A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilveszter/újév. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilveszter/újév. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 3., csütörtök

Majonézes lencsesaláta

BÚÉK mindenkinek, üdv itt 2013-ban is! :)
A saláta még tavalyi - a szilveszteri malaccombot kísérte (többek között). Ízletes, egyszerű, sültekhez remek. Nem csak az év fordulójára. :)


A lencsét folyó vízben, szűrő alatt átöblítettem, majd egy közepes lábasba szórtam. Fokhagymát, babérlevelet tettem hozzá és bőven felöntöttem vízzel. Felforraltam, megsóztam és addig főztem, amíg a lencse éppen megpuhult (a vizet szükség szerint pótoltam közben). Lefedve, a vízben hagytam kihűlni és csak ezután szűrtem és öblítettem le.
A majonézt a tejföllel kikevertem, mustárral, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem. Belekarikáztam egy csokor újhagymát és a lecsepegtetett lencsével összeforgattam. Behűtve tálaltam - érdemes egy napot állni hagyni fogyasztás előtt, hogy összeérjenek az ízek.


Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 nagyobb gerezd fokhagyma, 3 babérlevél, 200 g tejföl, 250 g majonéz, kb. 1 evőkanál mustár (vagy ízlés szerint), 1 csokor újhagyma (4-5 szál), ízlés szerint só és őrölt bors.
Tovább olvasom...

2012. december 30., vasárnap

Mákos-szezámos kréker szilveszterre

Gazdagságot és bőséget hozó ;) kréker szilveszterre (is): mákos, szezámos, ínycsiklandó. Vendégeknek (is) készítve legalább négyszeres adaggal érdemes indítani. :)


A lisztet, sót, vajat, mákot és szezámmagot késes robotba mérem, 1-2 fordulattal morzsásra darálom. Hozzácsorgatom a tejszínt és addig hagyom a gépet dolgozni, amíg a tészta éppen összeáll. Ekkor folpackba csomagolom és hagyom 10-15 percig pihenni a tésztát. Ezalatt előmelegítem a sütőt 210 °C-ra.


A tésztát finoman lisztezett deszkán 1-2 mm vékonyra nyújtom (érdemes két gombócra szedni és úgy dolgozni vele). A tetejét vizes kézzel átsimítom, szezámmagot szórok és kevés sót őrölök rá, majd a nyújtófát még egyszer végiggörgetem rajta, hogy a szezám beletapadjon a tésztába. Krékerformákkal kiszúrom (derelyevágóval lényegesen gyorsabb mulatság), ezután sütőpapíros tepsire helyezem a kiszúrt tésztadarabokat és a forró sütőben - a tészta vastagságától függően - 7-9 perc alatt megsütöm.


Hozzávalók kb. 2 tepsi krékerhez (2-4 főre):
150 g finomliszt, 1 teáskanál (7 g) só, 75 g vaj, 2 teáskanál (10 g) szezámmag, 3 teáskanál (15 g) egész mák, 65 g tejszín (30%), a nyújtáshoz kevés liszt, a tetejére szezámmag és só (elhagyható).
Krékerek a blogon: parmezános, tökmagos.
Tovább olvasom...

2012. december 29., szombat

Szilveszteri szerencsesajtos

Gyors sós apróság szilveszterre. A tésztája előre begyúrható, hogy aztán szilveszter délután frissen kisütve, leleményes lurkók/vendégek esetében még a tepsiből eltűnjenek a szerencsés sütik. ;)


A tésztához a liszteket egy tálba mérem, szódabikarbónát, sót, kockázott vajat, túrót és reszelt sajtot adok hozzá. Most tettem bele fűszereket (szárított kakukkfüvet és aprított -mirelit- rozmaringleveleket) is, de ez elhagyható. A tésztát elkezdem összemorzsolni, hozzácsorgatom a felvert tojást és gyors mozdulatokkal tésztát gyúrok belőle. Egy zacsiban, vagy folpackba csomagolva hűtőben pihentetem - legalább egy órát, de ha másnapig pihen, csak még jobb.
A pihentetett tésztát finoman lisztezett deszkán átgyúrom, majd kb. 3 mm vékonyra nyújtom és kiszaggatom. Sütőpapíros tepsiben, előmelegített sütőben, 180-190 °C-on pirulósra sütöm. Kívül ropogós, belül puha - igazán fincsi! :)


Hozzávalók:
200 g liszt (finom- és rétesliszt felesben), 250 g túró, 125 g vaj, 70-80 g reszelt sajt (most parmezán, de finom ementálival, trappistával, vagy akár füstölt sajttal is), 1 egész tojás+1 sárgája (villával kissé felverve), 1/3 mokkáskanál szódabikarbóna, 5-10 g só (sajttól és ízléstől függően), ízlés szerint fűszerek (fincsi a kakukkfű, a rozmaring vagy a bazsalikom...), kevés liszt a nyújtáshoz. 
Úgy 4 tepsi lesz ebből a mennyiségből.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 26., vasárnap

Sörrel sült sertés

Sertéssült. Ritkán, de akkor annál nagyobb élvezettel fogyasztjuk. Bőrrel együtt, mert úgy az igazi. :) Egyszerű és könnyű elkészíteni, jól elvan különösebb pátyolgatás nélkül is a sütőben, így ideális vendégváráshoz, és nem sokan tudnak ellenállni neki, amikor az asztalra teszem.


