A következő címkéjű bejegyzések mutatása: köret. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: köret. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 1., vasárnap

Sült cékla fokhagymával

Mivel gyerkőceim nem igazán kedvelik a céklát, ez egy ritkán készülő köret nálunk, pedig sült húsokhoz igazán remek. Jamie Oliver balzsamecetes, majoránnás, fóliában sült cékla receptje alapján készítettem először, azóta más zöld fűszereket is kipróbáltam már attól függően, mi érhető el éppen - és eddig még egyszer sem csalódtam. :)


1-1,5 nagy fej fokhagymát gerezdjeire szedek és mindenféle hámozási procedúra nélkül egy széles pengéjű késsel megroppantom a gerezdeket. Az alaposan lesuvickolt céklát nagyobb, egyforma méretű darabokra vágom, egy tűzálló edénybe teszem, rászórom a fokhagymát és néhány szál rozmaring és oregánó lecsipegetett leveleit. Sózom, borsozom, olívaolajjal és balzsamecettel megcsorgatom és az egészet összeforgatom. Alufóliával (illetve ha van saját fedele az edénynek, akkor azzal) lefedem és 210 °C-os sütőbe tolom. Úgy 1 óra elteltével lehet ellenőrizni, hogy megpuhult-e a cékla, és szükség szerint tovább sütni. :)


Hozzávalók: 1 kg apróbb (vagy bébi-) cékla, 1 nagy vagy 2 kisebb fej fokhagyma, oregánó, rozmaring (eredetileg majoránnával készül), só, frissen őrölt bors, olívaolaj és balzsamecet (olajból kevesebb, ecetből több, kábé 2:3 arányban).
Tovább olvasom...

2014. február 4., kedd

Áfonyaszósz sült húsokhoz

...vagy magában... ;)
Nagyon finom, még a gyümölcsökért nem rajongó gyerkőcöm is repetázott belőle.


Az összes hozzávalót egy edénykébe mérem és tűzre teszem: alacsony lángon, időnként meg-megrázogatva felforralom, és addig hagyom rotyogni, amíg a szemek töppedni kezdenek.


Mivel ekkor a folyadék mennyisége változó lehet, csak annyi, kevés vízben oldott keményítővel sűrítem, amennyit muszáj használni (éppen csak megfogom a levét, hogy ne legyen híg). Elkeverem a keményítőt a forró mártásban és már le is kapcsolom a tűzhelyet.
Forrón, sült hússal mennyei. Hűtőszekrényben néhány napig eláll.


Hozzávalók: 350 g mirelit áfonya (ha lehet, nagyobb szemű), 100 g cukor, 1 citrom leve (50 g) - a héját is bele lehet reszelni, 2-3 darabka szárított narancshéj, 3 cm fahéjrúd, picurka só, 1-2 mokkáskanálnyi étkezési keményítő.
Tovább olvasom...

2013. március 16., szombat

Sajttekercs

A sajttekercs a húsvéti hidegtál egyik legmutatósabb eleme lehet, és nem is bonyolult elkészíteni, csak nem szabad elfelejteni időben összerakni. Állandó eleme a sajt :D, a belevalókat viszont ízlés szerint lehet variálni. Én most egy egyszerű sajtkrémes változatot hoztam: egy kis tejszínes tormával ízesítettem, továbbá jó minőségű, magas hústartalmú "sonkát" választottam a rétegezéshez, de akár a húsvéti füstölt sonkát is bele lehet csempészni, csak ekkor vigyázni kell a krém ízesítésével, hogy ne legyen majd túl sós a tekercs.


