2010. november 9., kedd

Narancslekvár

A narancslekvárhoz nem túl jó emlékeim fűződnek. Kezdő konyhatündérként belefutottam egy receptbe, amit ki "kellett" próbálnom. Valahogy úgy festett, hogy hámozd meg, "filézd ki", tegyél bele narancshéjkockákat, facsarj hozzá narancslevet, tolj bele egy rakat cukrot és aztán főzd, amíg be nem sűrűsödik...és én csak főztem és főztem, és szerintem még ma is főzném, ha arra várnék, hogy majd besűrűsödik. :( Így aztán az itthon fellelhető egyetlen zselésítőszerrel - azaz zselatinnal - megoldottam a problémámat. A végeredmény: nekem nem ízlett. Másnak igen, így az összeset elajándékoztam. Édes volt és brr... Meg is fogadtam, hogy ilyet többet nem, de ember tervez... Történt, hogy vettünk narancsot, aztán kaptunk, és újra, míg már enni nem győztük...és akkor anyum hozott egy újabb kilót. :) Muszáj volt eltüntetni, beindult hát a narancslekvár projekt, a kezdetek után már szigorúan recept nélkül, csak úgy "érzéssel, lyányom"...


Először is elmentem és vettem zselésítőt. Azt a bizonyos sokak által preferált márkát nem kaptam, vettem mást helyette, így már előre leszögezem, hogy mindenki szépen olvassa el, hogyan használja a sajátját. :D

A narancsokat alaposan megmostam, néhány darab héját egy erre alkalmas célszerszámmal csíkokban lehántottam, a többit késsel (!) meghámoztam. Hogy a lekvár ne legyen keserű, a gerezdek fehér hártyáit el kell távolítani, így már hámozásnál arra kell törekedni, hogy ezek ne kerüljenek bele. A meghámozott narancsok húsát a gerezdek közül kivágtam (lsd. fáziskép), a hártyákon maradt rostokból a levet is hozzáfacsartam. Az egész procedúra sok lével jár (főleg ha jóóó leveses a narancs), úgyhogy érdemes mindent egy tányér vagy tálka felett végezni, ezzel az itt-ott csurranó-cseppenő levet felfogni.
A végén úgy festett a dolog, hogy egyfelől lett egy nagy kupac héj és kifacsart hártya, másfelől lötyögött egy kis narancslé és némi narancshús egy edény alján. Ennek a narancslének és húsnak a súlyát mértem meg, ez lett a lekvár alapja.


A narancshúshoz hozzáadtam a korábban csíkokban lehántott narancshéjat, a zselésítőt*, majd közepes hőmérsékleten felforraltam. Időnként alaposan megkevertem, ezáltal a még összetartó narancsrostok többé már nem tartottak össze. (Kisebb narancsokat használtam, szerintem nagyobbakból lehet darabos lekvárt is produkálni.) Főzés közben belekapartam egy vaníliarúd magjait, dobtam hozzá néhány fahéjdarabkát is. Amikor felforrt, hozzáadtam a mézet és a cukrot**, majd újra felforraltam. A főzés végén a fahéjdarabokat kiszedegettem, a lekvárt alaposan kimosott és mikróban hőkezelt üvegekbe töltöttem, lezártam és néhány percre fejreállítottam. Száraz dunsztban hagytam kihűlni.

*Ismét kiemelném, hogy a zselésítő használata termékenként más, kéretik elolvasni a használati útmutatót. :)
**Édesítésnél nem a zselésítőnél előírt mennyiséget használtam, hanem saját ízlésem szerint, kóstolással állapítottam meg a megfelelő ízt. Így a végeredmény nem édes, hanem finom, kissé savanykás narancslekvár lett.


Tökéletes lett, nem bántam meg, hogy újra rászántam magam. :) Narancskedvelőknek mindenképpen érdemes megkóstolni, de akár karácsonyi gasztroajándéknak is elkészíthető.

Belekerültek (6 db kb. 2 dl-es üveghez): 1,3 kg narancshús és lé (18 kisebb-közepes narancs volt), 3 narancs héja vékony csíkokra vágva (csak a külső héj, a kesernyés fehér rész nélkül), 3:1 pektintartalmú zselésítő (lsd. fent), kb. fél rúd fahéj, 1 vaníliarúd magjai, 25 dkg nádcukor, 20 dkg akácméz.

