A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főétel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főétel. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 21., kedd

Sertésszelet vajas gombával

Vasárnapi ebéd volt, a fagyasztóban talált karajból és egy kis gombából, amolyan "használjuk, ami itthon van, ha már vásárolni lusták voltunk"-módra. :))) Nagyon finom lett, érdemes elkészíteni.


A húst kiolvasztottam, leöblítettem és papírtörlővel alaposan leszárítottam. Négy egyforma, vastag szeletre vágtam. Egy megfelelő méretű edényt nagy lángon felforrósítottam, olívaolaj és vaj keverékére helyeztem a szeleteket. Finoman sóztam és borsot őröltem rájuk, majd miután lepirult az egyik oldaluk, megfordítottam a szeleteket, a felülre kerülő oldalukat szintén sóztam és borsoztam. Egy perc után melléjük dobtam a fokhagymagerezdeket és addig hagytam együtt pirulni, amíg a hagyma illatozni kezdett. Ekkor felöntöttem a forró alaplével és a fehérborral, belemorzsoltam a kakukkfüvet. A lángot mérsékeltem és az edényt lefedve, kis lángon párolni kezdtem a húst.
A szárított vargányát leöblítettem és felöntöttem annyi forró vízzel, amennyi éppen ellepte.
Amikor a hús már majdnem teljesen puha lett, a hagymát megtisztítottam, félfőre vágtam, ezután olaj és vaj keverékén egy serpenyőben pirítani kezdtem. A csiperkét megtisztítottam, a legapróbbakat félbe, a többit negyedbe vágtam, a hagymához adtam és együtt pirítottam tovább. A szárított gombát kihalásztam az áztatóvízből, felaprítottam és a csiperkéhez adtam. Közben sóztam, borsoztam, hozzászórtam a kakukkfüvet, valamint a hús párolólevéből is mertem egy keveset hozzá (mehet a vargánya áztatóvizéből is 1-2 evőkanálnyi). Nagy lángon főztem, amíg a lé jórésze elpárolgott, ekkor egy kevés fehérbort öntöttem még hozzá, majd miután forraltam 1-2 percig, egy evőkanál vajat kevertem a gombához és már el is zártam a lángot alatta.
Azonnal tálaltam, a tányérokon krumplipürével és a vajas gombával ágyaztam meg a húsnak, végül néhány friss kakukkfűlevéllel díszítettem.


Hozzávalók...
...a húshoz:
4 db 2,5 cm vastag karajszelet, 1 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál vaj, frissen őrölt bors, só, 4 dundi fokhagymagerezd (vagy 8 kisebb), 200 ml alaplé (helyette húsleves átszűrt leve is megfelel), 100 ml száraz fehérbor, 1 jó mokkáskanál szárított kakukkfű;
...a pirított vajas gombaraguhoz: 10 g szárított vargánya (kevés forró vízbe áztatva), 1 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál vaj, 1 közepes fej vöröshagyma, 500 g apró csiperke (én fehéret használtam, de ha van barna is, csak még jobb), só, bors, 1 mokkáskanál szárított kakukkfű, kevés fehérbor és további 1 evőkanál vaj;
...a tálaláshoz: krumplipüré, friss kakukkfűlevelek.
Tovább olvasom...

2014. június 26., csütörtök

Krumplis tarhonya

A legegyszerűbb egytálételek egyike, ráadásul olcsó, finom és kiadós. Most vacsorára készült - eredetileg krumplis tésztát terveztem, de nem bírtam magam rávenni a tésztagyúrásra, így maradt a kedvenc pirított sörét. :)


A tarhonyát egy mérőedényben "megmérem" (kétszeres mennyiségű vízre van szükség a főzésnél). Felaprítom a szalonnát (vékony csíkokra vagy kockákra) és a kolbászt (kisebb falatokra).
Nagyobb lábasban kevés olajat forrósítok, beleszórom a tarhonyát és - kevergetve - szép színesre pirítom. Átborítom egy kisebb edénybe és félreteszem. A szalonnát egy kanálnyi olajon pirítani kezdem. Amikor már szépen kiolvadt a zsírja, hozzászórom a kolbászfalatkákat és együtt is pirítom pár percig. Kiszedegetem a zsírból a pirított kolbász- és szalonnadarabokat egy tányérba, és ezt is félreteszem.
Amíg a szalonna pirul, megtisztítom a hagymát és a burgonyát. A hagymát apró kockákra, a krumplit falatnyi darabokra vágom (apró burgonyákat használok, amiket hosszában félbe-, ezután keresztben 4-5 mm-es szeletekre vágok). A kolbászos szalonnazsíron megfuttatom és üvegesre párolom a hagymát, majd hozzászórom a krumplidarabokat. Nagyobb lángon, sűrűn kevergetve, 1-2 perc alatt finoman megkapatom a krumplit. Megszórom őrölt pirospaprikával és felöntöm a forró víz felével. Fűszerezem, beleteszem a félbe vágott paprikát és paradicsomot, és megvárom, hogy forrni kezdjen. Ekkor hozzászórom a pirított tarhonyát és hozzáadom a víz másik felét is. Megkeverem, sózom, majd lefedve addig főzöm, míg a tarhonya a vizet felveszi. Ekkor a tüzet elzárom alatta, a pirított kolbászt és szalonnát belekeverem. Ha szükséges, még sózom, végül lefedve hagyom 10-15 percig tovább párolódni, puhulni az ételt.
Forrón, kovászos uborkával a legfinomabb. :)


Hozzávalók 6-8 adaghoz: 1 csomag (500 g) tarhonya, kevés olaj, 3-4 szelet füstölt szalonna, 10-15 dkg füstölt kolbász, 1 közepes fej vöröshagyma, 10-12 (kisebb) burgonya, 2-3 teáskanálnyi őrölt csemegepaprika, 1 paradicsom, 1 kisebb paprika, 1 teáskanál csemege paprikakrém (ízlés szerint csípős paprikakrémet is lehet beletenni), csipetnyi őrölt kömény, őrölt fekete bors, 1 babérlevél, 1 kanálnyi házi vegamix, só, kb. 1,1 l forró víz (a tarhonya mennyiségének duplája).
Tovább olvasom...

2014. január 8., szerda

Húsgombócos tészta

Húsos tésztát ebben a formában készíteni éppen csak egy kicsivel több macera, mint hagyományosan, viszont változatosabbá, izgalmasabbá tehetitek az étkezéseket. A gyerekeimnek legalábbis kifejezetten bejönnek időnként ezek a miniatűr gombócok. :)


A szósz nagyjából annyi idő alatt készül el, míg a tésztát kifőzöm, így a víz felrakásával indítok.
A húst fűszerezem, sózom, egy nagy tojással összedolgozom. Eddig előre is elkészíthető, lehet pihentetni is 1-2 órán keresztül, de ha már fent van a tésztavíz, jobb nekilátni. Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítek, közben elkezdem a gombócozást. Nagyon picurka darabokat veszek a húsmasszából, kb. 2 cm átmérőjű (vagy még kisebb) golyócskákat formázok és a forró olajon körbepirítom ezeket. Mindig csak annyit teszek a serpenyőbe, amennyi kényelmesen elfér, ezután tányérra szedem a golyókat és jöhet a következő adag.


