A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeder. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeder. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 18., kedd

Gyors gyümölcsös-müzlis desszert

Az elmúlt hétvégén gyors desszertet készítettem a vendégeinknek: tejszínes krémet rétegeztem házi müzlivel és gyümölcsös öntettel. Szerintem nagyon finom, jól variálható és végtelenül egyszerű desszert, érdemes kipróbálni.


Az egyik réteg házi müzli - még egyszerűbb a dolgom, ha éppen van belőle, de ha nincs, akkor is gyorsan elkészül. Ehhez a dió kivételével az összes hozzávalót összekeverem egy tálban, sütőpapíros tepsire egyenletesen elosztom és 180 °C-ra előmelegített sütőbe tolom. 7-8 perc után egyszer átkeverem, majd újabb 7-8 perc elteltével belekeverem a durvára aprított diót. Ezután 5 percenként átforgatom a keveréket, amíg egyenletesen meg nem pirul az egész (hogy összesen mennyi időt tölt a sütőben, ez függ a tepsi méretétől is, kisebben lassabban pirul át, nagyobb méretűben gyorsabban elkészül). Az utolsó átkeverésnél vaníliakivonatot csorgatok rá, összekeverem és ezután már csak kábé 2 percig pirítom. A müzlit kiveszem a sütőből és 1-2 alkalommal átkevereve, az egymáshoz ragadt nagyobb darabokat összetörve, a tepsiben hagyom kihűlni.


Amíg a müzli készül, elkészítem a gyümölcsszószt: a szeder és a málna kivételével mindent egy edénykébe teszek és felforralok. 5 percnyi forralás után hozzáadom a szedret, amikor ezzel is felforr a szósz, beleteszem a málnát. Éppen csak újraforrásig melegítem, ezután elzárom a lángot és hagyom kihűlni a szószt. (Keverés helyett érdemes inkább csak rázogatni az edényt, hogy minél kevésbé törjenek össze a gyümölcsök. Ha nagyon híg lenne a leve, keményítővel lehet sűríteni vagy rétegezésnél csak a "sűrűjét" használni.)
A görög (vagy lecsepegtetett) joghurtot elkeverem a mascarponéval, belereszelem egy citrom héját. A tejszínt habbá verem kevés porcukorral és a zselatin fixszel (előírás szerint), majd összeforgatom a joghurtos sajtkrémmel.
A háromféle összetevőt egy nagyobb tálban vagy több desszertes pohárban rétegezem, tálalás előtt 1-2 órán keresztül hűtöm. 


Hozzávalók...
...a müzlihez*:
300 g egész zabpehely, 130 g méz, 70 g melaszos nádcukor (vagy összesen 200 g méz/cukor/nádcukor...ízlés szerint), 1 teáskanál (4 g) őrölt fahéj, 80 g olaj (most felesben használtam olvasztott vajat és szőlőmagolajat), 100 g durvára aprított dió, 1 mokkáskanálnyi természetes vaníliakivonat;
...a gyümölcsszószhoz: 350 g kékáfonya (mirelit**), 1 narancs és 1 citrom leve, 4-5 kardamom (egészben), fél rúd vanília, 80 g cukor, 150 g fekete szeder (mirelit**), 150 g málna (mirelit**);
...a tejszínes krémhez: 200-250 g görög joghurt, 1 doboz (250 g) mascarpone, egy citrom héja (a levéből is mehet hozzá), 400 ml habtejszín, porcukor ízlés szerint, fél csomag (10 g) zselatin fix.
*Ha marad müzli, üvegben lehet tárolni néhány napig, gyümölcsös joghurtba keverve nagyon finom. Ízlés szerint további olajos magvakat, csokidarabokat, aszalványokat is lehet beletenni. A házi müzli készen kapható müzlivel is kiváltható, de finom desszert készíthető kekszmorzsával vagy akár csak pirított, darabolt csonthéjasokkal is.
**Szezonban természetesen friss gyümölcsből készülhet, illetve más gyümölcsökkel is érdemes kipróbálni.
Tovább olvasom...