A sajttekercs alapja lágyított és ezután vékonyra nyújtott sajttömb - esetemben trappista. Egy edényben vizet forralok, és a lobogva forró vízbe eresztem a sajttömböt, amit előtte egy nejlonzacskóba zárok (nem muszáj bezacsizni, de nekem így egyszerűbb). Pár percig főzöm (amíg újra felforr a víz), majd lezárom a tűzhelyet és lefedve állni hagyom a vízben a sajtot. 30-40 perc alatt formázható, lágy sajttá alakul.
Amíg a sajt a vízben lubickol, elkészítem a tölteléket: a tejszínes krémsajtokat kikeverem a puha vajjal, az aprított újhagymával, sóval, frissen őrölt borssal ízesítem, hozzákeverem a tejszínes (vagy ecetes) tormát, végül beleforgatom az apróra vágott kemény tojásokat.
A lágy sajtot kiveszem a vízből, a zacskóból, majd alufólián vékonyra (3-5 mm) nyújtom (vigyázz, meleg!). A sajtot megkenem a krémmel, ráteszem a sonkaszeleteket, majd a tekercset a fólia segítségével bejgliszerűen feltekerem. Folpackba csomagolva hűtőbe teszem a tekercset 12-24 órára.
Tálalás előtt vékonyra szeletelem. Magában vagy a húsvéti sonkához, de pl. rántott húsok, fasírozottak kísérőjeként is nagyon finom.


Hozzávalók 1 tekercshez (sok lesz belőle, de kisebb mennyiségben nem célszerű készíteni): 500-700 g sajt (trappista), 200 g tejszínes sajtkrém (tömlős camping/medve, frischkäse...), 50 g puha vaj, 100-150 g -tejszínes- tormakrém (aki nem szereti, hagyja el és helyettesítse további 100 g tejszínes sajttal), 1-2 szál újhagyma, só, őrölt bors, 3 kemény tojás, 10-15 szelet sonka (mérettől függ, a kinyújtott sajt felületét kell nagyjából lefedni vele).
Tovább olvasom...

2013. január 3., csütörtök

Majonézes lencsesaláta

BÚÉK mindenkinek, üdv itt 2013-ban is! :)
A saláta még tavalyi - a szilveszteri malaccombot kísérte (többek között). Ízletes, egyszerű, sültekhez remek. Nem csak az év fordulójára. :)


A lencsét folyó vízben, szűrő alatt átöblítettem, majd egy közepes lábasba szórtam. Fokhagymát, babérlevelet tettem hozzá és bőven felöntöttem vízzel. Felforraltam, megsóztam és addig főztem, amíg a lencse éppen megpuhult (a vizet szükség szerint pótoltam közben). Lefedve, a vízben hagytam kihűlni és csak ezután szűrtem és öblítettem le.
A majonézt a tejföllel kikevertem, mustárral, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem. Belekarikáztam egy csokor újhagymát és a lecsepegtetett lencsével összeforgattam. Behűtve tálaltam - érdemes egy napot állni hagyni fogyasztás előtt, hogy összeérjenek az ízek.


Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 nagyobb gerezd fokhagyma, 3 babérlevél, 200 g tejföl, 250 g majonéz, kb. 1 evőkanál mustár (vagy ízlés szerint), 1 csokor újhagyma (4-5 szál), ízlés szerint só és őrölt bors.
Tovább olvasom...

2012. szeptember 25., kedd

Pikáns majonézes saláta

Ez az egyik kedvenc majonézes salátánk, a legtöbb hagyományőrző ünnepre ezt készítem. Rántott hús/hal, fasírozott, főtt sonka vagy pl. sült kolbász mellé is esszük, de önmagában is tartalmas étel és pirítóssal vagy friss pékáruval is tökéletes. Igazán jól apum tudja elkészíteni, az ő "receptje" a kiindulópont, bár ő egy-egy alkalomra ennek a mennyiségnek sokszorosát készíti, az enyém csak a mi kis 4 fős családunkra szól (így sem szokott egyszerre elfogyni :D).


A salátához először a burgonyát (héjában, sós vízben), tojást és virslit megfőzöm, majd hagyom kihűlni. A krumplit és tojást meghámozom, felszeletelem (hosszában 4 darabba, ezután 4-5 mm-es szeletekre), a virslit pedig ugyanilyen vékony karikákra vágom (ha vastagabb, akkor előtte hosszában félbe). A paprikát nagyon vékony karikákra, az uborkát pedig ehhez hasonló méretű darabokra aprítom.
A hagymát megtisztítom és minél apróbb kockákra vágom. A majonézt kikeverem a tejföllel, mustárral ízesítem (ha szükséges, sózni is lehet, én nagyon ritkán szoktam). Beleteszem a hagymát és összekeverem. Ebbe az alapba kerülnek először a savanyúságok, ezután a burgonyát forgatom bele, majd a virslit és végül a tojást.
Behűtve tálalom - fogyasztás előtt akár egy nappal is el lehet (sőt érdemes) készíteni, hogy minél jobban összeérjenek az ízek.


