2011. november 28., hétfő

Kókuszos profiterol

Tegnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. Mivel karácsonyi hangulatom még nincs, ez pillanatnyilag csak annyit jelent nekem, hogy már megint villámgyorsan elrepült az év és csak egy hónap van belőle hátra...
...és az év vége sok változást hoz. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy hamarosan letelik a gyesem és néhány hétnyi "jól megérdemelt" szabadság után jövőre újra dolgozni kezdek. Várható hatás a blogra: az eddigi átlagos bejegyzésszám státusz ritkára vált - illetve előre láthatólag ehhez és nem a nullához fog közelíteni, aztán majd kiderül...
De egyelőre még vagyok, és itt van a tegnapi desszertünk receptje is, aminek eredetije szepynél leledzik. Nálam történt némi módosítás rajta, de hát ugye főzés közben bénázni nem szégyen, az eredmény pedig így is nagyon finom lett. :D
Szepy, köööszi! :)


A tésztához a vizet, tejet, vajat, cukrot és sót felforraltam, hozzáadtam a lisztet és addig kevergettem, amíg elvált az edény falától és hajlandóságot mutatott a gombóccá válásra. Ekkor a tűzhelyet lezártam, a tojásokat pedig felvertem. A tésztát robotgéppel keverni kezdtem, közben fokozatosan hozzácsorgattam a tojást is és addig kevertem, amíg szép fényes, krémes masszát kaptam eredményül. Ezt habzsákba tettem és sütőpapíros tepsi(k)re diónyi halmokat kanyarítottam belőle. Alaposan megspriccelve, előmelegített, gőzös sütőben sültek kb. 30 percig (160-170 °C+légkeverés - vagy 180 °C lk nélkül), amíg szép színt kaptak. A sütés utolsó 5 percében a sütőajtót résnyire nyitottam, végül a kis fánkokat a sütőből kivéve, a tepsi(ke)n hagytam kihűlni.


Amíg a fánkok hűltek, elkészítettem a krémet. Itt jön a bénázás rész, ugyanis nem volt itthon habporom (vagyis tuti, hogy van valahol, csak elbújt :P), gondoltam majd zselatin fixszel fel tudom verni a kókusztejet. Hát előzetes hűtés nélkül nem. :D Így a zselatin fixszel és cukorral elkevert kókusztej a hűtőben megvárta, amíg a férjem beszerezte a habport. Persze közben elkezdett kocsonyásodni, na de ekkor már késő volt neki: kapott egy zacskó habport és ezzel együtt kerekedett tökéletes krém belőle. Fánktöltő csővel ellátott habzsákból töltöttem meg a fánkokat, egy részüket tányérokra halmoztam (desszert az ebédhez), a maradékot csak egyszerűen egy tálba* rakosgattam. Hűtőbe kerültek.
A tejszínben megolvasztottam a csokoládét és a kakaóport, cukorral és néhány csepp rumaromával ízesítettem. Kevergetve kihűtöttem és tálaláskor ezzel az öntettel és némi pirított kókuszreszelékkel egészítettem ki a desszertet. Nagyon finom, érdemes elkészíteni! :)

 
Hozzávalók...
...az égetett tésztához:
75 ml víz, 75 ml tej (azaz összesen 1,5 dl folyadék), 75 g vaj, 1 evőkanál cukor, kis csipet só, 100 g liszt, 4 tojás (felütve 200 g);
...a kókuszkrémhez: 1 doboz (400 ml) kókusztej, 3 evőkanál porcukor, 1 zacskó (60 g) habpor és 1 zselatin fix (vagy zselatin nélkül összesen 2 zacskó habpor, de ekkor valószínűleg kevesebb cukrot igényel);
...az öntethez: 100 g étcsokoládé (70 %), 1 evőkanál ét kakaópor, 2 dl tejszín, 5 dkg cukor (édesszájúaknak mehet több), pár csepp rumaroma (vagy rum);
...továbbá: pirított kókuszreszelék.
*A tálba rendezett (később fogyasztott) profiterolokra rácsorgattam a csokit és így kerültek lefedve a hűtőbe. Szepy szerint elvannak néhány napig, nekünk szerintem a 24 órát már nem érik meg. :D
Tovább olvasom...

