A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öregtészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öregtészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 26., péntek

Kényszerkenyér

Még a hét elején készült, csak aaannyira leeresztettem az utóbbi napokban (hetekben), hogy a blog a legutolsó, ami eszembe jut. Ráadásul rohanvást közeledik az advent és a karácsony, nálunk ilyenkor igazi bolondok háza van, így bár muszáj lesz felpörögnöm, a blogot továbbra sem fogom erőltetni. Ezúton is elnézést kérek azoktól, akik rendszeresen be-benéznek és csalódniuk kell a friss felhozatalt illetően.
Na igen...a kenyér. Kényszer, mert:
1) nagyon ráfért az öregtésztára, hogy végre megsüssem,
2) egy napra cserbenhagyott minket a cirkónk és hát ugye a sütő mindig jó fűtésnek bizonyul. ;))


A csökkenő hőmérséklet elűzésére már előző este beterveztem egy jó kis sütést, de hogy kenyér lesz, azt a hűtőben fellelt öregtészta határozta meg. Volt már vagy...nem is tudom, de legalább másfél hetes. Két adagnyi lapult a dobozban, így az egész a tésztába került, majd az első kelesztés végén kivettem belőle bő 20 dkg-ot, ami az általános adag egy-egy sütésben. Rendszeres sütésnél ez a legegyszerűbb módja, hogy mindig legyen a hűtőben belőle.
Mivel néhány zsemlét is készíteni akartam, egy kicsit módosultak a mennyiségek a szokásos fehér kenyéréhez képest. Anno a zsömletésztát is Limaránál láttam, az ő instrukciói alapján így kicsit lágyabb tésztát dagasztottam. Hoppsz, instant élesztővel - mivel a friss "természetesen" vásárláskor a boltban maradt. :S


Az alapanyagokat a kenyérsütő üstjébe rakosgattam, majd megdagasztattam - lágy, kissé ragacsos tészta lett a végeredmény, ami a kelesztés végére még jobban ellágyult és ragadt. Én jobban szeretem, ha a kelt lágyabb tésztából készül, ezekből kellemesebb eredmény szokott kisülni. A következő sütéshez kivettem egy adag tésztát, ezt hagytam a dobozban újra megkelni, majd így került a hűtőbe. 
A maradék 1 kg nyers tészta volt: ezt úgy osztottam fel, hogy egy 40 dekás darabot elvettem cipónak, a maradék 60 dekát, hat darabba osztva, zsemlének formáztam meg. A cipó adagját megformáztam és egy sütőpapírral bélelt kenyérsütő tálba tettem. A fedelébe vizet spricceltem, majd hagytam kelni. A zsemléket formáztam, sütőpapíros tepsire helyeztem és egy konyharuhával letakarva duplájára kelesztettem. A lágy tésztáknál én elég sok lisztet használok a formázáshoz, egyrészt mert különben ragadna a kezemhez (így is...), másrészt a végeredmény is formásabb lesz.
A kelesztés vége felé 230 °C-ra melegítettem a sütőt. Gőzös sütőben először a zsemléket sütöttem szép pirosra, majd a kenyeret. A zsemléket alaposan lespriccelve tettem a sütőbe, amíg sültek, a kenyeret kereszt alakban bevágtam egy pengével, majd sütés előtt azt is alaposan megspricceltem, végül fedő alatt sütöttem. A sütőből kivéve hideg vízzel spricceltem le a pékárukat.
Isteni lett, friss tepertőkrémmel szinte az egész elfogyott még az este. A zsemléből maradt, másnap is olyan finom, puha volt, mintha friss sütés lenne.


Belekerültek: 3 dl víz, kb. 40 dkg (42-43 dkg volt) öregtészta, 2 evőkanál olaj, 2 dkg só (egy hangyányit lehet több), 2 kockacukor (7 g), 50 dkg kenyérliszt (BL80), 2 mokkáskanál instant élesztő (fél csomag, 3-4 g - vagy ennek megfelelő friss élesztő).
Tovább olvasom...

