A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fahéj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fahéj. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 28., hétfő

Kontyalávaló

A nyár a likőrkészítések időszaka (is). Mivel a likőröknek kifejezetten jót tesz, ha van idejük érni, így amit most készítünk el, az az év végi vendégségek idejére éppen megfelelő lesz...aztán vagy vendégvárások alkalmával fogyasztjuk el a barátaink/családtagjaink közreműködésével vagy pedig vendégjárások idején ajándékozunk el belőlük néhány üveggel. ;)
Ezt a fűszeres, édes likőrt még májusban dobtam össze: két hűtőben árválkodó kezeletlen narancs héja, és néhány kedvenc kis fűszer került bele. A hétvégén szűrtem le: szuper lett!


A hozzávalókat egy 1,5 l-es befőttes üvegbe tettem és kamrapolcon hagytam érni. Nálam elfelejtődés/lustaság miatt úgy 10 hétig lubickoltak a hozzávalók a vodkában, de fele idő is elég.
Az italos üvegeket alaposan kitisztítottam, kiforráztam, az aljukba cukrot szórtam és erre szűrtem a fűszeres likőrt. Néha fel-felráztam, amíg a cukor teljesen feloldódott, majd a legfelső, legelérhetetlenebb kamrapolcra tettem, hogy adventig elkerüljön a kísértés. :)


Hozzávalók: 1 l vodka, 2 nagyobb narancs héja, 5 szem zöld kardamom (megroppantva), 5 szem szegfűszeg, 1 mokkáskanál ánizsmag, 1 kisebb ceyloni fahéjrúd (8 cm), darabka (2-3 cm) cassia fahéjrúd, 1/3 szerecsendió (durvára törve), 1 vaníliarúd (felhasítva), 250-300 g cukor*.
*Ez egy édes likőr, aki a kevésbé édes ízeket kedveli, kevesebbet cukrot tegyen bele, de a kóstolással vigyázni ám! ;)
Tovább olvasom...

2014. július 11., péntek

Répás-almás muffinok

Egyszerű süteményeket késztettem ma: a hűtőben néhány aprócska sárgarépa esedezett mielőbbi (f)elhasználásért, a korai alma is potyogni kezdett a napokban - ha pedig répa és alma, hát becsúszott melléjük a zab(pehely) is. :)


Egyszerű elkészíteni: a sütőt előmelegítem (180 °C), a répát és az almát meghámozom és kis lyukú reszelőn lereszelem. A zabpelyhet megőrlöm (nem kell teljesen finomra) és belekeverem a sütőport, a szódát, a fahéjat és egy pici sót.
Fentiek közben a cukrot és a tojást a robotgéppel alaposan kikevertetem, majd az olajat is hozzácsorgatom és alaposan összedolgoztatom. Ebbe forgatom bele először a reszelt alma-répa duót, majd a lisztes keveréket. A masszát papírral bélelt muffinformákba kanalazom és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm (kb. fél óra). A formákból kiszedve, rácsra rakosgatva hűtöm ki a muffinokat.
A tetejükre lehet csokoládét olvasztani, amit aprított dióval is meg lehet szórni - ez opcionális. A tészta pihe-puha, az összetevőktől függően kissé morzsálódhat, így érdemes a papírkapszliban kínálni a sütiket.


Hozzávalók 12 db muffinhoz: 220 g tisztított, reszelt sárgarépa és alma felesben, 110 g nádcukor (ennek egyharmada lehet sötétbarna is), 2 közepes-nagy tojás (kisebb méretűből 3 db), 100 g olaj (pl. napraforgó és/vagy olíva), 180 g zabpehelyliszt (a finomliszt is megfelelő, de keverni is lehet), 1 teáskanál (3-4 g) sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál őrölt fahéj, pici só.
Ebből a receptből.
Tovább olvasom...

2014. május 20., kedd

Joghurtos rebarbarafagylalt

Hát ez király, de tényleg. Próbáljátok csak ki, majd megtudjátok ti is! :) Én frissen készített (langyos) vaníliás eperöntettel tálaltam, ugye mondanom sem kell: szuper! :)


A rebarbarát megtisztítottam (megmostam, a végeit eltávolítottam és a héjától is megfosztottam, ahol engedte - ahol nem, ott nem erőltettem). A szárakat úgy fél centisre szeleteltem, hozzáreszeltem a gyömbért, majd a nádcukorral és kevés vízzel, fedő alatt főzni kezdtem. Addig hagytam párolódni, amíg teljesen megpuhult, közben hozzácsorgattam egy kortynyi vaníliakivonatot is. Amikor teljesen megpárolódott a rebarbara (rostjaira esett), a tüzet elzártam és hagytam kihűlni.
A kihűlt rebarbarát egy hosszú falú edénybe tettem, hozzákanalaztam a sűrű joghurtot és a tejfölt, csipetnyi fahéjat szórtam hozzá és botmixerrel pépesítettem (természetesen turmixgéppel is lehet, akinek az van). Fagyasztóban előhűtöttem (1-2 óra, amíg fagyni kezd a szélein).
A tejszínt habbá vertem, összeforgattam a rebarbarás alappal, és fagylaltgéppel kifagyasztattam az alapot. Zárható műanyag dobozban került a fagyasztóba. Fogyasztás előtt 10-15 perccel érdemes kivenni a frigóból.


Hozzávalók: kb. 300 g rebarbara (tisztított súly), 120 g nádcukor (aki savanykásabbra szeretné, csak 100 g-ot tegyen bele), 10 g reszelt gyömbér*, 25 g víz, kevés vaníliakivonat vagy 1/4 rúd vanília kikapart magjai, 150 g sűrű (görög vagy szükség szerint lecsepegtetett) natúr joghurt, 50 g tejföl (20%), csipetnyi őrölt fahéj, 200 ml habtejszín (csökkenthető a mennyisége, ha erőteljesebben rebarbarás ízt szeretnétek elérni).
*A gyömbér mennyisége duplázható/triplázható, ízlés szerint.
Főzött (tojásos-tejes) rebarbarafagyi recept a blogon itt található.
Tovább olvasom...

2014. február 18., kedd

Gyors gyümölcsös-müzlis desszert

Az elmúlt hétvégén gyors desszertet készítettem a vendégeinknek: tejszínes krémet rétegeztem házi müzlivel és gyümölcsös öntettel. Szerintem nagyon finom, jól variálható és végtelenül egyszerű desszert, érdemes kipróbálni.