Hozzávalók: 5 szem közepes méretű burgonya (kb. 500 g), 7 db tojás, 2-3 pár virsli, 250 g majonéz, 300 g 20% tejföl, 2 evőkanál mustár, 1 közepes fej vöröshagyma, 3-4 db kovászos uborka (csemege uborka is megfelel), 3-4 db erős paprika (savanyúság; ízlés szerint több is mehet bele), só.
Tovább olvasom...

2012. május 7., hétfő

Petrezselymes újburgonya

Még gyerekkorom egyik nagymamás nyaralásán, az akkor még otthon lakó nagynénémmel kitaláltuk, hogy petrezselymes krumplit fogunk főzni. Voltunk a feladatra vagy hárman, de persze senki nem tudta, hogyan készül. Összedugtuk hát kis fejünket...és a vége az lett, hogy sikerült elszenesíteni a petrezselymet...zsírban pirítás közben. :D Az ötlet ugyanis az volt, hogy így előkészítve fogjuk összeforgatni a petrezselymet a főtt krumplival. :D
Nah, hát a technika némileg finomodott a fenti eset óta, úgyhogy újabb "így készül" recept következik. Ígérem, nem lesz benne petrezselyem-pirítás. ;)


Talán vitathatatlan, hogy a petrezselymes krumpli apró szemű újburgonyából a legfinomabb. Ebből van szükség 4 személy esetén kb. 0,8-1 kg-ra. Vagy kevesebb személyre/vagy nagyobb mennyiség, ha nem köretként, hanem csak magában falatoznánk. ;)
A friss újburgonyát én egyszerűen langyos vízbe teszem, és a héját egy új/tiszta/erre a célra használt mosogatószivacs dörzsis felével szoktam ledörzsölni, így gyors is és nem (vagy nem nagyon) fogja össze a kezemet. Persze vannak tuti kézbarnulás elleni praktikák, amik közül a No.1 a gumikesztyű, a második az ecetes/citromleves vízbe áztatás, a harmadik pedig a tisztítás utáni kézfehérítés, kinek melyik szimpatikus, használja egészséggel. Én kis mennyiségnél, mint fentebb is írtam, nem szoktam praktikázni, most hétvégén dupla mennyiség után is elég volt egy egyszerű citromleves kézmosás, de az is lehet, hogy jóféle krumplit sikerül mindig kikapnom. ;D
Tisztítás után egy - teflon - serpenyőben vajat melegítek (olyan serpenyőre van szükség, aminek van fedele). Az olvadt vajra teszem a mérettől függően 2-4-6 (falatnyi) darabokra vágott krumplit, átforgatom és lefedem. Hagyom, hogy saját levében párolódjon meg. Amíg puhul a krumpli, megmosom, leszárítom és felaprítom a petrezselymet.


A már majdnem teljesen megpárolódott burgonyáról leveszem a fedőt és nagy lángon hagyom, hogy az esetleg megmaradt lé elpárolódjon és a krumpli kissé lepiruljon. Közben sózom, és időnként átforgatom a burgonyát. Fontos, hogy ehhez a művelethez nem érdemes fakanalat használni, mert úgy összetörik a krumpli, ehelyett a serpenyőt rázogatva kell elérni, hogy a darabkák ne leégjenek, hanem finoman megpiruljanak. A pirítás végén rászórom a petrezselymet, amit - szintén a serpenyő rázogatásával - összeforgatok a krumplival.
Kész, tálalható. :)


Hozzávalók 4 személyre: 80-100 dkg apró szemű újburgonya, 2-4 dkg vaj, 2 kisebb vagy 1 nagyobb csokor friss petrezselyem, só ízlés szerint (2-3 teáskanál).
Tovább olvasom...