2010. április 22., csütörtök

Rozsos fehérkenyér

Napok óta, amennyire csak tudom, hanyagolom a blogot, a főzést. Az ok rém egyszerű, egy nátha jóvoltából egy ideig semmilyen illat- és ízérzékelésem nem volt, ha egy tál fűrészport ettem volna, az sem tűnt volna fel - főleg ha elég vizet kapok mellé. :D Már valamivel jobb a helyzet, de még mindig messze a jó, viszont a főzéshez kezd megjönni a kedvem, így tegnap bevettem magam a konyhába és sütöttem. Kenyeret. A finom kenyérillat alapesetben is megtölti melegséggel az ember szívét, de most, hogy napok óta ez volt az első illat, amit halványan éreztem, egyszerűen örömmámor volt! :))


A kenyér, ahogy általában, a kenyérsütőgép üstjében dagasztódott, némi túlérett öregtészta felhasználásával. Mivel kicsit dekoncentrált is vagyok mostanában :P, a tészta a megszokottnál jóval lágyabb, ragacsosabb lett, ezért dagasztás után alaposan lisztezett felületen még átgyúrtam kissé, így beledolgozva még egy kevés lisztet. Először egy jól kilisztezett kelesztőtálban kelesztettem duplájára, majd formázva egy konyharuhával bélelt, lisztezett szakajtóban. (Halkan megsúgom, hogy ezzel egy kb. 4 éves vágyam teljesült: ennyi ideje nem sikerült szakajtóhoz jutnom itt, hol a GPS sem illetékes :D, és szétküldözgetett követeim által az ország más területein sem.)

A megkelt tésztát óvatosan egy sütőpapírra fordítottam, amit ezután tepsibe emeltem. Eldeformált csigavonalban megkarcoltam a tészta tetejét, majd a 230 °C-ra előmelegített, gőzös sütőbe toltam. Kb. negyed óra elteltével levettem a hőmérsékletet 190 °C-ra, majd később a már színesedő kéreg láttán újra visszaállítottam az eredeti hőfokot. A megsült kenyeret rácsra helyeztem, a tetejéről a felesleges liszt zömét lesepertem, majd hideg vízzel lepermeteztem a kenyeret. Nagyon finom (a teszterek szerint legalábbis), puha, szaftos bélzetű, ropogós héjú kenyerünk született.


Belekerültek: kb. 20 dkg öregtészta, 2,5 dl víz, 2 teáskanál só, 2 evőkanál olaj, csipet aszkorbinsav, 3 evőkanál burgonyapehely, 20 dkg fehér rozsliszt (RL 60), 20-22 dkg fehér kenyérliszt (BL 80), 1 kockacukor, 1 dkg élesztő + további BL 80 liszt az átgyúráshoz, lisztezéshez (kb. 2-3 dkg).

Tovább olvasom...

2010. április 5., hétfő

Csülkös Graham cipó

...vagy sonkás. Kinek mi akad füstölve és főzve a kezébe. :)


Nálunk a csülkös cipónak inkább újévkor van szerepe, de természetesen húsvétkor (és az év bármelyik napján :D) is remek étel lehet. Most nem fehér, hanem Graham liszttel készítettem, így is nagyon finom - ha nem még finomabb - cipót kaptam.

A módszer a szokásos volt: öregtésztás kenyértésztát dagasztottam, duplájára kelesztettem. Ezután kézzel ellapogattam, a húst belecsomagoltam, majd formáztam, sütőpapírral bélelt jénaiban ismét duplájára kelesztettem. A kelesztés vége felé a cipón keresztben sekély metszést ejtettem, és előmelegített sütőben sütöttem (250-190-230 °C). Nagyon finom, ropogós héjú kenyér lett az eredmény, amit persze még forrón felvágtunk... Este fél 8-kor... Mikor máskor? :D


Hozzávalók: 2 dl víz, 20 dkg Graham liszt, 12 dkg rétesliszt, kb. 20 dkg öregtészta, 1 evőkanál olaj, 2 teáskanál só, 1 kockacukor, 1 dkg élesztő, csipetnyi sikér és aszkorbinsav, valamint egy tetszőleges méretű füstölt és főtt csülök (vagy sonka) darab.

Tovább olvasom...

2010. január 29., péntek

Gépi Graham kenyér

Ritkán sütök kenyérsütő gépben, de olykor igazán hasznos - pl. amikor reggel friss, meleg kenyérillatra ébrednék :))) vagy egész egyszerűen csak nincs kedvem a kelő-sülő tésztára figyelni. Mindig kicsit béna, féloldalas kenyerek sülnek a gépemben (betekintő ablak :P), viszont ez az ízén nem változtat.


Erre a Graham kenyérre kétféle változatom van, készítem öregtésztával, vagy anélkül. Mindkettővel egyformán finom, puha, szaftos, ropogós héjú kenyeret kapok eredményül. Általában normál programon, közepes vagy sötét színűre sütöm. Ha nem felejtem el, akkor az első "ejtés" alkalmával kiveszem a lapátokat, a tésztát kicsit átgyúrom, megformázom, majd visszateszem a gépbe a program végéig.


