A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 19., szombat

Lottó szelet

Finom és végtelenül egyszerű diós sütemény, amit bármelyik hétvégére, és akár a közelgő ünnepekre is bátran ajánlok. :)


A sütőt előmelegítem 160-170 °C-ra. A tepsit kivajazom (csak egy kevés kell, úgyhogy a tésztához szükséges mennyiségből veszem el), kilisztezem.
Egy tálban, a kakaópor kivételével, a tészta összes hozzávalóját összegyúrom. Annyi tejet adok gyúrás közben hozzá, amitől kellemesen puha, könnyen nyújtható lesz a tészta. A begyúrt tésztát elfelezem, az egyik felét finoman lisztezett deszkán, a kakaóporral együtt átgyúrom. Vékonyra nyújtom, a tepsibe simítom. A tetejét egyenletesen, vékonyan megkenem házi sárgabaracklekvárral. A fehér tésztát is átgyúrom, nyújtom, és a tesibe helyezem. Ennek a tetejét is megkenem lekvárral.
A tojásfehérjéket felverem, közben fokozatosan hozzáadagolom a cukrot is és kemény habot verek belőle (tálas mixerrel megerősítve ezt a fázist már a tésztanyújtás közben el lehet végezni). Beleforgatom a darált diót és a citromhéjat. A lekváros tészta tetejére simítom a dióhabot és az előmelegített sütőben kb. fél óra alatt készre sütöm. Résnyire nyitott sütőajtó mellett, a lezárt sütőben hagyom kihűlni, és felszeletelve kínálom.


Hozzávalók egy 25x35 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
500 g finomliszt, 250 g szobahőmérsékletű vaj, 150 g porcukor, 5 M tojás sárgája, 1 csomag sütőpor, 1/2-1 citrom héja reszelve (mérettől és ízléstől függ), csipet só, 50-100 ml tej (amennyit felvesz a tészta), 2 evőkanálnyi holland kakaópor;
...a dióhabhoz: 5 M tojás fehérje, 20 dkg porcukor, 25 dkg darált dió, 1/2-1 citrom héja reszelve;
...a rétegek közé: házi sárgabaracklekvár.
Tovább olvasom...

2015. március 16., hétfő

Kossuth kifli

Vasárnapi süti volt - szinte el is fogyott még tegnap, éppen csak néhány "kiflit" tudtam megmenteni mára a nagylányom uzsis dobozába. Előnye, hogy gyorsan és könnyen elkészíthető, ráadásul anyuezhűdefinom - nem hiába, mindig a legegyszerűbb dolgok a legjobbak. ;)


A sütőt előmelegítem 170 °C-ra. A tojásokat szétválasztom, a fehérjéket kemény habbá verem: először egy picurka sóval és a citromlével, majd apránként a cukor felét is hozzáadagolva.
A tojások sárgáját alaposan kihabosítom a cukor másik felével, ezután beledolgozom az olvasztott vajat, a citromhéjat, valamint a vaníliakivonatot is. Összeforgatom az átszitált sütőporos liszttel, majd óvatosan beleforgatom a tojáshabot. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát, a tetejét megszórom szeletelt mandulával, és az előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöm (a tepsi méretétől/tészta vastagságától függ a sütési idő).


Rácsra áthúzva hagyom a tésztát kihűlni, majd porcukorral meghintem a tetejét és pogácsaszaggatóval félholdakat (kifliket) szúrok ki belőle.


Hozzávalók: 6 közepes-nagyobb tojás, pici só, 2-3 evőkanál citromlé, 250 g cukor (ennek egy részét most nyírfacukorral helyettesítettem), 150 g olvasztott vaj, 1 citrom finomra reszelt héja, 2 teáskanál vanília eszencia, 250 g liszt, fél csomag (6-8 g) sütőpor, 2 marék szeletelt mandula (lehet aprított dió is), továbbá porcukor a szóráshoz.
Tovább olvasom...

2014. június 26., csütörtök

Krumplis tarhonya

A legegyszerűbb egytálételek egyike, ráadásul olcsó, finom és kiadós. Most vacsorára készült - eredetileg krumplis tésztát terveztem, de nem bírtam magam rávenni a tésztagyúrásra, így maradt a kedvenc pirított sörét. :)


A tarhonyát egy mérőedényben "megmérem" (kétszeres mennyiségű vízre van szükség a főzésnél). Felaprítom a szalonnát (vékony csíkokra vagy kockákra) és a kolbászt (kisebb falatokra).
Nagyobb lábasban kevés olajat forrósítok, beleszórom a tarhonyát és - kevergetve - szép színesre pirítom. Átborítom egy kisebb edénybe és félreteszem. A szalonnát egy kanálnyi olajon pirítani kezdem. Amikor már szépen kiolvadt a zsírja, hozzászórom a kolbászfalatkákat és együtt is pirítom pár percig. Kiszedegetem a zsírból a pirított kolbász- és szalonnadarabokat egy tányérba, és ezt is félreteszem.
Amíg a szalonna pirul, megtisztítom a hagymát és a burgonyát. A hagymát apró kockákra, a krumplit falatnyi darabokra vágom (apró burgonyákat használok, amiket hosszában félbe-, ezután keresztben 4-5 mm-es szeletekre vágok). A kolbászos szalonnazsíron megfuttatom és üvegesre párolom a hagymát, majd hozzászórom a krumplidarabokat. Nagyobb lángon, sűrűn kevergetve, 1-2 perc alatt finoman megkapatom a krumplit. Megszórom őrölt pirospaprikával és felöntöm a forró víz felével. Fűszerezem, beleteszem a félbe vágott paprikát és paradicsomot, és megvárom, hogy forrni kezdjen. Ekkor hozzászórom a pirított tarhonyát és hozzáadom a víz másik felét is. Megkeverem, sózom, majd lefedve addig főzöm, míg a tarhonya a vizet felveszi. Ekkor a tüzet elzárom alatta, a pirított kolbászt és szalonnát belekeverem. Ha szükséges, még sózom, végül lefedve hagyom 10-15 percig tovább párolódni, puhulni az ételt.
Forrón, kovászos uborkával a legfinomabb. :)


Hozzávalók 6-8 adaghoz: 1 csomag (500 g) tarhonya, kevés olaj, 3-4 szelet füstölt szalonna, 10-15 dkg füstölt kolbász, 1 közepes fej vöröshagyma, 10-12 (kisebb) burgonya, 2-3 teáskanálnyi őrölt csemegepaprika, 1 paradicsom, 1 kisebb paprika, 1 teáskanál csemege paprikakrém (ízlés szerint csípős paprikakrémet is lehet beletenni), csipetnyi őrölt kömény, őrölt fekete bors, 1 babérlevél, 1 kanálnyi házi vegamix, só, kb. 1,1 l forró víz (a tarhonya mennyiségének duplája).
Tovább olvasom...