Időközben természetesen figyelem a tésztavizet, amikor felforr, sót, kevés olajat adok hozzá, belecsobbantom a tésztát és készre főzöm. A sütőt előmelegítem 190-200 °C-ra.
Ha szükséges, a gombócos serpenyőbe kevés olajat csorgatok, és az aprított hagymát megpárolom. A végén hozzáteszem a fokhagymát is. A sűrített paradicsomot a hagymához adom, finoman lepirítom, ezután beleteszem a(z aprított) paradicsomkonzervet. Fűszerezem*, sózom, összeforralom (ha szükséges, lehet pici vizet is hozzáadni), majd beleforgatom az apró golyócskákat és megvárom, míg rotyogni kezd. Ekkor a tűzhelyről leveszem és hozzáadom a kifőtt, lecsepegtetett tésztát. Összeforgatom; a tésztát érdemes apránként adagolni, mert az a cél, hogy a paradicsomos mártás mindenhol jól bevonja.
Megfelelő méretű tűzálló sütőtálba teszem a gombócos tésztát, reszelt sajttal megszórom a tetejét és az előmelegített sütőben a sajtot rápirítom a tésztára (a grill funkció jól jön, ha van). Forrón tálalom.


Hozzávalók...
...a húsgolyók fűszerezéséhez:
600 g darált sertés - vagy marhahús (vegyesen is lehet), 1 erős teáskanál só, őrölt bors, kevés oregánó, bazsalikom, 4 nagy gerezd fokhagyma reszelve, egy egész tojás;
...a mártáshoz: 2-3 evőkanál olaj, egy közepes fej vöröshagyma finomra vágva, 2-3 gerezd aprított fokhagyma, egy kis doboz (40 g) paradicsompüré, egy doboz (400 g) darabolt paradicsomkonzerv, csipet só és őrölt bors, bazsalikom, oregánó*, esetleg cukor;
...továbbá: 1 doboz (500 g) makaróni (víz, olaj és só a kifőzéséhez), ízlés szerint reszelt sajt (a tetejére).
*Fűszerezni ízlés szerint bárhogyan lehet, kinek mi a kedvence, ez vonatkozik a mártásra és a húsgolyókra is (de persze azonos ízvilág legyen, ne üssék egymást).
Tovább olvasom...

2013. június 25., kedd

Zöldborsós karaj

Gyerekkori ízemlék, anyum főzött időnként zöldborsós húst és én nagyon szerettem. Az ő receptje nincs meg, saját kútfő alapján készítem, de az íze ott van :) , úgyhogy hasonló lehet az övéhez. Viszonylag gyors és egyszerű, hazai ízvilágú étel, időnként érdemes elkészíteni - főleg most, hogy a tikkasztó meleg is enyhülni látszik. ;)


A sertéskarajt leöblítem, szárazra törlöm és kb. 5-7 mm-es szeletekre vágom. Kissé meg lehet püfölni, én nem szoktam. Sózom, borsozom és lisztbe forgatom, majd olajon lepirítom a szeleteket, amiket ezután egy tányérra szedek.
Megtisztítom és felaprítom a hagymákat. A serpenyőben, amiben előzőleg a húst pirítottam, elkezdem megpárolni a vöröshagymát, majd amikor már üvegesedik, hozzászórom a fokhagymát, elkeverem és egy percig együtt is párolom. A hagymát megszórom őrölt (csemege) pirospaprikával, elkeverem, kevés vízzel felöntöm és alaposan kiforralom. Ha a víz java elpárolog, mielőtt a hagyma megpuhulna, pótolom - ezután a hagymát egy szűrőn áttöröm. A hagymás szaftot a serpenyőben felforralom és belehelyezem a hússzeleteket, valamint a borsót (ha mirelit borsót használok, azt csak akkor adom az ételhez, amikor a hús már majdnem puha). Annyi vízzel öntöm fel, ami szűken ellepi. Paradicsomot adok hozzá, paprikakrémekkel, sóval (óvatosan, mert a paprikakrém is sós) és borssal ízesítem, lefedve puhára főzöm. A főzés végén, ha szükséges, tovább ízesítem, illetve amennyiben a szaft túlságosan híg lenne, hagyni kell a főzés utolsó pár percében párologni.
Párolt rizzsel tálalom, kovászos uborkát kínálok mellé.

 
Hozzávalók: 600 g sertéskaraj (szárnyashúsból, pl. csirkemellből is készíthető), 450 g zöldborsó, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 paradicsom, 2-2 teáskanál csípős és csemege paprikakrém, olaj, só, őrölt csemege paprika, őrölt bors, kevés liszt.
Tovább olvasom...

2013. március 14., csütörtök

Csirketorta

A csirkével rakott csirke. :) Közismert recept, nem is bonyolult, ízléstől és alapanyagtól függően jól variálható - és most jött el az ideje, hogy felkerüljön.
Többféleképpen próbáltam már elkészíteni, több-kevesebb tejföllel/tejszínnel (is) rétegezve, de végül a legjobban ez a "száraz" változat vált be, ugyanis ez szeletelhető a legszebben. Attól függetlenül, hogy a fenti síkosítók közül egyik sem kerül bele, maga az étel még nem lesz száraz, viszont jól néz ki a tálalásnál is.


Kell hozzá csirkemell és sajt. Sok mell és sok-sok sajt. Na meg némi szalonna és egyéb ez+az. A művelet a forma kibélelésével kezdődik - ha tortaformát szeretnék, kör alakú edénybe tenném, de nem szeretném - marad a hasáb. Nekem bejön a széthúzható kenyérsütő forma, de más hasonló eszköz is használható. A formát tehát kibélelem: szalonnával. Húsos, vékonyra szeletelt füstölt bacont érdemes venni hozzá. A szalonnával úgy bélelem ki a formát, hogy kissé "rálógjanak" egymásra a szeletek, és a rétegezés után a szeletek visszahajthatóak legyenek majd a "torta" tetejére.
A csirkemellet szép vékony szeletekre vágom, finoman sózom és borsozom. A tojásokat felverem, liszttel, csipet sóval, és kevés tejjel vagy tejszínnel palacsintasűrűségű tésztát készítek. Ebben forgatom meg a csirkemellszeleteket a rétegezéshez. A baconre egy sor reszelt sajtot szórok, erre egy sor csirkemell, majd újabb sor sajt-csirkemell-sajt-... kerül, amíg a hozzávalók tartanak. Voltaképpen olyan, mintha liszt+tojás+sajttal "paníroznám" a húst, csak így kicsit egyszerűbb. A rétegezéshez lehet pluszban pl. sonkaszeleteket vagy kolbászt is használni, így variálva az ízvilágot, de én szeretem 1-2 sor tömlős sajttal is "turbózni" (1 tömlő=1 sor sajt helyett mehet bele).
Amikor elfogynak a hozzávalók, a bacont visszahajtom és ha szükséges, fektetek további szeleteket is a tetejére, majd előmelegített sütőbe (190-200 °C) tolom a formát. Nem szükséges letakarni, de aki úgy gondolja, hogy túl sok a réteg és nem fog átsülni, az megteheti. Addig sütöm, amíg a bacon szépen megpirul és egy sasliknyárssal gond nélkül át tudom döfni a rétegeket. Ekkor, ha van lé alatta, azt óvatosan leöntöm (amennyire tudom), majd a csirketortát arra a - hőálló - tálra fordítom át, amiben végül tálalni fogom (így felülre kerül a még pirulatlan bacon). Visszatolom a sütőbe és megpirítom a szalonnát a tetején is.
Tálalás előtt hagyom 15-20 percig állni és csak ezután szeletelem fel.