Az egyik réteg házi müzli - még egyszerűbb a dolgom, ha éppen van belőle, de ha nincs, akkor is gyorsan elkészül. Ehhez a dió kivételével az összes hozzávalót összekeverem egy tálban, sütőpapíros tepsire egyenletesen elosztom és 180 °C-ra előmelegített sütőbe tolom. 7-8 perc után egyszer átkeverem, majd újabb 7-8 perc elteltével belekeverem a durvára aprított diót. Ezután 5 percenként átforgatom a keveréket, amíg egyenletesen meg nem pirul az egész (hogy összesen mennyi időt tölt a sütőben, ez függ a tepsi méretétől is, kisebben lassabban pirul át, nagyobb méretűben gyorsabban elkészül). Az utolsó átkeverésnél vaníliakivonatot csorgatok rá, összekeverem és ezután már csak kábé 2 percig pirítom. A müzlit kiveszem a sütőből és 1-2 alkalommal átkevereve, az egymáshoz ragadt nagyobb darabokat összetörve, a tepsiben hagyom kihűlni.


Amíg a müzli készül, elkészítem a gyümölcsszószt: a szeder és a málna kivételével mindent egy edénykébe teszek és felforralok. 5 percnyi forralás után hozzáadom a szedret, amikor ezzel is felforr a szósz, beleteszem a málnát. Éppen csak újraforrásig melegítem, ezután elzárom a lángot és hagyom kihűlni a szószt. (Keverés helyett érdemes inkább csak rázogatni az edényt, hogy minél kevésbé törjenek össze a gyümölcsök. Ha nagyon híg lenne a leve, keményítővel lehet sűríteni vagy rétegezésnél csak a "sűrűjét" használni.)
A görög (vagy lecsepegtetett) joghurtot elkeverem a mascarponéval, belereszelem egy citrom héját. A tejszínt habbá verem kevés porcukorral és a zselatin fixszel (előírás szerint), majd összeforgatom a joghurtos sajtkrémmel.
A háromféle összetevőt egy nagyobb tálban vagy több desszertes pohárban rétegezem, tálalás előtt 1-2 órán keresztül hűtöm. 


Hozzávalók...
...a müzlihez*:
300 g egész zabpehely, 130 g méz, 70 g melaszos nádcukor (vagy összesen 200 g méz/cukor/nádcukor...ízlés szerint), 1 teáskanál (4 g) őrölt fahéj, 80 g olaj (most felesben használtam olvasztott vajat és szőlőmagolajat), 100 g durvára aprított dió, 1 mokkáskanálnyi természetes vaníliakivonat;
...a gyümölcsszószhoz: 350 g kékáfonya (mirelit**), 1 narancs és 1 citrom leve, 4-5 kardamom (egészben), fél rúd vanília, 80 g cukor, 150 g fekete szeder (mirelit**), 150 g málna (mirelit**);
...a tejszínes krémhez: 200-250 g görög joghurt, 1 doboz (250 g) mascarpone, egy citrom héja (a levéből is mehet hozzá), 400 ml habtejszín, porcukor ízlés szerint, fél csomag (10 g) zselatin fix.
*Ha marad müzli, üvegben lehet tárolni néhány napig, gyümölcsös joghurtba keverve nagyon finom. Ízlés szerint további olajos magvakat, csokidarabokat, aszalványokat is lehet beletenni. A házi müzli készen kapható müzlivel is kiváltható, de finom desszert készíthető kekszmorzsával vagy akár csak pirított, darabolt csonthéjasokkal is.
**Szezonban természetesen friss gyümölcsből készülhet, illetve más gyümölcsökkel is érdemes kipróbálni.
Tovább olvasom...

2014. február 4., kedd

Áfonyaszósz sült húsokhoz

...vagy magában... ;)
Nagyon finom, még a gyümölcsökért nem rajongó gyerkőcöm is repetázott belőle.


Az összes hozzávalót egy edénykébe mérem és tűzre teszem: alacsony lángon, időnként meg-megrázogatva felforralom, és addig hagyom rotyogni, amíg a szemek töppedni kezdenek.


Mivel ekkor a folyadék mennyisége változó lehet, csak annyi, kevés vízben oldott keményítővel sűrítem, amennyit muszáj használni (éppen csak megfogom a levét, hogy ne legyen híg). Elkeverem a keményítőt a forró mártásban és már le is kapcsolom a tűzhelyet.
Forrón, sült hússal mennyei. Hűtőszekrényben néhány napig eláll.


Hozzávalók: 350 g mirelit áfonya (ha lehet, nagyobb szemű), 100 g cukor, 1 citrom leve (50 g) - a héját is bele lehet reszelni, 2-3 darabka szárított narancshéj, 3 cm fahéjrúd, picurka só, 1-2 mokkáskanálnyi étkezési keményítő.
Tovább olvasom...

2013. július 17., szerda

Egresleves

Kedvenc leves, gyerekkoridéző, imádom! :)
Anno a dédnagyanyámnál több piszkebokor is megfért a telek határában, így nála mindig lehetett "legelészni", de ahogy az öregek elmentek, fokozatosan a piszkebokrok is eltűntek az életünkből. Ma már nem divat a szúrós, nehezen hozzáférhető gyümölcsök tartása, pedig csodás, vitamindús és nagyon szeretni való kis bogyócskák érnek ezeken a bokrokon. A piacon is ritkán fordul elő, többnyire helybéli idős nénik, bácsik ácsorognak 1-1 doboz fölött, már amikor egyáltalán eladják a nehezen leszüretelt gyümölcsöt, így dupla öröm volt, hogy nemrég sikerült egy méretes adagot bezsebelnem és kétszer is tudtam levest főzni belőle. Többnyire a magam örömére, de úgy vettem észre, hogy kisebbik leánykámnak is ízlett. :)


A leves olcsó, nagyon egyszerű és gyorsan elkészül. Részemről édesen szeretem, a savanykásabb gyümölccsel nagyon jól passzol az édes lé, de ez természetesen ízlés dolga. A fahéjat viszont nem érdemes elhagyni/lecserélni, csak egy leheletnyi kell belőle és igazán jól harmonizál a köszmétével. :)
Az egrest megtisztítom (végeit eltávolítom). A víz kábé kétharmadával (5 dl) addig főzöm, amíg megpuhulnak és szétnyílnak a szemek. Ekkor a keményítőt feloldom egy kis vízzel, és hozzákeverem a tejfölt. A maradék vízzel visszahűtöm a levest és behabarom a tejfölös keményítővel. Cukorral, csipetnyi fahéjjal ízesítem és újraforrásig főzöm.
Kihűtve, szobahőmérsékleten tálalom.


Hozzávalók: 600 g egres, 0,7 l víz, 20 g étkezési keményítő, 100 g tejföl, csipetnyi fahéj, cukor ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2013. július 1., hétfő

Szilvagombóc torta házilag

Anyum szülinapjára mindig másmilyen tortát készítek - nála lehet variálni, mert "mindenevő", a család többi tagjánál már bonyolultabb a kérdés. :) Miután kizártam a mindig nyerő túrós és csokis tortákat, és tanácstalanul topogtam egy helyben, hogy jóóóó, de akkor mit (?), egyszer csak eszembe jutottak az ország tortái. Még soha nem sütöttem (és kóstoltam) meg egyiket sem, ráadásul nem sűrűn készítek recept után tortát, úgyhogy döntöttem: ideje lesz megpróbálkozni az egyikkel. A pándi meggytorta és a szilvagombóc torta között vacilláltam, de mivel mi már jócskán a meggyszezon után vagyunk és a meggyet egy ideig most inkább látni sem, köszi... :D, ráadásul szepy a szilvás mellett tette le a voksát, így maradt a csini, de kissé túlbonyolított szilvagombóc torta.
Az eredeti recept ITT, ebből dolgoztam. Tapasztalat, hogy nem olyan vészes elkészíteni, mint amilyennek elsőre látszik, de néhány dolgot másodikra már leegyszerűsítenék benne.


