2012. február 8., szerda

A tarhonya elkészítése

Amikor elkezdtem a blogot írni, azzal a jól hangzó tervvel álltam neki, hogy majd konyhai analfabétáknak is írok bejegyzéseket. Tudjátok, olyan szájbarágósan: ezt ide teszed, azt oda, ezzel ezt csinálod és amikor letelik az idő akkor meg azt. Aztán ez elmaradt. Elmaradt, mert már a tésztanyújtás megfogalmazásával erősen gondban voltam, elmaradt, mert rájöttem, hogy ami nekem beválik, másnak már nem is olyan biztos, elmaradt, mert egyszerűen hülyeségnek gondoltam, hiszen úgysem fog senki azután érdeklődni, hogy hogyan sütöm a piskótát.
A terv maradványai néhol persze fellelhetők, hiszen azért csak-csak feltettem néhány alapreceptet, készítettem egy rakat fázisképet, amik időnként bele is kerülnek a bejegyzésekbe, és ha máshol nem is, de bizonyos ételek részeként még azt is leírtam, hogy szerintem hogyan kell a rizst megpárolni.


Amikor olyat főzök, amiről tudom, hogy még nem szerepelt a blogon, általában igyekszem végigfotózni a munkafolyamatot. Aztán ezek a képek többnyire nem kerülnek be, mert rossz a minőségük vagy mert semmit nem mutatnak, illetve egyszerűen csak nincs helyük a bejegyzésben. Így aztán a múltkori zúzapörköltnél már nem is tudom, hanyadszorra fotóztam végig a tarhonya elkészítését. Szokás szerint "remek" darabok születtek, és szokás szerint nem is váltak a bejegyzés részévé. Most azonban mégis beblogolódnak és ennek csupán annyi a magyarázata, hogy úgy tűnik, van, akit mégis csak érdekel, hogy hogyan készítek ezt+azt - most éppen a tarhonyát. :)
Arról most nem folytatnék vitát, hogy kinek mi számít tarhonyának - részemről néhányszor próbálkoztam a készen kapható házi jellegűvel (a házi készítésűvel nem), de nem volt nehéz rájönnöm, hogy az igazi tarhonya nekem az a sörét, amit a menzán kaptunk anno. Az első csomag, amit vásároltam, minimál dizájnos volt. Zacsi: miből van, hol készült, súly, meddig jó. Kis fazék, benne a főzési idő. Ehhez hasonló most is van itthon, a fazékban "15-20 perc" áll. Van másik fajta is, némileg bonyolultabb csomagolással, ezen az alábbi olvasható: "Elkészítési javaslat: tegyük a tésztát forrásban lévő sós vízbe (100 g tésztához 1 liter víz). A vízhez adjunk 1 kanálnyi olajat, hogy a tészta összeragadását elkerüljük. Újraforrástól számítva 9-12 percig főzzük, majd szűrjük és ízlés szerint tálaljuk." 
Hmm. Az már kezdőként is világos volt, hogy a vízben főtt és leszűrt tarhonya sosem lesz az, amit én várok: a barna ezernyi árnyalatában játszó pirított-főtt tészta. Ezért aztán ezt a főzési módot inkább ki sem próbáltam.


Én mindig (legalább) egy egész csomaggal készítek. Nem aprózom el: nagyobb adag marhapörkölt mellé még kevés is ez a mennyiség. Kezdésként egy vastagabb aljú edényt forrósítok a tűzhelyen. A tarhonyát átborítom egy mércés edénybe, "megmérem" a térfogatát. A forró edénybe kevés (1-2 evőkanál) olajat csorgatok, erre borítom a tésztát és gyorsan összekeverem. Ha itt-ott száraz maradna a tészta, akkor pici olajat kell még hozzátenni - az olaj pontos mennyiségét nem tudom meghatározni: annyi az elég, ami az összes tésztaszemet vékonyan bevonja, de az edény alján ne álljon felesleges olaj.