2011. november 24., csütörtök

Vali szelet

Nem is tudom, mit mondhatnék róla azon kívül, hogy gesztenyés, mézes, mutatós és emellett igazán ünnepi sütemény. Talán csak annyit, hogy egy nagyon kedves ismerős anyukájáról kapta a nevét :D és már egy hónapja készülök megsütni.
Készítsétek el most vasárnapra, vagy a következőre, az azt követőre...vagy persze karácsonyra. Nem fogjátok megbánni. :)


A szokásos kakaós-mézes lapom az alapja. Ehhez a tésztához a mézet, a vajat és a cukrot kevergetve megolvasztom. Nem kell felforralni, elég addig melegíteni, amíg elegyedik és a kevergetéstől kissé kivilágosodik, ekkor a tűzhelyet lezárom. Nagyobb tálba mérem a száraz hozzávalókat és összekeverem. A tojásokat beleütöm a még meleg vajas mézbe, elkeverem, majd a lisztekhez adom. Összeállítom a tésztát, majd frissentartó fóliába csomagolom és 2 órán keresztül, szobahőmérsékleten pihenni hagyom.
Amíg a tészta pihen, a gesztenyepürét a fagyasztóból kivéve hagyom felengedni. A tejből, pudingporból és 3 dkg cukorból vaníliapudingot főzök, amit ezután időnként átkeverve teljesen kihűtök.
A pihentetési idő leteltével a tésztából négy egyforma méretű (kb. 22x30 cm), vékony lapot nyújtok. Ezeket 170 fokos sütőben, egy tepsi hátulján, egymás után, 6-8 perc alatt kisütöm (figyelni kell, mert hajlamos megégni), majd rácson hagyom kihűlni.

A gesztenyekrémhez a kihűlt pudingot elkezdem robotgéppel keverni. Hozzáadom a darabokra vágott gesztenyepürét és alaposan összedolgozom, majd a puha vajat is beletéve néhány perc alatt habosra keverem a krémet. A habosítás alatt porcukorral, vaníliakivonattal és rummal vagy rumaromával tetszőlegesen tovább ízesítem a gesztenyekrémet.
Az összeállításhoz megfelelő méretű tálcára helyezek egy tésztalapot, egyenletesen megkenem a krém harmadával, majd újabb tésztalap, krém, tésztalap... következik. A tetejére kerül a legszebb, legsimább felületű lap, amit olvasztott csokoládéval vonok be és tetszőlegesen szórócukrokkal díszítek.
Hűtőszekrénybe teszem legalább egy éjszakára, ezután hosszúkás szeletekre vágva tálalom.


Hasonló receptek a blogon: adventi mézes torta, Zsuzsi szelet, grízes mézes krémes.

Hozzávalók...
...a kakaós lapokhoz*:
15 dkg cukor, 10 dkg méz, 5-6 dkg vaj, 2 egész tojás, 40 dkg liszt, 1/2 evőkanál szódabikarbóna, 3 dkg kakaópor (keserű), csipet só;
...a gesztenyekrémhez: 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 3 dkg cukor, 50 dkg gesztenyepüré, 12 dkg szobahőmérsékletű vaj, 10 dkg porcukor**, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, kevés rum vagy 1-2 mokkáskanál rumaroma;
...a tetejére: 15 dkg étcsokoládé, 1-2 teáskanál olaj, tetszés szerint díszítőcukrok.
*a mézes lapot korábban is el lehet készíteni (kisütve le is fagyasztható), aztán fogyasztás előtti nap már csak be kell tölteni a krémmel, így jól ütemezhető ez a sütemény a közelgő ünnepek alkalmával is;
**elképzelhető, hogy a feltüntetett cukormennyiség sok lesz a kevésbé édesszájúaknak, sőt a gesztenyepürék sem egyformán édesek, így mindenképpen ajánlom, hogy készítés közben kóstoljátok a krémet és az édesség beállításánál vegyétek figyelembe azt is, hogy a mézes lapok tovább édesítik majd a kész süteményt.
Tovább olvasom...