(!) Ami nálam más lett, az a krém. Kényszermegoldás, ugyanis kétszer feltúrtam a fagyasztót és nem találtam szilvát benne, majd elcsoszogtam két helyi "nagy" boltba is, ahol természetesen nem kaptam sem frisset, sem fagyasztottat, zöldségesnél meg nem is próbálkoztam: jóérzésű zöldségeseink vannak, ilyenkor még nem tartanak szilvát. Így aztán lekvárból készült, szerencsére így is finom lett, de ha szilvaszezon lesz, ki fogom próbálni frissből is - ha nem is a tortát, a krémet mindenképpen, mert bejött.


Az eredeti recept kissé hiányos, cukrászati körülményeket feltételez, tehát pl. hiányzik belőle a "szilvagombóchoz" használt piskótalap elkészítése (is). Mivel az nálam nincs mindig itthon, ezzel kezdtem. 1 tojásból sütöttem, belefért volna, ha kettőből készül, de megfelelt így is. A piskótacsíknak a recept szerint 7x42 cm-esnek kell lennie, ilyesmi méretre kentem ki egy csík sütőpapírra és 180 °C-on néhány perc alatt megsütöttem. Közben elkészítettem a csokoládés (kakaós) piskótát is, végül a Sacher-felvertet.
A csokoládés piskótához a tojásokat szétválasztottam: a tojásfehérjét a cukor kétharmadával kemény habbá vertem, a tojássárgát a maradék cukorral és a vízzel kihabosítottam, majd a habot óvatosan hozzákevertem a masszához. Ezután beleforgattam a kakaóval elkevert lisztet, és hozzáadtam a langyosra megolvasztott vajat is. Sütőpapíros tepsire 23 cm átmérőjű kerek lapot kentem és 200 °C-on készre sütöttem. Még melegen lehúztam a papírt róla és rácson hagytam kihűlni.
A Sacher-felvert úgy készült, hogy a tojásokhoz hozzáadtam a vizet és a cukrot, majd vízgőz felett állandóan kevergetve kb. 50 °C-osra melegítettem (a tojásnak nem szabad kicsapódnia). A gőzről levéve gépi habverővel addig vertem, amíg kihűlt, majd belecsorgattam az olajat és ezt is beledolgoztam. Ezután lazán hozzákevertem az átszitált, kakaóval elkevert lisztet. 23-as tortakarikában, 200 °C-os sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Amikor a piskóták kisültek, elkészítettem...
- a rumos cukorszirupot: a vízből és cukorból szirupot főztem, amikor kihűlt, belekevertem a rumot is;
- a szilvapudingot: a szilvalekvárt a fahéjjal és egy kis cukorral felforraltam, majd a vízben oldott pudingporral besűrítettem; és
- az "aranykrémet": a hozzávalókból krémet főztem.
A fentiek után még mindig nincs vége az előkészítési fázisnak, ekkor jöhetett az aszalt szilvás marcipánkarika (=szilvagombóc) elkészítése. A marcipánt kinyújtottam - a mérete akkora kell legyen, mint a piskótacsík plusz minden oldalon 1-1 ujjnyi. Mivel nekem a piskótacsíkom végül csak 7x38 cm lett, így ez nálam kb. 11x42 cm-t jelentett. A piskótacsíkot megkentem "leheletvékonyan" vajkrémmel (3 dkg puha vajat kikevertem 3 dkg porcukorral - bő fele megmaradt, de ennél kevesebből lehet egyáltalán készíteni? :D), ráfordítottam a krémes felével a kinyújtott marcipánra, majd ezután lehúztam róla a sütőpapírt. Ecsettel lekentem a rumos cukorsziruppal, finoman meghintettem fahéjjal, majd kirakosgattam az aszalt szilvával. Feltekertem szorosan, kicsit kiegyengettem, így egy hosszú rudat kaptam, amit karikába hajlítottam és a végeit egymásba csúsztattam. Sütőpapíros tányérra helyeztem, folpackba bugyoláltam és a fagyasztóba raktam. Elkészítettem a díszítéshez használt marcipántekercset is: ehhez kinyújtottam a marcipánt (kb. ugyanolyan vékonyra és szélességűre, de az anyagmennyiségből adódóan rövidebbre, mint a karikához használt marcipánt), kiraktam a szilvával és feltekertem, majd kiegyengettem. Ezt is folpackba csomagolva dugtam a fagyasztóba.


Itt következik a pihenőrész - fentiekkel egyébként úgy két óra alatt kényelmesen végeztem (délelőtt). 6-8 órán keresztül nem csináltam semmit :) - legalábbis a tortával -, ezután olvasztott csokoládéval bevontam a marcipánkarikát és a rudat is. Hűtőbe tettem és hagytam, hogy a csoki rádermedjen a marcipánra - nekem elég vastagra sikerült a csoki, de semmilyen mártófelszerelésem nincs, illetve nem is akartam feleslegesen plusz csokoládét felhasználni (=pazarolni) emiatt, így ilyen lett. :)
A zselatint a vízben megduzzasztottam, majd addig melegítettem kis lángon, míg felolvadt.


Az összeállítás (este): a Sacher-lapot tortatálra tettem, tortagyűrűt szorítottam köré. A tejszínt felvertem, közben hozzácsorgattam az előkészített (langyos) zselatint, majd összeforgattam a többi hozzávalóval. Elég gyorsan kötött a zselatinos tejszín, így én kissé túlkevertem a pudingokkal, hogy jól elkeveredjenek, emiatt szerintem tömörebb lett a krém, mint amilyennek lennie kellett volna, de jó lett így is.
A tortagyűrűt kábé a feléig töltöttem a krémmel, belehelyeztem és finoman bele is nyomtam a marcipánkarikát, végül a maradék krémet is belesimítottam. Erre került a csokoládés piskótalap és mehetett is a hűtőbe dermedni (éjszaka).

Dermesztés után (másnap délelőtt) egy kis szilvalekvárt forraltam, átkentem vele a piskótalapot, és visszadugtam a hűtőbe kb. fél órára. Ezután újra felolvasztottam a csokit, ami a marcipánok bevonásánál kimaradt, plusz tettem még egy keveset hozzá, amiről úgy gondoltam, elég lesz a tetejére, és bevontam a torta tetejét csokoládéval (ez is vastag lett egy kicsit). Irány a hűtő.
Amíg a csoki dermedt, felszeleteltem a díszítéshez használt marcipánrudat (na meg elszaladtam a cukiba gyertyáért és "levélkékért"). Miután megdermedt a csokoládé, levettem a tortagyűrűt és a torta oldalát fixálóval felvert tejszínnel díszítettem. A tetejére hab...kupacokat :) nyomtam és a felszeletelt szilvás-marcipános karikákkal és marcipánlevelekkel díszítettem.


