepsire teszem. Most készült kerekre kiszúrt változat, aminek a közepébe került a lekvár, majd félbehajtva, széleit lenyomkodva került a tepsire (ehhez létezik célszerszám is - Húúúgi, köszi :*), valamint a maradék tésztából pici maciformákat szúrtam ki.


Előmelegített, kb. 190 °C-os sütőben rövid idő alatt kisütöm a sütiket - addig sülnek, amíg enyhén színt kapnak. A sütőből kivéve - még forrón - vaníliás cukorral elkevert porcukorba forgatom, végül rácsra rakosgatva hagyom kihűlni a süteményeket.
Ezeket a kifliket próbaképpen az idei ribizlizselémmel töltöttem meg, nagyon jól vizsgázott sütésállóságból. :)

hókiflik és jegesmedvék :)))

Hozzávalók...
...a tésztához:
30 dkg finomliszt, 10 dkg rétesliszt, 20 dkg vaj (vagy margarin), 2 púpos evőkanál porcukor (4-5 dkg), 1 csomag sütőpor (12 g), 2-3 evőkanál citromlé, tejföl amennyit felvesz (most éppen kb. 16 dkg);
...a töltéshez: ribizlizselé (vagy más, kevésbé édes sütésálló lekvár);
...a forgatáshoz: vaníliás cukorral ízesített porcukor.
Tovább olvasom...

2010. október 12., kedd

Fokhagymás sült tarja

Ritkán szoktam tarját készíteni, olyankor is mindig a legegyszerűbben. Sütőben szinte magától elkészül és garantáltan finom lesz a végeredmény.


A húst kb. 1 cm-es szeletekre vágom, majd mindkét oldalukat finoman sózom és borsozom. Zsírral kikent tepsibe helyezem a szeleteket (nem szoktam klopfolni a húst), majd a tetejüket gazdagon megszórom tisztított és kis kockákra aprított fokhagymával.
Ezután attól függően, hogyan fogyasztjuk a későbbiekben a húst, több-kevesebb zsírt teszek még a szeletekre/szeletek közé, majd alufóliával lefedve, 180-200 °C-os sütőben puhára sütöm. Ezután a fóliát leveszem és hagyom kissé megpirulni a szeleteket.
Ha kizárólag frissen esszük, akkor kevés zsiradékkal sütöm, de legtöbbször annyit készítek, hogy maradjon néhány szelet a húsból. Ekkor több zsírt adok hozzá, majd a hús maradékát apró darabokra tépkedem (szinte szálakra) és a fokhagymás zsírral együtt edénybe teszem (a zsír lepje el a húsdarabokat). Hűtőszekrényben tartom. Friss, ropogós héjú kenyérre "kenve", idényzöldségekkel vagy kovászos uborkával mennyei reggelit/vacsorát lehet keríteni belőle.

frissen, krumplipürével tálalva

Hozzávalók: sertéstarja (én kb. 1 kg-os - csont nélküli - darabot sütök egyszerre, ez szeletelve éppen belefér a gáztepsibe), só, őrölt bors, fokhagyma ízlés szerint (sok vagy még több), sertészsír.
Tovább olvasom...

Díjak ismét

Elismerések, amikkel Ami és GM Andi örvendeztettek meg, nagyon szépen köszönöm nekik! :) :*



Nem szaporítom a szót, küldöm: Bellynek, Diának, Ildynek, Judithnak, Kiskuktának, Szepynek...
...és természetesen vissza a "feladóknak". :)
Tovább olvasom...

2010. október 10., vasárnap

Rakott kel

Szeretem a rakott ételeket, a rakott kelt különösen - igaz, a kelkáposztát nem viszem túlzásba benne, mert mindkét lánykám az én tányéromba tolja a levélkéit. :) Ez a méretes adag még a Kifőztük korábbi, szeptemberi számába készült - azóta megjelent már az októberi magazin is. Érdemes ellátogatni a weboldalra és letölteni az új számot is!


A hagymát megpucolom, és apró kockákra vágom. Egy serpenyőben felhevítem a zsiradékot és hozzáadva megdinsztelem a hagymát. Ráteszem a darált húst és időnként átkeverve pirítani kezdem.
Míg a hagyma és a hús pirul, a rizst átválogatom, megmosom, majd lecsepegtetem. Egy edényben olajat hevítek és a lecsepegtetett rizst hozzáadom. Addig pirítom a rizst, míg a szemek kifehérednek és elválnak egymástól. Ekkor felöntöm kétszeres mennyiségű, sós, forró vízzel. (Kesztyűben dolgozzunk, mert a forró víz hirtelen válik gőzzé, nehogy megégessük vele a kezünket!) Lefedve, lassú tűzön, addig főzöm, míg a rizs az összes vizet magába szívja, ekkor elzárom a tűzhelyet és fedő alatt hagyom még 10 percig párolódni. Ezután a fedőt eltávolítom és villával lazítok a rizsszemeken.


