Zöldborsókrémleves

A zöldborsókrémleves nagyon finom, egyszerű leves, bár erőteljes borsóíze miatt nem mindenkinél nyerő. Nálam éppen igen, így időnként elkészítem, de azt hiszem arra még várnom kell, hogy a lányaim maguktól kérjék. :))

A hagymát felaprítom, kevés olívaolajon kissé megpirítom. Hozzáadom a zöldborsót, elkeverem, beleteszem az apróra kockázott burgonyát és felöntöm annyi vízzel, ami ujjnyira ellepi. Rászórok egy kanálnyi vegamixet, finoman sózom és főzni kezdem (nem szoktam lefedni).
Amikor már a borsó és a krumpli is puha, botmixerrel pépesítem és egy szűrőn átpasszírozom, hogy az esetleges héjdarabkák ne maradjanak benne. Újra tűzre teszem: tejszínt adok hozzá, megborsozom és ízlés szerint sózom (egy kevés mézet is csorgatok bele, de ez abszolút elhagyható -friss, zsenge borsónál nekem sem hiányzik-, esetleg cukorra cserélhető). Mielőtt újra felforrna, elzárom a tüzet az edény alatt.
Pirított hagymával/baconnel/kenyérkockával/sajttal... tálalom. Tálalásnál, különösen ha sűrűbb a leves, egy kis tejszínt is érdemes belecsorgatni.

Hozzávalók: 10 cm póré- vagy 1 közepes vöröshagyma, 400-450 g zsenge zöldborsó (mirelit vagy szezonban friss), 1 nagyobb szem burgonya, 1 evőkanál házi vegamix, 2-3 dl tejszín (30%), só, frissen őrölt bors, méz/cukor, ízlés szerinti levesbetét.

Tovább olvasom...

Zöldborsós karaj

Gyerekkori ízemlék, anyum főzött időnként zöldborsós húst és én nagyon szerettem. Az ő receptje nincs meg, saját kútfő alapján készítem, de az íze ott van :) , úgyhogy hasonló lehet az övéhez. Viszonylag gyors és egyszerű, hazai ízvilágú étel, időnként érdemes elkészíteni - főleg most, hogy a tikkasztó meleg is enyhülni látszik. ;)

A sertéskarajt leöblítem, szárazra törlöm és kb. 5-7 mm-es szeletekre vágom. Kissé meg lehet püfölni, én nem szoktam. Sózom, borsozom és lisztbe forgatom, majd olajon lepirítom a szeleteket, amiket ezután egy tányérra szedek.
Megtisztítom és felaprítom a hagymákat. A serpenyőben, amiben előzőleg a húst pirítottam, elkezdem megpárolni a vöröshagymát, majd amikor már üvegesedik, hozzászórom a fokhagymát, elkeverem és egy percig együtt is párolom. A hagymát megszórom őrölt (csemege) pirospaprikával, elkeverem, kevés vízzel felöntöm és alaposan kiforralom. Ha a víz java elpárolog, mielőtt a hagyma megpuhulna, pótolom - ezután a hagymát egy szűrőn áttöröm. A hagymás szaftot a serpenyőben felforralom és belehelyezem a hússzeleteket, valamint a borsót (ha mirelit borsót használok, azt csak akkor adom az ételhez, amikor a hús már majdnem puha). Annyi vízzel öntöm fel, ami szűken ellepi. Paradicsomot adok hozzá, paprikakrémekkel, sóval (óvatosan, mert a paprikakrém is sós) és borssal ízesítem, lefedve puhára főzöm. A főzés végén, ha szükséges, tovább ízesítem, illetve amennyiben a szaft túlságosan híg lenne, hagyni kell a főzés utolsó pár percében párologni.
Párolt rizzsel tálalom, kovászos uborkát kínálok mellé.

 

Hozzávalók: 600 g sertéskaraj (szárnyashúsból, pl. csirkemellből is készíthető), 450 g zöldborsó, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 paradicsom, 2-2 teáskanál csípős és csemege paprikakrém, olaj, só, őrölt csemege paprika, őrölt bors, kevés liszt.

Tovább olvasom...