Hozzávalók a marcipánkarikához...
...a 7x38 cm piskótacsíkhoz: 1 tojás, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál liszt (duplázható mennyiség, úgy kényelmesen elég 7x42 cm-re is);
...a cukorsziruphoz: 35 g cukor, 35 ml víz, 35 ml rum (nekem sok volt);
...továbbá: 200-230 g marcipán (nekem 200 g elég volt, mert a piskóta miatt kisebb csíkra volt szükségem, de az eredeti 11x46 cm-es csíkhoz kb. 230 g kell), 100 g aszalt szilva, kevés fahéj, egy evőkanálnyi vajkrém, olvasztott étcsokoládé a bevonáshoz*, kevés porcukor a marcipán nyújtásához.
Hozzávalók a krémhez...
...a szilvapudinghoz: 500 g szilvalekvár (az eredeti recept szerint a puding nem lekvárból készül!), 1 kávéskanál fahéj, kb. 30 g cukor, 80 ml víz, 40 g (vaníliás) pudingpor - a kész pudingból csak 500 g kerül a krémbe!;
...az aranykrémhez: 80 ml tej, 13 g cukor, 8 g pudingpor;
...továbbá: 400 ml tejszínhab, 150 ml zselatin (22 g zselatin+150 ml vízből készítettem, ebből mértem ki 150 ml kész zselatinoldatot), 1 evőkanál citromlé, 1/3 kávéskanál fahéj.
Továbbá szükséges még...
...a kakaós piskótához: 2 tojás fehérje, 3 tojás sárgája, 50 g cukor, 360 g liszt, 13 g holland kakaó, 8-10 g vaj, 13 g víz;
...a Sacher-felverthez: 6 tojás sárgája, 2 egész tojás, 13 ml víz, 65 g cukor, 26 ml olaj, 55 g liszt, 26 g holland kakaó;
...valamint a díszítéshez: 100 g marcipán és 50 g aszalt szilva a marcipántekercshez*, 400 g habtejszín és 1 csomag zselatin fix a torta bevonásához (koccra elég lett, úgyhogy nyugodtan lehet 5 dl-ből készíteni a habot, hogy kényelmesebben lehessen díszíteni a tortát), 1-2 evőkanál szilvalekvár a torta tetejére a csokibevonat* alá, marcipánlevelek (16 db), 60-70 %-os étcsokoládé*.
*Összesen kb. 25 dkg csokoládét olvasztottam, ebből be tudtam vonni a marcipánkarikát és -tekercset, valamint a torta tetejét is. 2-3 teáskanál olajat is tettem olvasztásnál a csokoládéhoz.
A tortát 23 cm-esre készítettem és 16 szeletre osztottam.
Tovább olvasom...

2013. április 3., szerda

Almás papucs - csaroh

Ezek a sütik a húsvéti kínálat darabjaiként készültek el - Vicuska tette fel a napokban a blogjára és annyira helyesek voltak, hogy be is terveztem a mielőbbi megsütésüket. Aztán amikor a diódarálóm, keresztbe téve a terveimnek, bemondta az unalmast a húsvéti sütögetés közepén, úgy döntöttem, hogy ím' el is érkezett az idejük. A tésztája frissen ropogós volt, másnapra a tárolás következtében megpuhult, de így is-úgy is finom volt nagyon.
Vicuska, nagyon köszönöm a receptet! :)


A tésztát Vicuskához hasonlóan én is előző este állítottam össze, bár azonnal lehet sütni. Ehhez a puha vajat a tálas mixerben habosra kevertem a cukorral, ezután a tojással, majd a tejjel is. A legvégén adtam hozzá a sót és a vanília eszenciát. A gépről levéve hozzászitáltam a lisztet és a sütőport és puha tésztát gyúrtam (nekem ehhez kellett még egy csipetnyi liszt az 500 g-on felül, anélkül ragadt). Folpackba csomagolva hűtőszekrénybe tettem.
Másnap sütés előtt kivettem a hűtőből és hagytam szobahőmérsékleten kissé "kiengedni". Eközben elkészítettem a tölteléket, amihez az almákat megtisztítottam, apróra kockáztam és a vízzel, fahéjjal, cukorral, kardamommal és a leforrázott, lecsepegtetett mazsolával együtt kis lángon megpároltam. Amíg az alma párolódott, száraz serpenyőben megpirítottam a mandulaszeleteket - ezeket a kész almához kevertem és együtt hagytam kihűlni.
A tésztát kb. 3 mm vékonyra nyújtottam, ezután 10-12 cm-es kockákra vágtam, majd ezeket átló mentén feleztem, így egy kockából 2 háromszöget kaptam. A háromszög egyforma száraival párhuzamosan 3-3 bevágást ejtettem (fotó Éva receptjénél), a kihűlt tölteléket a tészta közepére helyeztem és előbb az egyik oldalról, majd a másikról is ráhajtottam a 2 csücskét. Sütőpapíros tepsire sorakoztatva, 180 °C fokos sütőben, kb. 20 perc alatt sültek szép világosra. Kihűtés után porcukrot szitáltam rájuk.


Hozzávalók...
...a tésztához:
200 g puha vaj, 120 g cukor, 2 tojás, 100 ml tej, 8 g sütőpor, csipet só, 2 teásaknál vanília eszencia, 500 g liszt + egy kevés az igazításhoz, nyújtáshoz;
...a töltelékhez: 6 közepes alma (egyenként kb. 200 g-osak), 3 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 3 teáskanál őrölt fahéj, 5 szem kardamom (a hüvelyeket eltávolítottam, a magokat mozsárban megtörtem), kb. 50 ml víz, 100 g mazsola, 50-60 g mandulaszelet.
A fenti mennyiségek az eredeti recept duplája - kb. 70 db sütemény lett belőle és egy kevés töltelék kimaradt, de ez persze attól függ, mennyire "tömjük" meg a papucsokat.
Tovább olvasom...