2012. február 8., szerda

A tarhonya elkészítése

Amikor elkezdtem a blogot írni, azzal a jól hangzó tervvel álltam neki, hogy majd konyhai analfabétáknak is írok bejegyzéseket. Tudjátok, olyan szájbarágósan: ezt ide teszed, azt oda, ezzel ezt csinálod és amikor letelik az idő akkor meg azt. Aztán ez elmaradt. Elmaradt, mert már a tésztanyújtás megfogalmazásával erősen gondban voltam, elmaradt, mert rájöttem, hogy ami nekem beválik, másnak már nem is olyan biztos, elmaradt, mert egyszerűen hülyeségnek gondoltam, hiszen úgysem fog senki azután érdeklődni, hogy hogyan sütöm a piskótát.
A terv maradványai néhol persze fellelhetők, hiszen azért csak-csak feltettem néhány alapreceptet, készítettem egy rakat fázisképet, amik időnként bele is kerülnek a bejegyzésekbe, és ha máshol nem is, de bizonyos ételek részeként még azt is leírtam, hogy szerintem hogyan kell a rizst megpárolni.


Amikor olyat főzök, amiről tudom, hogy még nem szerepelt a blogon, általában igyekszem végigfotózni a munkafolyamatot. Aztán ezek a képek többnyire nem kerülnek be, mert rossz a minőségük vagy mert semmit nem mutatnak, illetve egyszerűen csak nincs helyük a bejegyzésben. Így aztán a múltkori zúzapörköltnél már nem is tudom, hanyadszorra fotóztam végig a tarhonya elkészítését. Szokás szerint "remek" darabok születtek, és szokás szerint nem is váltak a bejegyzés részévé. Most azonban mégis beblogolódnak és ennek csupán annyi a magyarázata, hogy úgy tűnik, van, akit mégis csak érdekel, hogy hogyan készítek ezt+azt - most éppen a tarhonyát. :)
Arról most nem folytatnék vitát, hogy kinek mi számít tarhonyának - részemről néhányszor próbálkoztam a készen kapható házi jellegűvel (a házi készítésűvel nem), de nem volt nehéz rájönnöm, hogy az igazi tarhonya nekem az a sörét, amit a menzán kaptunk anno. Az első csomag, amit vásároltam, minimál dizájnos volt. Zacsi: miből van, hol készült, súly, meddig jó. Kis fazék, benne a főzési idő. Ehhez hasonló most is van itthon, a fazékban "15-20 perc" áll. Van másik fajta is, némileg bonyolultabb csomagolással, ezen az alábbi olvasható: "Elkészítési javaslat: tegyük a tésztát forrásban lévő sós vízbe (100 g tésztához 1 liter víz). A vízhez adjunk 1 kanálnyi olajat, hogy a tészta összeragadását elkerüljük. Újraforrástól számítva 9-12 percig főzzük, majd szűrjük és ízlés szerint tálaljuk." 
Hmm. Az már kezdőként is világos volt, hogy a vízben főtt és leszűrt tarhonya sosem lesz az, amit én várok: a barna ezernyi árnyalatában játszó pirított-főtt tészta. Ezért aztán ezt a főzési módot inkább ki sem próbáltam.


Én mindig (legalább) egy egész csomaggal készítek. Nem aprózom el: nagyobb adag marhapörkölt mellé még kevés is ez a mennyiség. Kezdésként egy vastagabb aljú edényt forrósítok a tűzhelyen. A tarhonyát átborítom egy mércés edénybe, "megmérem" a térfogatát. A forró edénybe kevés (1-2 evőkanál) olajat csorgatok, erre borítom a tésztát és gyorsan összekeverem. Ha itt-ott száraz maradna a tészta, akkor pici olajat kell még hozzátenni - az olaj pontos mennyiségét nem tudom meghatározni: annyi az elég, ami az összes tésztaszemet vékonyan bevonja, de az edény alján ne álljon felesleges olaj.