Finomfőzelék

Ha már a főzésre nem igazán jut időm, legalább előhalászok néhány korábban készült fotót a gépről. :P Így a minap megtalált és közzétett, tavasz(nyár)váró szederleves után most jön egy újabb színes étel, a finomfőzelék. Menzai múltját nem ecsetelném, éppen elég annyi, hogy kábé 2 hete nyaggatni kezdett a nagylányom, hogy ő bizony finomfőzeléket szeretne enni. Először azt hittem, rosszul hallok, de meggyőzött, hogy tényleg azt szeretné, amiről én gondolom, hogy szeretné és amit úgy egyébként - tudtommal - nem is szeret. Ki érti ezt? Mindegy, elkészült életem talán harmadik finomfőzeléke és mivel megette, sőt anyuköszönömszépenfinomvolt, hát jöjjön a recept is.

A sárgarépát és a karalábét megtisztítottam, majd apróra kockáztam. Egy edényben az olajat felforrósítottam, beletettem a répakockákat és néhány percig pirítottam, pároltam. Hozzáadtam a karalábét is és ezzel együtt tovább pároltam. Újabb néhány perc elteltével rászórtam a fagyott borsót, összeforgattam és egészen addig hagytam együtt párolódni, míg a fagyott borsószemek felmelegedtek. Ekkor rászórtam a lisztet és összeforgattam a zöldségekkel. Felöntöttem a vízzel, elkevertem, majd hozzáadtam a tejet is. 

Sóztam, borsoztam és addig főztem, míg a zöldségek megpuhultak (ideje függ mérettől, a zöldségek zsengeségétől...). A végén tejszínt csorgattam bele, ízlés szerint édesítettem (1-2 evőkanál cukorral), és újraforrásig melegítettem. Ha szükséges, a főzés végén még egy kis keményítővel lehet sűríteni, illetve aki szereti, petrezselyemmel is kiegészítheti az ízét.
Tükörtojással nekünk felnőtteknek is finom volt. :)

Hozzávalók: 3 nagyobb sárgarépa, 2 kisebb karalábé, egy csomag (450 g) mirelit zöldborsó, 2 evőkanál olaj, 3 nagyobb evőkanál liszt, 2 dl víz, 4-5 dl tej, 2 dl tejszín (vagy helyette is tej), só, bors, kevés cukor.

Tovább olvasom...

Tárkonyos csirkeraguleves

Amolyan mindent bele leves, bár talán az ilyenek a legfinomabbak, ráadásul nagyon jól eltüntethetők benne azok a zöldségmaradékok, amik önmagukban már kevesek egy önálló ételhez, de egy tartalmas, ugyanakkor üde kis leveshez éppen elegek. Most belekerült az idei csípős karfiol berakásakor megmaradt néhány karfiolrózsa, mellette egy harmad doboznyi gomba és elhasználósnak minősítettem néhány zellerszárat is. Borsót a fagyasztóból tettem hozzá, abból is rendszeresen kallódik egy-egy bontott csomag, 2-3 szál répa is mindig akad a fiókban, így éppen csak a tálaláshoz szükséges citromot kellett megvásárolnom hozzá. :)) A fentiektől függetlenül bátran lehet az általunk kedvelt zöldségeket variálni benne!

A leves elkészítése a belekerülő zöldségektől függ, lényege, hogy mindent viszonylag apró méretűre kell vágni és a főzési idő figyelembe vételével kell az ételhez hozzáadni. Először tehát minden zöldséget megtisztítok és felaprítok, a húst pedig nagyon apró, 1x1 cm-es kockákra vágom. A finomra vágott hagymát kevés olaj és vaj keverékén párolni kezdem, 2-3 perc után hozzáadom a szintén finomra vágott fokhagymát is és együtt megpárolom (csak komótosan, nagy lángon hajlamos megégni). Ráteszem és fehéredésig párolom a csirkehúst, majd mehetnek bele az apró kockákra vágott répák. Néhány percnyi pirítás után a vékonyra szeletelt angol zeller és gomba kerül bele, ezután a zsenge (mirelit) zöldborsó. Kevergetve kicsit együtt párolom az egészet, végül hozzáadom a kisebb rózsákra vágott karfiolt is. Megszórom liszttel, összeforgatom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy 1-2 ujjnyira ellepje a zöldségeket (sűrűn, rövid lével az igazi). Sózom, fűszerezem és normál lángon, félig fedve addig főzöm, amíg minden puha lesz benne (forrás után csak néhány perc).
Ekkor már csak a befejezés van hátra: kevés tejszínt adok hozzá és megszórom bőségesen szárított tárkonnyal (akinek friss is a rendelkezésére áll, ne féljen használni), végül újraforrás után egy kevés tárkonyos ecettel (és ha még szükséges, sóval, borssal) ízesítem. Tálaláskor citrommal kínálom, hogy mindenki kedve szerint savanyíthassa.