2013. március 24., vasárnap

Fahéjas grízes krémes

Grízes krémes, mézes krémes, mézes zserbó (ezt a nevét mondjuk nem értem, de ez az én bajom) - mind ugyanazt a süteményt takarja. Nálunk legalábbis grízes ez a krémes, igaz, többfelé készítik szimpla lisztes fehér krémmel is, tudjátok olyannal, mint a kozák sapka krémje. Aztán van az a változat, amikor lekvárt tesznek bele, de én úgy nem bírom, így nálam lekvár a közelébe sem mehet ennek a süteménynek. A recept egy változata fent van már a blogon - a jelenlegi a sütő tepsiméretére (nagy családra) van optimalizálva és fahéjas a tésztája...mert a fahéj és a tejbegríz jóbarátok. :)


A tésztához a mézet a vajjal és a cukorral megolvasztom, ezután a többi hozzávalót belekeverve összegyúrom. A sütőt előmelegítem (170 °C), a tésztát három részre osztom és lisztezett deszkán vékony lapokat nyújtok belőlük, amiket a nagytepsi méretére szabok. A leeső széleket újra összegyúrom és kinyújtom egy negyedik lappá (ha nagyon kemény lenne, mikróban lágyítható a tészta). A mézes lapokat a tepsi hátán (sütőpapíron) megsütöm, rácsra csúsztatva kihűtöm.
Amíg sülnek és hűlnek a lapok, megfőzöm a grízes krémet. Ehhez a tejet a vaníliával felforralom, belekeverem a búzadarát, a lisztet és a cukrot, majd sűrűre főzöm. Néhányszor átkeverve hagyom kihűlni. A vajat a porcukorral és egy kortynyi rummal habosra keverem, ezután hozzádolgozom a kihűlt tejbegrízt is, végül három részre osztva rétegezem a lapokkal (a legfelső lap "üresen" marad). A süteményt behűtöm (ha nincs ekkora hely a hűtőben, megteszi egy hideg kamra is), végül csokoládéval vonom be a tetejét (hagyományosan csokimáz simul rá). A csoki dermedése után forró (vízbe mártott) késsel vékony, hosszúkás szeletekre vágom.


Még több mézeslapos sütemény a blogon: Zsuzsi szelet, Vali szelet.

Hozzávalók (a sütő nagytepsijéhez)...
...a tésztához:
750 g liszt, 12 g (2 teáskanál) szódabikarbóna, 3 nagy (!) tojás, 125 g vaj, 200 g méz, 200 g cukor, 8 g (2 teáskanál) őrölt fahéj, csipet só;
...a krémhez: 1,5 l tej, 1 vaníliarúd, 150 g búzadara, 50 g liszt, 50 g cukor, 250 g vaj, rum vagy -aroma ízlés szerint, kb. 150 g porcukor;
...a bevonáshoz: 250-300 g csokoládé, 3-4 evőkanál olaj vagy tetszőleges csokimáz.
Tovább olvasom...

2013. március 19., kedd

Fahéjas keksz

Család szerint tejbegrízkeksz. Hogy miért? Mert ez a keksz hozza a tipikus retro tejbegrízérzést...tudjátok, azt, amikor nem édesítitek főzésnél a grízt, hanem utólag szórjátok meg kristálycukorral. :) Mmmm! Belül puha és omlós, kívül viszont finoman (és fahéjasan) ropogós. ;)


Így készült: a puha vajat és a nádcukrot (tálas) mixerrel habosítani kezdtem. Néhány perc után beleütöttem egy tojást is, majd sorban belekerült a só, a vaníliakivonat, valamint a fahéj. Legvégül - immár kézzel - néhány mozdulattal a sütőporos lisztet is beledolgoztam.
Tenyereim között aprócska golyócskákat görgettem: olyan kisebb diónyi méretűeket. Ezeket meghempergettem a fahéjas cukorban, sütőpapíros tepsire tettem, finoman lelapítottam, végül 170 °C-on úgy 10 perc alatt készre sütöttem.
Az eredetije szepy recept, kööösziii! :)


Kóstoljátok meg melegen is úgy, hogy a tetejére egy nagy tejszínhabkupacot nyomtok és hamm - na az az igazán tuti! :))) Persze kihűlve is szuper, csomagolni is lehet belőlük a gyerkőcnek a suliba (lánykám és a barátai legalábbis díjazni szokták az ilyesmit). Fahéjrajongóknak pedig abszolút kötelező darab!


Hozzávalók: 110 g vaj, 140 g világosbarna nádcukor, 1 (igen) nagy házi tojás, csipet só, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 320-340 g liszt, továbbá a forgatáshoz kb. 10 g őrölt fahéj és 30 g kristálycukor.
Tovább olvasom...

2013. március 6., szerda

Mini répatorták

Hamarosan itt a húsvét és nekem már mocorognak a gondolataim az idei sütemények körül. Ezek a mini répatorták tökéletesek az ünnepre, de úgy egyébként az év bármely napjára is: finom, puha sütemény, édes krémsajttal - vagy anélkül - a tetején. Nagyon gyorsan elkészíthető, kis munkával mutatóssá tehető és tortaformában, vagy tepsiben is megsüthető...ő-ő-ő. :)
A recept eredetije Szepytől származik (kööösziii!), bátran készítsétek el: én az utóbbi években már többször megsütöttem, és az eddig kipróbált répatorták közül ez a recept vált be leginkább. A lenti változat csak apróságokban tér el Szepyétől és tucatnyi muffinra van szabva.


A sütőt előmelegítem (170-180 °C), a répát meghámozom és kis lyukú reszelőn lereszelem. A lisztbe belekeverem a sütőport, a szódát és a fahéjat. 
A cukrokat alaposan kikeverem a tojásokkal és az olajjal, ebbe keverem bele először a reszelt sárgarépát, majd a lisztes keveréket. (A liszt mennyiségét lehet, hogy némileg korrigálni kell, a tojások méretétől és a répa nedvességétől függően.)
A masszát papírral bélelt (vagy vajazott-lisztezett) muffinformákba kanalazom (a formák kb. 3/4-éig érjen) és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm (nagyjából fél óra). A formákból kiszedve, rácson hűtöm ki a muffinokat.
Amíg a sütemények hűlnek, el lehet játszadozni a dekorációval: a képen látható tortácskákhoz marcipánt színezek és abból készítek kis répákat. A krémsajtot a puha vajjal és a cukrokkal alaposan kikeverem, habzsákba kanalazom és így díszítem a teljesen kihűlt muffinok tetejét, végül 1-1 répácskát nyomok a krémbe. Hűtőben tárolandó, de ha a krémet lehagyom, hűtés nélkül is elvan.


Hozzávalók 1 tucat tortácskához (vagy 10 nagyhoz, vagy sokkal több kicsihez)...
...a muffinhoz: 220 g sárgarépa (tisztított, reszelt súly), 110 g nádcukor (ebből 30-40 g sötétbarna, nádmelaszos), 2 nagy házi tojás, 100 g olaj, kb. 180 g finomliszt (nedvességfüggő), 4 g sütőpor, 2-3 g szódabikarbóna, 4 g őrölt fahéj;
...a sajtkrémhez (felezhető, elhagyható - a mennyiség a 12 muffin tetejére elég): 200 g tejszínes krémsajt (eredetileg Philadelphia, de lehet más tejszínes sajt is, pl. mascarpone...), 120 g (vagy ízlés szerint) porcukor, kevés vaníliás cukor vagy vanília eszencia, 100 g vaj;
...a díszítéshez: marcipán vagy fondant répák - a 12 kis répához én kb. 30-40 g marcipánt és némi ételfestéket használtam fel.
Tovább olvasom...