A tésztát lassú-közepes tűzön pirítani kezdem, közben (a tészta térfogatának) kétszeres mennyiségű vizet mérek a vízforralóba és felforralom. Kevergetve tetszőleges színűre pirítom a tarhonyát, majd felöntöm a forró vízzel, kevés sót adok hozzá és megkeverem. Lassú tűzön, lefedve, addig főzöm, amíg az összes vizet magába szívja (nem kell kevergetni). Ezután néhány percig hagyom még fedő alatt párolódni, végül átkeverem és már nem fedem vissza - tálalásig néhányszor át szoktam mozgatni a szemeket.
Amire fontos odafigyelni, az a víz mennyisége: inkább kicsit kevesebb legyen a kétszeres mennyiségnél, mint több, ez utóbbi esetben ugyanis mászkos lesz a végeredmény (ekkor hajlamosak a szemek egy tömbbé összeragadni), viszont kevesebb vízzel is megpuhul a tészta. Ha több olajat használtok, akkor "pergősebb" lehet a tészta, de szerintem a tarhonya úgy jó, ha a szemek nagyon finoman tapadnak egymáshoz, így könnyebb villázni.


Hozzávalók:
tarhonya, víz, só, olaj.

33 megjegyzés :

szepyke írta...

Nah. Imádom a tarhonyát. Ha legközelebb megyek, ezt kérek, de sertéspörkölttel. Ok? Vagy ne menjek? Nah, nah, most vallj színt!:)

Streat írta...

Tudod pofátlan vagy ám! Francost érdekli a tarhonya fázisfolyamata...Viszont azt a félmondatban elkerült piskótát megnézném..)) Amúgy nekem is itt áll a tarhonya, de tele vagyok millió piros kajával. Hogy néznének már ki egymás után?)) De majd holnap..juszt is, és juszt sem soha így készítem!))) Na..most rúgj bokán..amúgy a curdnél a símára gondoltam, meyerke már lerágott csont nyugatabbra...jó nekem a savanya..sőt jobb!))

Bors and Pepper írta...

2 évet tarhonya nélkül éltem (nehéz 2 év volt), mire Chez Sandra felvilágosított, hogy náluk couscous-nak hivják a tarhonyát, nézzek körbe itt, hátha nálunk is. És igen!!!! Úgyhogy hamarosan fözök is, mert most nagyon megkívántam!

mozzarelli írta...

Èn is nagyon szeretem...csak úgy magában is elfogyasztom...:))

Bogyó írta...

Hasznos! :-)
Épp a múltkor keresgéltem, hogy is kell ezt csinálni..., mert nálunk elég ritka vendég és hát a rizzsel is szoktam ám kínlódni (ezért azt inkább már vízben főzöm).
Következő tarhonya-adagnál lehet, hogy én is lejegyzem már...
Szerintem igenis sokan keresnek ilyen egyszerű ételeket szájbarágós leírással..., többek közt én is, aki nem egy nagy konyhatündér. :-)))

Andicsek írta...

Bár én majd 30 éve (tejóIsten) főzőgetek, konyhai analfabétaként kezdtem. Szerintem mindig van olyan aki valamit nem tud, vagy most kezd főzni, vagy jó feleleveníteni a régi tudást, Becsülöm azokat a bloggereket akik gondolnak a "kicsikre" is! :) a tarhonya nálam is hasonlóan készül, van, hogy sörétet van hogy házijellegűt készítek. Annyiban más az enyém, hogy nálunk 2-3 nagyobb krumli is ugrik bele kockár vágva.

trollanyu írta...

Én is imádnám, de amit hoztam, már elfogyott. Neki kéne már állnom a házi tarhonya készítésének, de az meg nem lesz ilyen sörétes, ami a kedvencem:)

Vikvi írta...

Én sosem készítek tarhonyát. A gyerekeim meg is magyarázzák miért! Anya nem tudtad hogy az targonca!
Hát így én azt főzök helyette :)

Nelli írta...