2012. július 20., péntek

Szezonszelet

Puha, finom és nagyon egyszerű sütemény, szezonális gyümölcsökkel, kedvünk és lehetőségeink szerint. Most éppen sárgabarackkal, ringlóval, szederrel, ribizlivel és málnával. És Xukorral, kevésbé édesre.


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra. A sárgabarackot és a szilvát kimagozom, nagyobb darabokra vágom és kevés cukorral és őrölt fahéjjal összeforgatom.


A zsiradékokat a cukorral kikeverem, majd alaposan eldolgozom benne a tojásokat. Összeforgatom a sütőporos liszttel és sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát. A tetejét kirakom a fahéjas gyümölcsökkel és elosztom rajta a bogyókat is (illetve olyan gyümölcsökkel rakom tele a tetejét, ami éppen akad). Bő 3/4 óra alatt készre sütöm (tűpróba).
Először tepsiben hagyom hűlni 10 percig, majd papírostól átemelem egy süteményes rácsra és azon hűtöm ki teljesen. Kockákra vágva kínálom.


Hozzávalók egy 25x33 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
200 g zsiradék (vaj vagy zsír, vagy ezek keveréke - nálam most 1/3 libazsír és 2/3 vaj volt), 16 dkg Xukor (de megfelel a répacukor, nádcukor... is), 6 házi tojás, 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor (12-16 g);
...továbbá a tetejére: 0,8-1 kg gyümölcs vegyesen, 3 evőkanál Xukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj vagy ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2012. július 1., vasárnap

Nyári gyümölcstorta

A tortákat illetően nincs is kiválóbb ilyenkor nyáron, mint egy finom gyümölcstorta: vékony tésztaréteg mellett óriási adag vaníliakrém, friss gyümölcsökkel. Anyumnak, szülinapjára, sok szeretettel.


Ennek a változatnak kakaós-mézes tészta az alapja - azon túl, hogy finom, további előnye, hogy előre elkészíthető, megsütve lefagyasztható, alkalomadtán kiolvasztva gyorsan megtölthető.

 
A mézes tortaalap tehát úgy készül, hogy a tésztát összeállítom, pihentetem, majd vékonyra nyújtom és egy levehető oldalú piteformát kibélelek vele. Előmelegített sütőben, 180 °C-on - először sütőpapírral és rizzsel (vagy babbal, kinek mi) kibélelve, majd ezt eltávolítva -, 7-10 perc alatt megsütöm. Ezután a formában hagyom kihűlni (ha fagyasztóba kerül, ki sem veszem a formából, csak alaposan becsomagolom és már mehet is a hűvösre; ha egyszerre többet sütök, a formából kiveszem, egyenként csomagolva teszem el, ez esetben körültekintőbben kell helyet választani a fagylakban, hogy ne sérüljenek).


A kihűlt (kiolvasztott) mézes tésztát finom vaníliakrémmel töltöm. A krémhez a tej 3/4-ét a felhasított vaníliarúddal együtt felforralom, majd kis lángon főzöm további 5 percig. A tojásokat a cukorral és a keményítővel alaposan kikeverem, a maradék tejből csorgatok hozzá, hogy folyékonyabb legyen az állaga. A forró tejből kiveszem a vaníliarudat, lehűtöm a maradék tejjel és hozzákeverem a tojásos keveréket. Kézi habverővel folyamatosan kevergetve besűrítem, ezután a tűzről levéve, időnként átkeverve hűlni hagyom. Amikor már langyos a krém, a tortalapot tányérra helyezem, a krémet rásimítom, a tetejét pedig kirakom a megmosott, lecsepegtetett és papírtörlőn leitatott, szükség szerint darabolt gyümölcsökkel. Egy ecset segítségével vékonyan átkenem a gyümölcsöket az előkészített tortazselével (vagy agar-agar, vagy zselatin, vagy kinek mi), majd hűtőben dermesztem a tortát.