2014. június 10., kedd

Duna hullám szelet

Igazán sok meggyünk termett az idén, így néhány napja szinte csak meggylevest és meggyes süteményt készítek, na és persze fagyasztok-befőzök...szóval meggyszedő és -magozó családtagjaim sem unatkoznak a napokban. :) Férj szavazta le a hétvégére tervezett meggyes pitét (pedig abban aztán el tudtam volna tüntetni egy jó adag gyümölcsöt :D), krémes sütit szeretett volna, így a Duna hullámra szavazott. Finom, mutatós, igazi vendégváró sütemény, tipikus "mindenki szereti süti" - bár én most a meleg és a konyha mielőbbi elhagyása miatt a pitét sokkal jobban szerettem volna. :P


A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. A puha vajat a cukrokkal és egy pici sóval kihabosítom, majd beleütöm a tojásokat is és együtt tovább keverem. Hozzáadom még a joghurtot és a tej felét, a lisztet és a sütőport, valamint 1-2 teáskanálnyi vaníliakivonatot. A sűrű tésztamassza cca. kétharmadát kisebb, sütőpapíros tepsibe simítom, a maradékba belekeverem a kakaót és a tej másik felét is. A kakaós masszát a világosra simítom és sűrűn kirakosgatom a tetejét magozott meggyel. Az előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt sütöm készre (tűpróbáig) - kábé a sütési idő felénél kicsit mérsékelnem kellett a hőt, mert picit gyorsabban sült a teteje, mint szerettem volna, de ez sütőtől függ. Pár percig hagyom a tepsiben, majd a papírral együtt áthúzom egy rácsra és azon hagyom kihűlni.
Amíg a tészta sül, elkészítem a pudingot, majd egy folpackkal lefedem (rásimítom a forró puding tetejére, így nem bőrösödik) és hagyom kihűlni. A kihűlt pudinghoz adom a porcukrot és a puha vajat, majd gépi habverővel kihabosítom. A pudingos krémet egyenletesen elsimítom a tésztán és a hűtőbe teszem.
A tetejére a csokoládét megolvasztom, pici olajjal elkeverem és rásimítom a pudingos rétegre. Behűtöm, végül tetszőleges szeletekre vágva kínálom.


Hozzávalók egy kisebb (kb. 22x30 cm) tepsihez...
...a tésztához:
160 g puha vaj, 200 g cukor (100 g kristály, 100 g nád), csipet só, 4 közepes-nagyobb tojás, 100 g natúr joghurt, 350 g liszt, 1 csomag (12 g) sütőpor, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, 100 ml tej (2x50 ml), 1 púpozott evőkanál (15 g) holland kakaópor, továbbá kb. 350 g meggy (magozott súly);
...a pudingos krémhez: 6 dl tej, 2 csomag pudingpor (nálam most 1 puncs+1 vanília, de lehet 2 vanília vagy...), 50 g kristálycukor, továbbá 100 g porcukor, 100 g puha vaj;
...a tetejére: 150-200 g csokoládé (vékony csokiréteghez elég 150 g), kevés olaj.
Tovább olvasom...

2014. január 5., vasárnap

Cukros kalács

Hello 2014, hello mindenki! BÚÉK nektek!
Az év első - és remélhetőleg nem utolsó - receptje kisebbik leánykám egyik "ovis kedvence", a cukros kalács. Beszámolója alapján a dolog így néz ki: "hát kicsi és fonott és cukros a teteje...és az oviban kakaóval esszük, de itthon lekvárt is kérek." Mindent tudtok, igaz? :D
Úgy született a recept, hogy vettem a fonott kalács receptjét és megfeleztem: így pont elférnek a kalácskák egy kisebb tepsin, ami pont befér a hűtőbe. Mert ez a kalács reggel sül, frissen, illatozón: ébredés után, mire a nagylány végez a reggeli öltözés-mosakodás-fésülködés...és mindeközben (tizen)kétszer elalvás procedúrájával, éppen elkészül. Reggelizhet(nek) is belőle és tízóraira is jut, ennyi nekem éppen elég.


A tésztát este, a kenyérsütőgép dagasztó programjával vagy tálas mixerrel készítem. A hozzávalókat a vaj kivételével a gépbe pakolom, dagasztani kezdem, majd amikor már 1-2 perce szép gombócba összeállt a tészta, akkor a puha vajat is hozzáadom. Tovább dolgoztatom a géppel, közben fokozatosan igazítom egy kis liszttel az állagát, és alaposan kidagasztom a tésztát (keményebb, rugalmas tészta a cél).
Egy tányérra szedve megmérem a tészta súlyát. 5 db kisebb kalács fér el a "jó méretű" tepsimen, így a kapott súlyt 15-tel osztom, de ennél kisebbekre is készíthető, úgy még helyesebbek. Ekkora darabokat (40-45 g között van egy adag) szakítok a tésztából, egyenként rudakat formázok belőlük és hármasával lazán összefonom. Igyekszem nem girbe-gurbára formázni, de ez többnyire nem sikerül. :D Sütőpapírral bélelt tepsire kerülnek a fonatok, egymástól egyforma távolságra. Folpackkal fedem a tepsit és azonnal a hűtőbe teszem.
Másnap reggel a hűtőből kiveszem a tepsit és a fonatokat lekenem a tejes tojássárgával. A tetejükre (jég)cukrot szórok és hideg sütőbe tolom a tepsit. A sütőt 180°C-ra állítva kapcsolom be és addig sütöm a kalácsokat, amíg szép színük lesz. A kisült fonatokat papírostól áthúzom egy rácsra és azon hagyom hűlni - mikor meddig... :)


Hozzávalók 5-8-10-... mini kalácshoz:
170-180 ml tej, 50 g cukor (házi vaníliás és kristály- vagy nádcukor felesben), 1 nagy tojás sárgája, csipet só, 300 g (+az igazításnál további kb. 30 g) finomliszt, 10 g friss élesztő, 50 g puha vaj (nem kell olvasztani, elég ha kenhető), továbbá a tetejére 1 kisebb tojás sárgája, 1-2 evőkanál tejjel elkeverve a kenéshez, valamint kristály- vagy jégcukor a szóráshoz.
Tovább olvasom...