Belekerült: 1 közepes méretű fehér hagyma (vagy vörös), 1-2 duci fokhagymagerezd, 1-1,5 csirkecomb (vagy egy kisebb mell), 2 nagyobb sárgarépa, 1 nagyobb fehérrépa, 2-3 szál angol zeller, 6 közepes fej csiperke, 3 maréknyi zöldborsó (mirelit, kb. 15 dkg), 3-4 nagyobb karfiolrózsa (kisebbekre vágva), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, só, őrölt bors, 1 evőkanál házi vegamix, víz, valamint a főzés végén kb. 1,5 dl tejszín, 2-3 teáskanál tárkony, kevés tárkonyos ecet, a tálaláshoz citrom.
Forrás: ha jól emlékszem, először Jade receptje (köszönöm!) volt a kiindulópont, azóta pedig a hűtő tartalma...

Tovább olvasom...

Zöldborsófőzelék

Nem szoktam borsófőzeléket készíteni, mert a nagylányom a borsót hol szereti, hol nem annyira. Most is csak Kata húgom kedvéért jártam utána, hogyan készül a "nagyipari" borsófőzelék. A recept nagyjából így hangzott: "fagyasztott borsó vízbe, só+cukor+esetleg vegeta, tejjel felönt, rántással sűrít".

Nahh, stimmel minden? :D

Nálam a fentiek alapján így készült: a fagyasztott zöldborsót (saját termés, itt már megdőlt az "autentikus" változat :D) egy edénybe tettem, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Megsóztam, vegamixet szórtam rá, és fedő alatt majdnem puhára főztem.

Amikor már éreztem a finom zöldborsóillatot és a szemek is ráncossá váltak, felöntöttem tejjel és megcukroztam. Miközben lassú tűzön hagytam tovább főni, az olajból és a lisztből világos rántást készítettem. (Amíg a rántás elkészült, nekem puha is lett a borsóm, de ez borsófüggő, érdemes kóstolni.) A tejes főzővízből mertem a rántáshoz, csomómentesre dolgoztam vele, végül belekevertem a főzelékbe. Még egy kóstolás (itt ha szükséges, jöhet egy kevés só, csipetnyi cukor), megvártam míg újra felforr és készen is lett.
Sajtos sült virslivel ettük, azt hiszem, a menzán főtt virsli járhatott hozzá... (?) Ééés puff neki, mindkét lánykám 2x kért belőle. :)))

Belekerültek: 450 g zsenge mirelit zöldborsó, víz amennyi ellepi (1-2 dl), só, 1 evőkanál vegamix (vagy vegeta), 2,5 dl tej, 2-3 evőkanál cukor, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt.
A folyadékmennyiséget természetesen ízlés szerint lehet igazítani, hogy hígabb, vagy sűrűbb főzeléket kapjunk.

Húúúgi, remélem, ez lesz az. :)

Tovább olvasom...

Zöldborsós tejfölös tokány

Nosztalgiakaja, a gimis menzán ez volt az egyik kedvencem. Sűrűn nem készítették, ráadásul a tészta sok volt arányaiban a húshoz viszonyítva, de akkor is tuti volt. :) Anyum nem főzött hasonló ételeket, így mielőtt először nekifutottam, megpróbáltam utána járni, hogyan is kellene elkészíteni.
Hát ezen a néven teljesen más ételeket láttam, amik ráadásul már tokányságukat tekintve is megkérdőjelezhetőek, de hát ahány ház, annyi szokás. Annyit azért jó (lenne) tudni, hogy a tokány nem pörkölt, nem hagymás-pirospaprikás alappal készül, illetve ami azzal készül, hiába van hozzá a hús tokányra vágva, az akkor is csak egy pörkölt. Pörkölt tokányhúsból. :) 

Félretéve az okoskodást (úgysem értek hozzá/úgyis csak ahhoz értek :P), a tokány húsfajtát tekintve nem válogatós, sertés, marha, csirke, pulyka - oly' mindegy. Nálam most sertésből készült. 

A karajt kisujjnyi csíkokra vágom, zsíron fehérre pirítom. Sózom, borsozom (tokány=sok bors, én azért csínján bánok vele, mert a gyereknép nem biztos, hogy díjazná a borsosabb változatot), majd fedő alatt, saját levében, megpárolom. Amikor a hús már majdnem teljesen puha, hozzáadom a borsót is (most saját termés :D), együtt készre párolom őket.