Hozzávalók 6 személyre: 300-350 g füstölt bacon, 2 közepes méretű filézett csirkemell (össz. 900-1000 g), 3 tojás, 3 evőkanál liszt, só, bors, 50-100 ml tej vagy tejszín, 1-2 tömlős sajt (lehet ízesített is; elhagyható), 400-500 g reszelt sajt (nekünk bevált a trappista és egy kis füstölt karaván kombinációja).
Tovább olvasom...

2013. január 24., csütörtök

Paradicsomos vörös lencse

Finom, egyszerű, és gyorsan elkészíthető, emellett a mostani szürke, csípős időben igazán testet-telket melengető étel. Az állaga tetszőlegesen alakítható: én sűrűre készítem, mint egy főzeléket, de hígabbra, levesesebbre is főzhető.


A lencsét folyó vízben átöblítem, majd felöntöm annyi vízzel, ami ujjnyira ellepi. A hagymát megtisztítom, felaprítom és kevés zsiradékon megpárolom. Ehhez adom a lencsét a vízzel együtt, felforralom és lassú tűzön, lefedve, puhára főzöm. Ha szükséges, közben pótolom a vizet. Amikor már majdnem teljesen puha a lencse, fűszerezem, hozzáadom a konzerv paradicsomot és a paradicsompürét, majd hagyom 2-3 perc alatt összeforrni. Mielőtt elzárnám a tűzhelyet, ha szükséges, még ízesítem.
Szerintem magában is tökéletes, de (lepény)kenyérrel is tálalható.


Hozzávalók: 250 g vörös lencse, 1 kisebb-közepes vöröshagyma, 2-3 evőkanál zsiradék (pl. ghí vagy szőlőmagolaj), 1 doboz aprított paradicsomkonzerv, 3 evőkanál paradicsompüré (80-100 g), 1 teáskanál paprikakrém, és a fűszerek: 1 csapott teáskanál kurkuma, 1 csapott teáskanál curry, 2 teáskanál tandoori masala, chilipehely, bors, leheletnyi reszelt gyömbér.
Az eredeti recept Adele-nál - köszönöm! :)
Tovább olvasom...

2013. január 10., csütörtök

Csirkepörkölt

Egy újabb hiánypótló recept, hogy kiegészítse a pörköltválasztékot. Nagy kedvenc, de sajnos ritkán készül, ugyanis a csirkepörkölt mellé alap a (sok...nagyon soook) nokedli és bár már lényegesen könnyítettem az életemen a nokedliszaggatást illetően, azért olyan gyakran továbbra sem fogok hozzá. :)


A hagymát megtisztítom, felaprítom - általában nem vágom kifejezetten apróra, mert a főzés végén pépesíteni szoktam a szaftot - és zsíron vagy olajon üvegesre párolom (ha zsírosabb a csirke, akkor a saját zsírját is fel lehet használni).
Eközben feldarabolom a csirkét: ha rajta vannak a kaparók, azokat levágom és félreteszem egy leveshez (mi nem szeretjük a pörköltben, levesben annál inkább). A combokat és szárnyakat leválasztom, előbbieket két darabba (alsó-felső) vágom, az utóbbiaknak a végeit (3. rész) eltávolítom. Emellett eltávolítom még a püspökfalatot (elég a zsírmirigyet kivágni, a farokrészt pedig meghagyni, ha valaki szereti), valamint ha a fej is tartozék, akkor azt sem teszem az ételbe. A mellet a háttól elválasztom és levágom a nyakat is: a mellet 4, a hátat és a nyakat 2-2 darabra vágom. Darabolás közben egyik-másik húst megfosztom a bőrtől is - a nyakról mindenképpen lekerül, de többnyire a mellről és a hátról is lehúzom. Ha van belsőség, azt is megtisztítom a pörkölthöz.
A pirult hagymára rakosgatom a húsokat (a máj ekkor még nem kerül bele) és nagyobb lángon kissé lepirítom. Ezután megszórom őrölt pirospaprikával és felengedem annyi vízzel, hogy kb. a húsok feléig érjen. Aki nem szereti hosszú szafttal, tegyen kevesebb vizet hozzá, és ahogy fogy a folyadék, mindig pótolja. Ízesítem: kerül bele paprikakrém (nyáron paprikaszeletek vagy ez is-az is), paradicsom, csipetnyi őrölt kömény és majoránna, bors és egy pici só. Fedő alatt, közepes lángon főzöm - ha szükséges, megkeverem/pótolom a vizet/ízesítek. Amikor a hús már puha, kiszedegetem egy tányérra, a szaftot szükség szerint botmixerrel pépesítem (vagy áttöröm szűrőn). A szaftot visszateszem a tűzre, felforralom. Amikor paprikás csirkét készítek, ilyenkor belekerül egy kis tejfölös habarás is, de többnyire a sima csirkepörköltet részesítjük előnyben. A szaftba beleteszem először a májat (ha van), amit hagyok pár percig főni, ezután visszarakosgatom a húst is. Még egyet rottyan, végül elzárom a tűzhelyet.
Frissen készített nokedlivel, csípős almapaprikával vagy csemegeuborkával remek étel.


Hozzávalók: egy méretes egész csirke (a mostani kb. 2 kg volt), 4-5 nagyobb fej vöröshagyma, kb. 2 evőkanál zsír (most kacsazsír, de tetszőlegesen más zsiradékot is lehet használni), 1 púpos evőkanál őrölt csemege paprika, 2 evőkanál darált paprikakrém (szezonban friss paprikát -is- használok), 3 db egész paradicsom (ilyenkor fagyasztott), őrölt bors, csipet őrölt kömény, csipet szárított majoránna, só.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 25., kedd

Pikáns majonézes saláta

Ez az egyik kedvenc majonézes salátánk, a legtöbb hagyományőrző ünnepre ezt készítem. Rántott hús/hal, fasírozott, főtt sonka vagy pl. sült kolbász mellé is esszük, de önmagában is tartalmas étel és pirítóssal vagy friss pékáruval is tökéletes. Igazán jól apum tudja elkészíteni, az ő "receptje" a kiindulópont, bár ő egy-egy alkalomra ennek a mennyiségnek sokszorosát készíti, az enyém csak a mi kis 4 fős családunkra szól (így sem szokott egyszerre elfogyni :D).