A tésztát lassú-közepes tűzön pirítani kezdem, közben (a tészta térfogatának) kétszeres mennyiségű vizet mérek a vízforralóba és felforralom. Kevergetve tetszőleges színűre pirítom a tarhonyát, majd felöntöm a forró vízzel, kevés sót adok hozzá és megkeverem. Lassú tűzön, lefedve, addig főzöm, amíg az összes vizet magába szívja (nem kell kevergetni). Ezután néhány percig hagyom még fedő alatt párolódni, végül átkeverem és már nem fedem vissza - tálalásig néhányszor át szoktam mozgatni a szemeket.
Amire fontos odafigyelni, az a víz mennyisége: inkább kicsit kevesebb legyen a kétszeres mennyiségnél, mint több, ez utóbbi esetben ugyanis mászkos lesz a végeredmény (ekkor hajlamosak a szemek egy tömbbé összeragadni), viszont kevesebb vízzel is megpuhul a tészta. Ha több olajat használtok, akkor "pergősebb" lehet a tészta, de szerintem a tarhonya úgy jó, ha a szemek nagyon finoman tapadnak egymáshoz, így könnyebb villázni.


Hozzávalók:
tarhonya, víz, só, olaj.
Tovább olvasom...

2012. január 16., hétfő

Sajtos puffancs

Egy újabb elfelejtett fotó...időnként nem árt ápolni a véreimben rólam kialakult negatív képet. Azaz azt, hogy képtelen vagyok rövid időn belül feltölteni egy-egy receptet. :P A nem is olyan távoli múltban (viszonyítás kérdése, ugye), még a férjem szülinapjára :D készítettem ezeket a sajtos puffancsokat, amik úgy egyébként mindenkinek nagyon ízlettek. Bár a krokettért nem igazán rajongok, ez egy ahhoz hasonló, mégis szerintem sokkal jobb ízű étel, így érdemes feljegyeznem a későbbiekre.
Ötlet Edith-től - nagyon szépen köszönöm! :)

A héjában, sós vízben, megfőzött burgonyákat még melegen megtisztítottam, és krumplinyomóval alaposan összetörtem. Hozzáadtam a vajat, a lereszelt sajtokat, és a tojásokat, majd sóztam és fűszereztem. Nedves kézzel golyókat formáztam, ezeket zsemlemorzsában megforgattam és bő, forró olajban kisütöttem.
Köretként is finom, de salátával (és akár más golyóbisokkal) együtt nekem főételként is tökéletes.

Hozzávalók 25-30 kisebb puffancshoz: 45-50 dkg burgonya, 15 dkg trappista és 3-5 dkg parmezán sajt reszelve (lehet kisebb vagy nagyobb lyukún is, ízlés dolga), 2 tojás, 6 dkg vaj, só, őrölt bors, leheletnyi szerecsendió, továbbá zsemlemorzsa és olaj.
Én nem tettem bele, de ha szükséges, a massza állagát kevés liszttel lehet javítani.
Tovább olvasom...

2012. január 5., csütörtök

Ecetes lencsesaláta

Még mindig csend van felém, nagyon lassan, tompán indul az év. Az idő semmilyen, na meg kissé kívülről szemlélődős érzésem van...mondom, hogy nem vagyok magamnál. :D Erőt véve magamon azért ma már hoztam egy rövid receptet, még szilveszterről. A férjem ösztönzésére (ez a finom fogalmazás volt) készítettem és nem bántam meg, úgyhogy mehet a recept az utókornak...


A lencsét válogattam, átöblítettem, majd egy kis fokhagyma, babérlevél és némi só társaságában, bő vízben megfőztem. Amíg a lencse főtt, elkészítettem a dresszinget és a lilahagymát vékonyra szeleteltem (pici kockákra is aprítható, ha úgy jobban tetszik). A lencsét hideg vízzel leöblítettem, majd összeforgattam az ecetes lével és a hagymával. Hűtőben hagytam összeérni az ízeket (3-4 óra elég lehet, de egy nap után csak még jobb).
Magában, de a szilveszteri sült mellett is nagyon finom volt.


Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 kisebb babérlevél, 1-2 gerezd fokhagyma lereszelve, 1 nagy fej lilahagyma, só, víz, továbbá a dresszinghez 3 evőkanál cukor és méz vegyesen (vagy csak ez vagy csak az), 6-7 evőkanál ecet (gyengébb provanszi fűszeres és almaecetet használtam, de sima 10%-os ecettel is készíthető, abból kevesebb szükséges), 2 evőkanál olaj (olíva, szőlőmag...), só, őrölt bors, 1-1,5 dl víz.
Tovább olvasom...