2011. november 20., vasárnap

Mogyorólikőr

Mához egy hétre advent első vasárnapja. Ne sokkoljalak benneteket? :)
Na jó, akkor csak annyit súgok meg, hogy mindjárt karácsony és ha nem akartok lemaradni az egyik legjobb vendégváró italról, akkor készítsétek el ezt a receptet, de izibe! Mogyorórajongóknak érdemes nagyobb mennyiséggel indítaniuk, főleg, ha esetleg ajándékba is készül belőle.


Nem igazán munkás darab: 180 °C-ra melegített sütőben, a tepsit időnként megrázva és a szemeket átforgatva megpirítom a mogyorót. (Vigyázz, forró!) Akkor jó, ha már érezhető az illata és a vékony barna héj könnyen leválik róla. Ez nagyjából 10 perc alatt következik be, de függ a szemek méretétől.
A sütőből kivéve hagyom kihűlni, majd két kezem között dörzsölgetve megtisztítom a mogyorószemeket. A lepergett barna héjat eldobom, a tiszta szemeket pedig késsel durvára vágom (vagy nejlonzacskóba téve egyszerűen összetöröm nyújtófával). Jól záródó befőttes üvegbe teszem a felhasított vaníliarudat, mellészórom a tört mogyorót és felöntöm a vodkával. Összerázom és a hűtőszekrénybe teszem az üveget. Két-három hétig érlelem a hűtőben az italt, ezalatt naponta legalább egyszer - vagy amikor csak arra járok - felrázom a tartalmát.
Az érlelési idő leteltével szűrőbe helyezett, többszörösen hajtogatott sűrű szövésű anyagon (vagy kávéfilteren) keresztül átszűröm az italt*. Szirupot főzök a cukorból és a vízből: forrás után lassú tűzön 2 percig forralom, majd kihűtöm. Elkeverem a mogyorós vodkát a kihűlt cukorsziruppal (érdemes kóstolgatással beállítani az édességét, lehet, hogy nektek nem kell bele az egész mennyiség), üvegbe töltöm, és hűtőszekrényben legalább további 2-3 hétig - illetve mostantól számítva egészen pontosan karácsonyig ;) - érlelem.
*Az ital a szűrés ellenére valószínűleg opálos marad, de semmi gond: néhány nap alatt biztosan leülepedik és újra át lehet szűrni.


Hozzávalók (5-6 dl likőrhöz): 20 dkg török mogyoró, 1 rúd vanília, 5 dl vodka, 15 dkg cukor, 1 dl víz.

A recept - a fotókon is látható párjával együtt - az idei Kifőztük Karácsony adománygyűjtő számban is szerepel. Még nincs késő, december 8-ig megtehetitek felajánlásaitokat egy jó ügy érdekében! Köszönjük!

Tovább olvasom...

2011. november 17., csütörtök

Adventi zabpehelykeksz

Először várni akartam ezzel a recepttel, de rájöttem, hogy végül is miért tenném? Elvégre jövő hétvégén advent első vasárnapja van. (Hoppá, tényleg...)
Nagyon egyszerű próbakeksznek készült, jó lett, hát jöhet. Vegyétek, egyétek!


A vajat megpuhítottam. Ez nálam úgy néz ki, hogy egy darabban - na és persze edényben :P - mikróba teszem a vajat, majd amikor már egy része folyékony, kiveszem és addig keverem, míg egynemű lesz. Hozzáadtam a cukrot és alaposan kikevertem. Belekevertem a tojást, majd hozzászórtam a száraz anyagokat, valamint a felaprított narancshéjat és gyömbért. Az egész morzsálódó, nem túl összeálló anyag lett. Teáskanalakkal sütőpapíros tepsire tettem kisebb halmokat, amiket ellapítottam. 190 °C-os sütőben sültek nagyjából 10 percig - a széleken jobban, belül halványan barnulóra. 1-2 perc után a tepsiből rácsra szedtem és azon hagytam őket kihűlni. A kihűlés után ropogós, nehezen abbahagyós, klassz kis kekszek lettek belőlük.