Hozzávalók: (az üstbe helyezés sorrendjében) 3,5 dl víz, 2 evőkanál olaj, 2 teáskanál só, 1 teáskanál (nád)cukor, csipet aszkorbinsav (1 evőkanál ecet), 1 mokkáskanál sikér,
továbbá...
...öregtésztával:
20 dkg BL80, 30 dkg Graham liszt, 5 dkg burgonyapehely, 15 gr élesztő, 10 dkg öregtészta;
...öregtészta nélkül: 25 dkg BL80, 25 dkg Graham liszt, 5 dkg burgonyapehely, 20 gr élesztő.
Az öregtészta leírása ennél a receptnél.
Tovább olvasom...

2010. január 1., péntek

Csülkös cipó

Amióta saját konyhám van, rendszerint sertéscsülök kerül szilveszterkor az asztalra. Idén formabontó módon bőrös karaj lett belőle - finom volt, kb. 3-3,5 órán át süttette magát a kacsasütő jénaiban, még csak nem is sikerült kiszárítanom..., de nekem akkor is a csülök marad a favorit. :))
Hogy ne érezzem teljes hiányát, a nagy óévbúcsúztató főzőcskézés alatt egy füstölt változat a fazékba került, miután megfőtt, kihűtöttem és félretettem a mai napra. Az este folyamán még begyúrtam fél adag öregtésztát, amit a kelesztőtálban felejtettem a konyhában.


Ma a kenyérsütő gépet dolgoztattam meg alaposan, másfél adag fehér kenyeret dagasztattam vele. A tésztát kelesztőtálban kissé kelni hagytam, majd átgyúrtam, az egyharmadát kivettem. Gombócba formálva egy másik tálba és a hűtőbe tettem. Erre azért volt szükség, mert 3 cipó készült, de egyszerre csak kettő fért a sütőbe, így a harmadikat csúsztatnom kellett időben. A kelesztés alatt a főtt csülök is előkerült a hűtőből, kicsontoztam, a túlságosan zsíros részeket levágtam róla, végül három darabba vágtam és hagytam szobahőmérsékletűre "melegedni".


A megkelt tésztát kétfelé vágtam. Az első felet kerekre lapogattam-nyújtottam és belecsomagoltam az egyik csülökdarabot. Sütőzacskóba tettem, belespricceltem egy kis vizet és egy kerek jénaiba helyezve kelni hagytam. A tészta másik felével ugyanígy jártam el. Amikor kellően megkeltek, a sütőt előmelegítettem, a cipók tetejét pedig nagyon vékonyan bemetszettem pengével. Kissé még kelni hagytam, azután újra megspricceltem őket, végül a zacskók száját lezárva mehettek is a sütőbe.
A harmadik adagot a sütő előmelegítése alatt vettem ki a hűtőből, ekkor is formáztam meg - mire a két első cipóm kisült, ez is mehetett a sütőbe.
Langyosan, mustárral ettük.


Belekerült...
...a tésztába:
kb. 4,5-4,7 dl víz, 1 bő evőkanál só, 3 evőkanál olívaolaj, késhegynyi aszkorbinsav, 3 dkg burgonyapehely, kb. 30 dkg öregtészta, 75 dkg BL 80 liszt, 2 kockacukor, 1,8 dkg élesztő;
...és a "töltelék": 1 füstölt hátsócsülök megfőzve.
Tovább olvasom...

2009. november 16., hétfő

Zacskós cipó

Semmi újdonság, csak mutatóba hoztam, hogy mostantól "ilyet is tudok". :D Volt egy kevés öregtésztám, amit már nem akartam lefagyasztani, így el kellett használnom, és mivel egy nagy kenyérhez kevésnek tűnt, cipócska lett belőle.



A tészta szokás szerint Limara (köszönöm!) jól beváltjából (ugye, milyen jól bevált nekem is? :D), felezett adaggal, kicsivel több öregtésztával készült. Az öregtésztát reggel kivettem a hűtőből, belekevertem egy kanálnyi lisztet és egy kanálnyi meleg vizet, kanállal összedolgoztam és szobahőmérsékleten
hagytam. A dagasztást csak néhány órával később kezdtem el. Amikor a tészta megkelt, cipóvá formáztam és sütőzacskóba tettem, a zacskót formatartás végett egy kör alapú kerámia edénybe helyeztem (feleslegesen, végül nem kelt akkorára). Így kelesztettem másodszorra, majd a szokott módon sütöttem. Meglepően jól sikerült. Korábban zsemléket sütöttem már sikeresen sütőzacskóban, de kenyérrel még nem volt ilyen szerencsém, úgyhogy most örülök. :DDD



Belekerült: kb. 17 dkg öregtészta (15 dkg + a reggeli liszt és víz), 27 dkg BL80, 1 tk só, 1 dkg burgonyapehely, 1 ek olívaolaj, 2 tk ecet, 1 kockacukor, 7 gr élesztő, 1,5 dl víz.
Tovább olvasom...