2013. július 17., szerda

Egresleves

Kedvenc leves, gyerekkoridéző, imádom! :)
Anno a dédnagyanyámnál több piszkebokor is megfért a telek határában, így nála mindig lehetett "legelészni", de ahogy az öregek elmentek, fokozatosan a piszkebokrok is eltűntek az életünkből. Ma már nem divat a szúrós, nehezen hozzáférhető gyümölcsök tartása, pedig csodás, vitamindús és nagyon szeretni való kis bogyócskák érnek ezeken a bokrokon. A piacon is ritkán fordul elő, többnyire helybéli idős nénik, bácsik ácsorognak 1-1 doboz fölött, már amikor egyáltalán eladják a nehezen leszüretelt gyümölcsöt, így dupla öröm volt, hogy nemrég sikerült egy méretes adagot bezsebelnem és kétszer is tudtam levest főzni belőle. Többnyire a magam örömére, de úgy vettem észre, hogy kisebbik leánykámnak is ízlett. :)


A leves olcsó, nagyon egyszerű és gyorsan elkészül. Részemről édesen szeretem, a savanykásabb gyümölccsel nagyon jól passzol az édes lé, de ez természetesen ízlés dolga. A fahéjat viszont nem érdemes elhagyni/lecserélni, csak egy leheletnyi kell belőle és igazán jól harmonizál a köszmétével. :)
Az egrest megtisztítom (végeit eltávolítom). A víz kábé kétharmadával (5 dl) addig főzöm, amíg megpuhulnak és szétnyílnak a szemek. Ekkor a keményítőt feloldom egy kis vízzel, és hozzákeverem a tejfölt. A maradék vízzel visszahűtöm a levest és behabarom a tejfölös keményítővel. Cukorral, csipetnyi fahéjjal ízesítem és újraforrásig főzöm.
Kihűtve, szobahőmérsékleten tálalom.


Hozzávalók: 600 g egres, 0,7 l víz, 20 g étkezési keményítő, 100 g tejföl, csipetnyi fahéj, cukor ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2013. június 25., kedd

Zöldborsós karaj

Gyerekkori ízemlék, anyum főzött időnként zöldborsós húst és én nagyon szerettem. Az ő receptje nincs meg, saját kútfő alapján készítem, de az íze ott van :) , úgyhogy hasonló lehet az övéhez. Viszonylag gyors és egyszerű, hazai ízvilágú étel, időnként érdemes elkészíteni - főleg most, hogy a tikkasztó meleg is enyhülni látszik. ;)


A sertéskarajt leöblítem, szárazra törlöm és kb. 5-7 mm-es szeletekre vágom. Kissé meg lehet püfölni, én nem szoktam. Sózom, borsozom és lisztbe forgatom, majd olajon lepirítom a szeleteket, amiket ezután egy tányérra szedek.
Megtisztítom és felaprítom a hagymákat. A serpenyőben, amiben előzőleg a húst pirítottam, elkezdem megpárolni a vöröshagymát, majd amikor már üvegesedik, hozzászórom a fokhagymát, elkeverem és egy percig együtt is párolom. A hagymát megszórom őrölt (csemege) pirospaprikával, elkeverem, kevés vízzel felöntöm és alaposan kiforralom. Ha a víz java elpárolog, mielőtt a hagyma megpuhulna, pótolom - ezután a hagymát egy szűrőn áttöröm. A hagymás szaftot a serpenyőben felforralom és belehelyezem a hússzeleteket, valamint a borsót (ha mirelit borsót használok, azt csak akkor adom az ételhez, amikor a hús már majdnem puha). Annyi vízzel öntöm fel, ami szűken ellepi. Paradicsomot adok hozzá, paprikakrémekkel, sóval (óvatosan, mert a paprikakrém is sós) és borssal ízesítem, lefedve puhára főzöm. A főzés végén, ha szükséges, tovább ízesítem, illetve amennyiben a szaft túlságosan híg lenne, hagyni kell a főzés utolsó pár percében párologni.
Párolt rizzsel tálalom, kovászos uborkát kínálok mellé.

 
Hozzávalók: 600 g sertéskaraj (szárnyashúsból, pl. csirkemellből is készíthető), 450 g zöldborsó, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 paradicsom, 2-2 teáskanál csípős és csemege paprikakrém, olaj, só, őrölt csemege paprika, őrölt bors, kevés liszt.
Tovább olvasom...

2013. április 5., péntek

Fonott kalács

Az egyik mumusom. :) Bár én magam a lágyabbra dagasztott (nagyobb folyadéktartalmú) tésztákat jobban kedvelem, rá kellett ébrednem, hogy a fonott keltekhez (briós, kalács) ajánlott keményebb tésztát dagasztani. Még így is hajlamos vagyok több folyadékot beletenni, mint amennyi ezekhez szükséges lenne, ez pedig nem szokott jót tenni a fonásnak :), de azért ha nagyon összeszedem magam, szokott szép fonott kalácsom is sülni.


Kézzel és géppel egyaránt lehet dagasztani: kézzel jobban érezni az állagát, géppel kisebb a munkaigény. :) A tejet meglangyosítom (mikró), a cukrokat elkeverem benne és beleütöm a tojássárgákat is. A lisztben eloszlatom a szárított élesztőt (természetesen friss élesztővel is lehet készíteni) és a sót, a közepébe mélyedést készítek. Ebbe öntöm a cukros-tojásos tejet és elkezdem összedolgozni a tésztát. Amikor már összeállt a tészta és kissé megdolgoztam, apránként hozzáadom a puha vajat is. Ha szükséges, ekkor még igazítok az állagán, majd még 5-10 percig dagasztom, végül lefedve kelni hagyom.
Miután duplájára kelt, 6 egyforma gombócot készítek: ezekből rudakat sodrok és 3-3 darabot lazán (!) összefonva két fonatot készítek. Sütőpapíros tepsire teszem a kalácsokat, és folpackkal/konyharuhával lefedve kelni hagyom. 20-30 perc után elkezdem (melegebb konyhában gyorsabban kel) előmelegíteni a sütőt - amikor eléri a 180-190 °C-ot, a kalácsokat lekenem és a sütőbe (középre) tolom. "Kalácsszínűre" :)) sütöm és rácsra átemelve hagyom kihűlni.


Hozzávalók 2 db kb. 600 g-os kalácshoz: 600 g finomliszt (+az igazításhoz), 7 g szárított élesztő (20 g friss), 80 g kristálycukor, 20 g házi vaníliás cukor, 2 nagy tojássárga (vagy 3 kisebb), csipet só, 300-330 ml langyos tej, 100 g puha vaj, a kenéshez egy tojássárga kevés tejjel elkeverve.
Mi "natúr" szeretjük, de a tésztába lehet pl. narancshéjat reszelni vagy mazsolát, csokicseppet tenni...
Tovább olvasom...