Nagyobb darab sertéshúsból készítem. Bőrös húst szoktam vásárolni hozzá, karajt, lapockát vagy egy méretes szelet sertéscombot, mindegyik finom. Az előkészítése mindig ugyanaz: a húst leöblítem, leitatom róla a vizet és fűszerekkel elkevert, durva tengeri sóval bedörzsölöm. Ezután igyekszem légmentesen bezacskózni és a hűtőben pihentetem legalább 12, de ha van idő, akár 18-24 órát is.


A hűtőből kivéve hagyom 2-3 órán át akklimatizálódni, közben beáztatom a cseréptálat. A húst újra leöblítem és szárazra törlöm, bőrét több helyen bevágom. Kizsírozom vékonyan a tálat, a húst durva sóval meghintem és a tálba helyezem. Friss fűszernövényeket rakosgatok mellé, és lefedve, hideg sütőbe tolom. 140-150 °C-on sütöm a húst, amíg a bőre színesedni kezd, ekkor a köré gyűlt levet leöntöm róla, sörrel meglocsolom, újra lefedem és visszateszem a sütőbe. Ezután időnként ránézek, meglocsolom a sörös lével, vagy ha az elpárolgott, akkor újabb adag sörrel. Amikor már szépen pirulni kezd a bőr, a fedőt leveszem, a sütőt 200 °C-ra kapcsolom és addig sütöm, míg ropogós-pirosra sül a bőre.
A tálból kivéve hagyom 15 percig pihenni a húst, ezután tálalom.


Hozzávalók: (bőrös) sertéshús, durva tengeri só, szárított (kakukkfű, rozmaring, majoránna, bazsalikom) és friss fűszerek (fokhagyma, zsálya, rozmaring, majoránna, kakukkfű, bazsalikom vagy ami éppen frissen akad), kevés sertészsír, 2-3 dl sör.
Tovább olvasom...

2012. július 14., szombat

Tökjó

Ez a tökmagos-sajtos kréker bármilyen alkalomra szuper választás: egy bulira, egy baráti beszélgetéshez vagy egy meccshez, kiváltképp, ha 1-2 pohárka sör vagy bor is lecsúszik. :)) Egyszerű elkészíteni és a pihentetési időt leszámítva gyorsan összedobható.


A tejet kissé megmelegítettem, elkevertem benne a mézet és belemorzsoltam az élesztőt. Néhány percre félretettem, amíg felhabosodott.
A tökmagot késes robotgépben durvára aprítottam, majd egy tálkában félreraktam. A gépbe mértem a tökmaglisztet, a finomlisztet, a sót és a hideg vajat, majd bekapcsoltam 10-20 másodpercre, amíg a vaj elkeveredett a lisztekben és morzsás lett. Ekkor adtam hozzá a tojások sárgáját és a felfuttatott élesztős tejet, majd újabb néhány másodperc alatt összeállítottam a tésztát. A gépből kivéve kézzel finoman beledolgoztam a reszelt sajtot és - egy fedett tálban - 2 órán keresztül hagytam pihenni.


Pihentetés után a sütőt előmelegítettem 190-200 °C-ra. A tésztát finoman lisztezett deszkán (egyszerűbb már egyből a sütőpapíron) vékonyra nyújtottam (kb. 2 mm), sót őröltem rá (elhagyható, ha valaki kevésbé sós finomságra vágyik), és megszórtam a tetejét a korábban félretett, aprított tökmaggal. Finoman végigtoltam a nyújtófát a tésztán, hogy a magok rátapadjanak.
Kb. 3x3 cm-es négyzetekre vágtam, ezeket pedig sütőpapírral bélelt tepsi(k)be sorakoztattam. Előmelegített sütőben megsütöttem - kb. 10 perc alatt elkészül. Tetszés szerint lehet puhábbra vagy szárazabbra sütni, de figyelni kell, mert hajlamos megégni. Kihűtés után pedig már lehet is csipegetni - vagy akár már közben is. :)


Hozzávalók (2 tepsi): 1 dl tej, 1 teáskanál méz, 12 g élesztő, 10 dkg Nature Cookta tökmagliszt, 20 dkg finomliszt, 1 csapott evőkanál só, 6-7 dkg vaj, 3 tojás sárgája, 1-2 maroknyi reszelt sajt (6 dkg parmezánt reszeltem hozzá), továbbá kevés liszt a nyújtáshoz, só és 5 dkg tökmag a tetejére.
Krékerek a blogon: mákos-szezámos, parmezános.
Tovább olvasom...

2012. január 19., csütörtök

Káposztás pogácsa

Újabb nem szoktam recept, azaz káposztás pogácsát sem szoktam sütni. Eddig. Erősen átértékelődőben a dolog. 
Történt, hogy kapusznyikát sütöttem, de a férjem kedvéért a bedagasztott tészta egy részéből kakaós csigát kellett készítenem. A megpárolt káposzta így sok lett, a maradékot kidobni nem volt szívem, hát félretettem. Két nap után jutott eszembe elővenni a hűtőből és mivel a legelső gondolatom a pogácsa volt, hát ez lett belőle. Amíg a káposzta a konyhapulton szobahőmérsékletűre melegedett, a tészta is szépen megkelt hozzá.