Hozzávalók ~40 db kekszhez: 10 dkg vaj, 10 dkg nádcukor, 1 tojás, 10 dkg Graham liszt, 10 dkg zabpehely, 1 mokkáskanál sütőpor, 1 mokkáskanál fahéj, csipet só, 10 dkg felaprított dió, 1 púpozott evőkanál szirupban eltett narancshéj és gyömbér (vagy kandírozott narancshéj és gyömbér, mennyisége ízlés szerint növelhető).
Tovább olvasom...

2011. november 15., kedd

Diós-rácsos sütemény

Igazi nosztalgiasüti - gyerkőcként rendszeresen, mostanában elég ritkán találkozom vele. Én magam sem sütöttem már legalább 2 éve, de amikor múlt héten apum meghozta az adventre megtisztított diót, egyből beugrott...és különben is muszáj volt tesztelni, hogy milyen az idei dió. :P 
Karácsonyra is tökéletes, egyszerű süti, amivel a macerásabb kosárkát remekül ki lehet váltani. Egy baja van: gyorsan fogy. :)

A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát - a végén szükség szerint beledolgozom a hideg vizet is. Ezután a tésztát folpackba csomagolom és hűtőbe teszem.
A diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy csipet sóval habbá verem - amikor már teljesen kemény, hozzáadom a citromlevet is. Ezután folyamatos habverés mellett beleszórom a cukrot és addig verem a habot, míg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor egy szilikon lapáttal óvatosan beleforgatom a diót.
A sütőt 170-180 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből, átgyúrom és kinyújtom úgy, hogy bőven túllógjon a tepsin, majd kibélelem vele. A kilógó tésztadarabokat levágom, összegyúrom és vékony rudacskákat sodrok belőle - na ehhez is béna vagyok, nézzétek el... :D A tésztát vastagon megkenem lekvárral, majd ráterítem a habot, végül "rácsozom". Addig sütöm, amíg halványan megpirul - kb. fél óra. Hosszúkás szeletekre vágva kínálom.


Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
350 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, pici sütőpor (2 g), pici só, 3 tojás sárgája, 2-3 evőkanál hideg víz;
...a dióhabhoz: 6 tojás fehérje (3+3*), pici só, 1 evőkanál citromlé, 250-280 g cukor (most por- és kristálycukrot használtam felesben), 2 teáskanál vanília eszencia, valamint 300 g darált dió;
...továbbá: sárgabaracklekvár ízlés szerint.
*3 fehérje a tésztából és további 3 a fagyasztóból (maradékhasznosítás) kerül a habba. Én így szeretem, mert így nagyon könnyű lesz a hab a tetején, de ez természetesen opcionális, mint ahogy a tésztára kerülő lekvár mennyisége is.
Tovább olvasom...

2011. november 13., vasárnap

Sült libacomb

Ha jól rémlik, talán életem második libacombját sütöttem meg pénteken, és ez volt az első libavacsora, amit Márton napon fogyasztottunk. A népi hagyományok közül csak az év végi-újévi babonákra szoktunk ügyelni, a Márton naphoz nem sok közünk van, így nem is szándékoztam idén sem ludat készíteni. Persze ember tervez, férj végez: a piacról végül libahússal tértünk haza.

Márton napi libacomb 2012

A combokat előző este készítettem elő: megtisztítottam, megmostam és szárazra töröltem, majd fűszeres sóval bedörzsöltem. (Ez egy készen kapható termék, ami durva tengeri sót és szárított, morzsolt fűszereket tartalmaz, mint pl. rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, majoránna stb-stb. El is készíthető, de ha van, egyszerűbb. :P) Ezután zacskóba tettem a húst, amiből kiszorítottam a levegőt - ha van szuper vákuumozó gépetek otthon, bátran használjátok. Nagyjából 12 órát pihent így a hús a hűtőben, majd kivettem és a konyhapulton hagytam még kb. 4-5 órán keresztül.