2013. március 3., vasárnap

Almás-rebarbarás kőttes

Almás sütit terveztem, de eszembe jutott, hogy milyen régen sütöttem utoljára kelt pitét, így inkább ezt készítettem. Egy kis rebarbarával, kardamommal megbolondítva...uhh, nagyon finom lett! Mivel nem édesítettem túlságosan, így kellemes, üde lett a töltelék, de persze kifejezetten édesre készítve is nagyon finom lehet.


A tészta hozzávalóit alaposan megdagasztottam (a puha vajat csak a végén dolgoztam a tésztába), majd lefedve duplájára kelesztettem. Amíg a tészta kelt, elkészítettem a tölteléket, ami nálam most roppant egyszerűen készült, ugyanis az alma már fahéjjal és cukorral párolva pihent a fagyasztóban, így azt csak kiolvasztottam és a vaníliás cukorral megpárolt rebarbarához kevertem. Pluszban kardamommal fűszereztem, de gyömbérrel is nagyon finom, érdemes kipróbálni. (Ha nincs frigós tartalék, akkor az almát meghámozom, lereszelem, cukorral és fahéjjal megszórom, majd fél-egy óra után levétől kissé kinyomkodom és így teszem a rebarbarához.)
A megkelt tésztát két cipóra osztottam, az elsőt kinyújtottam és sütőpapíros tepsibe tettem. Ezt megszórtam egy kis zsemlemorzsával (kekszmorzsa is lehet), ráterítettem a tölteléket, amit szintén meghintettem morzsával. Kinyújtottam a második lapot és befedtem vele a süteményt. Megszurkáltam villával és kb. fél órán keresztül kelni hagytam, közben előmelegítettem a sütőt is 170-180 °C-ra. Mielőtt sütőbe toltam, felvert tojással kentem meg a pite tetejét, majd szép pirulósra sütöttem.
Nekem lágy maradt a töltelékem, engem nem zavar, sőt, nekem így finom :), de aki tömörebb, kevésé folyós töltelékre vágyik, az bele is keverhet egy kis zsemlemorzsát, vagy alaposan ki kell nyomkodni az almát a levétől, hogy minél kevesebb nedvesség kerüljön a töltelékbe.

Hozzávalók...
...a tésztához:
200 g natúr joghurt, 60-70 ml tej, 6 dkg méz (vagy cukor), 20-22 g élesztő, 2 tojás sárgája, csipet só, 250 g rétesliszt, 250 g finomliszt, 70 g lágy vaj;
...a töltelékhez: kb. 1200 g alma (vagy kb. 800-1000 g mirelit-párolva), kb. 600 g rebarbara (mirelit), (vaníliás) cukor, kardamom, őrölt fahéj;
...továbbá: a nyújtáshoz liszt, szükség szerint zsemlemorzsa, a tetejére egy tojás.
Tovább olvasom...

2012. december 26., szerda

Somodi/torockói kalács

Nagyon szeretem a fahéjat, az ízét, az illatát...mmmm! Amikor anno megláttam ezt a fahéjas kalácsot, tudtam, hogy meg kell sütnöm, de aztán alkalom híján nem készült el, elfelejtődött, mígnem nemrégiben Aleda egyik bejegyzésében újra szemem elé került. Azóta napi szinten fejben tartom, és tegnap végre el is készítettem, ezt vittük a szüleimhez a karácsonyi ebédre. Csodás kalács, próbáljátok ki!
A recept eredeti változata itt, nálam kisebb módosításokkal készült.


A kétféle lisztet összeszitáltam, 60 dkg-ot kimértem belőle a kelesztőtálba, közepébe mélyedést készítettem. A langyos tejben elkevertem egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és egy kis liszttel meghintettem. A vajat mikróban megolvasztottam. Amikor az élesztő felfutott, beleütöttem a két tojást, majd az egészet a kimért liszthez adtam. Egy csipet sót tettem hozzá és elkezdtem kézzel összekeverni - először nagyon ragacsos állagú masszát kaptam, amihez fokozatosan további 2-3 evőkanálnyi lisztet adtam. Amikor a tészta lágy gombóccá állt össze, az olvasztott vaj kb. egyharmadát hozzácsorgattam és kézzel nagyon alaposan kidagasztottam a tésztát (hólyagosra, amíg a tészta el nem válik táltól és kéztől). Ekkor finoman megkentem még vajjal a felületét, így igazítottam gombóccá és a kelesztőtálat lefedve kb. 35-40 percig pihenni hagytam.


A konyhaasztalt tiszta abrosszal fedtem és a fahéjat összekevertem a cukorral. Az abroszt meghintettem a liszttel, a közepére borítottam a tésztát. A tetejét is finoman liszteztem, majd egy nyújtófával nagyobb téglalapra nyújtottam. Ezután már csak a kezemet használtam a nyújtáshoz - a tésztát úgy kell kihúzni, mint a rétestésztát: nem az ujjakat, hanem a kézfejet használva, hogy ha lehet, ne szakadjon a tészta. Az asztalt többször körbejárva szépen kihúztam a tésztát, amennyire csak bírtam (nem annyira egyenletes, mint a rétestészta, de nem is az a cél). A tésztát meghintettem a fahéjas cukorral, vajat csorgattam rá, majd a felületet képzeletben elnegyedelve, a keskenyebb oldalakat középre hajtottam.


Ezután ismét meghintettem a tésztát a fahéjas cukorral, vajat csorgattam rá, majd ismét középre hajtottam a keskenyebb oldalakat. Ismét cukor és vaj (a cukrot és vajat úgy kell elosztani, hogy ekkor fogyjon el), majd a tésztát lazán feltekertem (mint a bejglit). Patkó alakban egy vajazott/zsírozott és lisztezett formába tettem a tésztát, és letakarva hagytam 40-50 percig kelni. Ezután felvert tojással lekentem a tetejét és 180 °C-ra előmelegített, gőzös sütőben, kb. 1 óra alatt készre sütöttem (a tetejét időközben letakartam, hogy ne barnuljon meg túlságosan a sütés végére). Pár perc pihenő után rácsra téve hagytam kihűlni.


Hozzávalók: kb. 65 dkg liszt* (félfogós és sima liszt felesben - először csak 60 dkg, majd nekem még felvett 4-5 dkg-ot az igazításnál, de ennél többet nem kell belegyúrni, mert lágy tésztára van szükség), 4 dl langyos tej, 30 g élesztő, 20 g cukor (1 evőkanál), 2 tojás, csipet só, 20 dkg vaj, 15 g fahéj (3 púpozott teáskanál) és 15 dkg cukor a szóráshoz, további kevés vaj a forma kikenéséhez és néhány dkg liszt a nyújtáshoz és a forma lisztezéséhez.
* Összesen kb. 70-75 dkg-ot szitáltam össze, mert a nyújtásnál is ezt használtam.
Tovább olvasom...