A tészta hozzávalóit, a vaj kivételével, a kenyérsütőgépbe helyeztem, tészta programon dagasztani kezdtem. Amikor már szépen összeállt a tészta, kanalanként hozzáadtam az olvasztott vajat, majd hagytam, hogy a gép alaposan kidolgozza. A dagasztás végén egy evőkanálnyi liszttel megszórtam a tetejét és hagytam a gépben duplájára kelni (kb. 2 óra).
A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, egyszerűen kézzel kilapogattam (a nyújtófa használata nem hátrány), megkentem a káposzta felével és harmadolva hajtogattam (balról-jobbról-fentől-lentről). Letakarva nagyjából 20 percig pihentettem, majd kinyújtottam, rákentem a káposzta maradékát és újra hajtogattam. Ismét 20 percig pihentettem (szintén letakarva). Ezután a tésztát ujjnyira nyújtottam, 5 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam és sütőpapíros tepsibe rakosgattam (két tepsibe fért el). Letakartam és egy órán keresztül kelni hagytam.


A kelesztés végén a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra. A pogácsák tetejét felvert tojással megkentem és a forró sütőben addig sütöttem, míg szép színük lett. Rácson hagytam kihűlni.
Ami maradt, zacskóba került - az utolsó 4 darabka még két nap elteltével is nagyon finom, puha volt. Egészen biztos, hogy lesz ismétlés. :)


Hozzávalók: 50 dkg liszt (rétes- és finom liszt kb. felesben) + egy kevés a szóráshoz és nyújtáshoz, 15 dkg tejföl, 2 XL tojás sárgája (vagy 3 normál/4 kisebb), 15 g só, 2 teáskanál cukor, 1,3-1,5 dl tej, 2,2 dkg friss élesztő, 10 dkg olvasztott vaj, 30-35 dkg párolt káposzta (libazsíron párolva, sózva, tetszés szerint borsozva), továbbá egy kisebb tojás a kenéshez.
Ez a 400. bejegyzés, köszönöm, hogy ennyi ideje velem tartotok! :)
Tovább olvasom...

2012. január 7., szombat

Szilveszteri bőrös sertéssült

Az utolsó recept az év végi ünnepeket illetően. Ez az az étel, ami soha nem szokott felkerülni a blogra, mert mindig irtó rossz képeket lövök hozzá - ezt a szokásomat úgy tűnik, már megtartom. :P Most egy combocska volt az áldozat, amihez köretként hagymás tört krumplit, pezsgős (fehér) káposztát és lencsesalátát készítettem. A desszert képviselőfánk volt és ezzel ki is merült a "nagy" szilveszteri menü, bár máskor sem szoktam ennél jobban túlbonyolítani. :)

 
2012.12.31 - egész malaccomb (3 kg) fedeles jénaiban ~140 °C-on sült, 190 °C-on pirult (5,5-6 óra alatt lett kész)

A comb szép, majdnem 2 kilós darabka volt. A szilvesztert megelőző délután lemostam, papírtörlővel leitattam róla a vizet és a húsos felét bedörzsöltem, szárított fűszerekkel elkevert, durva tengeri sóval. Ezután szorosan zacskóba csomagoltam és betettem egy éjszakára a hűtőbe.
Másnap délelőtt kivettem a hűtőből és hagytam, hogy felvegye a kinti klímát. Ezután kicsomagoltam, leöblítettem, újra szárazra törölgettem és most már csak - továbbra is durva szemű - sóval megszórtam (még mindig csak a húsos felét).


Az előzetesen beáztatott cseréptálat vékonyan kikentem zsírral, rátettem bőrével felfelé a húst, majd a bőrt bevágtam. Mivel ezen a télen még nem volt alkalmuk a fűszernövényeimnek megfagyni, így most a kertből tudtam friss zöldeket szedni hozzá, ezeket pakoltam a hús alá, mellé, köré..., majd a hús tetejére egy kevés zsírt téve, a tálat lefedve betoltam a hideg sütőbe. 150 °C-ra kapcsolva sütöttem először addig, amíg a bőr a széleken elkezdett színt kapni. Ekkor az időközben a sült köré költöző levet leöntöttem róla, a tetejét meglocsoltam egy kevés sörrel, és - továbbra is fedő alatt - visszaköltöztettem a sütőbe. Ezt követően, időnként locsolgatva, ellenőrizve, addig sütöttem, míg a hús (maghőmérő) és a bőr alatti zsír is átsült, és a bőr már szépen pirulni kezdett. Amikor ez megtörtént, a sütőt felkapcsoltam 200 °C-ra és a tál fedelét levéve ropogósra sütöttem a combot. Összesen kb. 6 óra alatt készült el.


A tálból kivéve pár percig pihenni szokott a hús, ha éppen nem készül éhen halni a család, majd a bőr bevágása mentén szeletelem. Nagyon finom, puha, omlós hús a végeredmény, még másnap is ropogós bőrrel.


Hozzávalók: bőrös sertéshús (comb vagy karaj, lehet malachús is), durva tengeri só, szárított (kakukkfű, rozmaring, oregánó, bazsalikom, majoránna...) és friss fűszerek (zsálya, majoránna és kakukkfű...), kevés sertészsír és sör.
Tovább olvasom...

2012. január 5., csütörtök

Ecetes lencsesaláta

Még mindig csend van felém, nagyon lassan, tompán indul az év. Az idő semmilyen, na meg kissé kívülről szemlélődős érzésem van...mondom, hogy nem vagyok magamnál. :D Erőt véve magamon azért ma már hoztam egy rövid receptet, még szilveszterről. A férjem ösztönzésére (ez a finom fogalmazás volt) készítettem és nem bántam meg, úgyhogy mehet a recept az utókornak...