 
Ezután előkészítettem a pataki tálamat: áztatás után libazsírral kikentem, az aljára bőségesen hagymát szeleteltem, fokhagymadarabokat szórtam. A húst kivettem a zacsiból, lemostam, szárazra törölgettem, majd a tálba tettem. Megszórtam durva tengeri sóval, néhány ágacska friss fűszert és egy felszeletelt birsalmát rakosgattam rá és mellé, és a tetejére is tettem egy picurka libazsírt (ez szerintem tök felesleges, nem is tudom, miért tettem rá, de ha már megtörtént, hát... :D). Lefedve, 150 °C-os sütőbe toltam - így sült 4 órán keresztül. Ekkor leöntöttem róla a keletkezett zsíros pecsenyelevet és fedő nélkül, már kb. 200 °C-on, nagyjából egy órán keresztül pirítottam a húst. Ezalatt kétszer megfordítottam, hogy az alja és a teteje is szépen megpirulhasson, na és persze közben elkészítettem a köreteket is.
Párolt lilakáposztával és hagymás tört burgonyával*, valamint a hússal együtt sütött birsalmadarabokkal és hagymákkal tálaltam. Nagyobbik kislányom kiválóra minősítette a vacsorát, aminek nem is tudom, örüljek-e, mert ő a menzakoszthoz viszonyít :D, de valójában mindenkinek nagyon ízlett: tökéletesen puha, nagyon ízletes combok, ropogós bőr, kedvenc köret. Jöhet máskor is.


Hozzávalók: fejenként egy libacomb, fűszeres só vagy szárított fűszerek (kakukkfű, rozmaring mindenképpen legyen benne) és durva tengeri só, 1-2 evőkanálnyi libazsír, 2-3 fej vöröshagyma, ízlés szerint fokhagyma, 1-2 birsalma, néhány ágacska friss fűszer (kakukkfű, majoránna volt még a kertben, de ez opcionális).
*A burgonya elkészítéséhez a pecsenyezsírból használtam - ennek a maradékát hűtőben megdermesztettem, majd a levet leöntöttem alóla (nem dobtam ki, másnap egy rizi-bizihez éppen tökéletes volt), a zsírt újra melegítettem és ezután átszűrtem.
Tovább olvasom...

2011. november 11., péntek

Kifőztük Karácsony 2011

A tavalyi adománygyűjtő akció után ismét jelentkezik a Kifőztük Karácsony! Idén 82 blogger összefogásával született meg az az ünnepi különszám, amelyet adományaitokért tölthettek le.


Az idén beérkezett adományokkal két intézményt, a velemi Camphill Gyermek Lakóotthont és a békéscsabai Degré utcai Gyermekotthont támogatjátok. A szervezésben a SoSe Alapítvány működik közre.

További információkat olvashattok és a felajánlásaitokat megtehetitek az akció weboldalán
Köszönjük.
Tovább olvasom...

2011. november 10., csütörtök

Málnazselés túrótorta

Néhány napja a fb oldalamra tettem fel ezt a gyors kis tortát - eredetileg nem állt szándékomban külön bejegyzést írni róla, mert hasonló már szerepel a blogon, de muszáj: nagy volt a nyomás... :D ;) Még az elmúlt hétvégén készült, amolyan hűtőtakarítós tortaként: az alapja a zsuzsi szelet kakaós-mézes lapja, ez a férjem szülinapi tortája óta várta a fagyasztóban a hasznosítást. Ezen a szokásos joghurtos-tejszínes túrókrémem volt, a tetején pedig mirelit málnából készített zselé. Finom, könnyű, az a "két szeletnél alig lehet abbahagyni"-féle. :)