A zöldborsós húst liszttel megszórom, elkeverem, majd kikevert tejfölt adok hozzá. Mivel saját levében párolom a húst, ha kevés lé van alatta, akkor tejet adok még hozzá, hogy megfelelő legyen a szósz állaga - most így történt. Egyet hagyom rottyanni és kész is, éppen olyan, mint anno a menzán. 

Tudhattak valamit a szakácsnők, mert mindkét gyerekem falja a végeredményt, akármilyen húsból készül. Tészta helyett most párolt basmati rizs került mellé - a férjem kedvéért vacsorára már nincs tészta... :P

Belekerültek a tokányba: egy darab sertéskaraj (kb. 80 dkg lehetett), 20-25 dkg zöldborsó, 20-25 dkg tejföl (kb. egy nagy 450 g-os doboz fele), kb. 2 evőkanál liszt, só, bors, sertészsír, némi tej, esetleg víz a pároláshoz.

Tovább olvasom...

Borzas csirkemell

Nemrég DebiGabi juttatta eszembe, hogy milyen régen került már asztalra nálunk ez az étel. Eredetileg "mátrai borzasként" ismertem meg, de általában nem karajból készítem, mert csak ritkán eszünk sertéshúst. :)

Most kivételesen együtt tudtunk mindannyian ebédelni, így elkészítettem. A csirkemelleket szeleteltem, sóztam. A burgonyát lereszeltem, sóztam, borsoztam, és fokhagymát reszeltem hozzá. Egy tojással és kevés liszttel tésztát (felénk matutka :D) készítettem belőle. Olajat forrósítottam, a húsokat egyenként lisztbe forgattam, majd a két kicsi kezecském segítségével beburkoltam krumplis tésztával. A sütés idejétől függően lehet többé-kevésbé ropogós bundát alakítani hozzá - mi ropogósan szeretjük. :) Tálaláskor tejföllel (lehet fokhagymás is...) megkenve és sajttal megszórva kínáltam, zöldborsós rizzsel körítettem.

Amiből készült (kb. 3 főre, két étkezésre, előétel nélkül :D): 2 nagy csirkemell (kb. 1-1,2 kg), 1 kg burgonya, 1 tojás, 4 gerezd fokhagyma (vagy ízlés szerint), kb. 6 púpozott evőkanál liszt (vagy amennyit a burgonya felvesz), só, bors, a sütéshez olaj, a tálaláshoz tejföl és reszelt trappista. Köret: 4,5 dl (basmati) rizs, 9 dl víz, 15 dkg mirelit zöldborsó, kevés olaj, só.

Tovább olvasom...

Borsóleves

Az utóbbi időben jegeltem ezt a levest, ugyanis a lányom kitalálta, hogy bár imádja a borsólevest, a borsót már nem annyira szereti benne. :S Így aztán én lettem a külön bejáratú asszisztense, akinek jobb dolga híján a borsókat kellett kibányásznia a tányérjából. Néhány alkalom után mérgemben úgy döntöttem, hogy a továbbiakban mellőzöm az étlapról a "kedvencét", idővel talán majd megjön hozzá újra a kedve.

Nos, már úgy egyébként is régen főztem utoljára levest, a kezembe is akadt egy zacskó fagyasztott borsó, hát most ismét megpróbálkoztam vele. Érdekes... a leányzó úgy tömte befelé, hogy féltem, az egyik falat után lecsúszik a kanál is. :P

A borsólevest mindig úgy készítem, ahogy még lánykoromban anyumtól ellestem. Kevés olajon nagyon apróra vágott hagymát pirítok, majd rádobom a kis kockákra (vagy karikákra) vágott sárga- és fehérrépát is. Kicsit összeforgatom, és néhány perc után hozzáteszem a fagyasztott borsót. Miután "kiolvad" a borsó, megszórom egy kevés pirospaprikával és liszttel, alaposan összeforgatom, majd felöntöm vízzel a zöldeket. Ilyenkor teszem bele a szintén apróra vágott karalábét, néha burgonyát, sózom és borsozom, és olykor hozzáadok egy leveskockát is. (Sajnos nálunk ritka kincs a bespájzolt húsleveslé, de ha van...)

Amikor a zöldségek megpuhultak, a Főfogyasztó óhaja szerint vagy levestésztát főzök, vagy galuskát szaggatok bele.

Hozzávalók: kb. 25-30 dkg fagyasztott zöldborsó (régebben több, de mostanában ugye "nem szeretjük"), 1 aprócska fej hagyma, 3 nagy sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 kisebb karalábé, só, bors, liszt, pirospaprika, tészta vagy 1 tojásból készült gyors galuska.

Tovább olvasom...