A salátához először a burgonyát (héjában, sós vízben), tojást és virslit megfőzöm, majd hagyom kihűlni. A krumplit és tojást meghámozom, felszeletelem (hosszában 4 darabba, ezután 4-5 mm-es szeletekre), a virslit pedig ugyanilyen vékony karikákra vágom (ha vastagabb, akkor előtte hosszában félbe). A paprikát nagyon vékony karikákra, az uborkát pedig ehhez hasonló méretű darabokra aprítom.
A hagymát megtisztítom és minél apróbb kockákra vágom. A majonézt kikeverem a tejföllel, mustárral ízesítem (ha szükséges, sózni is lehet, én nagyon ritkán szoktam). Beleteszem a hagymát és összekeverem. Ebbe az alapba kerülnek először a savanyúságok, ezután a burgonyát forgatom bele, majd a virslit és végül a tojást.
Behűtve tálalom - fogyasztás előtt akár egy nappal is el lehet (sőt érdemes) készíteni, hogy minél jobban összeérjenek az ízek.


Hozzávalók: 5 szem közepes méretű burgonya (kb. 500 g), 7 db tojás, 2-3 pár virsli, 250 g majonéz, 300 g 20% tejföl, 2 evőkanál mustár, 1 közepes fej vöröshagyma, 3-4 db kovászos uborka (csemege uborka is megfelel), 3-4 db erős paprika (savanyúság; ízlés szerint több is mehet bele), só.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 10., hétfő

Burgonyás zöldbabfőzelék

Azt hiszem, megtaláltam! Ez lesz a nyerő változat nálunk a zöldbabra, csak az alapszabályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek pedig a következők:
- a zöldbabot minél apróbbra kell vágni (a legjobb lenne, ha nem is látszana :P)
- krumpli bőven kell bele (minimum a fele a zöldbab mennyiségének, de az sem baj, ha 1:1 az arány)
- amikor sűrítem a főzeléket, lehetőleg több zöldbab és kevesebb krumpli kerüljön a mixer közelébe :)
- valójában az sem baj, ha az összes zöldbab a botmixer áldozata lesz :D


Na szóval, múltkori zöldbabfőzelékem sikerén felbuzdulva az elmúlt évben nagyjából egyszer próbálkoztam a zöldbabbal - elfogyott, leginkább az én jóvoltomból. Aztán úgy 2-3 hete a piacon mr.1 rávett egy adag zöldbab megvásárlására (neeem, nem most készítettem el, csak a bejegyzéssel jutottam ide ilyen későn :P), ami jobb híján ismét főzelékbe került. Persze megint csak úgy jártam, mint majd mindig, amikor mr.1 zöldbabot enne: ő elmegy dolgozni, ebédel/vacsorázik a munkahelyén...én meg ehetem, amit főztem. :P Egy előnye azért van a dolognak: ha más nem is, de én már egészen megszerettem ezt a főzeléket. :)

A blogon már szereplő változathoz nagyon hasonlóan készült: a zöldbabot megmostam, végeit levágtam, a hüvelyeket 2 centisre daraboltam. A burgonyát meghámoztam, hosszában négybe, majd fél centis szeletekre vágtam. 
A hagymát felaprítottam, kevés zsiradékon megpároltam. Erre került a zöldbab, amit kissé megdinszteltem a hagymával. Hozzáadtam a felaprított fokhagymát is és annyi vízzel öntöttem fel, ami éppen ellepte. Kevés sót szórtam bele, időnként megkeverve felforraltam. Ekkor tettem bele a burgonyát, és ezzel együtt főztem tovább. Amikor a bab és a krumpli már eléggé megpuhult, a zöldségek (bő) felét kivettem, a maradékot pedig botmixerrel pépesítettem. Ahogy homogénné vált a lé, hozzáadtam a tejfölt, ezzel is turmixoltam egy percig, végül a babot és krumplit visszatéve, a főzeléket ízlés szerint fűszerezve, addig hagytam a tűzön, amíg éppen rottyant egyet. A főzés végén kortynyi ecettel igazítottam az ízén.
Feltétként most a nagyon retro virslipörkölt készült (pörköltalap, alaposan kiforral, szűrőn áttör, bele a virsli, felforral).


Hozzávalók: 50 dkg tisztított zöldbab, 1 kisebb fej hagyma, 1-2 evőkanál olaj, 3-4 szem burgonya (30-40 dkg), 4-5 duci gerezd fokhagyma, 2 evőkanál vegamix, víz (bő fél liter), 20 dkg tejföl, só, bors, chilipehely, esetleg plusz fokhagyma pehely, tárkonyecet.
A pörköltbe 1 kisebb fej vöröshagyma, 1-2 evőkanál olaj, 1 gerezd fokhagyma, 2 csapott teáskanál őrölt pirospaprika, kb. 2 dl víz, só, bors, vegamix, 1 babérlevél, 4 virsli és 2 teáskanál ketchup került.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 26., vasárnap

Sörrel sült sertés

Sertéssült. Ritkán, de akkor annál nagyobb élvezettel fogyasztjuk. Bőrrel együtt, mert úgy az igazi. :) Egyszerű és könnyű elkészíteni, jól elvan különösebb pátyolgatás nélkül is a sütőben, így ideális vendégváráshoz, és nem sokan tudnak ellenállni neki, amikor az asztalra teszem.


Nagyobb darab sertéshúsból készítem. Bőrös húst szoktam vásárolni hozzá, karajt, lapockát vagy egy méretes szelet sertéscombot, mindegyik finom. Az előkészítése mindig ugyanaz: a húst leöblítem, leitatom róla a vizet és fűszerekkel elkevert, durva tengeri sóval bedörzsölöm. Ezután igyekszem légmentesen bezacskózni és a hűtőben pihentetem legalább 12, de ha van idő, akár 18-24 órát is.


A hűtőből kivéve hagyom 2-3 órán át akklimatizálódni, közben beáztatom a cseréptálat. A húst újra leöblítem és szárazra törlöm, bőrét több helyen bevágom. Kizsírozom vékonyan a tálat, a húst durva sóval meghintem és a tálba helyezem. Friss fűszernövényeket rakosgatok mellé, és lefedve, hideg sütőbe tolom. 140-150 °C-on sütöm a húst, amíg a bőre színesedni kezd, ekkor a köré gyűlt levet leöntöm róla, sörrel meglocsolom, újra lefedem és visszateszem a sütőbe. Ezután időnként ránézek, meglocsolom a sörös lével, vagy ha az elpárolgott, akkor újabb adag sörrel. Amikor már szépen pirulni kezd a bőr, a fedőt leveszem, a sütőt 200 °C-ra kapcsolom és addig sütöm, míg ropogós-pirosra sül a bőre.
A tálból kivéve hagyom 15 percig pihenni a húst, ezután tálalom.