2009. november 10., kedd

Kicsit rozsos, nagyon rusztikus Graham kenyér

Mostanában ritkán sütök kenyeret. Szoktam így, időhiányból kifolyólag elhagyni egy időre a saját készítésűt, aztán mindig bele kell jönnöm, hogy újra kizökkenhessek belőle. :)
Miután rég kenyereztem, most muszáj volt néhány lisztből használnom, mert igencsak elöregedett már a készletem. Így került a maiba Graham liszt és rozsliszt is. Nekem nagyon nem mennek ezek a "nemfehér" kenyerek, ezért is lett "rusztikus" :D a végeredmény. Aki tudja, mi lehet az oka, hogy mindig repednek a nemfehér kenyereim (és olykor még azok is), ossza meg velem. Köszi. ;)



Először is öregtésztát készítettem - Limara receptje alapján szoktam (köszönöm! :)) ), annyi módosítással, hogy én nem dolgozom ki alaposan a tésztát, hanem éppcsak meggyúrom. Ezután kelesztőtálban kint hagytam a konyhaasztalon, reggelre rendesen túlkelt, hólyagos, "kovász-szerű" lett, minusz a jellegzetes illat. :) Kenyérsütő géppel dagasztattam a tésztámat. Az olaj és az öregtészta kivételével mindent az üstbe pakoltam, majd amikor elkezdett összeállni, hozzáadtam először az öregtésztát, végül az olajat. A dagasztás végén még kicsit átgyúrtam kézzel, majd kelesztőtálba tettem. Fél óra múlva ismét megdolgoztam egy kicsit, majd hagytam kelni.
"Kis" probléma: egyéb elfoglaltságok miatt túlkelt. No sebaj, azért megformáztam, de innentől már óvatosabb voltam, és miután elkezdett a felülete repedni, nem is kelesztettem duplájára. Bemetszettem a tetejét - persze most még ezt sem jól -, pár perc után spricc és sütő. A végeredmény egy némileg dimbes-dombos :D, rusztikus külsejű, de mindenképpen finom (kimondottan ízletes), ropogós héjú, friss kenyérke lett.



Hozzávalók: 3 dl víz, 2 teáskanál só, 1 evőkanál ecet (aszkorbinsav helyett), 25 gr burgonyapehely, 300 gr Graham búzaliszt, 100 gr világos rozsliszt (RL 90), 150 gr kenyérliszt (BL 80), 16 gr élesztő, 1 mokkáskanál sikér, 25 dkg friss öregtészta, 2 evőkanál olaj.



Öregtészta
Amikor rendszeresen készítek kenyeret, sokszor csak kiveszek egy maroknyit a kész tésztából és legközelebb azt dolgozom a kenyérbe. Ez egyrészt jó módszer, mert sosem eszünk ugyanolyan kenyeret, hiszen mondjuk éppen az előző TK lisztest belekeverem a fehérbe :))), másrészt annyira mégsem jó, mert kevésbé kiszámítható a végeredmény. Ha nincs ilyen kivett tésztám, akkor én Limara után így készítem: kelesztőtálba mérem a lisztet és a sót. Belemérek 2,2 dl vizet, beleteszem az olajat, a cukrot és az élesztőt, majd az egészet összekeverem egy fakanállal. Amikor elkezd összeállni, átváltok a kezemre, és kb. 3 percig megdolgozom a tésztát. Kicsit ragacsos gombócot kapok eredményül. Lefedem a tálat és szobahőn békén hagyom úgy 12 órára.

Hozzávalók: kb. 2,2 dl langyos víz, 1 evőkanál olaj, kevés só, 38 dkg kenyérliszt (BL 80), 1 teáskanál cukor, 0,8-0,9 dkg friss élesztő.


munkában a Minőségellenőr... :D
Tovább olvasom...