21 megjegyzés :

Mézigörl írta...

Végre, végre, végreeee! Alig vártam, hogy feltedd. Kinézetre is szuper! Viszem is, készül majd nálam is...hamarosan!!! Egy kérdés: amivel a narancs héját kapargatod--->meg tudnád mondani nekem, hogy hol lehet beszerezni és mi a neve és kb. mennyibe kerülhet??? :)))))

Mézigörl írta...

Jah, és azt elfelejtettem: KÖÖÖSZÖÖÖNÖM!!! :-DDD

horimarika írta...

De jó, hogy ismét megpróbáltad! Istenien néz ki! Én szoktam citrus lekvárt (narancs, citrom, grape fuirt, mandarin) is főzni és főleg olyan okból, mint te: több jön össze, mint amennyi elfogy!

egycsipet írta...

Mézigörl, szívesen. :))))
A kés egy díszítőkés, "citrus csíkozó", "citrus díszítőkés", "csíkozókés", hasonló neveken találhatod meg.
Én ezt kaptam, ráadásul elég régen, így pontos részletekkel nem szolgálhatok. Neten az Écsynél találtam ilyen eszközt, "citrus dresszírozó" néven, 740 Ft+áfa. Szerintem érdemes körülnézni, akár egy Vasedényben is összefuthatsz vele, "név nélkül" 1-2 ezer körül lehet - az enyém WMF, az már szerintem magasabb árkategória.
Egyébként ha a narancsot vékonyan (fehér nélkül) hámozod és késsel csíkozod, hasonló végeredményt kapsz - bár az igaz, hogy ezzel a kis eszközzel egyszerűbb a munka. :)

Horimarika, köszönöm, én is örülök, hogy végül belevágtam. :) Vegyes citrusokból is jól hangzik, lehet, hogy legközelebb ki is próbálom, köszönöm a tippet!

Ami írta...

milyen guszta!
Ezt ki kell próbálnom! :)

sedith írta...

Évek óta mondom állandóan: no, ezen a télen biztos főzök narancslekvárt. De eddig még sosem vettem rá magam. Talán ezen a télen majd?:)

Bianka írta...

Igazán finom lehet

egycsipet írta...

Köszi lányok! :))

sedith, én egy csomó mindennel így vagyok... :D

szemirámisz írta...

Fúha, ez fincsi lehet!

trinity írta...

Le a kalappal a türelmed előtt! Én nagyon szeretem, de ezt a lekvárt csak 1x készítettem, tudom, macerás, de finom nagyon!!

Juci írta...

Enni ettem , de készíteni nem készítettem...
Finom, nagyon finom.

Eisenstock Ildikó írta...

Ha nincs zselésítő, akkor nagyszerűen sűríthető a narancsdzsem almával is. Ha nagyjából 1 kg narancshúshoz 1 kg hámozott, lereszelt almát veszünk, szépen besűríti. A színe viszont nem lesz olyan szép, mint a zselésítővel.

egycsipet írta...

Szemirámisz, Trinity, Juci: köszönöm! :)

Ildikó, köszönöm szépen a tippet, észben tartom! :)

Ottis írta...

Én is, én is szeretnék készíteni narancslekvárt!Nagyon finom lehet!

egycsipet írta...

Ottis, bizony az, úgyhogy ki ne hagyd! ;))

Noémi írta...

Nagyon felkeltette az érdeklődésemet ez a lekvár, készítem is karácsonyi meglepetésnek a hozzánk közel álló családoknak.
Annyi kérdésem lenne, hogy a végén, mikor üvegbe mertem a lekvárt, akkor nem kell a tetejére semmi tartósítószert rakni? Az tartósítja, hogy lefelé fordítom néhány percig.
Ha kb. 6 kg. egész narancsom van(tisztítás nélkül), akkor kb. mennyi zselatint kell rakni hozzá?
Köszi előre is a válaszodat, és további sikeres alkotásokat kívánok Neked! Noémi

egycsipet írta...

Szia Noémi!