2012. november 6., kedd

Mézesfűszer házilag

Néhány fűszert egyáltalán nem tartok itthon őrölt állapotban, hanem mindig frissen őrlöm, reszelem az adott ételhez. Amikor azonban "beindul" a mézes-szezon, a saját szájízünk szerinti fűszerkeveréket előre elkészítem. Mindig csak kisebb, 1-2 kg-nyi liszthez elegendő mennyiséget készítek egyszerre, amit aztán viszonylag rövid idő alatt el is használok. ;)


A darabos/szemes hozzávalókat egy kávédarálóba teszem (van egy készülékem, amit kifejezetten csak a fűszerekhez használok). Ezek: a szerecsendió néhány nagyobb darabra törve, a kardamom (hüvely nélkül, csak a magok), a szegfűszeg, a szegfűbors (aki a csípősebb ízeket kedveli, kipróbálhatja más borsokkal is, néhány recept pl. a fehér borsot ajánlja), valamint a csillagánizs magjai (ehelyett aki hozzájut, használhat rendes ánizst is, de én sajnos nálunk ezidáig nem találkoztam vele). 1-2 perc alatt alaposan megőrlöm, majd hozzákeverem a többi fűszert is. Zárt üvegben tartom felhasználásig.


Hozzávalók (kb. 1 kg liszthez elegendő mennyiség): 4 g szerecsendió (kb. 1,5 dió - egy 10 g-os zacskóban általában 3-4 db van), 2 tucat zöld kardamom magjai (hüvely nélkül kb. 2 g), 4 tucat szegfűszeg (kb. 3 g), 10 nagyobb szegfűbors, 5-6 szem csillagánizsmag, 15-16 g őrölt fahéj, 2 g őrölt gyömbér.
Tovább olvasom...

2012. július 20., péntek

Szezonszelet

Puha, finom és nagyon egyszerű sütemény, szezonális gyümölcsökkel, kedvünk és lehetőségeink szerint. Most éppen sárgabarackkal, ringlóval, szederrel, ribizlivel és málnával. És Xukorral, kevésbé édesre.


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra. A sárgabarackot és a szilvát kimagozom, nagyobb darabokra vágom és kevés cukorral és őrölt fahéjjal összeforgatom.


A zsiradékokat a cukorral kikeverem, majd alaposan eldolgozom benne a tojásokat. Összeforgatom a sütőporos liszttel és sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát. A tetejét kirakom a fahéjas gyümölcsökkel és elosztom rajta a bogyókat is (illetve olyan gyümölcsökkel rakom tele a tetejét, ami éppen akad). Bő 3/4 óra alatt készre sütöm (tűpróba).
Először tepsiben hagyom hűlni 10 percig, majd papírostól átemelem egy süteményes rácsra és azon hűtöm ki teljesen. Kockákra vágva kínálom.


Hozzávalók egy 25x33 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
200 g zsiradék (vaj vagy zsír, vagy ezek keveréke - nálam most 1/3 libazsír és 2/3 vaj volt), 16 dkg Xukor (de megfelel a répacukor, nádcukor... is), 6 házi tojás, 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor (12-16 g);
...továbbá a tetejére: 0,8-1 kg gyümölcs vegyesen, 3 evőkanál Xukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj vagy ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2012. május 26., szombat

Rebarbarafagyi

Még a múltkori rebarbara(be)vásárlás alkalmával készítettem fagyit is - főzött alappal, lágyra, gyerekbarát ízűre. :)


A rebarbarát a kétféle cukorral, kevés sóval, vízzel és a gyömbérrel fedő alatt megpároltam. Amikor már puha volt, hozzáadtam a tej felét és a tűzről levéve alaposan összeturmixoltam.
A tojássárgát kikevertem még egy kevés cukorral* és a keményítővel, majd belekevertem a maradék tejet is. Hozzáadtam a rebarbarás keveréket és a tűzre visszatéve besűrítettem. Mielőtt félrehúztam a tűzről, elkevertem benne egy kevés fahéjat, ezután hagytam kihűlni és a hűtőbe téve néhány órán át pihentettem.
Pihentetés után összeforgattam a félkeményre vert tejszínnel és géppel kifagyasztattam.


Hozzávalók: 200-250 g rebarbara, icipici só, 1 evőkanál vaníliás cukor, 1 evőkanál kristálycukor, 10 g reszelt gyömbér, 2 evőkanál víz, 1+1 dl tej, 2 tojás sárgája, ízlés szerint* további 1-2 evőkanál cukor, 1 teáskanál keményítő, fél teáskanál fahéj, 2 dl félkeményre vert tejszínhab.
*A sárgákhoz adott cukor mennyiségének megállapításához érdemes megkóstolni a párolt rebarbarát, és ahhoz igazítani.
Tovább olvasom...

2012. május 19., szombat

Paradicsomos húsgolyók

...vagy húsgolyók paradicsommártásban...vagy valami ilyesmi. :)
Még múlt hétvégén készült, bolognai helyett, ugyanis megláttam ChefViki gombócait és olyan jól néztek ki, hogy inkább a gömbös-szószos tészta mellett döntöttem. Köszi Viki az ötletet! :)


Nagyon egyszerűen és gyorsan elkészül, voltaképpen fél óra alatt megvan, ha siet az ember lánya. Én most nem siettem, ezért a beízesített húst hagytam szobahőmérsékleten állni bő egy órát, és csak ezután készítettem belőle diónyi gombócokat, amiket kevés olajon körbepirítottam.


Amíg a gombócok sülnek, megfő a spagetti és elkészíthető a paradicsommártás is. Darabolt konzerv paradicsomból nagyon finom - illetve természetesen szezonban frissből is. :) A hagymát felaprítom és kevés olajon megfonnyasztom, a végén a fokhagymát is hozzáadva. Ezután ráteszem a paradicsomot és nagy lángon főzni kezdem, közben hozzáadom a fűszereket is és ízlés szerint édesítem. Összeforralom, végül beleteszem az előkészített gombócokat (mehet annak az olajnak a maradéka is bele, amiben a gombócok sültek) és 1-2 percig együtt főzöm.
Az időközben elkészült, leszűrt tésztán tálalom - ízlés szerint reszelt sajttal vagy anélkül. Nagyon finom, fűszeres étel, érdemes megkóstolni, még ha a fűszerezése elsőre idegennek is tűnik.


Hozzávalók...
...a húsgolyókhoz:
fél kg darált (zsírosabb) sertéshús, 1 púpozott teáskanál só, 1 mokkáskanál őrölt bors, kevés oregánó, bazsalikom, leheletnyi őrölt kömény, 3 nagy gerezd fokhagyma reszelve, egy egész tojás, valamint 2-3 evőkanál olaj a sütéshez;
...a mártáshoz: 8-10 cm póréhagyma (vagy egy kisebb fej vöröshagyma) finomra vágva, kevés olaj, 2-3 gerezd aprított fokhagyma, egy doboz (400 g) darabolt paradicsomkonzerv, csipet só és őrölt bors, kevés őrölt fahéj és őrölt szegfűszeg, 1-2 cm friss reszelt gyömbér (vagy helyette szárított, őrölt), csipetnyi bazsalikom és ízlés szerint cukor. Aki sok mártással szereti, dupla mennyiséget készítsen belőle.
Tovább olvasom...