A lencsét válogattam, átöblítettem, majd egy kis fokhagyma, babérlevél és némi só társaságában, bő vízben megfőztem. Amíg a lencse főtt, elkészítettem a dresszinget és a lilahagymát vékonyra szeleteltem (pici kockákra is aprítható, ha úgy jobban tetszik). A lencsét hideg vízzel leöblítettem, majd összeforgattam az ecetes lével és a hagymával. Hűtőben hagytam összeérni az ízeket (3-4 óra elég lehet, de egy nap után csak még jobb).
Magában, de a szilveszteri sült mellett is nagyon finom volt.


Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 kisebb babérlevél, 1-2 gerezd fokhagyma lereszelve, 1 nagy fej lilahagyma, só, víz, továbbá a dresszinghez 3 evőkanál cukor és méz vegyesen (vagy csak ez vagy csak az), 6-7 evőkanál ecet (gyengébb provanszi fűszeres és almaecetet használtam, de sima 10%-os ecettel is készíthető, abból kevesebb szükséges), 2 evőkanál olaj (olíva, szőlőmag...), só, őrölt bors, 1-1,5 dl víz.
Tovább olvasom...

2011. december 28., szerda

Szilveszteri-újévi ételek

Kevés disznóságot szoktunk fogyasztani, de az óév utolsó és az újév első napján a hagyományokat (és babonákat) követve mindig sertés kerül az asztalra. Idén a szilveszteri vacsorához bőrös combot fogok sütni, a szokásos körítéssel, hagymás tört krumplival és párolt káposztával. Mivel a karácsonyi süteménytömeg után ilyenkor már nem igazán kívánjuk az édességeket, valószínűleg csak valami egyszerűen elkészíthető, könnyű desszertet fogok készíteni, illetve előkerül valamilyen pogácsa vagy egyéb sós rágcsa receptje.

Elsején már hagyomány a lencseleves - ettől gyerekkorom óta nem tudok szabadulni :P, de mostanra már megkedveltem. Újévkor a búékolás mellett nálunk egyéb alkalom is akad, így a leves mellé vendégváróval is készülni szoktam: itt jön a képbe kedvencünk a csülök, cipóba rejtve. A desszertfelelős a férjem lesz, ha jól sejtem, házi hagyományt készül teremteni ezzel, én pedig csak annyit tehetek, hogy szurkolok neki. :)))

A továbbiakban a blogon már szereplő és az alkalomhoz kapcsolható ételeket ajánlom figyelmetekbe:


Tovább olvasom...

2011. július 7., csütörtök

Sült füstölt csülök

Ezek a fotók már 2 hónapja (a lányok névnapi partija óta) bántják a szememet, de most leszámolok velük: felkerülnek ide és végre eltűnnek a gépről. Na nem mintha olyan jól sikerült képek lennének, de az étel maga az. Egy fórumtársamtól kaptam néhány éve a receptet, ő így készíti a csülök péknét - na persze ez a recept nem nevezhető eredetinek, viszont nagyon finom. Emellett igazi joker: vendégeknek ritkán tudok olyan ételt összehozni, ami egyszerűen elkészül és ráadásul mindenkinek ízlik, de eeez...ezt még az is megeszi, aki nem szereti a csülköt. :)


A jóféle füstölt csülköt egyszerűen megfőzöm: megmosom, szőrtelenítem, ha kell :)), majd annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzöm (a füstölt levet nem öntöm ki, hanem a fagyasztóba teszem, később remek lesz leveshez, főzelékhez). Miután megfőtt, kiveszem a vízből, lecsepegtetem és nagyobb darabokra vágom (közben az utamba kerülő csontokat is eltávolítom). Ezután egy zsírral finoman megkent tepsibe ültetem a darabokat bőrükkel felfelé, sört locsolok a húsokra és forró sütőbe tolom pirulni őket.


Amíg a csülköt főzöm, addig megtisztítom a burgonyát, hagymát, majd mindezt feldarabolom, amikor pedig a sütőbe kerül a hús, megsütöm a többi hozzávalót. A kisebb kockákra vágott krumplit olajban sütöm ki, közben a felcsíkozott szalonnát egy serpenyőben elkezdem zsírjára sütni. Amikor pirulni kezd, hozzáteszem a felszeletelt vöröshagymát és együtt megpirítom. Tálaláskor egy tűzálló tálba (nagy mennyiségnél tepsibe) rétegezem, alulra kerül a burgonya, rá a csülökdarabok, majd az egészet a hagymás szalonnával fedem. Sütőben néhány perc alatt kissé átforrósítom és már mehet is az asztalra. Tejfölös uborkasalátát, kovászos uborkát vagy más savanyúságot kínálok mellé.

Hozzávalók (4 főre): 1 nagyobb füstölt (hátsó) csülök, 4 nagy fej vöröshagyma, 15-20 dkg húsos szalonna (bacont szoktam használni), kevés sertészsír, sör (locsolgatni), továbbá burgonya ízlés és étvágy szerint, olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2011. április 1., péntek

Parmezános kréker

Sokáig keresgéltem a neten, míg találtam egy olyan kréker receptet, ami megtetszett. Meglátni és megszeretni... :))


Nagyon egyszerűen elkészíthető: a liszthez hozzákeverem (a sikért és) a sót, belemorzsolom a vajat, majd hozzáadom a parmezánt is, végül hideg tejszínnel összeállítom a tésztát. Letakarva (vagy folpackba csomagolva) pihentetem 15-30 percig, majd enyhén lisztezett deszkán (nagyon) vékonyra nyújtom (1 mm). (Ez az adag úgy készült, hogy nyújtás közben hajtogattam is a tésztát, sokkal ropogósabb lett, mint a korábban - hajtogatás nélkül - készítettek és vékonyabbra is tudtam nyújtani, de így is-úgy is nagyon finom.)