Én is így készítem a tarhonyát és mindenféle másik tésztát is.Sokkal finomabb az íze így a tésztának.Sokan pedig csodálkoznak,nem is hallották még ezt a készítési módot.

Csibe írta...

Akkor már csatlakoznék én is!!! Imádom a tarhonyát, és ezt a tarhonyát...és jöhet a pörkölt is :))

Eszter írta...

Imádom a tarhonyát, én is szívesen mennék egy ilyen tarhonyás-pörköltes party-ra! ;-)))
Szerintem tök jó, hogy leírod a készítését. Anno a barátnőm javaslatára én is ezért tettem fel a blogírás elején még a főzelék receptjét-elkészítését is. :-)
Én van, amikor egy kevés hagymát is aprítok vagy egészben teszem hozzá (majd a végén kiveszem), nagyon finom úgy is.

Juci írta...

Hidd el sokan ilyen elemi dolgokon akadnak el, pedig olyan könnyűnek tűnik elkészíteni...

Eva írta...

Én imádom a tarhonyát de nálunk sajnos (vagy talán nem is annyira?) nem lehet kapni. Ebből kifolyólag ha megkívánom akkor be kell gyúrnom, utána lereszelni, szárítani, stb. De nekem mondhat akárki akármit, hogy milyen finom a házi tarhonya, nekem is a "sörétes" az igazi. Régen otthon úttörőgombócnak is hívtuk. :-))
Én néha van mikor pirítás után belefőzöm a pörköltbe, így keletkezik a tarhonyás hús. De ha lehetne itt kapni, akkor szórnám paprikáskrumpliba, lecsóba meg mittudomén. Úgyhogy lehet, hogy tényleg jobb is hogy nincsen. :-)))

egycsipet írta...

Szepy, jöhetsz, lesz tarhonya és pörkölt is...meg Fanta szelet narancsos kacsával. :P
(Khmm, ezek szerint a rizs+stroga duó annyira nem jött be, vallj színt! ;D)

Streat, lesz piskóta...remélem. :))

Bors&Pepper, akkor a sörét is bekerülhet a túró rudi mellé, a mi hiányzik a külföldön élő magyaroknak(?) listán. :))

Mozzarelli, én is :), és a lányaim is rendszeresen magában vagy csak szafttal kérik. :)

Bogyó köszönöm, akkor felbátorodom és rágok még szájba a továbbiakban mást is. ;))

Andicsek köszönöm szépen, örülök, hogy így látod! :)

Trollanyu :))))

Vikvi, régen mi is így hívtuk! :DDDD

Nelli, Csibe, köszi! :)

Eszter, köszönöm! A partyt észben tartom, nem vagy olyan messze, hogy lehetetlen lenne összehozni! ;)))

Juci, köszönöm a megerősítést! :)

Eva, a tarhonyás hús nálunk is ismerős, bár a mennyiségek miatt (pörkölt=ipari mennyiség :D) ritkán készül, de annál finomabb. Lecsóba még nem főztem, de rendszeresen tarhonyát készítek mellé, úgyhogy amint szezonja lesz, ki is próbálom majd belefőzve, köszi az ötletet! :)

Köszönöm szépen lányok mindenkinek! :)

szepyke írta...

De, de ízlett. Fanta szeletet tűzd oda, ahova gondolom... a kacsát meg utálom, köfi...:))) Még valami kedvesség a számomra? Nah, nah???:)))))))

egycsipet írta...

:DDDD Nem tudom, gondolom a vodka-narancs nem jöhet, mert nem iszol, de esetleg egy kis vérnarancslével megkínálhatlak? A Fanta szelet helyett pedig legyen akkor a desszert narancssörbet - ennek igazán nem mondhatsz nemet! :D

szepyke írta...