A megpárolódott húst megszórom pirospaprikával, elkeverem és felöntöm annyi vízzel, hogy egy sűrű, szaftos ragut kapjak. Sózom, fűszerezem, hozzákeverem a paradicsompürét és a paprikakrémet, végül lefedve, lassú tűzön főzöm. Nem kell sok idő neki, mert a hús valójában már átfőtt, csak az ízeknek kell összeérnie.
Míg a rizs és a pörkölt elkészülnek, egy fazékban vizet forralok. A káposztát leveleire szedem, a középső vastag eret mindegyikről levágom úgy, hogy a levél még egyben maradjon. A felforrt vízbe sót és vegamixet szórok, beleteszem a káposztát és kb. 3-5 percig főzöm. Ezután hideg vízbe szedem és kihűtöm, majd lecsepegtetem a leveleket.


A sütőt bekapcsolom 180-190 fokra. Egy kb. 20x30 cm-es jénait/tepsit kivajazok és megszórok zsemlemorzsával. A káposztalevelek felével kibélelem az edényt, ráteszem a rizst, amit egy kanál segítségével tömörítek. Megkenem a kikevert tejföl felével, majd ráteszem a húst - ha sok szaftja van, azt igyekszem nem hozzátenni, mert eláztatja a rizst. A pörköltre kerül a levelek másik fele, amire a maradék tejfölt simítom. Sütőbe tolom, és addig sütöm, amíg a tejföl pirulni-barnulni kezd.
Forrón nem szeletelhető, de ha hagyom melegre-langyosra hűlni, szép kockákat lehet vágni belőle. Ropogós kovászos uborkával vagy más savanyúsággal kínálom.

rakott kel másképpen: a rizst és a ragut az előfőzött káposztalevelekbe tekerem, a tekercseket sütőtálba rakosgatom, tetejüket lekenem tejföllel és megszórom reszelt sajttal

A rakott ételeket - a rétegezésig - a fogyasztás előtti napon is el lehet készíteni. Ilyenkor a sütésre előkészített ételt kihűlve teszem hűtőbe, majd másnap hideg sütőben kezdem sütni. Amennyiben kisebb edénybe rétegezem, a rizst felezem és a pörkölt tetejére teszek még egy réteget belőle. Szeletelve így is nagyon jól mutat.


Hozzávalók...
...a pörkölthöz:
50-60 dkg darált marhacomb (sertés-/szárnyashús is tökéletes), 1 nagyobb fej vöröshagyma, olaj (vagy ízlés szerinti zsiradék), só, őrölt pirospaprika, őrölt feketebors, vegamix (elhagyható), őrölt kömény, majoránna, kb. 2 evőkanál paradicsompüré, paprikakrém (Piros Arany);
...a párolt rizshez: 3 dl rizs (közepes vagy hosszú szemű), 6 dl forró víz, só, olaj;
...továbbá: egy fej kelkáposzta (ízlés szerint lehet több-kevesebb), vegamix, só, 1 nagy pohár tejföl (450 g), vaj és zsemlemorzsa az edényhez.
Tovább olvasom...

2010. október 9., szombat

Dödölle

A minap a szarvaspörköltnél írtam róla, hogy elkészült a konyhámban az első dödölle, illetve ahogy felénk nevezik: gánca. Mit mondjak, munkás egy darab. :) Nekem szükséges az elkészítéséhez egy itthon lévő, éppen "unatkozó" férj, akinek ki lehet adni feladatként a krumpli kevergetését, így, bár korábban az egyszerű konyha népszerű fogása volt, nálunk azt hiszem megmarad ünnepinek...