Nem kell tartósítószer: ha csírátlanítod (mikrohullámúban vagy kifőzéssel) az üveget, akkor nem igazán lehet baja a lekvárnak, a sok cukor pedig tartósít. Arra kell csak figyelni, hogy amennyire csak tudod, töltsd tele az üveget és utána 5-10 percig állítsd fejre. Így a kupakot is átforrósítod, majd kihűlés közben vákuum keletkezik az üvegben, ami szintén segít a tartósításban. A befőttek fedelét vákuum alatt nem tudod benyomni, így is tudod ellenőrizni, hogy jól dolgoztál-e.

Zselatin helyett szerintem inkább zselésítőt használj - én próbáltam zselatinnal és hát nem győzött meg. :S A zselésítők pektint tartalmaznak, ami növényi eredetű és ezzel jobb lesz a lekvár állaga. Zselésítő pl. a dzsemfix szuper - ennél azt írják, hogy 1-1,25 kg gyümölcshöz, illetve 0,75 l gyümölcsléhez kell adni egy zacsival - mivel a narancsod elég leveses lesz, azt ajánlom, hogy kilónként (tisztított súly) adj hozzá 1 dzsemfixet. A narancstól, héjvastagságtól függ, hogy mennyi lesz a végleges súly, de szerintem a 6 kilódból 3-4 kiló tiszta súlynál nem lesz több, ennél inkább csak kevesebb. Végeredmény: 4 csomag dzsemfix? :)))

Sok sikert, és ha van kedved, írd majd meg, hogy sikerült. ;)

Noémi írta...

Egycsipet!
Köszömöm a receptet, és a további hasznos tanácsokat, szuper lett a lekvár, nagy sikert aratott a családom körében! :-)
Én végül 8 kg. narancsból készítettem, aminek a húsa és leve végül 3,5 kg. volt. Én sem tettem bele túl sok cukrot, nagyon finom, kellemesen savanykás íze lett, mindenkinek ízlett! Azért ez egy nagyon értékes lekvár, mert rengeteget kell vele dolgozni! Én 10 órán keresztül "filézgettem" a nyolc kiló narancsot, és a végén már a férjem is besegített!
De nagyon megérte! Köszönöm szépen! Noémi

egycsipet írta...

Noémi, nagyon örülök, hogy sikert arattál vele és köszönöm a visszajelzést! :)
Valóban elég munkás, de ha kicsiben készül vagy van hozzá egy kis segítség, megéri belevágni. Csak sajnos nagyon gyorsan "párolog", jövőre szerintem én is nagyobb adagot készítek. :))
Boldog új évet kívánok!

Kati írta...

Szia, Mesi rösszul sikerült narancslekvárjánál láttam a hozzászólásodat és a linket, így jöttem hozzád, és jelentem szuper lett a narancslekvárom, tiszta véletlenül pont egy olyan adag sikeredett 14 narancsból mint a tied.:) Igaz én csak 15 dkg cukrot, és egy tasak vaníliás cukrot tettem hozzá, mert annyira édes volt a narancs, hogy egyszerűen többet nem tudtam tenni.Gondolom nem lesz semmi baja amíg elfogyasztjuk. Nekem 3 befőttes üveggel lett, de nagyobb üvegek úgy nézem mint a tied. Osztodik 3 felé, úgy hogy nem lesz ideje elromlani szerintem:)
Köszi szépen a receptet:)

egycsipet írta...

Szia Kati,
nem hiszem, hogy baja lesz, egyrészt a gyümölcs saját cukortartalma is hozzájárul a tartósításhoz, másrészt nem fog sokáig megmaradni. :D Miután megbontottad, utána gondolom úgyis hűtőben fogod tárolni, ott azért kibír még azután is jónéhány napot.
Tényleg nagyon édes lehetett a narancsod :)), emlékszem, hogy ez az adag ennyi méz és cukor mellett is klasszul savanykás maradt. De épp' azért jó kóstolni a lekvárokat és nem csak úgy beleönteni a cukrot, mert ennyire különbözőek lehetnek a felhasznált gyümölcsök.
Nagyon örülök, hogy nektek is ízlett és ezek szerint bevált a "recept", köszönöm szépen, hogy visszajeleztél! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...