Vodka-narancs még valamikor lánykoromban, bár akkor még Piroska szörpből csinálták a narancslét a BlueBoxban... szóval, azt most köszi nem kérek. Jah, meg tényleg nem iszom, csak vizet,néha forralt bort, és nagyon néha pálinkát. Te, kapcsolódj le a narancsról, valami kókuszost csinálj, ok? köfi előre is...:))) És olvass... mert utána írnod kell.. alá. :P

egycsipet írta...

Kókuszost és szegfű...ööö...szegest? :P
Ahh, fáj az írós kezem és pici foltok úszkálnak a szemem előtt...de peeeeeersze igyekszem. :D

szepyke írta...

Igyekezzél is és közben összpontosíts Zsuzsira... :P

hankka írta...

Én is ezzel a módszerrel készítem, de azért tanulságos volt elolvasni a bejegyzést, pl. az olaj és a víz mennyiségét illetően! :) Nézz be hozzám légyszíves, szeretnélek megajándékozni egy díjjal! :)

egycsipet írta...

Hankka, köszönöm és köszönöm, rohanok! :))

Zizi írta...

Hát én így próbálom csinálni, mégsem sikerül soha. Nem akar megpuhulni a tészta, mire végre megpuhul, szétfő, szétmállik, nem maradnak ilyen szép pörgősek a szemek. Fogalmam sincs, hogy mit ronthatok el, de már feladtam, hogy végre megtanulok normális tarhonyát készíteni... :-(

egycsipet írta...

Zizi, mindent kimérsz hozzá? Ha igen, akkor talán az edény nem megfelelő, amiben készíted (vastag/dupla aljúban szoktam főzni, illetve érdemes teflonban is kipróbálni). Emellett gyártótól függ a tarhonya minősége, de ez ilyen szélsőségeket nem szokott okozni nálam, maximum kicsit keményebb vagy kicsit puhább lesz az optimálisnál.

Turák Kinga írta...

nálunk holnap tarhonyás husi lesz!!!

egycsipet írta...

Mmm, az nagyon finom, bármikor meg tudnám enni! :))

Zizi írta...

Hát, akkor kap még egy esélyt a tarhonya. Megpróbálom a teflonban, de ha így sem sikerül, többet nem próbálkozom... :-(

spinner írta...

tökéletes leírás, elsőre siker!

egycsipet írta...

Spinner, nagyon örülök! :)) Köszi!

bumbus írta...

most állok neki a főzésnek , kívncsi vagyok sikerül-e .

egycsipet írta...

Bumbus, remélem igen! :)

Narandin írta...

Uh de éhes lettem. :D Egyébként pont így készítem, csak pluszba még egy kicsi borsot is teszek bele.Lehet sok mindenkinek nem mondok újat, de van az az apró kagyló, na azt is szoktam így készíteni, de ott a térfogatmérés nem működik, ott érzéssel kell a folyadékot hozzá adni...ja és az is isteni, talán még a söréttől is jobb. :)

kacago írta...

Most találtam rá erre a bejegyzésre. Itt Izraelben fervli néven szerepel a tarhonya, szigorúan házi készítéssel. Robotgépbe teszünk 2 és 1/4 pohár átszitált lisztet, 3 tojást, sót és lassú fokozaton átforgatjuk, amíg össze az apró szemek össze nem állnak. /Ha nem megfelelő a méret, akkor vagy pici lisztet vagy vizet teszünk hozzá/. Sütőpapíros tepsire terítjük, és világos barnára pirítjuk. A főzés már a fentiekkel megegyezik dinsztelt hagymára tesszük a száraz fervlit, olajat, sót és SOK fehér borsot teszünk rá, átforgatjuk és kétszeres mennyiségű forróvízzel felöntjük /óvatosan, mert nagyon fröcsköl/. Fedő alatt puhára pároljuk és villával átforgatjuk a végén. Nagyon finom, én is nagyon szeretem magában is, salátával. :)

egycsipet írta...

Kacago, nagyon jól hangzik, ki fogom próbálni, köszönöm! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...