Hozzávalók egy 24-25 cm-es piteformához...
...a tortalaphoz:
5 dkg cukor, 3-4 dkg méz, 2 dkg vaj, 14 dkg liszt, csapott teáskanál szódabikarbóna, a dkg ét kakaópor, icipici só, 1 kisebb tojás (eredeti arányok - ez a mennyiség 3 tortalaphoz elég);
...a vaníliakrémhez: 1 l tej, 1 nagyobb (vagy 2 kisebb) vaníliarúd, 8 tojás sárgája, 180 g cukor, 60 g keményítő;
...továbbá: sok-sok (idény)gyümölcs és valamilyen zselé a tetejére (én expressz tortazselét használtam, ez az, amit csak el kell keverni forró vízzel - kb. 1/4 csomagból készítve elég ehhez a tortához).
Tovább olvasom...

2012. március 13., kedd

Szederleves

Közeleg a tavasz, így igencsak aktuálissá vált, hogy az előző évről még a fagyasztóban maradt zöldségeket, gyümölcsöket elhasználjam. A bogyós gyümölcsökből készített ételek élénk színeikkel a nyarat idézik, így a még most is uralkodó borús, szürke napokon különösen jól esik egy ilyen egyszerű, finom leves.


A szedret a vízzel, kevés cukorral és a fűszerekkel együtt tűzre tettem, és a forrástól számítva kb. 15 percig főztem. Ezután a fahéjat kivettem belőle és a levest botmixerrel pépesítettem. Nagyobb lyukú szűrőn megszűrtem a pépet a magoktól, majd újra tűzre téve a keményítővel elkevert tejjel behabartam és vaníliás cukorral tovább édesítettem. Szerintem langyosan és nem túl édesen az igazi. :)
Tetszőlegesen akár szederszemeket is lehet belefőzni, de én legjobban sok-sok (édes) tejszínhabbal vagy babapiskótával szeretem. :)


Hozzávalók: 60-70 dkg szeder (mirelit), 6-7 dl víz, 5 cm fahéj, 3-5 szem kardamom, 2 dl tej, 2 erős evőkanál étkezési keményítő, cukor és/vagy vaníliás cukor a gyümölcs érettségétől és ízléstől függően.
Tovább olvasom...

2011. december 15., csütörtök

Csokis-vaníliás gyümölcstorta

Úgy tűnik, a csokis és vaníliás torta minden gyerek életében eljön, de az én lánykáiméban már biztos. Úgy két éve a nagyobbik, most a kisebb kérte nagyon hasonló paraméterekkel a szülinapi tortáját, a mostani instrukciók valahogy így hangzottak: legyen benne csokikrém, rajta vaníliakrém és olyan eper, amit Apa szed kint a kertben. Hááát, ez utóbbi igen izgalmasan hangzik így december közepén :D, ráadásul kisebbem nem is szereti az epret :O, de még jó, hogy amikor Apa az epret szedte, akkor annyit szedett, hogy a fagyasztóba is jutott belőle, így azért csak összejött. ;) 


Persze végül a drága gyermek kiturkálta az epreket, de szerencsére előrelátóan málnával turbóztam a legfelső réteget. :)) És igen, ez volt az a torta, ami fotók hiányában nem került be a gyűjteménybe, de a 2. változat már ideért. A fotókat továbbra is hagyjuk... A zselé most nem eper-málna, hanem szeder alapban málna-áfonya lett, de ez már aztán tényleg ízlés dolga.