A kinyújtott tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, tetszőlegesen felvágom és tetejére tengeri sót őrölök, de tetszőlegesen megszórható mákkal, szezámmaggal (...) is, majd előmelegített sütőben, 200 °C-on megsütöm. A tészta vékonyságától függően kb. 10 perc alatt pirosra sül, a sütés vége felé nagyon figyelni kell, mert pillanatok alatt szenesedik. :)


Hozzávalók egy adaghoz: 125 g finomliszt (BL55), 60 g vaj, fél teáskanál (3-4 g) só, 30 g finomra reszelt parmezán, 65 ml tejszín (30%), picurka sikér (elhagyható), liszt a nyújtáshoz, só (és igény szerint mák/szezám...) a tetejére.
A sötét színű krékerek paradicsomos-parmezánosak, ahhoz csak 20 g parmezánt használtam és 10 g porrá őrölt, szárított paradicsomot tettem még hozzá.
Krékerek a blogon: mákos-szezámos, tökmagos.
Tovább olvasom...

2011. március 1., kedd

Sajtos rúd

Nem is olyan régen írtam, hogy ritkán készítek sós aprósütiket, erre tessék, a legutóbbi pogácsa annyira népszerű volt a gyerkőceim körében, hogy újra sütnöm kellett: most éppen ezt a sajtos rudat - ami persze egy ülésre, még melegen elfogyott.


A liszteket elkevertem a sóval és elmorzsoltam benne a vajat. A közepébe öntöttem a tejben felfuttatott élesztőt, a tojások sárgáját, a reszelt sajt felét, majd annyi tejföllel dolgoztam össze, hogy a tészta szépen összeálljon. Ezután fedett tálban hagytam pihenni két órán keresztül, közben félúton egyszer átgyúrtam a tésztát. (Előre lehet vele dolgozni, mert a tészta a hűtőben pihenhet akár egy éjszakán át is.)
A pihentetés után a sütőt előmelegítettem 190 °C-ra, a tésztát átgyúrtam és 7-8 mm-esre nyújtottam. A tetejét megkentem tojásfehérjével és megszórtam a maradék reszelt sajttal. Csíkokra vágtam, majd sütőpapíros tepsibe ültettem a rudakat - mehetnek közel egymáshoz, széltében nem igazán terülnek, inkább csak felfelé nőnek. Némelyik kapott egy kis mag-extrát, végül az előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt készre sütöttem őket.
A sajtot a tetejéről elhagyva "csakmagos" rudakat is lehet készíteni. :)


Hozzávalók (egy gáztepsiben elfér az adag): 15 dkg rétesliszt, 15 dkg finomliszt, 1 csapott evőkanál só, 10 dkg vaj (vagy margarin), 2 tojás sárgája, 0,5 dl tej, 1 kockacukor, 1,5 dkg élesztő, 2 evőkanál (5 dkg) tejföl, 15 dkg reszelt sajt (trappista, edámi, karaván, kinek mi...), továbbá ízlés szerint megszórható szezámmaggal, köménymaggal...
Tovább olvasom...

2011. január 21., péntek

Sajtos pogácsa

Nem vagyok nagy sósrajongó, inkább édes süteményeket szoktam készíteni, de azért évente 1-2 alkalommal készül valamilyen sós apróság is. A múlt hétvégén éppen ezek a pogácsák, aminek az alapját a Kiss Kifőztük játék egyik receptje adta, ezúton is köszönte érte a nevezőnek! :)


Nagyon energiatakarékos pogácsaként készült. A tejben felfuttattam az élesztőt, majd a lisztben elkevertem a sót és elmorzsoltam a vajat. Csináltam egy kis mélyedést a közepébe, ebbe kerültek a tojássárgák, a tejföl és végül a felfuttatott élesztő. Az egészet egyszerűen csak alaposan összekevertem, elég lágy, ragadós tésztát kapva eredményül. Ekkor kb. dekányi mennyiségenként adagolva, hozzáadtam még további 5 dkg lisztet. Nem kimondottan belegyúrtam, inkább csak megszórtam a felületét és addig forgattam-igazgattam a tálban (mintha gömbölyíteném), amíg felvette a mennyiséget, közben pedig a kezemről is eltűnt az összes ráragadt tészta. Ezután hagytam egy órán keresztül pihenni (folpackkal fedve, de persze lehet kelesztőtálban is), majd kinyújtottam, megszórtam egy jó adag reszelt sajttal, hajtogattam és hagytam egy újabb óráig pihenni.