A dödölle egyébként egy gyors, egyszerű étel...csak legyen hozzá duzzadó karizom és kitartás. A burgonyát meghámoztam, feldaraboltam és annyi vizet adtam hozzá, amennyi egy ujjnyira ellepte. Megsóztam, puhára főztem.
Amíg a krumpli főtt, a hagymát meghámoztam, közepes kockákra aprítottam, majd bő zsíron megpirítottam.
A megpuhult burgonyát még a tűzön, a főzővízben összetörtem - így egy híg, vizes krumplipürét kaptam, amihez elkezdtem a lisztet adagolni. (A pürét érdemes megkóstolni és szükség szerint még sózni.) Továbbra is a tűzhelyen, gyenge láng felett kevergettem, amíg bírtam, majd átadtam a férjemnek a lehetőséget. :)) Annyi lisztet adtunk hozzá apránként, amennyit a püré felvett, ügyelve arra, hogy a massza a főzés-összedolgozás végén elváljon az edény falától.


A tűzhelyet elzárva - olvasztott zsírba mártott kanállal - a krumplis tésztából galuskákat formáztam, amiket egy serpenyőben, a hagymás zsíron megpirítottam. Ehhez a hagyma zömét én kihalásztam a zsírból, mert nem szerettem volna, ha pirítás közben odaég, és a végén forgattam-melegítettem össze a már megpirult dödöllékkel (hagyományosan készítve a hagymával együtt pirítják).
Köretként vadpörkölt mellé zseniális, de önállóan is megállja a helyét. :)


Belekerült: 5 nagyobb burgonya (kb. 85 dkg volt a tisztított súly), kb. 30-35 dkg liszt, só, víz, valamint 6-7 kisebb-közepes hagyma, zsír.
Tovább olvasom...

2010. október 8., péntek

Mogyorós mogyorótorta

A férjem szerint "a világ legmogyorósabb mogyorótortája", de ehhez a címhez nincs eléggé nagy arcom... :)) Az ő kívánságára készült, az ismétlődés elkerülésére kicsit másképpen, mint egy éve.


A tortához két karikát sütöttem: az egyik 6 tojásos mogyorós, a másik 4 tojásos vaníliás piskóta lett. Miután megsültek, az állítható tortaformában hagytam kihűlni, majd egy vékony késsel elválasztottam a formától és másnapig pihenni hagytam őket. Mielőtt a sütőt kikapcsoltam, a krémhez a mogyorót a sütőben megpirítottam és azt is hűlni hagytam.
Másnap elkészítettem a krémet. Ehhez a vaníliarudakat felhasítottam, magjaikat és a hüvelyeket is a tej 2/3 részével lassú tűzön főzni kezdtem. A maradék tejet csomómentesen elkevertem a liszttel, a tojássárgákkal és a cukorral.
Amíg a tej melegedett, a pirított mogyoró héját eltávolítottam, egyharmadát (szebb szemek) félretettem a díszítéshez, a maradékot ledaráltam. Miután a tej felforrt, lassú tűzön hagytam még kb. 10 percig gyöngyözni, ezután a vaníliahüvelyeket eltávolítottam belőle. Folyamatos keverés mellett belecsorgattam a lisztes-tojásos keveréket és továbbra is sűrűn kevergetve besűrítettem. A tűzről levéve belekevertem a darált mogyorót és a krémet hagytam kihűlni.


A vajat habosra kevertem a porcukorral és összedolgoztam a kihűlt mogyorós krémmel. A piskótakarikákat félbevágtam és a krémmel rétegeztem (mogyorós lap-krém-vaníliás lap-krém-vaníliás lap-krém-mogyorós lap). A tetejére és az oldalára is krémet simítottam, amit habkártyával díszítettem. A tortát a maradék krémmel és a félretett - egész és durvára tört - mogyorószemekkel, valamint néhány csipetnyi keserű kakaóporral díszítettem.


Hozzávalók...
...a mogyorós piskótához:
6 db tojás szétválasztva, a fehérjékhez csipet só, a sárgájához 5 evőkanál kristály- és 1 evőkanál vaníliás cukor, 10-11 dkg darált törökmogyoró, 2 evőkanál liszt, késhegynyi sütőpor;
...a vaníliás piskótához: 4 db tojás szétválasztva, a fehérjékhez csipet só, a sárgájához 2 evőkanál kristály- és 2 evőkanál vaníliás cukor, 1 evőkanál olaj, 6 evőkanál liszt, késhegynyi sütőpor;
...a mogyorókrémhez: 1 liter tej (7+3 dl), 2 kisebb vaníliarúd magjai és hüvelye, 15 dkg rétesliszt, 4 tojássárgája, 10 dkg cukor, valamint 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor (ez lehet kicsit kevesebb), 20 dkg pirított törökmogyoró (darálva);
...a díszítéshez: 10 dkg pirított törökmogyoró, kevés keserű kakaópor.
Tovább olvasom...