A csoki a tésztába került, ehhez az Elisabethnél látott nagyon guszta brownie receptet használtam, kissé módosítva. Elisabeth, köszönöm a receptet! :)  
A brownie-hoz a sütőt előmelegítettem 170 °C-ra. A vajat a csokival együtt megolvasztottam, a tojásokat a cukorral kihabosítottam (géppel, 2-3 perc alatt, fehérre), majd beledolgoztam az olvasztott csokit is. Ezután belekevertem a vanília eszenciát és a lisztet, a legvégén pedig beleforgattam a darabokra vágott csokoládét. 26-os tortaformában sütöttem meg (a forma aljába egy darab sütőpapírt vágtam), 25-30 perc alatt (amíg a formát megmozgatva a tészta közepét nem éreztem lágynak). Hagytam kihűlni, majd a formából kivágva tortatányérra borítottam és a sütőpapírt lehúztam róla. Szorosan tortakeretet igazítottam köré (a kapcsos formát is vissza lehet csatolni rá).
A krémhez a tej 2/3-át a felhasított vaníliarúddal együtt felforraltam. A tojásokat kikevertem a cukorral és a lisztekkel, majd a tejet visszahűtöttem a maradék hideg tejjel és - a vaníliahüvelyt kihalászva - belecsorgattam a tojásos keveréket. Besűrítettem és még forrón a brownie-ra simítottam, majd hűtőbe téve hagytam kihűlni.
A zseléhez a szedret a vízzel és a cukorral megfőztem, átpasszíroztam. A tűzre visszatéve a vízben duzzasztott zselatint elkevertem benne, majd beleraktam az áfonyát és a málnát, ezután már csak addig főztem, amíg éppen forrni kezdett. Kicsit hagytam hűlni, majd a vaníliakrémre csorgattam a zselatinos gyümölcsöt és hagytam a hűtőszekrényben teljesen megdermedni. A formából kivágva tálaltam.


Hozzávalók...
...a brownie-hoz:
150-160 g vaj, 110 g csokoládé (70%), 4 egész tojás, 280 g cukor, 2 teáskanál vaníliakivonat, 80 g liszt, 100 g darabokra vágott étcsokoládé (70%) vagy csokicsepp;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1 rúd vanília, 3 egész tojás, 10 dkg cukor, 3 csapott evőkanál étkezési keményítő és 1 csapott evőkanál finomliszt;
...a gyümölcszseléhez: 10-12 g zselatin 50 ml vízben duzzasztva, 250 g (mirelit) szeder, 1 dl víz, 5 evőkanál cukor, 200-250 g (mirelit) málna és áfonya vegyesen (vagy összesen 450-500 g tetszőleges fagyasztott gyümölcs, pl. eper és málna vegyesen, vagy csak áfonya, szeder, akármi...).
Tovább olvasom...

2011. október 21., péntek

Cobbler

Még múlt szombaton (?) a nővéremék nálunk pizzáztak és mivel nem tudtam, hogy ő is készül sütivel, hát összedobtam egy desszertet. Mindeddig nem is volt gond, elkészült, a pizzák eltűntek, jött a desszert, majd a nővérem cseppnyi (tényleg CSAK cseppnyi) gúnnyal a hangjában: "lesz recept? ... majd úgy egy hét múlva?"
Valamit tudhat, de én váltig állítottam, hogy legkésőbb hétfőn felkerül. Aztán persze hétfőn tanfolyamot kezdtem, kedden Segítsüti átadásom volt, szerdán ismét arra sütöttem, tegnap csak szimplán lusta voltam...és a nagy sütögetésben, jobbra-balra gondolásban szépen elfelejtkeztem az ígéretemről és bő egy hete a blog felé sem néztem. De mondhatnám úgy is, hogy egyszerűen csak gondoskodtam arról, hogy ne okozzak (pozitív) csalódást. :D Ciki vagy sem, előfordul az ilyen - nálam mindenképpen. Bocs Tepsi, csak most, csak neked. ;)