A pihentetés után kb. kisujjnyira nyújtottam a tésztát, egy éles késsel sűrűn bevágtam a tetejét és 5 cm-es pogácsaformával kiszúrtam. Egyesével megformáztam a pogácsákat, majd felvert tojással lekentem és reszelt sajttal megszórtam a tetejüket. Csak addig pihentettem a sütőpapírral bélelt tepsiben, amíg a sütő előmelegedett, ezután már mehettek is sülni-pirulni 170 °C-ra. A kiszúrásnál leeső darabokat újra összegyúrtam, lekentem és sajttal megszórtam, majd egyszerűen felcsíkoztam, helyes kis sajtos rudakat kapva eredményül.
A csipet csapatnak nagyon bejött, ami kevés megmaradt, másnap reggel is finom és puha pogácsa volt.

Hozzávalók...
...a tésztához:
45+5 dkg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 20 dkg vaj, 200 g sűrű, krémes tejföl, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál só, 0,5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, valamint kb. 10-12 dkg reszelt sajt (trappista és füstölt karaván vegyesen);
...a tetejére: 1 egész tojás, 10 dkg reszelt trappista.
Tovább olvasom...

2011. január 19., szerda

Savanyú káposztával töltött malacdarab


Ez a darabka még a hétvégén készült - a hús már a fagyasztóban lapulva várta, hogy kezdjek vele valamit, amikor apum beállított egy adag savanyú káposztával. Azonnal bevillant szepy guszta káposztás sültje, muszáj volt cselekednem! :)


Recept itt vagy a Kifőztük 2011/1-es számában. Nálam csak apróbb módosítások történtek, úgy mint más zöldségeket használtam hozzá, illetve az egész káposzta nem fért be a húsba, így azon ágyaztam meg a serpenyőben. Nagyon finom lett a végeredmény, csak - a férjem szerint - kevés. :P Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni! :)

Nálam ezekből készült: 60-65 dkg bőrös malackaraj, 1 kg savanyú káposzta, 2 szelet füstölt szalonna, 1 nagyobb sárgarépa, kb. 30 dkg sütőtök, 1 fej lilahagyma, 3 nagyobb alma, 5 gerezd fokhagyma, só és őrölt bors.
Tovább olvasom...

2011. január 3., hétfő

Pezsgős káposzta

Először is: BÚÉK! Remélem, mindenkinek jól teltek az ünnepek, az év vége.
Nálunk gyorsan elmúltak a napok, sőt az egész december. Mivel nagylányom is itthon volt egész hónapban, keveset blogoltam, mások konyhájában is csak elvétve jártam, de mostantól majd igyekszem ismét kicsit többet itt lenni.

szilveszteri vacsora

Nekünk egyszerű szilveszterünk volt: pizsamaparti négyesben. Malacot ettünk, amivel malacom :) volt, mert nem nekem kellett bepácolni, összedobtam egy gyors desszertet, köreteket készítettem, felügyeltem a sültet és más dolgom nem is volt. Családozhattam, pihenhettem. Szuper volt! :) Általában szaftos csülköt sütök szilveszterkor, amihez jó párosítás a hagymás tört burgonya, de most porketta sült, ehhez inkább krumplipürét készítettem. A párolt lilakáposzta azonban most sem maradt el, évkezdő bejegyzésnek ezt a receptet hoztam most.


A párolt káposztát lila és fehér káposztából is készítem, szilveszterre inkább az előbbiből. A káposztát megtisztítom, négybe vágom, illetve ha nagyobb fejet kapok, akkor inkább nyolcba, majd vékonyan felszeletelem. Enyhén sózom. A hagymát is megtisztítom, szintén vékony csíkokra vágom.
Olajat hevítek egy serpenyőben és párolni kezdem a hagymát. Amikor már majdnem kész, megszórom kevés cukorral, és együtt hevítem tovább, amíg a cukor enyhén karamellizálódni kezd. Ráteszem a káposztát, pezsgőt öntök alá (ha "sima" párolt káposzta készül, akkor vizet), megszórom kevés őrölt köménnyel, majd lefedve elkezdem párolni. Időnként megkeverem és addig tartom fedő alatt, amíg a káposzta majdnem teljesen megpuhul. Ekkor ecetet és ízlés szerint még cukrot teszek bele, valamint még egy kevés pezsgőt adok hozzá. Addig párolom, már fedő nélkül, amíg a folyadék (nagy része) elpárolog alóla. Melegen tálalom.


Hozzávalók: 1 fej káposzta (kb. 1,5 kg-os), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 2-3 evőkanál olaj, 2-3 evőkanál cukor (+ ízlés szerint), összesen kb. 2 dl pezsgő, ecet (10 %-os, de én szoktam pl. alma- vagy borecettel is ízesíteni), só, kevés őrölt kömény, esetleg kevés őrölt bors.
Tovább olvasom...

2010. december 29., szerda

Kocsonya

Nemrég szóba került néhány kedves barátosnémmal, hogy ki hogyan is készíti a kocsonyát. Ők meglepődtek, hogy én füstölt hússal, én meglepődtem, hogy ők még csak nem is hallották ezt a változatot.
Őszintén szólva, eddig egyszer kóstoltam olyan kocsonyát, amiben nem volt füstölt hús, de azóta sem vágyom rá. Elhiszem, hogy finom, ha jól van elkészítve, de az, amihez nekem volt "szerencsém", az sajnos "semmilyen" volt. Lányok, íme a füstölt hússal készült kocsonya:


