Még a hét elején készült, csak aaannyira leeresztettem az utóbbi napokban (hetekben), hogy a blog a legutolsó, ami eszembe jut. Ráadásul rohanvást közeledik az advent és a karácsony, nálunk ilyenkor igazi bolondok háza van, így bár muszáj lesz felpörögnöm, a blogot továbbra sem fogom erőltetni. Ezúton is elnézést kérek azoktól, akik rendszeresen be-benéznek és csalódniuk kell a friss felhozatalt illetően.
Na igen...a kenyér. Kényszer, mert:
1) nagyon ráfért az öregtésztára, hogy végre megsüssem,
2) egy napra cserbenhagyott minket a cirkónk és hát ugye a sütő mindig jó fűtésnek bizonyul. ;))
A csökkenő hőmérséklet elűzésére már előző este beterveztem egy jó kis sütést, de hogy kenyér lesz, azt a hűtőben fellelt öregtészta határozta meg. Volt már vagy...nem is tudom, de legalább másfél hetes. Két adagnyi lapult a dobozban, így az egész a tésztába került, majd az első kelesztés végén kivettem belőle bő 20 dkg-ot, ami az általános adag egy-egy sütésben. Rendszeres sütésnél ez a legegyszerűbb módja, hogy mindig legyen a hűtőben belőle.
Mivel néhány zsemlét is készíteni akartam, egy kicsit módosultak a mennyiségek a szokásos fehér kenyéréhez képest. Anno a zsömletésztát is Limaránál láttam, az ő instrukciói alapján így kicsit lágyabb tésztát dagasztottam. Hoppsz, instant élesztővel - mivel a friss "természetesen" vásárláskor a boltban maradt. :S
Az alapanyagokat a kenyérsütő üstjébe rakosgattam, majd megdagasztattam - lágy, kissé ragacsos tészta lett a végeredmény, ami a kelesztés végére még jobban ellágyult és ragadt. Én jobban szeretem, ha a kelt lágyabb tésztából készül, ezekből kellemesebb eredmény szokott kisülni. A következő sütéshez kivettem egy adag tésztát, ezt hagytam a dobozban újra megkelni, majd így került a hűtőbe.
Na igen...a kenyér. Kényszer, mert:
1) nagyon ráfért az öregtésztára, hogy végre megsüssem,
2) egy napra cserbenhagyott minket a cirkónk és hát ugye a sütő mindig jó fűtésnek bizonyul. ;))
A csökkenő hőmérséklet elűzésére már előző este beterveztem egy jó kis sütést, de hogy kenyér lesz, azt a hűtőben fellelt öregtészta határozta meg. Volt már vagy...nem is tudom, de legalább másfél hetes. Két adagnyi lapult a dobozban, így az egész a tésztába került, majd az első kelesztés végén kivettem belőle bő 20 dkg-ot, ami az általános adag egy-egy sütésben. Rendszeres sütésnél ez a legegyszerűbb módja, hogy mindig legyen a hűtőben belőle.
Mivel néhány zsemlét is készíteni akartam, egy kicsit módosultak a mennyiségek a szokásos fehér kenyéréhez képest. Anno a zsömletésztát is Limaránál láttam, az ő instrukciói alapján így kicsit lágyabb tésztát dagasztottam. Hoppsz, instant élesztővel - mivel a friss "természetesen" vásárláskor a boltban maradt. :S
Az alapanyagokat a kenyérsütő üstjébe rakosgattam, majd megdagasztattam - lágy, kissé ragacsos tészta lett a végeredmény, ami a kelesztés végére még jobban ellágyult és ragadt. Én jobban szeretem, ha a kelt lágyabb tésztából készül, ezekből kellemesebb eredmény szokott kisülni. A következő sütéshez kivettem egy adag tésztát, ezt hagytam a dobozban újra megkelni, majd így került a hűtőbe.
A maradék 1 kg nyers tészta volt: ezt úgy osztottam fel, hogy egy 40 dekás darabot elvettem cipónak, a maradék 60 dekát, hat darabba osztva, zsemlének formáztam meg. A cipó adagját megformáztam és egy sütőpapírral bélelt kenyérsütő tálba tettem. A fedelébe vizet spricceltem, majd hagytam kelni. A zsemléket formáztam, sütőpapíros tepsire helyeztem és egy konyharuhával letakarva duplájára kelesztettem. A lágy tésztáknál én elég sok lisztet használok a formázáshoz, egyrészt mert különben ragadna a kezemhez (így is...), másrészt a végeredmény is formásabb lesz.
A kelesztés vége felé 230 °C-ra melegítettem a sütőt. Gőzös sütőben először a zsemléket sütöttem szép pirosra, majd a kenyeret. A zsemléket alaposan lespriccelve tettem a sütőbe, amíg sültek, a kenyeret kereszt alakban bevágtam egy pengével, majd sütés előtt azt is alaposan megspricceltem, végül fedő alatt sütöttem. A sütőből kivéve hideg vízzel spricceltem le a pékárukat.
Isteni lett, friss tepertőkrémmel szinte az egész elfogyott még az este. A zsemléből maradt, másnap is olyan finom, puha volt, mintha friss sütés lenne.