Szóval, cobbler, Kata recepjéből. Friss gyümölcskészlet híján mirelitből: szilva, szeder és rebarbara került bele. Ezeket egy kis vaníliás cukorral és fahéjjal néhány perc alatt összeforraltam, vízben oldott keményítővel sűrítettem, majd - 24 cm átmérőjű - tűzálló tálba tettem (friss gyümölcsből készítve nem szükséges előpárolni a gyümölcsöket). Megszórtam a tetejét nádcukorral. A tészta hozzávalóit késes robotgéppel dolgoztam össze annyi tejszínnel, amennyitől lágyabb, ragacsosabb tésztát kaptam eredményül - nem kell, hogy gyúrható legyen, mert így egy kanállal egyszerűen lehet a tetejére sorakoztatni a gombócokat. A tetejét ismét nádcukorral szórtam meg és 170-180 °C-os sütőben kb. 35 perc alatt pirosra sütöttem.
Nagyon finom lett, lesz ismétlés. Amit legközelebb másképpen csinálok: nagyobb formába teszem, mert így nekem vastag lett a tésztaréteg a tetején és emelem a gyümölcs összmennyiségét legalább 1 kg-ra...vagy egyszerűen felezem a tészta mennyiségét. :D
Kata, köszönöm a receptet! :)


Belekerült...
...a gyümölcsrétegbe:
60 dkg vegyes mirelit (vagy friss) gyümölcs (15 dkg szeder, 35 dkg szilva, 10 dkg rebarbara, illetve tetszőleges gyümölcsök), 1 evőkanál vaníliás cukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj, kevés víz és 1 nagy evőkanál keményítő, továbbá a réteg tetejére 1-2 evőkanál nádcukor;
...a tésztába: 25 dkg liszt (rétes- és finomliszt felesben), csipet só, 5 dkg cukor, 1 csomag sütőpor (12 g), egy teáskanál őrölt fahéj (elhagyható), 10 dkg hideg vaj, 1 tojás, kb. 150 g habtejszín (30%), a tetejére kevés nádcukor.
Tovább olvasom...

2011. augusztus 7., vasárnap

Szederzselé

Szederdzsem készült már korábban, most a zselé változatot is kipróbáltam. Csak azért, hogy szepy is megkóstolhassa. :P


A szedret átválogattam, leöblítettem, majd egy kevés vízzel együtt feltettem főni. Addig forraltam, amíg a szemek szétfőttek, ekkor egy durvább szűrőn átpasszíroztam, így a magok kikerültek belőle. Ezután egy vanília magjaival együtt újra felforraltam, majd édesítés után - kevés vízzel elkevert - agar-agarral zselésítettem. A zselét forrón csírátlanított üvegekbe töltöttem, 5-10 percre fejre állítottam, ezután bebugyolálva, száraz dunsztban hagytam kihűlni.


Belekerült: kb. 1,5 kg szeder, kevés víz, 1 vaníliarúd kikapart magjai, 10 evőkanál cukor, 2 csapott teáskanál agar-agar. 
Ebből a mennyiségből 3 db, kb. 300 ml-es üvegnyi zselé lett.
Tovább olvasom...

2011. július 23., szombat

Szederfagylalt

Bár még mindig nem tudja eldönteni az időjárás, hogy mit is kezdjen magával, most hoztam egy újabb egyszerű gyümölcsfagyit, az általunk igen kedvelt joghurt-tejszín alappal. Talán kicsit kisüt a nap is hozzá. ;)


Gyorsan elkészül, még akkor is, ha megküzdünk a magokkal: a gyümölcsöt megmosom, lecsepegtetem, majd a cukorral és egy kis citromlével összeturmixolom (mixer híján előzetes lecukrozás után, ahogy fokozatosan levet enged, apránként összenyomható egy villával), ezután egy nagyobb lyukú szűrőn átpasszírozom. A gyümölcspépbe belekeverem a joghurtot, majd a félkemény habbá vert tejszínt is, és a fagyigéppel kifagyasztatom.
Ha a gyümölcs nem volt előzetesen behűtve, akkor érdemes a tejszín hozzáadása előtt az egész alapot előhűteni a fagyasztóban, így gyorsabban megbirkózik a gép a feladattal.

Belekerült: 30-35 dkg fekete szeder, 5-6 evőkanál cukor (ha nagyon érett a szeder, kevesebb is elég), 1-2 teáskanál friss citromlé, 25 dkg natúr joghurt, 2 dl tejszín.
További hasonló fagylaltok: citromos, epres, málnás; sherbetek: ribizlis, erdei gyümölcsös.
Tovább olvasom...