A kocsonyakészítés korán kelős mulatság - feltéve, ha nem éjjel akarja az ember lánya befejezni... Tehát korán (...) felkelek, letisztítom a húst. Ehhez olyan "speciális eszközöket" használok, mint a gázrózsa lángja (az esetlegesen rajta/benne felejtett szőrneműségek lepörköléséhez), ezt megtámogatom egy eldobható borotvával és egy éles késsel (az olyan helyek lecsupaszításához, amelyet a láng csak a saját szőreim árán érne el). Szükségesek még papír kéztörlők, valamint egy tiszta (csak erre vagy ehhez hasonló feladatokra szakosított) körömkefe, amivel szépen lesikálom az egyébként tisztának tűnő bőrt, körmöt, egyéb húsféleségeket.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy megmosom a húst, a gázláng közben folyamatosan ég, a húsról leitatom egy papírtörölközővel a vizet, a lángot magasra veszem, odatartom a szőrös részt, szagolom a pörkölt szőr bűzét, láng le, a húst késsel/borotvával megkapirgálom, lemosom, vizet leitatom, morgok, ha maradt rajta szőr, láng újra fel, újra pörköl stb-stb, míg a hús tiszta nem lesz. Leírva sok, gyakorlatban gyorsan megy. Amint az összes hús tiszta lesz (nekem félálomban, kávé nélkül bő fél óra), beteszem egy nagy fazékba, vizet öntök rá és odateszem főni. Elsőként felforralom, forrni hagyom úgy tíz percig, majd ezt a levet szépen leöntöm a húsról, a húsokat újra átmosom és újra felöntöm, hideg vízzel. A víz mennyisége a hús kb. 2-2,5-szerese, de én mindig kevesebbel főzöm, mert
1) nincs ekkora edényem,
2) a húsból a (khmm) nem túl fogyasztható részeket én a végén nem teszem tányérba, így annak a súlya úgyis lejön.


A hideg vízzel felöntött kocsonyahúsokat újra tűzre teszem. Főzés közben beleteszem az előzőleg megtisztított, egészben hagyott zöldségeket, hozzáadom a borsot. Amíg felforr a víz, szorgalmasan felügyelem, ugyanis amint forrni kezd a lé, a tüzet mérsékelem és ezután egészen kis lángon főzöm végig, fedő nélkül (!), hogy a lé éppen csak gyöngyözzön. Ezután már csak néha nézek rá, olykor belenyúlok egy fakanállal, valamint ha esetleg hab képződik, azt egy kis szűrő segítségével leszedem. Így főzöm úgy 8-10 órán keresztül, amíg a hús leválik a csontról.
Sót csak akkor teszek hozzá, ha szükséges, a főzés vége felé megkóstolom a levet, ha kissé sótlan, teszek hozzá egy keveset, de jóféle házi füstöltségek esetében erre nem valószínű, hogy szükség lesz.

Amikor a hús megfőtt, én nem szoktam ellenőrizni a levet, mert mindig jó, de elvileg próbamennyiséget ki lehet venni, hidegre tenni, és ha megdermed, akkor ok. A tűzhelyet elzárom, a húsokat kiveszem 2-3 tányérra és a levet is hagyom 1 órán keresztül hűlni. Ezután a húsokat szétporciózom, a csülök zsíros részei és a bőr nálam nemigen kerülnek bele, a csontokat is eltávolítom, mindenből (körömből is). Minden tányérba kerül mindenféle húsból, majd a levet lezsírozom és egy textilpelenkával duplán bélelt szűrőn át merem a tányérokba. Ezután hagyom teljesen kihűlni, végül hűtőbe teszem. Ha azonnal nem is, de néhány órán belül tökéletes kocsonya lesz belőle.
Nem környezetkímélő, de praktikus megoldásként én könnyű műanyag tányérokba porciózom a kocsonyát, így könnyen szállítható is (ha vinnénk a munkába belőle), jól tárolható a hűtőszekrényben, plusz gyönyörűen tányérra lehet borítani belőle a megdermedt kocsonyánkat.


Hozzávalók: 2 kg sertés kocsonyahús (nálam bőr, köröm), 1 nagyobb (1,5 kg) füstölt csülök (ha házi füstölés, akkor nem árt előző nap beáztatni), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1 egész fej fokhagyma, ízlés szerint vegyes zöldségek (most 1 kisebb zellergumó, 1 szál fehérrépa, 4 szál sárgarépa - ennél lehet kevesebbet is használni, sőt van, aki egyáltalán nem tesz zöldséget bele), szükség esetén kevés só, 1 csapott evőkanál egész fekete bors - mindezt 5 liter vízben főztem meg. 8 adag kocsonya lett belőle (adagonként kb. fél kg).

UI: A füstölt hús mennyisége tetszőleges, én sokat teszek hozzá (a húsmennyiség kb. fele füstölt szokott lenni), mert így szeretjük, de lehet kevesebbel is készíteni.
UI2: Időközben megnyugtattam magam, hogy szepyke is füstölt hússal készíti a kocsonyát, igaz ő egy hadseregnek. :)))
Tovább olvasom...