2013. április 2., kedd

Galambleves

A galamb is minden bizonnyal a megosztó étel kategóriába tartozik - hiszen ha vannak, akik nem esznek marhahúst, szarvast (Bambi), nyulat (Tapsi Hapsi), akkor minden bizonnyal olyanok is akadnak, akik nem esznek galambot. Mondjuk, mert méreténél fogva egészen szánalomra méltó és nincs egy falat hús rajta...na jó, annyi éppen van. :)


A galambleves egészen úgy készül, mint bármelyik szárnyas húsleves. :) Nálam éppen az alábbiak szerint: a megtisztított (toktalan és tollatlan...zsírmirigytelen, fejetlen, lábatlan és belsőségmentes) szárnyasokat megfelelő méretű edénybe tettem és annyi vízzel öntöttem fel, ami ellepte. Közepes tűzön forrásig főztem.
Amíg a víz felforrt, megtisztítottam a zöldségeket. Ezek egészen pontosan lehetnek azok, amiket az ember lánya bármilyen egyéb húslevesbe főz, tehát pl. sárgarépa, fehérrépa, karalábé, zellergumó, paradicsom, paprika, kelkáposzta, kelbimbó, vöröshagyma, fokhagyma, zellerszár, petrezselyemszár...ami akad és ami belefér. A közepes karalábét négy darabba, a nagyobb répát hosszában félbe, a zellergumót vastagabb szeletekre lehet vágni.
Amikor a víz éppen forrni kezdett, a lángot mérsékeltem, a keletkezett habot leszedtem (nem muszáj) és a zöldségeket, valamint a zúzát és a szívet is beletettem. Egész borsot és kevés sót szórtam hozzá és hagytam, éppen a forráspont közelében tartva, lassan főni. A főzés végén lehet a májat is belepottyantani, valamint tovább ízesíteni, pl. szerecsendiót reszelni bele, de én ezt most kihagytam, semmi más nem ízesítette, csak a só, a fekete bors és a sok finom zöldség.
Tésztára szűrve, kevés hús és zöldség kíséretében tálaltam. A galamb húsa is, és a belőle készült leves is nagyon finom, legalább egyszer az életben érdemes megkóstolni, ha sikerül galambhoz jutnotok. ;)


Hozzávalók (4-6 főre): 3 galamb, 4-5 szál sárgarépa, 3 szál fehérrépa, 1 közepes karalábé, kisebb darabka zellergumó, 1 kisebb vöröshagyma, 1 paradicsom, negyed fej kelkáposzta vagy néhány zsenge kelbimbó, néhány szál petrezselyemzöld vagy kisebb zellerszár, só, fekete bors, a tálaláshoz levestészta.
Tovább olvasom...

2013. február 18., hétfő

Kozák sapka

Sütiii! Az az igazán macerás, nem szeretem csinálni süti. :) És hogy ne is spóroljak a munkával: mindig a legkisebb kiszúrómmal készítem, így aztán biztosan nem lesz kedvem újabb néhány évig nekiállni. :P Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2008 vagy 2009 húsvétján sütöttem utoljára. :))


Kakaós piskótát készítek. Teljes nyugalommal használhatjátok a bevált receptet, csak a mennyiségeket vegyétek figyelembe - egy sütőtepsi, kb. 2-3 cm magas kakaós piskótára van szükség. Én vizes piskótát készítek, hagyományos (tojás szétválasztásos) módszerrel, de ez opcionális. Amíg a piskóta sül, elkészítem a krémet: ehhez a tej 2/3 részét felforralom, a maradék egyharmadban elkeverem a lisztet és a vaníliás cukrot, majd a forró tejbe belekeverve sűrűre főzöm. Miután kihűlt, a puha vajat kihabosítom, hozzáadom a porcukrot és a főzött krémet és az egészet habosra dolgozom.
A piskótát tetszés szerinti méretű pogácsaszaggatóval kiszúrom. Én a legkisebb, 3 cm átmérőjűt használom, de ez opcionális (túl nagyra azért nem érdemes szúrni). A piskótapogácsákat félbe, azaz két korongra vágom, az egyik korongra krémet kenek, a másikat hozzáragasztom, majd körben az oldalát is bekenem a vajkrémmel. Ezután kókuszreszelékbe forgatom és az egyenletesebb lapjával felfelé tálcára teszem. Ha a tálca megtelik, hűtőbe teszem kb. 30 percre, és egy másik tálcával folytatom a munkát.
Amikor már az összes süteményt bekrémeztem és bekókuszoztam, mindegyik tetejét olvasztott csokoládéval zárom le. Tálalásig hűtőben tárolom, de kínálás előtt 30 perccel érdemes kivenni a frigóból, hogy a fogyasztáskor már ne legyen hűtőhideg.
Hagyományosan ünnepi sütemény: lakodalmak, születés- és névnapok, illetve a keresztény ünnepek alkalmával szokott a vendégek elé kerülni. Sokan hólabdaként ismerik, de nálunk a hólabda fehér: hasonlóan készül, csak sima piskótából, és krém+kókuszreszelék van a tetején is - azaz kívül-belül fehér, mint a hó...majdnem. :) ...emellett ismerek másmilyen hólabdát is, majd egyszer megmutatom nektek. ;)


Hozzávalók 6 tucathoz - vagy nagyobb méretben kevesebbhez...
...a piskótához:
8 M tojás szétválasztva, a fehérjékhez 8 evőkanál (160 g) cukor, továbbá: a sárgákhoz 8 evőkanál (160 g) cukor, 8 evőkanál forró víz, 12 púpozott evőkanál (~210 g) liszt, 4 evőkanál (30 g) kakaópor, csipet só, 10 g sütőpor;
...a krémhez: 400+200 ml tej, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 150 g rétesliszt, 200 g vaj, 150 g porcukor;
...a mázhoz: 150 g étcsokoládé, 1-2 evőkanál olaj;
...továbbá: 150-200 g kókuszreszelék (apróbb).
Tovább olvasom...