Hozzávalók: (bőrös) sertéshús, durva tengeri só, szárított (kakukkfű, rozmaring, majoránna, bazsalikom) és friss fűszerek (fokhagyma, zsálya, rozmaring, majoránna, kakukkfű, bazsalikom vagy ami éppen frissen akad), kevés sertészsír, 2-3 dl sör.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 5., vasárnap

Sült kárász

Egyszerű, ám annál finomabb étel, amihez nem is kell más, csak friss kenyér és egy kis kovászos uborka. :)
Gyerekkoromban nálunk a "Hal" a ponty volt, máshoz nem lehetett hozzájutni, ehhez is jobban csak karácsony környékén. Olykor, ha a szűkös keretbe belefért egy hét balatoni nyár, akkor megcsodáltuk és megkóstoltuk a hekket, de az alkalom olyan ritka volt, hogy a hal fogalma sokáig a pontyban merült ki.
Aztán amikor mr.1 belépett a képbe, bővült a repertoár, ezzel az étellel például igen jó barátságot kötöttem. Egyetlen hátránya van csupán: én még soha nem láttam üzletben sem keszeget, sem kárászt. Így várnunk kell egy eredményesebb napra a horgásztónál, hogy elérhető legyen ez az egyszerű étel.


A kárász- vagy keszegsütés tehát a pecabot markolászásával kezdődik. Ha akad néhány halacska, azt hazaszállítjuk és mr.1 megtisztítja - ennek részleteiről nincs sok információm, nekem ilyenkor mindig "akad más dolgom is". :D Ő tehát tisztít, beirdal, ha éppen kedve van, még meg is süt, ha nincs, akkor ez marad az én feladatom.
A sűrűn, mélyen irdalt halat kívül-belül finoman sózom és állni hagyom, amíg a lisztet előkészítem (kevés pirospaprikát elkeverek benne) és a sütéshez használt olajat felforrósítom. Amikor az olaj sütésre kész, a halat alaposan a lisztbe forgatom, majd ropogósra sütöm. Papírtörlőre szedem, és a felesleges olaj felitatása után tálalom. :) A kisebb halcsontokkal együtt fogyasztható.


Hozzávalók: kárász vagy keszeg, só, liszt, őrölt csemege pirospaprika, bő olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2012. május 19., szombat

Paradicsomos húsgolyók

...vagy húsgolyók paradicsommártásban...vagy valami ilyesmi. :)
Még múlt hétvégén készült, bolognai helyett, ugyanis megláttam ChefViki gombócait és olyan jól néztek ki, hogy inkább a gömbös-szószos tészta mellett döntöttem. Köszi Viki az ötletet! :)


Nagyon egyszerűen és gyorsan elkészül, voltaképpen fél óra alatt megvan, ha siet az ember lánya. Én most nem siettem, ezért a beízesített húst hagytam szobahőmérsékleten állni bő egy órát, és csak ezután készítettem belőle diónyi gombócokat, amiket kevés olajon körbepirítottam.


Amíg a gombócok sülnek, megfő a spagetti és elkészíthető a paradicsommártás is. Darabolt konzerv paradicsomból nagyon finom - illetve természetesen szezonban frissből is. :) A hagymát felaprítom és kevés olajon megfonnyasztom, a végén a fokhagymát is hozzáadva. Ezután ráteszem a paradicsomot és nagy lángon főzni kezdem, közben hozzáadom a fűszereket is és ízlés szerint édesítem. Összeforralom, végül beleteszem az előkészített gombócokat (mehet annak az olajnak a maradéka is bele, amiben a gombócok sültek) és 1-2 percig együtt főzöm.
Az időközben elkészült, leszűrt tésztán tálalom - ízlés szerint reszelt sajttal vagy anélkül. Nagyon finom, fűszeres étel, érdemes megkóstolni, még ha a fűszerezése elsőre idegennek is tűnik.


Hozzávalók...
...a húsgolyókhoz:
fél kg darált (zsírosabb) sertéshús, 1 púpozott teáskanál só, 1 mokkáskanál őrölt bors, kevés oregánó, bazsalikom, leheletnyi őrölt kömény, 3 nagy gerezd fokhagyma reszelve, egy egész tojás, valamint 2-3 evőkanál olaj a sütéshez;
...a mártáshoz: 8-10 cm póréhagyma (vagy egy kisebb fej vöröshagyma) finomra vágva, kevés olaj, 2-3 gerezd aprított fokhagyma, egy doboz (400 g) darabolt paradicsomkonzerv, csipet só és őrölt bors, kevés őrölt fahéj és őrölt szegfűszeg, 1-2 cm friss reszelt gyömbér (vagy helyette szárított, őrölt), csipetnyi bazsalikom és ízlés szerint cukor. Aki sok mártással szereti, dupla mennyiséget készítsen belőle.
Tovább olvasom...

2012. május 15., kedd

Göngyölt hús

Ezeket a fotókat sem most lőttem - jó két hónapja várják, hogy felkerüljenek. Valójában lenne szezonális recept is, ami jöhetne, de a kora őszi idő adott egy pofont a "fotós vénámnak" :D, így abból gazdálkodom pillanatnyilag, ami van. Hát ez van. :)
Szóval göngyölt hús - alaprecept. Melegen körettel és hidegtálon ugyanolyan finom, így vendégeknek akár előre is elkészíthető. Ez itt két klasszikus darab: májas és gombás töltelékkel. Sok töltelékkel, mert úgy az igazi. :)


Elsőként a töltelékeket készítem el. 
A májas változatnál a zsemléket vízbe áztatom, megvárom, míg megdagadnak, majd kinyomkodom a víztől és összemorzsolom. Míg a zsemlék áznak, kevés olajon megpárolom az apróra vágott vöröshagymát. A zsemlékhez hozzáütöm a tojásokat, sózom és borsozom, hozzászórom a szárított majoránnát, majd beleteszem a párolt hagymát és a tisztított májat. (A máj előkészítésénél a fele mennyiséget pépesítem, a másik felét pedig darabokra vágom.) Az egész tölteléket összedolgozom egy villával, ha túl hígnak bizonyulna, akkor kevés zsemlemorzsát adok még hozzá. 
A gombás töltelékhez az apróra vágott hagymát megpárolom, majd ráteszem a tisztított és vékony szeletekre vágott gombát. Finoman lepirítom, sózom és borsozom, majd megszórom liszttel és felöntöm a tejszínnel. Elkeverem (szinte azonnal besűrűsödik) és egy csokor apróra vágott petrezselymet szórok rá.
A hússzeleteket enyhén klopfolom, finoman megsózom és a töltelékkel feltekerem. Zsírral vékonyan kikent tepsibe sorakoztatom a tekercseket, a tetejükre borsot őrölök és olvasztott zsírt csorgatok rájuk. A tepsit lefedem (fedő híján alufóliával), majd 180-190 °C-os sütőben megsütöm a húrokat. A végén a fóliát levéve kicsit megpirítom a tetejüket.