2010. október 25., hétfő

Lencsefőzelék

Ha nekem 10 éve valaki azt mondja, egyszer még szeretni fogom majd a lencsét, tuti, hogy kinevetem. A lencse és én ugyanis nem voltunk barátok. Egész életemben végigkísért: nem volt elég, hogy nem szerettem, de anyám minden születésnapomra lencselevest főzött. Hát kösz. Torta helyett lencseleves. "Jó" csere.
Néhány éve aztán elköltöztem, saját konyhám lett és nem tudtam kibújni: az újévi hagyományok kedvéért nekem is főznöm "kellett" lencselevest. Kezdtünk hát megbarátkozni, a lencse és én. Túl sok variációban továbbra sem készült, de már legalább nem néztem rá csúnyán. :) Az utóbbi időben azonban elkezdtem belelendülni a főzelékek készítésébe, így keresem az újabb és újabb lehetőségeket. Volt még egy adag füstölt lé a fagyasztómban, a szárazbabot most annyira nem kívántam, sárgaborsó készült nemrégiben, utolsóként kezembe akadt ő: a lencse. Az eredmény után elmondhatom: szeretem a lencsét! :D


Már írtam korábban, hogy a füstölt húsok főzésénél a felesleges főzőlevet érdemes lefagyasztani, aztán később leveseknél, főzelékeknél felhasználni. Ehhez a főzelékhez is egy adag ilyen levet használtam, nagyon jó ízt adott neki. Persze lehetne füstölt hússal együtt főzni is az ételt, de ha a lencse anélkül is elég tartalmas étel...

A lencsét átválogattam, megmostam, hideg vízbe beáztattam (2-3 óra elég neki). Áztatás után átmostam, lecsepegtettem, majd a füstölthús főzőlével felöntöttem (kb. 2 ujjnyira lepte el a lencsét). Megtisztítottam egy nagy fej vöröshagymát, félbevágtam: a felét egyben a lencséhez tettem, a másik felét felaprítottam - ez később a rántásba került. Hozzáadtam a babérlevelet, enyhén megsóztam (a füstölt lé sós, nem szabad túlsózni), majd fedő alatt, lassú tűzön puhára főztem a lencsét.
A főzési idő végén a fél vöröshagymát kivettem a főzelékből. Olajból és lisztből világos rántást készítettem, hozzákevertem a felaprított vöröshagymát, belereszeltem a fokhagymát, kissé együtt is pirítottam, majd a tűzről levéve pirospaprikát szórtam hozzá és hideg vízzel elkevertem. (Ha sok lenne a főzelék leve, abból is lehet kivenni hozzá.) A felengedett rántást a főzelékhez adtam és belekevertem egy kevés tejfölt is. Frissen facsart citromlével ízesítettem, majd újraforráskor elzártam a tűzhelyet.
Tükörtojással tálaltam.


Hozzávalók: 50 dkg lencse, 1,5 l füstölthús főzőlé (vagy víz), 4-5 db babérlevél, só, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 4-5 evőkanál olaj, 4 evőkanál liszt, 2 gerezd fokhagyma, kevés pirospaprika, kb. 10 dkg tejföl, citromlé (vagy ecet).
Tovább olvasom...

2010. június 29., kedd

Moha tökmagos pogija

Mmm, ez nagyon finom! Egyszerű, gyors, kiadós, és abbahagyhatatlan! Moha, szuper vagy! :)))


A holdacskák - gyerkőc szerint kiflik - úgy készültek, hogy a kenyérsütővel megdagasztattam a tésztát, majd egy kelesztőtálba áttéve belegyúrtam a tökmagot, gömböcre igazgattam és hagytam megkelni.
A sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra, majd lisztezett felületen kb. 6-7 mm-esre nyújtottam a tésztát. Egy 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval holdakat szaggattam belőle, ezután sütőpapíros tepsiben kicsit kelni hagytam. Sütés előtt egy kis vízzel elkevert tojássárgájával lekentem őket, végül addig sütöttem őket, míg szép színt kaptak. 3 nagy tepsi pogácsa lett ebből az adagból.

Az eredeti recept Moha tollából itt tanulmányozható! Moha, köszi! :)


Belekerültek: 60 dkg kenyérliszt (BL60), 30 dkg burgonya - hámozva, kockázva, sós vízben megfőzve, áttörve és kihűtve :), 1 dl olaj, 2 dl tejföl, kb. 3,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, 3 teáskanál só, 10 dkg tökmag, a nyújtáshoz liszt, a kenéshez 1 tojássárga kevés vízzel elkeverve.
Tovább olvasom...

2010. április 5., hétfő

Csülkös Graham cipó

...vagy sonkás. Kinek mi akad füstölve és főzve a kezébe. :)


Nálunk a csülkös cipónak inkább újévkor van szerepe, de természetesen húsvétkor (és az év bármelyik napján :D) is remek étel lehet. Most nem fehér, hanem Graham liszttel készítettem, így is nagyon finom - ha nem még finomabb - cipót kaptam.

A módszer a szokásos volt: öregtésztás kenyértésztát dagasztottam, duplájára kelesztettem. Ezután kézzel ellapogattam, a húst belecsomagoltam, majd formáztam, sütőpapírral bélelt jénaiban ismét duplájára kelesztettem. A kelesztés vége felé a cipón keresztben sekély metszést ejtettem, és előmelegített sütőben sütöttem (250-190-230 °C). Nagyon finom, ropogós héjú kenyér lett az eredmény, amit persze még forrón felvágtunk... Este fél 8-kor... Mikor máskor? :D


Hozzávalók: 2 dl víz, 20 dkg Graham liszt, 12 dkg rétesliszt, kb. 20 dkg öregtészta, 1 evőkanál olaj, 2 teáskanál só, 1 kockacukor, 1 dkg élesztő, csipetnyi sikér és aszkorbinsav, valamint egy tetszőleges méretű füstölt és főtt csülök (vagy sonka) darab.

Tovább olvasom...