2011. július 17., vasárnap

Szederdzsem

Hát ilyet sem csináltam még! Többszörösen nem, azaz eddig még nem főztem be szedret, másrészt még nem használtam agar-agart lekvárhoz. Bár a terv megvolt, hogy kipróbáljam - az utóbbit -, de aztán valahogy mindig elmaradt. Most azonban eltökéltem magam, a lekvár (agaros) zselésítésével kapcsolatosan pedig végül Renátánál jutottam a hiányzó információhoz, amit ezúton köszönök neki! :)


Van szedrünk, évről-évre egyre több (rengeteg) megtermékenyült virággal, de a termés beérése már kétséges. Tavaly az eső miatt járt rá a rúd, idén barátja, a nap készül ellene fordulni. Ebben a melegben nem tud rendesen kifejlődni, a locsolás ellenére szárad, ami pedig apránként be-beérik, az a fagyasztóban landol. A szüleimnél ellenben békés szimbiózisban él egy öreg almafa az egyik szederbokorral - hogy az almafának mi a jó ebben, azt nem tudom, de baja nincs, a szeder viszont nagyon jól elvan: a nagy meleg elől a fa is árnyékolja - na meg "a szomszéd" háza is. ;D Most hirtelen nagyobb mennyiség ért be rajta, az "első hullám", hát jelentkeztünk a feleslegért. Elmentünk, ládá(k)ba szedtük és befőz(tük)tem.
A kezdő szederszedőknek egy kis segítség lehet, hogy a fekete szeder hiába fekete, attól még nem biztos, hogy érett is. Azok a szemek az igazán érettek, édesek, csodás aromájúak, amik szinte maguktól az ember kezébe pottyannak, ha hozzájuk érünk. Amit már egy kicsit is feszegetni kell, hogy leváljon a szárról, az még biztosan savanyú.

kanálon az agaros dzsem

A szedret válogattam, leöblítettem (áztatni nem nagyon lehet, mert az érett szemek kábé 2 perc után szétesnek a vízben), majd szűrőben kissé lecsepegtettem és két felé osztottam, az egyik majdnem 3, a másik 2 kiló volt. Nem terveztem sokáig főzni, ezért a zselésítés mellett döntöttem, bár úgy láttam, hogy a magjainak köszönhetően anélkül is kellemesen sűrű lekvár lenne belőle.
A lecsepegtetett szedret kissé lecukroztam (kilónként 10 dkg), majd rövid ideig (30 perc?) állni hagytam. Ezután:
- a nagyobb mennyiséget 3:1 zselésítővel készítettem, előírás szerint, azaz belekevertem a zselésítőt, majd nagy lángon melegíteni kezdtem. Míg forrni kezdett, megkóstoltam és adtam még cukrot is hozzá, valamint egy botmixerrel nagyjából pépesítettem. Pár perc forralás után beüvegeztem, fejre állítottam, végül 10 perc múlva száraz dunsztba tettem.
- a kisebb mennyiséget darabosra (és kevésbé édesre) készítettem, ehhez lassú tűzön kezdtem főzni, óvatosan kevergetve. Ezt is megkóstoltam, tovább édesítettem, majd amikor már pár perce forrt, az agar-agart elkevertem egy kevés vízzel és hozzáadtam a lekvárhoz. Kb. 3 perc forralás után töltöttem a fentiek szerint az üvegekbe, fejre állítás, majd száraz dunszt.
A dunsztban hagytam kihűlni az üvegeket, majd mehettek a helyükre. Ha nem felejtem el, jövőre beszámolok a hosszútávú eredményekről, elöljáróban annyit mondhatok, hogy úgy fest, az agaros zselésítés is jó lett és mindkettő fincsi! :D


Belekerült...
...az agar-agaros változatba:
2 kg (fekete) szeder, 30 dkg cukor (mennyisége opcionális, gyümölcs- és ízlésfüggő), 1 púpozott teáskanál (5-6 g) agar-agar kevés vízben elkeverve - annyiban, amennyitől éppen krémes-folyós lett;
...a 3:1 zselésítős változatba: 2,7 kg szeder, 45 dkg cukor (mennyisége opcionális, gyümölcs- és ízlésfüggő), 2 csomag 3:1 zselésítő (dr5ker).
Tovább olvasom...