Hozzávalók...
...a májas tekercshez:
6-8 szelet hús (karaj, pulykamell...), 1 kisebb fej vöröshagyma, kevés olaj, fél kg csirkemáj, só, bors, 2 teáskanál szárított majoránna, 2 zsemle, 3 nagy tojás, szükség esetén 1-2 evőkanál zsemlemorzsa, kevés zsír;
...a gombás tekercshez: 4-6 szelet hús (karaj, pulykamell...), 1 kisebb fej vöröshagyma, kevés olaj, fél kg csiperke, só, bors, ~1 evőkanál liszt, ~1 dl tejszín, egy csomó petrezselyemzöld, kevés zsír.
Tovább olvasom...

2012. március 22., csütörtök

Kacsapecsenye

Leggyakrabban csirke és pulyka kerül az asztalunkra a háztáji szárnyasok közül - nagy valószínűséggel nem vagyunk ezzel egyedül. :)) Liba és kacsa csak elvétve fordul elő, egyben sütve még annál is ritkábban, mert általában valamelyik alkatrészük kerül serpenyőbe, sütőbe. A fiatal pecsenyekacsa pedig nagyon finom, és igazából nem is nagy durranás elkészíteni, ha az ember lányát megáldották némi türelemmel. Engem nem nagyon :D, így utálom a kacsa előkészítését, pedig a tokozáson túljutva már tényleg gyerekjáték a vele való munka.


A kacsát tehát megtisztítom, azaz - "konyhakész" állatka esetében - a bőrében maradt, nem igazán odaillő dolgokat (tok, tollvég, tollkezdemény...) eltávolítom. Lehet próbálkozni késsel, csipesszel, kinek mi a szimpatikus. Nemszeretem munka, nekem mindig sikerül még azután is találni benne tokot, miután már kétszer tökéletesen megtisztítottam... :/ Tisztítás után leöblítem, kívül-belül alaposan megszárítom (papír kéztörlő előny), majd kívül-belül megsózom durva sóval. A hasüreget valamilyen szárított fűszerrel dörzsölöm be, finom rozmaringgal, kakukkfűvel, majoránnával is, nekem most ez utóbbi esett kézre. Ezután egy zacskóba csúsztatom és hűtőszekrényben pihentetem néhány órán (egy egész éjszakán) keresztül.


A pihentetés után (a zacsiból kivéve :P) kacsasütőbe teszem, a hasüregébe egy tisztított almát teszek (ha van friss fűszer itthon, akkor az is beleköltözhet), és lefedve, 160-170 °C-ra állított, hideg sütőbe teszem. Ezután addig sütöm, amíg a kacsa elkezd színt kapni: ekkor a fedőt leveszem, az alatta keletkezett pecsenyelé többségét leöntöm és a maradékkal időnként locsolgatva, 200 °C körüli hőmérsékleten pirosra sütöm.*
Most karamellen párolt káposztával tálaltam, de illik hozzá a hagymás burgonya, a párolt, sült gyümölcsök, kompótok, illetve a maradék húst felkockázva, zöld salátába keverve pillanatok alatt isteni "munkaebédet" lehet összedobni.


Hozzávalók: egy pecsenyekacsa (fiatal, kb. 2 kilós példány), durva só, szárított majoránna/kakukkfű/rozmaring, egy közepes egész alma (hámozva), esetleg friss fűszer.
*Ez a darabka cca. 4 óra alatt sült készre. "Gyorsított" változatban kilónként 50-60 perc alatt sül meg a fiatal kacsa, ehhez előmelegített sütő és 180 °C körüli hőmérséklet szükséges.
Tovább olvasom...

2012. március 15., csütörtök

Finomfőzelék

Ha már a főzésre nem igazán jut időm, legalább előhalászok néhány korábban készült fotót a gépről. :P Így a minap megtalált és közzétett, tavasz(nyár)váró szederleves után most jön egy újabb színes étel, a finomfőzelék. Menzai múltját nem ecsetelném, éppen elég annyi, hogy kábé 2 hete nyaggatni kezdett a nagylányom, hogy ő bizony finomfőzeléket szeretne enni. Először azt hittem, rosszul hallok, de meggyőzött, hogy tényleg azt szeretné, amiről én gondolom, hogy szeretné és amit úgy egyébként - tudtommal - nem is szeret. Ki érti ezt? Mindegy, elkészült életem talán harmadik finomfőzeléke és mivel megette, sőt anyuköszönömszépenfinomvolt, hát jöjjön a recept is.


A sárgarépát és a karalábét megtisztítottam, majd apróra kockáztam. Egy edényben az olajat felforrósítottam, beletettem a répakockákat és néhány percig pirítottam, pároltam. Hozzáadtam a karalábét is és ezzel együtt tovább pároltam. Újabb néhány perc elteltével rászórtam a fagyott borsót, összeforgattam és egészen addig hagytam együtt párolódni, míg a fagyott borsószemek felmelegedtek. Ekkor rászórtam a lisztet és összeforgattam a zöldségekkel. Felöntöttem a vízzel, elkevertem, majd hozzáadtam a tejet is. 
Sóztam, borsoztam és addig főztem, míg a zöldségek megpuhultak (ideje függ mérettől, a zöldségek zsengeségétől...). A végén tejszínt csorgattam bele, ízlés szerint édesítettem (1-2 evőkanál cukorral), és újraforrásig melegítettem. Ha szükséges, a főzés végén még egy kis keményítővel lehet sűríteni, illetve aki szereti, petrezselyemmel is kiegészítheti az ízét.
Tükörtojással nekünk felnőtteknek is finom volt. :)


Hozzávalók: 3 nagyobb sárgarépa, 2 kisebb karalábé, egy csomag (450 g) mirelit zöldborsó, 2 evőkanál olaj, 3 nagyobb evőkanál liszt, 2 dl víz, 4-5 dl tej, 2 dl tejszín (vagy helyette is tej), só, bors, kevés cukor.
Tovább olvasom...