2013. január 10., csütörtök

Csirkepörkölt

Egy újabb hiánypótló recept, hogy kiegészítse a pörköltválasztékot. Nagy kedvenc, de sajnos ritkán készül, ugyanis a csirkepörkölt mellé alap a (sok...nagyon soook) nokedli és bár már lényegesen könnyítettem az életemen a nokedliszaggatást illetően, azért olyan gyakran továbbra sem fogok hozzá. :)


A hagymát megtisztítom, felaprítom - általában nem vágom kifejezetten apróra, mert a főzés végén pépesíteni szoktam a szaftot - és zsíron vagy olajon üvegesre párolom (ha zsírosabb a csirke, akkor a saját zsírját is fel lehet használni).
Eközben feldarabolom a csirkét: ha rajta vannak a kaparók, azokat levágom és félreteszem egy leveshez (mi nem szeretjük a pörköltben, levesben annál inkább). A combokat és szárnyakat leválasztom, előbbieket két darabba (alsó-felső) vágom, az utóbbiaknak a végeit (3. rész) eltávolítom. Emellett eltávolítom még a püspökfalatot (elég a zsírmirigyet kivágni, a farokrészt pedig meghagyni, ha valaki szereti), valamint ha a fej is tartozék, akkor azt sem teszem az ételbe. A mellet a háttól elválasztom és levágom a nyakat is: a mellet 4, a hátat és a nyakat 2-2 darabra vágom. Darabolás közben egyik-másik húst megfosztom a bőrtől is - a nyakról mindenképpen lekerül, de többnyire a mellről és a hátról is lehúzom. Ha van belsőség, azt is megtisztítom a pörkölthöz.
A pirult hagymára rakosgatom a húsokat (a máj ekkor még nem kerül bele) és nagyobb lángon kissé lepirítom. Ezután megszórom őrölt pirospaprikával és felengedem annyi vízzel, hogy kb. a húsok feléig érjen. Aki nem szereti hosszú szafttal, tegyen kevesebb vizet hozzá, és ahogy fogy a folyadék, mindig pótolja. Ízesítem: kerül bele paprikakrém (nyáron paprikaszeletek vagy ez is-az is), paradicsom, csipetnyi őrölt kömény és majoránna, bors és egy pici só. Fedő alatt, közepes lángon főzöm - ha szükséges, megkeverem/pótolom a vizet/ízesítek. Amikor a hús már puha, kiszedegetem egy tányérra, a szaftot szükség szerint botmixerrel pépesítem (vagy áttöröm szűrőn). A szaftot visszateszem a tűzre, felforralom. Amikor paprikás csirkét készítek, ilyenkor belekerül egy kis tejfölös habarás is, de többnyire a sima csirkepörköltet részesítjük előnyben. A szaftba beleteszem először a májat (ha van), amit hagyok pár percig főni, ezután visszarakosgatom a húst is. Még egyet rottyan, végül elzárom a tűzhelyet.
Frissen készített nokedlivel, csípős almapaprikával vagy csemegeuborkával remek étel.


Hozzávalók: egy méretes egész csirke (a mostani kb. 2 kg volt), 4-5 nagyobb fej vöröshagyma, kb. 2 evőkanál zsír (most kacsazsír, de tetszőlegesen más zsiradékot is lehet használni), 1 púpos evőkanál őrölt csemege paprika, 2 evőkanál darált paprikakrém (szezonban friss paprikát -is- használok), 3 db egész paradicsom (ilyenkor fagyasztott), őrölt bors, csipet őrölt kömény, csipet szárított majoránna, só.
Tovább olvasom...

2013. január 3., csütörtök

Majonézes lencsesaláta

BÚÉK mindenkinek, üdv itt 2013-ban is! :)
A saláta még tavalyi - a szilveszteri malaccombot kísérte (többek között). Ízletes, egyszerű, sültekhez remek. Nem csak az év fordulójára. :)


A lencsét folyó vízben, szűrő alatt átöblítettem, majd egy közepes lábasba szórtam. Fokhagymát, babérlevelet tettem hozzá és bőven felöntöttem vízzel. Felforraltam, megsóztam és addig főztem, amíg a lencse éppen megpuhult (a vizet szükség szerint pótoltam közben). Lefedve, a vízben hagytam kihűlni és csak ezután szűrtem és öblítettem le.
A majonézt a tejföllel kikevertem, mustárral, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem. Belekarikáztam egy csokor újhagymát és a lecsepegtetett lencsével összeforgattam. Behűtve tálaltam - érdemes egy napot állni hagyni fogyasztás előtt, hogy összeérjenek az ízek.


Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 nagyobb gerezd fokhagyma, 3 babérlevél, 200 g tejföl, 250 g majonéz, kb. 1 evőkanál mustár (vagy ízlés szerint), 1 csokor újhagyma (4-5 szál), ízlés szerint só és őrölt bors.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 29., szombat

Egyszerű piacos lángos

Már évek óta a kefires lángost sütöm, ez vált be leginkább nekem. A hagyományos, egyszerű kenyértésztából készült lángosok állagával ugyanis mindig meggyűlt a bajom, sosem lett igazán puha és jól formálható, ráadásul hamar kiszáradt és ha esetleg megmaradt 1-2 darab, az később elfogyasztva élvezhetetlen volt. Aztán megláttam Zsófi családi lángos receptjét, és egyből megtetszett. Nem is maga az összetétel, mert egyszerű kenyértésztával már próbálkoztam korábban, hanem az elkészítése. Az ő leírása alapján készítve ugyanis végre fincsik lesznek a lángosok! :)
Nyammm, köszönöm itt is! :)
Tepsi, recept neked. (Az egy hónapba belefér? :P)


Egy kelesztőtálba mérem a langyos vizet: belekeverem a cukrot, belemorzsolom az élesztőt és állni hagyom, amíg az élesztő felolvad a vízben. Ekkor adom hozzá a sót, elkeverem, és hozzákeverem a lisztet. Lágyabb galuskatésztává dolgozom össze, lefedem és állni hagyom 20-30 percig.
Ezután olajjal körbelocsolom a tésztát, és az olajat a tészta alá és köré dolgozom (olajos kézzel körben elválasztom a táltól a ráragadt tésztát és gömbölyítő mozdulatokkal finoman átforgatom - a végén a lágy tészta körben olajos lesz, nem ragad az edényhez). Újra letakarom 5 percre.
A pihentetés után lekenek olajjal egy tálcát. A tésztát kb. 8 db-ra osztom, finoman gombócra igazítom (nem kell gyömöszölni, csak éppen megigazítani) és további 10 percig a tálcán pihentetem - ezalatt felforrósítom az olajat.
A gombócokat olajozott kézzel formázom és forró (!) olajban mindkét oldalukon aranybarnára sütöm. Ha ügyes vagyok, a tészta nem szakad el és szinte hártyavékonyra ki lehet húzni (az olajban úgyis kissé összeugrik), így szép, tányérnyi méretű lángosok lesznek belőle. Papírra szedem, kissé leitatom róluk az olajat, ezután "állítva" egymás mellé sorakoztatom a lángosokat és így várják a tálalást.