Ha nem "maradékhasznosítással" készül, süssetek valamilyen lapot alá. Ez lehet piskóta vagy mézes lap, de akár kekszből is készíthettek egy sütés nélküli lapot. Én kakaós-mézes lapot használtam alulra, amit a fagyasztóból halásztam ki - kivettem a zacskóból, rácsra tettem és hagytam szobahőmérsékleten felengedni. (Nagyon hasznos ám az ilyesmi a háznál, érdemes tartani belőle... :D)
A szokásos túrókrémemet készítettem hozzá: a túrót összemixeltem a joghurttal. Cukorral - és vaníliás cukorral - édesítettem, citromhéjat reszeltem és kevés citromlevet csorgattam hozzá, majd beleforgattam az előkészített zselatint és a kemény habbá vert tejszínt. A mézes lapot tortakarikába szorítottam, rásimítottam a túrókrémet és a hűtőbe tettem dermedni.
Dermedés után a mirelit málnát a vízzel, citromlével és cukorral összeforraltam, a forralás végén hozzáadtam a vanília eszenciát, majd a tűzről levéve a duzzasztott zselatint is belekevertem. (Akit zavarnak a magok, szitán passzírozza át, majd a zselatin hozzáadása előtt forralja fel újra a gyümölcsös alapot.) Kis idő múlva a túrókrémre csorgattam a gyümölcsdarabos zselét. Hűtőben megdermesztettem. 
Mennyei! A túrókrémbe kevert gyümölcsökkel lehet turbózni a tortát, én ezekről mostanában kezdek leszokni, mert kisebbem nem szereti - a krém oké, a málnazselé még okébb, de ha a gyümölcs a krémben van, az már nem oké. :)


Hozzávalók: egy 22 cm-es kakaós-mézes lap (vagy más alap, tetszés szerint), továbbá...
...a krémhez: 50 dkg túró, 2 kis doboz (2x175 g) natúr joghurt, 12-14 dkg (6 evőkanál) cukor (kristály és vaníliás cukor vegyesen), 1 citrom reszelt héja és kevés leve, 2,5 dl habtejszín, 2 dkg zselatin+6 evőkanál víz;
...a málnazseléhez: 20 dkg mirelit málna, 1-2 teáskanál citromlé, 50 ml víz, 5-7 dkg (3 evőkanál) cukor, 1 teáskanál vanília eszencia, továbbá 5 g (1 teáskanál) zselatin 25 ml vízben duzzasztva.
Tovább olvasom...

2011. november 6., vasárnap

Fahéjlikőr

Nemrég, az italajánlós bejegyzésemben említettem, hogy hozok még új likőröket advent előtt. Íme egyikük. A fahéjas mézes pálinkákról jutott még korábban eszembe, hogy likőrt készítsek ebben az ízben és nagyon örülök, hogy most végre rászántam magam. Az adag szokásosan kicsi, aki ajándékba szánja, annak érdemes nagyobb adaggal indítani... És tudjátok mit? Annak is, aki nem annak szánja. :D
Szerintem nagyon kellemes ital lett (szuper, de tényleg!), most ez a kedvenc. Akik szeretik a fahéj csípősebb oldalát is, növeljék a mennyiségét.


Nagyon egyszerűen készül: a fűszereket (befőttes)üvegbe teszem, felöntöm az alkohollal és lezárva a kamrapolcon felejtem, bő két hétre. Ez idő alatt időnként rá lehet nézni, esetleg megrázogatni az üveget, de ez el is hanyagolható. Amikor letelik az érési idő, a cukorból és vízből egyszerű szirupot készítek. Hagyom kihűlni, hozzákeverem a fahéjas alkoholhoz és ezután átszűröm* egy italos üvegbe.
Hűtőszekrényben tárolom, hűtve kínálom. Az utóérésre érdemes még egy hónapot ráhagyni, így aki karácsonyra szánja, már most nyugodtan elkészítheti!


*A szűréshez mostanában kávéfiltert használok. Nagyon jónak bizonyult eddig, még az erősen üledékes itallal is elboldogul - ha nem az első, akkor a második vagy harmadik szűrésre mindenképpen.

Hozzávalók kb. fél liter likőrhöz:
1 nagyobb rúd fahéj (15-16 cm, 10 g), 3 szegfűszeg, 1 egész zöld kardamom, 1 dl konyak, 3 dl vodka, továbbá 10 dkg cukor, 50 ml víz.
Alaprecept innen.
Tovább olvasom...

2011. november 5., szombat

Kis karácsony, szép karácsony...

...és hogy még több embernek szép lehessen ez a karácsony, idén ismét kifőzzük!


Karácsonyi jótékonyság idén is a Kifőztükkel...hamarosan!
Tovább olvasom...