2009. október 25., vasárnap

Aligmagos kenyér

Magos kenyeret szerettem volna. Frisset, házit, langyosat, ropogósat. Szerencsére a párom elfelejtett kenyeret venni, plusz találtam a fagyasztóban egy adag öregtésztát - így akadálya sem volt. Hozzáláttam. Bedagasztattam a géppel, ment minden a szokott módon, majd formázni készültem...és rájöttem, hogy kifelejtettem a magokat. :S Ekkora marhát... :D



Így aztán formázásnál megszórtam a kilapított tésztámat, majd így csavartam fel és közben reméltem, hogy kelésnél kissé eloszlanak majd a magok a tésztában és nem kapok egy bejgli-szerű kenyeret. :))) Hááát... :D Mindenesetre a végeredmény finom lett. Alig magos, de finom. :)





Hozzávalók: 40 dkg BL80, 10 dkg RL190, 20 dkg öregtészta, 2 dkg burgonyapehely, kb. 2,9-3 dl víz, 1 evőkanál ecet, 2 evőkanál olaj, 2 púpozott teáskanál só, 1 teáskanál cukor, 1 dkg friss élesztő, 3 evőkanál napraforgómag, 2 evőkanál lenmag, 2 evőkanál szezámmag.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 22., szombat

Új kenyér

Az új kenyér sütése nálam késett. Egészen egyszerű okból kifolyólag: a párom dolgozott az ünnepen így az aznapra tervezett bográcsozás csúszott egy kicsit.


A legutóbbi cserepes kenyerem óta minden kenyerem cserepes. :) Kopp-kopp-kopp... :))) Ez már megy, a fehér kenyereim így tökéletesek, mostantól jöhetnek majd a régi (korábban nem cserepes, na de majd mostantól... :D) variációk. Az "új kenyeret" azonban mindenképpen egyszerű fehér kenyérnek akartam elkészíteni, így ismét a Limara-féle fehéret sütöttem.


Reakciók...
Nővérem: hú, ez még meleg! És ropog! :))
Apám, aki anno még pékinas is volt (a nagyapám pék volt) némileg megütközve nézett rám, majd kipréselte magából a "nagyon finom a kenyered" dicséretet. Ez nála akkora szó, hogy hirtelen oklevelet akartam nyomtatni magamnak, ő ugyanis csak egy helyi pék kovásszal készülő kenyerét hajlandó önként a szájába venni, a többit fűrészpornak, morzsakenyérnek, E-kenyérnek hívja.
Sógorom pörkölt helyett kenyérből repetázott, héjra vadászott, majd hümmögve-nyammogva ráemelte nővéremre a szemeit: Anya, ilyet neked is csinálnod kell!
A párom kihagyta a kenyérevést, ellenben kereste a másik felét, mert olyan gyorsan fogyott, hogy szentül hitte: még csak egy felet tettem az asztalra.
Anyám és a "gyereknép" szó nélkül ettek.

Hozzávalók: kb. 2,8-3 dl víz, 2 tk só, 2 ek olaj, 1 ek ecet, 2 dkg burgonyapehely, 20 dkg öregtészta, 50 dkg BL 80 liszt, 1 tk cukor, 1 dkg élesztő.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 10., hétfő

Bográcsozás

Az idei első. Soha nincs későn elkezdeni. :) Nagynénémék érkeztek vendégségbe, halászlét főztünk, hozzá Limara-féle friss fehér kenyeret sütöttem. Mennyei volt!

A recepteket nem is bonyolítanám, felesleges lenne. A képek:


egyelőre nincs bográcsfedőm, így a repkedő hamu ellen az egyik wokom fedelével védekezünk :)


...az alaplébe


már majdnem kész :))

Belekerült a hallébe: 1,25 kg vegyes hal (kárász-keszeg), 1,25 kg pontyszelet, 30-35 dkg belsőség (tej és ikra), 3 db nagyobb hagyma, 2 db friss paradicsom a kertből, só, pirospaprika, paprikakrémek, halászlékocka.

A kenyérrel én nem is tudom, mit csináltam, de hogy ez lett az eddigi legszebb kenyerem, az biztos. Ezért is muszáj megmutatnom. :))) Akkora cserepek lettek rajta, hogy házat lehetett volna fedni velük! :D


eeeeekkorák a cserepeim!

Limara jól bevált fehér kenyerét már többször elkészítettem, zsemlét is sütöttem belőle, de eddig a várva várt hatalmas cserepek elmaradtak. Most biztosan együtt álltak a "kenyérsütés sikerének csillagai", mert ilyet még nem húztam elő a sütőmből. :))) Remélem, a csillagok tovább is állnak, mert ilyet akarok mééééég sokat! :D
Limara, köszönöm! :)


sütőből kikerülve


csodás, nem igaz?


a végén ilyen lett - a kenyérformázást még gyakorolnom kell... :D


bélzet


sikermutató - avagy 5+1 fő után ennyi maradt belőle :)))

Kenyértészta: kb. 2,8-3 dl víz, 2 tk só, 2 ek olaj, 1 ek ecet, 2 dkg burgonyapehely, 20 dkg öregtészta, 50 dkg BL 80 liszt, 1 tk cukor, 1 dkg élesztő.
Tovább olvasom...