Hozzávalók kb. 8 db lángoshoz (vagy több kisebbhez): kb. 3,2 dl langyos víz, 2 teáskanál cukor, 20 g friss élesztő, 1 evőkanál só, 500 g sima liszt (BL 55), 0,5 dl olaj a tésztához + további olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 10., hétfő

Burgonyás zöldbabfőzelék

Azt hiszem, megtaláltam! Ez lesz a nyerő változat nálunk a zöldbabra, csak az alapszabályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek pedig a következők:
- a zöldbabot minél apróbbra kell vágni (a legjobb lenne, ha nem is látszana :P)
- krumpli bőven kell bele (minimum a fele a zöldbab mennyiségének, de az sem baj, ha 1:1 az arány)
- amikor sűrítem a főzeléket, lehetőleg több zöldbab és kevesebb krumpli kerüljön a mixer közelébe :)
- valójában az sem baj, ha az összes zöldbab a botmixer áldozata lesz :D


Na szóval, múltkori zöldbabfőzelékem sikerén felbuzdulva az elmúlt évben nagyjából egyszer próbálkoztam a zöldbabbal - elfogyott, leginkább az én jóvoltomból. Aztán úgy 2-3 hete a piacon mr.1 rávett egy adag zöldbab megvásárlására (neeem, nem most készítettem el, csak a bejegyzéssel jutottam ide ilyen későn :P), ami jobb híján ismét főzelékbe került. Persze megint csak úgy jártam, mint majd mindig, amikor mr.1 zöldbabot enne: ő elmegy dolgozni, ebédel/vacsorázik a munkahelyén...én meg ehetem, amit főztem. :P Egy előnye azért van a dolognak: ha más nem is, de én már egészen megszerettem ezt a főzeléket. :)

A blogon már szereplő változathoz nagyon hasonlóan készült: a zöldbabot megmostam, végeit levágtam, a hüvelyeket 2 centisre daraboltam. A burgonyát meghámoztam, hosszában négybe, majd fél centis szeletekre vágtam. 
A hagymát felaprítottam, kevés zsiradékon megpároltam. Erre került a zöldbab, amit kissé megdinszteltem a hagymával. Hozzáadtam a felaprított fokhagymát is és annyi vízzel öntöttem fel, ami éppen ellepte. Kevés sót szórtam bele, időnként megkeverve felforraltam. Ekkor tettem bele a burgonyát, és ezzel együtt főztem tovább. Amikor a bab és a krumpli már eléggé megpuhult, a zöldségek (bő) felét kivettem, a maradékot pedig botmixerrel pépesítettem. Ahogy homogénné vált a lé, hozzáadtam a tejfölt, ezzel is turmixoltam egy percig, végül a babot és krumplit visszatéve, a főzeléket ízlés szerint fűszerezve, addig hagytam a tűzön, amíg éppen rottyant egyet. A főzés végén kortynyi ecettel igazítottam az ízén.
Feltétként most a nagyon retro virslipörkölt készült (pörköltalap, alaposan kiforral, szűrőn áttör, bele a virsli, felforral).


Hozzávalók: 50 dkg tisztított zöldbab, 1 kisebb fej hagyma, 1-2 evőkanál olaj, 3-4 szem burgonya (30-40 dkg), 4-5 duci gerezd fokhagyma, 2 evőkanál vegamix, víz (bő fél liter), 20 dkg tejföl, só, bors, chilipehely, esetleg plusz fokhagyma pehely, tárkonyecet.
A pörköltbe 1 kisebb fej vöröshagyma, 1-2 evőkanál olaj, 1 gerezd fokhagyma, 2 csapott teáskanál őrölt pirospaprika, kb. 2 dl víz, só, bors, vegamix, 1 babérlevél, 4 virsli és 2 teáskanál ketchup került.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 6., csütörtök

Darált paprikakrém

Az elmúlt napok (hetek) a változások időszaka volt, több szempontból is feje tetejére állt az életünk - a középpontban az áll, hogy nagylányom iskolás lett. :) Ezzel párhuzamosan a blog még hátrébb szorult a "fontossági" sorrendben, de továbbra is igyekszem jelentkezni - időnként. Most egy egyszerű, ha lehet mondani, a legegyszerűbb ételízesítőt hoztam, a nyers darált paprikakrémet.


A hozzávalók listája nem hosszú: csak paprika és só kell hozzá. Csemege/édes Anna változatban kápia- vagy pritaminpaprikát érdemes használni, erősben Pista pedig pl. cseresznyepaprikát, de voltaképpen bármi jöhet, ami érett, piros és csíííp. Én a nagynénéméktől kapott vegyes, erős paprikákat használtam az utóbbihoz, előbbihez pedig saját termesztésű kápiákat.


A paprikákat megmostam, végüket/szárukat levágtam, fajtától függően a csumától és a magok egy részétől is megszabadultam. Egyszerű, kézi húsdarálón átdaráltam - egyszer, de aki pépesebbre szeretné, kétszer is darálhatja. Ezután durva szemű sót adtam a darált paprikához és letakarva állni hagytam úgy egy napig - közben 1-2 alkalommal átkevertem.
24 óra elteltével csírátlanított üvegekbe szedtem a krémet és lefedve kamrapolcra tettem.


Nem szükséges egyszerre nagy mennyiséggel dolgozni, hanem ahogy érnek a paprikák, több részletben lehet elraktározni. Ami alkalmanként épp kimarad, egy kis üvegben a hűtőben gyűjtögethető és máris használható. Én a maradékokat egyszerűen összekevertem, így lett "erős" és "csemege" helyett "csípős" a krém :), de természetesen az édes és csípős paprikák keverésével eleve így is lehet készíteni a krémet.