Bakonyi szelet

Nem tudom, mennyire hagyományos a receptem, mert ez is ahány ház, annyi szokás - nekem attól lesz bakonyi, hogy a hús és gomba mellett pirospaprika és fokhagyma van benne. Utóbbiból ha ahhoz van kedvem, akkor sok, ha nem annyira, akkor kevesebb - ilyenkor szórok egy kis kakukkfüvet is bele, mert finom :))), de gyanús, hogy a bakonyihoz alapból nem sok köze van. 
Ja igen, ha bakonyi, akkor szerintem tejföl és nem tejszín. Ennyi? Ennyi.


A hagymákat és a gombát megtisztítom, majd aprítom. Én szeretek apró csiperkét használni, ezeket félbe-négybe vágom, de aki hozzájut erdei gombákhoz, azt is használhat bele. A sertéshúst - esetemben egy szép szüzet - megtisztítom, kisujjnyi vékony szeletekre vágom. Ha már sertés és még magyaros is, akkor mehet zsírral, amit felforrósítok és a lisztbe forgatott szeleteket mindkét oldalukon előpirítom. A szeleteket tányérra szedem, a zsíron párolni kezdem a hagymát, később hozzáadom a fokhagymát is, legvégül a gombát teszem bele, amit finoman megpirítok. Ezután pirospaprikát és lisztet szórok rá, majd felöntöm egy kevés vízzel. Fűszerezem, hozzárakom a hússzeleteket és annyi vizet adok hozzá, amennyi éppen ellepi. Fedő nélkül főzöm - a főzés vége felé sózom és ha szükséges, tovább ízesítem. A bő, de a liszt miatt sűrű szaftból egy keveset kikeverek a tejföllel, ezt hozzákeverem az ételhez és összeforralom. Nokedlival a legfinomabb. :)


Hozzávalók: egy kb. fél kg-os sertésszűz + liszt a forgatáshoz, fél kg apró csiperke, 1-2 evőkanál zsír (vagy olaj), egy nagy fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1-2 teáskanál pirospaprika, 1 púpozott evőkanál liszt, őrölt bors, csipet kakukkfű (elhagyható, ekkor érdemes a fokhagyma mennyiségét növelni), só, víz, 15-20 dkg tejföl.
Tovább olvasom...

2011. november 3., csütörtök

Segítsüti átadás

Talán emlékeztek még, hogy idén én is az őszi Segítsüti csapat tagja voltam. A felajánlásom licitnyertese Verocs lett és vigaszágon Bea is jelentkezett a süteményekért. Ezúton köszönöm minden licitálónak a közreműködést, a nyerteseknek pedig az adományokat. :)
Éééés igeeen - az átadások megtörténtek. Valójában már két hete, de csak most jutottam el a bejegyzés megírásáig, mea culpa...


Nyerteseim közül Beával sikerült egy este személyesen találkoznunk. Én naivan úgy gondoltam, hogy két legyet ütök egy csapásra: mivel ritkán jut alkalmunk kettesben programozni a nagyobbik lánykámmal, ő is elkísért a találkozóra. Bea nagyon kedvesen meghívott minket egy kávézóba, ahol egy kicsit beszélgethettünk - volna, mert lánykám, mint Szamár a Shrekben..."ott vagyunk máááár?" helyett "mikor megyünk máááár?"-ozott. Persze előtte azért néma csendben betolt egy nagy szelet csokitortát. :) Így aztán a találkozó gyors volt és tanulságos: legközelebb gyerek marad. :D 
Bea, köszönöm és örülök, hogy megismerhettelek! :)


Verocs átadása három nappal később volt esedékes: mivel messze élünk egymástól, egy futárszolgálat működött közre a siker érdekében. A siker felemás lett, mert a csomagolás, felhívás és figyelmeztető matricák ellenére nem sikerült álló helyzetben szállítaniuk a dobozt :/, így sajnos a habos tetejű linzerek nem éppen kifogástalan állapotban érkeztek meg. Ha lenne kardom, beledőltem volna. :( Verocs leánykáját minden esetre nem zavarta az esztétikai hiba: anyukája elmondása alapján ő volt a legfőbb közreműködő a linzerek eltüntetésében. :)
Verocs, köszönöm szépen nektek is és várom a személyes találkozót! :)
Tovább olvasom...