2011. január 3., hétfő

Pezsgős káposzta

Először is: BÚÉK! Remélem, mindenkinek jól teltek az ünnepek, az év vége.
Nálunk gyorsan elmúltak a napok, sőt az egész december. Mivel nagylányom is itthon volt egész hónapban, keveset blogoltam, mások konyhájában is csak elvétve jártam, de mostantól majd igyekszem ismét kicsit többet itt lenni.

szilveszteri vacsora

Nekünk egyszerű szilveszterünk volt: pizsamaparti négyesben. Malacot ettünk, amivel malacom :) volt, mert nem nekem kellett bepácolni, összedobtam egy gyors desszertet, köreteket készítettem, felügyeltem a sültet és más dolgom nem is volt. Családozhattam, pihenhettem. Szuper volt! :) Általában szaftos csülköt sütök szilveszterkor, amihez jó párosítás a hagymás tört burgonya, de most porketta sült, ehhez inkább krumplipürét készítettem. A párolt lilakáposzta azonban most sem maradt el, évkezdő bejegyzésnek ezt a receptet hoztam most.


A párolt káposztát lila és fehér káposztából is készítem, szilveszterre inkább az előbbiből. A káposztát megtisztítom, négybe vágom, illetve ha nagyobb fejet kapok, akkor inkább nyolcba, majd vékonyan felszeletelem. Enyhén sózom. A hagymát is megtisztítom, szintén vékony csíkokra vágom.
Olajat hevítek egy serpenyőben és párolni kezdem a hagymát. Amikor már majdnem kész, megszórom kevés cukorral, és együtt hevítem tovább, amíg a cukor enyhén karamellizálódni kezd. Ráteszem a káposztát, pezsgőt öntök alá (ha "sima" párolt káposzta készül, akkor vizet), megszórom kevés őrölt köménnyel, majd lefedve elkezdem párolni. Időnként megkeverem és addig tartom fedő alatt, amíg a káposzta majdnem teljesen megpuhul. Ekkor ecetet és ízlés szerint még cukrot teszek bele, valamint még egy kevés pezsgőt adok hozzá. Addig párolom, már fedő nélkül, amíg a folyadék (nagy része) elpárolog alóla. Melegen tálalom.


Hozzávalók: 1 fej káposzta (kb. 1,5 kg-os), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 2-3 evőkanál olaj, 2-3 evőkanál cukor (+ ízlés szerint), összesen kb. 2 dl pezsgő, ecet (10 %-os, de én szoktam pl. alma- vagy borecettel is ízesíteni), só, kevés őrölt kömény, esetleg kevés őrölt bors.
Tovább olvasom...

2010. október 9., szombat

Dödölle

A minap a szarvaspörköltnél írtam róla, hogy elkészült a konyhámban az első dödölle, illetve ahogy felénk nevezik: gánca. Mit mondjak, munkás egy darab. :) Nekem szükséges az elkészítéséhez egy itthon lévő, éppen "unatkozó" férj, akinek ki lehet adni feladatként a krumpli kevergetését, így, bár korábban az egyszerű konyha népszerű fogása volt, nálunk azt hiszem megmarad ünnepinek...


A dödölle egyébként egy gyors, egyszerű étel...csak legyen hozzá duzzadó karizom és kitartás. A burgonyát meghámoztam, feldaraboltam és annyi vizet adtam hozzá, amennyi egy ujjnyira ellepte. Megsóztam, puhára főztem.
Amíg a krumpli főtt, a hagymát meghámoztam, közepes kockákra aprítottam, majd bő zsíron megpirítottam.
A megpuhult burgonyát még a tűzön, a főzővízben összetörtem - így egy híg, vizes krumplipürét kaptam, amihez elkezdtem a lisztet adagolni. (A pürét érdemes megkóstolni és szükség szerint még sózni.) Továbbra is a tűzhelyen, gyenge láng felett kevergettem, amíg bírtam, majd átadtam a férjemnek a lehetőséget. :)) Annyi lisztet adtunk hozzá apránként, amennyit a püré felvett, ügyelve arra, hogy a massza a főzés-összedolgozás végén elváljon az edény falától.