Belekerültek: 3 dl víz, kb. 40 dkg (42-43 dkg volt) öregtészta, 2 evőkanál olaj, 2 dkg só (egy hangyányit lehet több), 2 kockacukor (7 g), 50 dkg kenyérliszt (BL80), 2 mokkáskanál instant élesztő (fél csomag, 3-4 g - vagy ennek megfelelő friss élesztő).
A kelesztés vége felé 230 °C-ra melegítettem a sütőt. Gőzös sütőben először a zsemléket sütöttem szép pirosra, majd a kenyeret. A zsemléket alaposan lespriccelve tettem a sütőbe, amíg sültek, a kenyeret kereszt alakban bevágtam egy pengével, majd sütés előtt azt is alaposan megspricceltem, végül fedő alatt sütöttem. A sütőből kivéve hideg vízzel spricceltem le a pékárukat.
Isteni lett, friss tepertőkrémmel szinte az egész elfogyott még az este. A zsemléből maradt, másnap is olyan finom, puha volt, mintha friss sütés lenne.
Belekerültek: 3 dl víz, kb. 40 dkg (42-43 dkg volt) öregtészta, 2 evőkanál olaj, 2 dkg só (egy hangyányit lehet több), 2 kockacukor (7 g), 50 dkg kenyérliszt (BL80), 2 mokkáskanál instant élesztő (fél csomag, 3-4 g - vagy ennek megfelelő friss élesztő).
19 megjegyzés :
Gyönyörűek
Ki kéne már próbálnom ezt az öregtésztás sütést. Gyönyörűségeket készítettél!:)
Kényszer vagy sem, ez olyan, amilyen a nagykönyvben meg vagyon írva :-)
Csodálatos!
A tepertőkrémmel meg egyenesen a mennyország lehetett...
Csodaszép, étvágygerjesztő, gartulálok!
Ezek egyszerűen gyönyörűségesek!!!
A kenyér is, és azok a zsemlék...
tökéletes lett.
Szépséges lett nagyon ;-))
A képen is annyira átjön, hogy milyen rogogós finom kenyeret sütöttél!
Kérek szépen egy szeletkével, jól megkenve kacsazsírral :))))
Irigykedek...(ugye nem baj?); na nem a zsömlékre, hanem a cipóra. Olyan guszta, hogy hihetetlen, bele szeretnék harapni:) nekem a kenyér nem annyira akar összejönni. Jó az, jó az, de ilyenhez hasonlót sem sikerült produkáljak. Lehet, hogy a fedeles lábos módszert ki kellene próbáljam?
Guszta lett nagyon!Hmmm:)
A blogot valóban ne eröltesd, ha le vagy eresztve... próbálj meg újra feltöltödni. A lényeg, hogy a családoddal és Magaddal összhangban legyél. Mi várunk...
Hűha. Ez nagyon guszta. Sokkal jobban néznek ki mint a kenyérsütőgépben sültek.
U.i.: szép a blogod!
A "leeresztett" állapot igencsak ismerős,elég év vége hangulat,és a hozzátartozó őrület van azt hiszem nagyon sok helyen. De talán lesz az elkövetkezendő időben egy kis nyugalom is,reméljük.
A kenyér gyönyörű,a zsemle úgyszintén,harapni való!:)
Köszönöm szépen mindenkinek, kedvesek vagytok! :))
Ildy, ha szoktál kenyeret sütni, akkor nem kell különösebben rákészülni, csak a megkelt tésztából vegyél ki egy darabot, hagyd túlkelni aztán tedd a hűtőbe. A következő sütésnél kipróbálhatod. ;)
Ami és hagyma? Legyen rajta vagy sem? :D
Kata, szerintem érdemes kipróbálni. Nekem van kacsasütő jénaim is, azt a nagy kenyerekhez használom, de a legjobb mindig ebben a kis kerámia edényben lesz. Ennek csak egy baja van: picurka cipó sül benne. Ha nincs megfelelő méretű edényed, akkor a sütőzacsi is megteszi, azt próbáltad már?
Notburga, nem is, néha bejelentkezem, de most ennyi bőven elég. :) Köszi!
Egy derék asszony, köszönöm szépen! :) Valóban szebb, mint a kenyérsütős, sőt még az íze is más, még ha ugyanazt a receptet is használom.
Brigitta, köszönöm! Egy kis pihenő nem árt a hajrá előtt, nálunk decemberben a karácsonyon túl szinte minden hétre esik 1-2 "egyéb alkalom" is, úgyhogy az ünnepekre lesz lehetőségem újra elfáradni. :))
Bianka, Chef Viki, Nem vagyok mesterszakács, Szemirámisz, Lekvároskukta, Melinda, nektek is köszönöm szépen még egyszer! :)
Nagyon szépek lettek!
Nagyon guszták,szép cserepes a kenyér,a zsemle meg olyan jó harapnivaló.
Csodaszép!:)
Köszi csajok! :))
Jáááááj, de kár, hogy megláttam. Ez valami irtó jól néz ki, szinte érzem az illatát és azt, ahogyan ropog. De jó lenne most enni belőle! Ki fogom próbálni!!!
Köszi Eszter! :)
Megjegyzés küldése