2012. május 17., csütörtök

Rebarbarás pite

Gyerkőcöm névnapjára készült - meglepett, hogy pitét kért, ráadásul rebarbarásat, de nem lehet okom panaszra, mert végül jóízűen megevett belőle néhány izmos szeletet. :)


Az omlós tésztához a lisztet, porcukrot, sót és fahéjat késes robotgépbe mértem, hozzáadtam a hideg vajat és morzsásra dolgoztattam a géppel. Ekkor beleütöttem egy tojás sárgáját és 1-2 evőkanál hideg vizet csorgattam hozzá - annyit, amennyivel rövid idő alatt összeállt a tészta. Gombócot formáltam, folpackba tekertem és egy órára behűtöttem. Amíg a tészta pihent, a rebarbarát megtisztítottam, feldaraboltam és egy pici víz, valamint a cukor kíséretében megpároltam.
A sütőt bekapcsoltam 200-210 °C-ra. A tésztát kivettem a hűtőből, kinyújtottam és kibéleltem vele a piteformát. Megszurkáltam villával a tésztát és bedugtam a fagyasztóba, amíg előmelegedett a sütő. Előkészítettem a vaníliasodót is: a tojást a cukorral, liszttel és vaníliakivonattal csomómentesen elkevertem, majd tejszínnel hígítottam.


A fagyasztóból kivett tésztára alufóliát simítottam, kb. 12-13 perc alatt vakra sütöttem, majd kivettem a fóliát és tovább sütöttem 3-4 percig. Ezután belesimítottam a párolt rebarbarát, ráöntöttem a sodót és a sütőbe visszatéve addig sütöttem, míg a sodó felszíne éppen megszilárdult (bő 10 perc). Ekkor cukorral és fahéjjal elkevert, olvasztott vajba forgatott zabpehellyel szórtam meg a tetejét és 15 perc alatt készre, pirulósra sütöttem. Langyosan a legfinomabb.


Hozzávalók...
...az omlós tésztához:
180 g liszt, 30 g porcukor, 1 teáskanál őrölt fahéj (3 g), pici só, 80 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 1-2 evőkanál hideg víz;
...a töltelékhez: 500 g zöld rebarbara, 2 dkg házi vaníliás és 5-8 dkg nádcukor (ízléstől függően);
...a sodóhoz: 2 tojás, 1 evőkanál vanília kivonat, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejszín;
...a tetejére: 4 dkg vaj, 4 dkg nádcukor, 5-6 dkg zabpehely, 1/2 teáskanál őrölt fahéj.
Tovább olvasom...

2012. május 12., szombat

Rebarbaraleves

Néhány hete nagylányom közölte, hogy ő nem tortát, hanem rebarbarás pitét szeretne névnapjára. Persze a tavalyi rebarbarakészlet már elapadt és sehol nem sikerült felhajtanom frisset - míg végül az utolsó pillanatban egymás után két helyen is kaptam. Ennek eredményeképpen a napokban többféle rebarbarás ételt is készítettem, ezek egyike ez a leves.


A rebarbarát nagyobb darabokra vágtam, felöntöttem vízzel, fahéjat és házi vaníliás cukrot adtam hozzá, majd lassú tűzön puhára főztem. Ekkor - a tűzről levéve - kivettem a fahéjdarabot az edényből és a rebarbarát botmixerrel pépesítettem. A tejszínt elkevertem a keményítővel, hozzácsorgattam a péphez, leheletnyi sót szórtam hozzá, majd cukorral és kevés gyömbérrel ízesítettem. A tűzre visszatéve forrásig főztem.
Alaposan behűtve, ízlés szerint eperdarabokkal, cukrozott mandulával és zabpehellyel, tejszínhabbal tálaltam.


Hozzávaló 3-4 adaghoz: 35 dkg rebarbara, 4-5 dl víz, 1 evőkanál házi vaníliás cukor, 3 cm fahéjrúd, 2 dl tejszín (30%), 2 csapott teáskanál étkezési keményítő*, pici só, ízlés szerint friss vagy őrölt gyömbér, ízlés szerint további 1-2 evőkanál cukor.
Levesbetét lehet - ízlés szerinti mennyiségben és összetételben - pl. eper, tejszínhab, cukrozott fahéjas mandula zabpehellyel... *Keményítő nem feltétlenül szükséges bele, a leves sűrűségétől függ.
Tovább olvasom...

2012. április 11., szerda

Datolyás-diós zabpehelyrúd

Még a múltkor szerettem bele - szintén Martha Stewart oldalán - egy ehhez hasonló finomságba. Na jó, igazából az alap összetevőkön (zabpehely és datolya) túl nem is olyan nagyon hasonlít hozzá... :) Finom, müzliszelethez hasonló nass az egészségesebb kategóriából. Ráadásul tejmentes. És még tojásmentes is. :)


A datolyát forró vízzel leforrázom és nagyjából 10 percig áztatom, majd leszűröm. A diót egy serpenyőben addig melegítem-pirítom, amíg éppen illatozni kezd, majd a felét késes robotgéppel megőrlöm, a másik felét durvára aprítom. A lenmagot kávédarálóban finomra őrlöm. 
A zabpehelyhez adom a diót, a kakaóbabot, a lenmagot és az aszalványokat, elkeverem, és csipet sót, valamint kevés fahéjat szórok még hozzá.


Amikor kézmelegre hűlt a datolya, kimagozom. Az áztatott datolyahúst a késes robotgéppel pépesítem. A zabpelyhes keveréket a datolyával és a mézzel összedolgozom, majd egy sütőpapírral bélelt és olajjal finoman kikent tepsibe teszem a keveréket és vizes kézzel (valamint egy pohár segítségével) egyenletesen belenyomkodom, -tömörítem. 170-180 ºC-ra előmelegített sütőben 23-25 perc alatt megsütöm (amíg halvány színt kap). Néhány perc pihentetés után rácsra borítom és azon hagyom kihűlni, végül egy hosszú, éles késsel tetszőleges rudacskákat, szeleteket vágok belőle.


Hozzávalók egy kb. 15x25 cm-es tepsihez: 12 dkg zabpehely (finom), 12 dkg dió, 25 dkg datolya (mag nélküliből 20 dkg), 7 dkg aszalt mangó, 5 dkg aszalt vörösáfonya, 3 dkg pirított-tört kakaóbab, 20 g lenmag, csipet só, 1 mokkáskanál fahéj, 3-4 evőkanál méz, 1-2 teáskanál olaj.
Tovább olvasom...