A tűzhelyet elzárva - olvasztott zsírba mártott kanállal - a krumplis tésztából galuskákat formáztam, amiket egy serpenyőben, a hagymás zsíron megpirítottam. Ehhez a hagyma zömét én kihalásztam a zsírból, mert nem szerettem volna, ha pirítás közben odaég, és a végén forgattam-melegítettem össze a már megpirult dödöllékkel (hagyományosan készítve a hagymával együtt pirítják).
Köretként vadpörkölt mellé zseniális, de önállóan is megállja a helyét. :)


Belekerült: 5 nagyobb burgonya (kb. 85 dkg volt a tisztított súly), kb. 30-35 dkg liszt, só, víz, valamint 6-7 kisebb-közepes hagyma, zsír.
Tovább olvasom...

2010. július 22., csütörtök

Matutka

...avagy ahogy talán többen ismerik: tócsni.
Ideális "gyorskaja" - ebben a 36 fokos (árnyékban mért) hőségben úgysem igazán kívánja az ember lánya sem a túlzott konyhai tevékenykedést, sem a túlságosan telítő ételeket. Remek étel, melegen-hidegen is kiváló, így amikor csak ellibegünk a konyhában a tócsnikkal telepakolt tányér mellett, bármikor magunkhoz ragadhatunk egy darabot belőle.


Gyorsan elkészül. A burgonyát meghámozom és belereszelem (sajtreszelőn, szálasra) egy tálba, amibe előzőleg némi vizet öntöttem. Munka közben időnként pótolom a vizet, éppen, hogy ellepje a burgonyareszeléket, így az nem barnul/feketedik be.
Amikor a krumplival elkészülök, már teszem is fel forrósítani a serpenyőt a tűzhelyre. A krumpliból nagyjából kinyomkodom a vizet, nem kell, hogy tökéletesen száraz legyen (ha esetleg mégis úgy sikerülne, akkor majd lehet egy kevés vizet a masszához adni). Beleütöm a tojást, megsózom, borsozom, hozzáreszelem a fokhagymát, egy kis mustárral ízesítem, majd liszttel összedolgozom - annyi lisztet használok, hogy éppen összeálljon. A forró serpenyőbe kevés olajat csorgatok és evőkanállal egy-egy kanálnyi burgonyás masszát simítok bele. Amikor az egyik oldal pirosra sült, megfordítom a lepénykéket és a másik oldalukat is megpirítom.


Hidegben ideális pl. egy jó bableves után, esetleg köretként, melegben magában, (fokhagymás) tejfölbe mártogatva, tejföllel megkenve és sajttal megszórva - és egyébként bárhogy. :))


Hozzávalók kb. 14-16 tócsnihoz: 5 normál burgonya (kb. 1 kg), só, bors, ízlés szerint fokhagyma (én 2-3 gerezdet használtam), 1-2 teáskanálnyi mustár (elhagyható), 1 tojás, 4-5 evőkanálnyi liszt, szükség esetén víz, olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2010. január 6., szerda

Hagymás tört burgonya

Egyszerű és mégis remek köret. Elsősorban sültekhez szoktam kínálni, most a szilveszteri karaj mellé került újra elő. Pontos arányok nincsenek, ízlés szerint kerülhet a hagyma a krumplihoz, én most 5 nagyobb burgonyát és 2 nagy fej vöröshagymát használtam hozzá.



A krumplit meghámoztam, kockákra vágtam és sós vízben puhára főztem. Közben a hagymát is megtisztítottam, közepes kockákra aprítottam, majd zsíron megdinszteltem és kissé meg is pirítottam. A megfőtt krumplit leszűrtem, krumplinyomóval alaposan összetörtem és a hagyma javát a dinszteléshez használt zsírral együtt hozzákevertem. A maradék hagymát a tetejére tettem.
A zsírtól krémes, puha köretem lesz, nem szoktam sok zsírt adni hozzá, de nem is sajnálom kimondottan belőle, mert akkor száraz lesz a köret.

Hozzávalók: burgonya, vöröshagyma, zsír és só.
Tovább olvasom...