2010. október 7., csütörtök

Szarvaspörkölt

Ünnepi fogásként készült, sajnos a hűvös idő miatt tűzhelyen és nem bográcsban, de így is nagyon finom lett. Hogy kissé feldobjam a talán unalmasnak tűnő "egyszerű pörköltet", számunkra nem hagyományosnak számító köretekkel tálaltam, egyből két újdonsággal is. Alkalmam nyílt először elkészíteni a puliszkát (ami így ebben a formában nem lett örök szerelem, de majd még próbálkozom vele...) és a dödöllét is (végül ez lett az egész menü abszolút favoritja).


A pörkölthöz - szerencsére - konyhakészen kaptam a húst, szépen fel is volt kockázva (kb. 2x2 cm-es darabokra). Hagyományosan indítottam, azaz zsíron vöröshagymát dinszteltem. Amikor már üvegessé vált, beleszórtam a mozsárban kissé összetört borókabogyót, 1-2 percig együtt pirítottam, majd hozzáadtam a húst. Innen kissé munkásabbá vált a dolog, ugyanis a hús előtte a fagyasztóban lakott, így kicsit több levet engedett, mint vártam. Idő kellett neki, míg elpárolgott és a hús megpirulhatott. Eközben sűrűn kevergettem, "félúton" hozzáadtam a babérleveleket is.
Amikor a lé elpárolgott, a hús kissé megpirult, megszórtam pirospaprikával. Elkevertem, hozzáadtam a natúr lecsót, néhány aszalt paradicsom darabkát, megsóztam és fűszereztem borssal, őrölt köménnyel, majoránnával, kakukkfűvel, valamint egy kevés vegamixet szórtam bele. Ezután felöntöttem fele-fele arányban vörösborral és vízzel, majd fedő alatt puhára főztem. Szükség szerint főzés közben pótoltam a folyadékot (inkább a bort, mint a vizet :P), fűszereztem. Amikor a hús már megpuhult, egy kevés mustárral ízesítettem, valamint belereszeltem a fokhagymákat és egész erős paprikát adtam hozzá. Hagytam még kb. negyed óráig rotyogni, majd késznek nyilvánítottam. (Az erős paprikát korábban is hozzá lehet adni, én a gyereknép miatt nem tettem ezt meg.)
Dödöllével, puliszkával tálaltam, kovászos uborkát kínáltam mellé.


Belekerült: bő fél kg vöröshagyma, 3-4 evőkanál zsír, kb. 2 kg szarvashús (comb), 20 szem borókabogyó, 3 babérlevél, 1 evőkanál pirospaprika, kb. fél üveg natúrlecsó (vagy 2-3 db friss paradicsom és paprika), aszalt paradicsom, só, bors, pici őrölt kömény, kakukkfű, majoránna, kevés vegamix, 1-2 evőkanál mustár, 5 fokhagymagerezd, 2 erős pirospaprika, vörösbor (szekszárdi kékfrankos), víz.
Tovább olvasom...

2010. október 6., szerda

Kreatív blogger

Kicsit eltűntem az utóbbi napokban, ilyen-olyan okokból. Készült időközben néhány új étel és egy halom nagyon rossz fotó, bizonyítván, hogy rohanvást érkezik a fotóim szempontjából mumusnak számító időszak (jönnek majd, előre is elnézést kérek a vizuális terrorért). Mindezeket enyhíti, hogy van szépsége is az elkövetkezendő hónapoknak: ősszel a csodás színek - ha átlátunk az eső és a köd függönyén..., télen pedig a hó, a csillogás, a hideg-illat. Már várom, ezt is, mint mindig, minden évszakot, jó előre...


Az elmúlt napokban ismét megkaptam a Kreatív blogger díjat. Ugyanúgy örülök neki, mint korábban is, hiszen ez számomra azt jelenti, hogy az időközben eltelt hónapok alatt is sikerült néhány olvasómnak újat mutatnom.

Akiknek most köszönhetem: Belly, Edó, Ildy és Juci.
7 dolgot elárultam már korábban magamról itt, még többet itt vagy például itt is.

Akiknek pedig én adom... minden bloggernek, akiket olvasok. Mivel mostanában kevés időt tudok a blogolásra fordítani, nehéz lenne bármilyen különbséget is tennem közöttük, és nem is tudok, így - kitérvén a válasz elől - ajánlom figyelmetekbe az előző listámat. :)))
Tovább olvasom...