Hozzávalók - arányaiban: 1 kg tisztított darált paprika, 20-25 dkg só. Tartósítószer nem szükséges hozzá.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 27., hétfő

Ecetes almapaprika

A savanyított almapaprika nagy kedvencem, de mindig házon kívül eszem. Ez a savanyúság akkor a legjobb, ha csípős, kemény húsú (és nem lesz puha még hónapokkal a berakás után sem), és persze gyönyörűen megőrzi a színét. Na hát a készen kaphatók többnyire nem ütik meg a mércét, a házi változatok már előbb, de azok sem mindig. Nem is próbáltam eddig elkészíteni, de nemrég nagynénéméknél olyan finom, hordós almapaprikát ettem, amitől egyből késztetést éreztem a saját paprikák birtoklására :), aztán süssünk-főzzünk Judit blogján is rám kacsintott néhány üvegnyi...így amikor mr.1 a piacon egy paprikaárus néni felé terelgetett, nem mondtam nemet. Valamikor el kell kezdeni, ugye... Íme az én változatom, remélem, beválik. :)))


Elsőként elkészítettem a felöntőlevet, amihez a vizet a cukorral, sóval és fűszerekkel felforraltam. Úgy 10 percnyi forralás után hozzáöntöttem az ecetet és egyből le is zártam a tűzhelyet. Hagytam a levet kihűlni.
A szárakat eltávolítottam, a paprikákat megmostam és néhány helyen kissé bevágtam - a nagyobbakat elfeleztem -, végül csírátlanított üvegekbe rakosgattam. A tartósítószert feloldottam egy kevés forró vízben, hozzákevertem a szódát, és az egészet a felöntőlébe kevertem, majd eloszlattam benne egy kis késhegynyi borként is. Ezzel a lével töltöttem meg az üvegeket. 1-2 órán keresztül hagytam, hogy a paprikákba szivárogjon a lé a bevágások mentén, ezután pótoltam a hiányzó folyadékot és lezártam az üvegeket.


Hozzávalók a felöntőléhez: 1 l vízhez kb. 10 dkg cukor, 3 dkg só, 1 teáskanál egész feketebors, 1 csapott teáskanál egész kömény, fél teáskanál koriandermag, 3-5 babérlevél, 3 dl ecet (10%), fél mokkáskanál szódabikarbóna, pici késhegynyi borkén (2 l vízből készült léhez tettem 1 g-ot - elhagyható), Na-benzoát vagy más tartósítószer előírás szerint, továbbá természetesen a belevaló csípős (vagy csemege) almapaprika.
A fenti mennyiségből készített felöntőlé kb. 3-4 db 7 dl-es üveg megtöltésére elegendő - a "helykihasználástól" :) függően.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 5., vasárnap

Sült kárász

Egyszerű, ám annál finomabb étel, amihez nem is kell más, csak friss kenyér és egy kis kovászos uborka. :)
Gyerekkoromban nálunk a "Hal" a ponty volt, máshoz nem lehetett hozzájutni, ehhez is jobban csak karácsony környékén. Olykor, ha a szűkös keretbe belefért egy hét balatoni nyár, akkor megcsodáltuk és megkóstoltuk a hekket, de az alkalom olyan ritka volt, hogy a hal fogalma sokáig a pontyban merült ki.
Aztán amikor mr.1 belépett a képbe, bővült a repertoár, ezzel az étellel például igen jó barátságot kötöttem. Egyetlen hátránya van csupán: én még soha nem láttam üzletben sem keszeget, sem kárászt. Így várnunk kell egy eredményesebb napra a horgásztónál, hogy elérhető legyen ez az egyszerű étel.


A kárász- vagy keszegsütés tehát a pecabot markolászásával kezdődik. Ha akad néhány halacska, azt hazaszállítjuk és mr.1 megtisztítja - ennek részleteiről nincs sok információm, nekem ilyenkor mindig "akad más dolgom is". :D Ő tehát tisztít, beirdal, ha éppen kedve van, még meg is süt, ha nincs, akkor ez marad az én feladatom.
A sűrűn, mélyen irdalt halat kívül-belül finoman sózom és állni hagyom, amíg a lisztet előkészítem (kevés pirospaprikát elkeverek benne) és a sütéshez használt olajat felforrósítom. Amikor az olaj sütésre kész, a halat alaposan a lisztbe forgatom, majd ropogósra sütöm. Papírtörlőre szedem, és a felesleges olaj felitatása után tálalom. :) A kisebb halcsontokkal együtt fogyasztható.


Hozzávalók: kárász vagy keszeg, só, liszt, őrölt csemege pirospaprika, bő olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2012. június 14., csütörtök

Túrós pite

Ritka vendég a háznál: ha a hagyományos pitéket rangsorolnám, a meggyes és az almás nálunk simán veri a túróst. Bár az is igaz, hogy ha túróról van szó, akkor a kapros-túrós lepény nálam azért ott van az élvonalban - viszont a lányok kevésbé szeretik. Ilyen az élet, nem tudok mindig mindenkinek kedvére tenni. ;)


A tésztához a lisztet elkeverem a cukorral, a sütőporral és egy kis sóval, majd belemorzsolom a zsiradékot. A tojássárgákkal és a tejföllel egynemű, puha tésztát gyúrok és két egyforma gombócot készítek belőle. A sütőt előmelegítem 180 °C-ra.
A túrót áttöröm (lehet egészen finomra is, szűrőn keresztül, én többnyire csak villával szoktam), belereszelem a citrom héját, belefacsarom a levét, hozzákeverem az összes hozzávalót. Ha hígabb a töltelék, egy kis zsemle- vagy kekszmorzsát keverek hozzá, de erre nem feltétlenül van szükség. (A tojásfehérjéket habbá is lehet verni és úgy a túróval összeforgatni, de én ezt a lépést most egyszerűen kihagytam.)
Az egyik tésztagombócot a tepsi méretére nyújtom és sütőpapíros tepsibe teszem. Erre kerül a töltelék, majd a másik kinyújtott tésztagombóc is. A tetejét villával megszurkálom, majd a sütőbe tolom és addig sütöm, míg halvány színt kap (kb. 40-50 perc).
Ferde szeletekre, vagy kockára vágva kínálom.


A pite egy cukorbetegeknek és diétázóknak ajánlott természetes édesítőszerrel, nyírfacukorral készült. Ennek az édesítőszernek, sok más termékkel szemben hatalmas előnye, hogy nincs mellékíze és többnyire egy az egyben helyettesíthető vele a kristálycukor. Eredmény: 1:0 a Xukor javára - a pite olyan ízű lett, mint répacukorral készítve, viszont azzal ellentétben -elvileg- kevesebbet ártott a vonalaimnak...és mindenki másénak, akik velem együtt sok-sok szelettel ettek belőle. ;)))
A nyírfacukrot a Lechner és Zentai Kft. jóvoltából tesztelhetem, bővebb információkhoz, felhasználási javaslatokhoz a Xukor termékek weboldalán juthattok.