2012. január 21., szombat

Zúzapörkölt

Rég volt már pörkölt a blogon. Zúzát ritkán főzök, a lányok nem különösebben komálják, bár ha csak annyit tudnak, hogy "pörkölt", akkor simán meg szokták enni. Pszicho. :P Alapból így aztán be nem tenném a lábamat a henteshez érte, csak olyankor kerül kosárba, ha éppen megakad a szemem rajta. Aztán lefagyasztom és akkor szokott csak terítékre kerülni, amikor egyéb ötlet nélkül toporgok a fagyasztó előtt.
Pedig finom. A férjem és én legalábbis nagyon szeretjük, igaz a zúza is a megosztó kategóriába tartozik, akár a máj, a pacal, a tengeri herkentyűk vagy például a sertés lába... :))


Hentesnél konyhakész zúzát árulnak. Akár csirke, akár kacsa vagy libazúzát veszek, azért természetesen leöblítem és egyenként átnézem: ha véletlenül maradt zsír (vagy egyéb, oda nem illő cucc) rajta, akkor azt leválasztom. Valójában ennyi a feladat, de nagyobb méretű zúza esetében, mint most a kacsánál, a zúza húsát közvetlenül fedő fehér, inas réteget (meg ne kérdezzétek, mi a neve :D) is le lehet húzni - én is így tettem most. Egyébként nyugodtan rajta maradhat, apám szerint igenis kell az oda, de nélküle kicsit előbb puhul meg a hús. A nem konyhakész zúza tisztítását inkább nem ecsetelem (röviden: felvág, kifordít, tartalom ürít, belső bőrszerű réteg kidob), arra úgyis csak az vállalkozik, aki már csinált ilyet. :)))


Szóval zúza átöblít, papírtörlőn víz leitat, fehér izé vagy lehúz vagy nem, ezután tetszőleges méretűre darabol. A darabkák persze legyenek egyformák, én általában a falatnyi méretre törekszem. A hagymát megtisztítom és felaprítom, majd némi zsíron addig párolom, pirítom, amíg halvány karamellszínűvé válik. Ekkor teszem hozzá az előkészített zúzát, amit nagy láng fölött kevergetek néhány percig (nagyjából, amíg "eltűnik" belőle a hagyma). Pirospaprikát szórok rá és elkeverem vele, majd - attól függően, mennyi levet engedett vagy sem a zúza - felöntöm egy pici vízzel. Sózom, borssal, majoránnával, csipetnyi kakukkfűvel fűszerezem és 1-2 babérlevelet is dobok hozzá. Teszek bele (nagyobb darabokra vágva) paprikát és ha van, friss vagy fagyasztott - ennek híján most darabolt konzerv - paradicsomot. Ezután annyi vízzel öntöm fel, ami majdnem ellepi a zúzát és (résnyire félrehúzott) fedő alatt, főzni kezdem.
Ha szükséges, főzés közben pótolom a vizet és egész addig főzöm, amíg a hús megpuhul. Ekkor még ha kell, tovább fűszerezem, picurka mustárt is csempészek bele és aprított fokhagymát adok hozzá, majd további 10 percig rotyogtatom. Ha jól számoltam, eddigre a szaft is tökéletes, de ha levesesebb lenne, akkor a főzés végén már fedő nélkül kell főzni a pörköltet, hogy a végére finom, sűrű szaftja legyen.
Szerintem tarhonyával a legfinomabb, és a legjobb egy kis kovászos uborkát enni hozzá. :)


Hozzávalók (4 személyre): 1 kg (kacsa) zúza, 3 nagyobb fej (40-50 dkg) vöröshagyma, 2-3 evőkanál zsír (lehetőleg szárnyas zsírja), pirospaprika, só, őrölt bors, majoránna, csipet kakukkfű, 1-2 babérlevél, 1-2 paradicsom (én most 1/3 doboz aprított paradicsomot tettem bele levével együtt, kb. 140 g lehetett), 1 kisebb paprika, víz, 3-4 nagy gerezd fokhagyma, 1 teáskanál mustár.
A férjem kedvéért az utolsó percekben néhány karika csípős paprikát is tettem hozzá, de ez elhagyható, illetve egy kis vörösbort is lehet belecsorgatni a főzés vége felé.
Tovább olvasom...

2012. január 16., hétfő

Sajtos puffancs

Egy újabb elfelejtett fotó...időnként nem árt ápolni a véreimben rólam kialakult negatív képet. Azaz azt, hogy képtelen vagyok rövid időn belül feltölteni egy-egy receptet. :P A nem is olyan távoli múltban (viszonyítás kérdése, ugye), még a férjem szülinapjára :D készítettem ezeket a sajtos puffancsokat, amik úgy egyébként mindenkinek nagyon ízlettek. Bár a krokettért nem igazán rajongok, ez egy ahhoz hasonló, mégis szerintem sokkal jobb ízű étel, így érdemes feljegyeznem a későbbiekre.
Ötlet Edith-től - nagyon szépen köszönöm! :)

A héjában, sós vízben, megfőzött burgonyákat még melegen megtisztítottam, és krumplinyomóval alaposan összetörtem. Hozzáadtam a vajat, a lereszelt sajtokat, és a tojásokat, majd sóztam és fűszereztem. Nedves kézzel golyókat formáztam, ezeket zsemlemorzsában megforgattam és bő, forró olajban kisütöttem.
Köretként is finom, de salátával (és akár más golyóbisokkal) együtt nekem főételként is tökéletes.

Hozzávalók 25-30 kisebb puffancshoz: 45-50 dkg burgonya, 15 dkg trappista és 3-5 dkg parmezán sajt reszelve (lehet kisebb vagy nagyobb lyukún is, ízlés dolga), 2 tojás, 6 dkg vaj, só, őrölt bors, leheletnyi szerecsendió, továbbá zsemlemorzsa és olaj.
Én nem tettem bele, de ha szükséges, a massza állagát kevés liszttel lehet javítani.
Tovább olvasom...

2012. január 7., szombat

Szilveszteri bőrös sertéssült

Az utolsó recept az év végi ünnepeket illetően. Ez az az étel, ami soha nem szokott felkerülni a blogra, mert mindig irtó rossz képeket lövök hozzá - ezt a szokásomat úgy tűnik, már megtartom. :P Most egy combocska volt az áldozat, amihez köretként hagymás tört krumplit, pezsgős (fehér) káposztát és lencsesalátát készítettem. A desszert képviselőfánk volt és ezzel ki is merült a "nagy" szilveszteri menü, bár máskor sem szoktam ennél jobban túlbonyolítani. :)

 
2012.12.31 - egész malaccomb (3 kg) fedeles jénaiban ~140 °C-on sült, 190 °C-on pirult (5,5-6 óra alatt lett kész)

A comb szép, majdnem 2 kilós darabka volt. A szilvesztert megelőző délután lemostam, papírtörlővel leitattam róla a vizet és a húsos felét bedörzsöltem, szárított fűszerekkel elkevert, durva tengeri sóval. Ezután szorosan zacskóba csomagoltam és betettem egy éjszakára a hűtőbe.
Másnap délelőtt kivettem a hűtőből és hagytam, hogy felvegye a kinti klímát. Ezután kicsomagoltam, leöblítettem, újra szárazra törölgettem és most már csak - továbbra is durva szemű - sóval megszórtam (még mindig csak a húsos felét).