Hozzávalók (nagy sütőtepsi, a mennyiség felezhető)...
...az omlós tésztához:
550 g liszt, 100 g Xukor (vagy kristálycukor), 200 g vaj (vagy zsír), 16 g sütőpor, csipet só, 2 tojás sárgája, 200 g tejföl;
...a töltelékhez: 1 kg túró, ízlés szerint 250-300 g Xukor (vagy kristálycukor), 100-150 g mazsola, 100 g tejföl, 1 citrom leve és héja, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 4 nagyobb vagy 5 normál tojás, szükség esetén kevés morzsa.
Tovább olvasom...

2012. május 15., kedd

Göngyölt hús

Ezeket a fotókat sem most lőttem - jó két hónapja várják, hogy felkerüljenek. Valójában lenne szezonális recept is, ami jöhetne, de a kora őszi idő adott egy pofont a "fotós vénámnak" :D, így abból gazdálkodom pillanatnyilag, ami van. Hát ez van. :)
Szóval göngyölt hús - alaprecept. Melegen körettel és hidegtálon ugyanolyan finom, így vendégeknek akár előre is elkészíthető. Ez itt két klasszikus darab: májas és gombás töltelékkel. Sok töltelékkel, mert úgy az igazi. :)


Elsőként a töltelékeket készítem el. 
A májas változatnál a zsemléket vízbe áztatom, megvárom, míg megdagadnak, majd kinyomkodom a víztől és összemorzsolom. Míg a zsemlék áznak, kevés olajon megpárolom az apróra vágott vöröshagymát. A zsemlékhez hozzáütöm a tojásokat, sózom és borsozom, hozzászórom a szárított majoránnát, majd beleteszem a párolt hagymát és a tisztított májat. (A máj előkészítésénél a fele mennyiséget pépesítem, a másik felét pedig darabokra vágom.) Az egész tölteléket összedolgozom egy villával, ha túl hígnak bizonyulna, akkor kevés zsemlemorzsát adok még hozzá. 
A gombás töltelékhez az apróra vágott hagymát megpárolom, majd ráteszem a tisztított és vékony szeletekre vágott gombát. Finoman lepirítom, sózom és borsozom, majd megszórom liszttel és felöntöm a tejszínnel. Elkeverem (szinte azonnal besűrűsödik) és egy csokor apróra vágott petrezselymet szórok rá.
A hússzeleteket enyhén klopfolom, finoman megsózom és a töltelékkel feltekerem. Zsírral vékonyan kikent tepsibe sorakoztatom a tekercseket, a tetejükre borsot őrölök és olvasztott zsírt csorgatok rájuk. A tepsit lefedem (fedő híján alufóliával), majd 180-190 °C-os sütőben megsütöm a húrokat. A végén a fóliát levéve kicsit megpirítom a tetejüket.


Hozzávalók...
...a májas tekercshez:
6-8 szelet hús (karaj, pulykamell...), 1 kisebb fej vöröshagyma, kevés olaj, fél kg csirkemáj, só, bors, 2 teáskanál szárított majoránna, 2 zsemle, 3 nagy tojás, szükség esetén 1-2 evőkanál zsemlemorzsa, kevés zsír;
...a gombás tekercshez: 4-6 szelet hús (karaj, pulykamell...), 1 kisebb fej vöröshagyma, kevés olaj, fél kg csiperke, só, bors, ~1 evőkanál liszt, ~1 dl tejszín, egy csomó petrezselyemzöld, kevés zsír.
Tovább olvasom...

2012. május 7., hétfő

Petrezselymes újburgonya

Még gyerekkorom egyik nagymamás nyaralásán, az akkor még otthon lakó nagynénémmel kitaláltuk, hogy petrezselymes krumplit fogunk főzni. Voltunk a feladatra vagy hárman, de persze senki nem tudta, hogyan készül. Összedugtuk hát kis fejünket...és a vége az lett, hogy sikerült elszenesíteni a petrezselymet...zsírban pirítás közben. :D Az ötlet ugyanis az volt, hogy így előkészítve fogjuk összeforgatni a petrezselymet a főtt krumplival. :D
Nah, hát a technika némileg finomodott a fenti eset óta, úgyhogy újabb "így készül" recept következik. Ígérem, nem lesz benne petrezselyem-pirítás. ;)


Talán vitathatatlan, hogy a petrezselymes krumpli apró szemű újburgonyából a legfinomabb. Ebből van szükség 4 személy esetén kb. 0,8-1 kg-ra. Vagy kevesebb személyre/vagy nagyobb mennyiség, ha nem köretként, hanem csak magában falatoznánk. ;)
A friss újburgonyát én egyszerűen langyos vízbe teszem, és a héját egy új/tiszta/erre a célra használt mosogatószivacs dörzsis felével szoktam ledörzsölni, így gyors is és nem (vagy nem nagyon) fogja össze a kezemet. Persze vannak tuti kézbarnulás elleni praktikák, amik közül a No.1 a gumikesztyű, a második az ecetes/citromleves vízbe áztatás, a harmadik pedig a tisztítás utáni kézfehérítés, kinek melyik szimpatikus, használja egészséggel. Én kis mennyiségnél, mint fentebb is írtam, nem szoktam praktikázni, most hétvégén dupla mennyiség után is elég volt egy egyszerű citromleves kézmosás, de az is lehet, hogy jóféle krumplit sikerül mindig kikapnom. ;D
Tisztítás után egy - teflon - serpenyőben vajat melegítek (olyan serpenyőre van szükség, aminek van fedele). Az olvadt vajra teszem a mérettől függően 2-4-6 (falatnyi) darabokra vágott krumplit, átforgatom és lefedem. Hagyom, hogy saját levében párolódjon meg. Amíg puhul a krumpli, megmosom, leszárítom és felaprítom a petrezselymet.


A már majdnem teljesen megpárolódott burgonyáról leveszem a fedőt és nagy lángon hagyom, hogy az esetleg megmaradt lé elpárolódjon és a krumpli kissé lepiruljon. Közben sózom, és időnként átforgatom a burgonyát. Fontos, hogy ehhez a művelethez nem érdemes fakanalat használni, mert úgy összetörik a krumpli, ehelyett a serpenyőt rázogatva kell elérni, hogy a darabkák ne leégjenek, hanem finoman megpiruljanak. A pirítás végén rászórom a petrezselymet, amit - szintén a serpenyő rázogatásával - összeforgatok a krumplival.
Kész, tálalható. :)


Hozzávalók 4 személyre: 80-100 dkg apró szemű újburgonya, 2-4 dkg vaj, 2 kisebb vagy 1 nagyobb csokor friss petrezselyem, só ízlés szerint (2-3 teáskanál).
Tovább olvasom...