Az előzetesen beáztatott cseréptálat vékonyan kikentem zsírral, rátettem bőrével felfelé a húst, majd a bőrt bevágtam. Mivel ezen a télen még nem volt alkalmuk a fűszernövényeimnek megfagyni, így most a kertből tudtam friss zöldeket szedni hozzá, ezeket pakoltam a hús alá, mellé, köré..., majd a hús tetejére egy kevés zsírt téve, a tálat lefedve betoltam a hideg sütőbe. 150 °C-ra kapcsolva sütöttem először addig, amíg a bőr a széleken elkezdett színt kapni. Ekkor az időközben a sült köré költöző levet leöntöttem róla, a tetejét meglocsoltam egy kevés sörrel, és - továbbra is fedő alatt - visszaköltöztettem a sütőbe. Ezt követően, időnként locsolgatva, ellenőrizve, addig sütöttem, míg a hús (maghőmérő) és a bőr alatti zsír is átsült, és a bőr már szépen pirulni kezdett. Amikor ez megtörtént, a sütőt felkapcsoltam 200 °C-ra és a tál fedelét levéve ropogósra sütöttem a combot. Összesen kb. 6 óra alatt készült el.


A tálból kivéve pár percig pihenni szokott a hús, ha éppen nem készül éhen halni a család, majd a bőr bevágása mentén szeletelem. Nagyon finom, puha, omlós hús a végeredmény, még másnap is ropogós bőrrel.


Hozzávalók: bőrös sertéshús (comb vagy karaj, lehet malachús is), durva tengeri só, szárított (kakukkfű, rozmaring, oregánó, bazsalikom, majoránna...) és friss fűszerek (zsálya, majoránna és kakukkfű...), kevés sertészsír és sör.
Tovább olvasom...

2011. november 13., vasárnap

Sült libacomb

Ha jól rémlik, talán életem második libacombját sütöttem meg pénteken, és ez volt az első libavacsora, amit Márton napon fogyasztottunk. A népi hagyományok közül csak az év végi-újévi babonákra szoktunk ügyelni, a Márton naphoz nem sok közünk van, így nem is szándékoztam idén sem ludat készíteni. Persze ember tervez, férj végez: a piacról végül libahússal tértünk haza.

Márton napi libacomb 2012

A combokat előző este készítettem elő: megtisztítottam, megmostam és szárazra töröltem, majd fűszeres sóval bedörzsöltem. (Ez egy készen kapható termék, ami durva tengeri sót és szárított, morzsolt fűszereket tartalmaz, mint pl. rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, majoránna stb-stb. El is készíthető, de ha van, egyszerűbb. :P) Ezután zacskóba tettem a húst, amiből kiszorítottam a levegőt - ha van szuper vákuumozó gépetek otthon, bátran használjátok. Nagyjából 12 órát pihent így a hús a hűtőben, majd kivettem és a konyhapulton hagytam még kb. 4-5 órán keresztül.

 
Ezután előkészítettem a pataki tálamat: áztatás után libazsírral kikentem, az aljára bőségesen hagymát szeleteltem, fokhagymadarabokat szórtam. A húst kivettem a zacsiból, lemostam, szárazra törölgettem, majd a tálba tettem. Megszórtam durva tengeri sóval, néhány ágacska friss fűszert és egy felszeletelt birsalmát rakosgattam rá és mellé, és a tetejére is tettem egy picurka libazsírt (ez szerintem tök felesleges, nem is tudom, miért tettem rá, de ha már megtörtént, hát... :D). Lefedve, 150 °C-os sütőbe toltam - így sült 4 órán keresztül. Ekkor leöntöttem róla a keletkezett zsíros pecsenyelevet és fedő nélkül, már kb. 200 °C-on, nagyjából egy órán keresztül pirítottam a húst. Ezalatt kétszer megfordítottam, hogy az alja és a teteje is szépen megpirulhasson, na és persze közben elkészítettem a köreteket is.
Párolt lilakáposztával és hagymás tört burgonyával*, valamint a hússal együtt sütött birsalmadarabokkal és hagymákkal tálaltam. Nagyobbik kislányom kiválóra minősítette a vacsorát, aminek nem is tudom, örüljek-e, mert ő a menzakoszthoz viszonyít :D, de valójában mindenkinek nagyon ízlett: tökéletesen puha, nagyon ízletes combok, ropogós bőr, kedvenc köret. Jöhet máskor is.


Hozzávalók: fejenként egy libacomb, fűszeres só vagy szárított fűszerek (kakukkfű, rozmaring mindenképpen legyen benne) és durva tengeri só, 1-2 evőkanálnyi libazsír, 2-3 fej vöröshagyma, ízlés szerint fokhagyma, 1-2 birsalma, néhány ágacska friss fűszer (kakukkfű, majoránna volt még a kertben, de ez opcionális).
*A burgonya elkészítéséhez a pecsenyezsírból használtam - ennek a maradékát hűtőben megdermesztettem, majd a levet leöntöttem alóla (nem dobtam ki, másnap egy rizi-bizihez éppen tökéletes volt), a zsírt újra melegítettem és ezután átszűrtem.
Tovább olvasom...

2011. november 5., szombat

Bakonyi szelet

Nem tudom, mennyire hagyományos a receptem, mert ez is ahány ház, annyi szokás - nekem attól lesz bakonyi, hogy a hús és gomba mellett pirospaprika és fokhagyma van benne. Utóbbiból ha ahhoz van kedvem, akkor sok, ha nem annyira, akkor kevesebb - ilyenkor szórok egy kis kakukkfüvet is bele, mert finom :))), de gyanús, hogy a bakonyihoz alapból nem sok köze van. 
Ja igen, ha bakonyi, akkor szerintem tejföl és nem tejszín. Ennyi? Ennyi.


A hagymákat és a gombát megtisztítom, majd aprítom. Én szeretek apró csiperkét használni, ezeket félbe-négybe vágom, de aki hozzájut erdei gombákhoz, azt is használhat bele. A sertéshúst - esetemben egy szép szüzet - megtisztítom, kisujjnyi vékony szeletekre vágom. Ha már sertés és még magyaros is, akkor mehet zsírral, amit felforrósítok és a lisztbe forgatott szeleteket mindkét oldalukon előpirítom. A szeleteket tányérra szedem, a zsíron párolni kezdem a hagymát, később hozzáadom a fokhagymát is, legvégül a gombát teszem bele, amit finoman megpirítok. Ezután pirospaprikát és lisztet szórok rá, majd felöntöm egy kevés vízzel. Fűszerezem, hozzárakom a hússzeleteket és annyi vizet adok hozzá, amennyi éppen ellepi. Fedő nélkül főzöm - a főzés vége felé sózom és ha szükséges, tovább ízesítem. A bő, de a liszt miatt sűrű szaftból egy keveset kikeverek a tejföllel, ezt hozzákeverem az ételhez és összeforralom. Nokedlival a legfinomabb. :)


Hozzávalók: egy kb. fél kg-os sertésszűz + liszt a forgatáshoz, fél kg apró csiperke, 1-2 evőkanál zsír (vagy olaj), egy nagy fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1-2 teáskanál pirospaprika, 1 púpozott evőkanál liszt, őrölt bors, csipet kakukkfű (elhagyható, ekkor érdemes a fokhagyma mennyiségét növelni), só, víz, 15-20 dkg tejföl.
Tovább olvasom...