2011. július 12., kedd

A gyümölcsök fagyasztásáról

Többen kerestetek az elmúlt időben nálam a tartósítási lehetőségekre, ezen belül is a fagyasztásra, így arra gondoltam, szánok egy bejegyzést neki. Kerülném a "hogyan a legjobb tartósítani a zöldség-gyümölcsöket?" témát, ugyanis nem értek hozzá, laikusként csak elhiszem vagy sem, amit (állítólagos) hozzáértőknél olvasok a neten. Arról írhatok csak, hogy én mit szoktam tenni a gyümölcsökkel...

gurulósra fagyasztott áfonya és szeder

Hát venni nem szoktam őket. Legalábbis téli tartaléknak. Azt teszem el, ami megterem, azaz nem dobom ki a felesleget, hanem valamilyen módon tartósítom azt. Vásárolni csak olyan gyümölcsöt szoktam, amit nem termelünk a kertben, illetve amit nem kapunk rokonoktól, barátoktól, de ezeket pusztán friss fogyasztásra és nem tartósításra vásárolom. (Kivételek persze akadnak, leginkább a túlvásárlás következményeként.)
A kertünk telepítésekor igyekeztünk arra törekedni, hogy az általunk kedvelt gyümölcsök kerüljenek bele, így például a körtefától megváltunk, mert nem fogyott és tárolásra alkalmatlan fajta volt, az epertövek számát megsokszoroztuk, mert abból ugye sohasem elég :)), továbbá ültettünk "kísérleti" növényeket is, ilyen például az áfonya, ami évekig vegetált, de idén először végre hozott termést.


A tartósítási munkákat természetesen az eperrel kezdem, majd következik a meggy, a ribizli, a sárga- és az őszibarack, közben folyamatosan érik a szeder és a málna, és nyár végére, őszre marad az alma. A befőttekről, lekvárokról (...) mindig aktuálisan teszem fel a bejegyzéseket, ahogyan éppen készülnek, de a fagyasztásokról nem szoktam beszámolni. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokat nem lehet róla írni. :) 
A könnyebb átláthatóság kedvéért készítettem egy egyszerű táblázatot, hogy én mit, hogyan szoktam elmenteni későbbre, ezt mostantól ezen az oldalon találjátok meg. Változni biztosan fog idővel, ha valamit kihagytam, vagy valamire kíváncsiak vagytok, nyugodtan kérdezzetek.


Lássuk hát, gyümölcsök szerint, mit hogyan fagyasztok:
- eper: tisztítva, gurulósra,
- meggy: magozva egészben (ritkán félben), gurulósra,
- ribizli: leszemezve, dobozban,
- sárgabarack: magozva és negyedelve tálcán vagy pépesítve,
- őszibarack: sehogy, illetve korábban a bébiknek magozva és felezve vagy pépesítve,
- szeder: gurulósra,
- málna: gurulósra,
- alma: hámozva és reszelve zacskóban.
Idén már termett az áfonyánk, így annak a maradékát szintén gurulósra fagyasztva tettem el. Amikor kapok szilvát valakitől, azt felezve, negyedelve tálcán fagyasztom, de ez nem jellemző, mert nekünk nincsen fánk és ahhoz tényleg sokat kell kapjunk, hogy maradjon elrakásra.


A tálcás (a.k.a. gurulós) fagyasztásról az epernél már írtam, ennek az a lényege, hogy a gyümölcsöt tálcán megfagyasztom, majd ezután zacskózom be nagyobb adagokban. Így a gyümölcs nem nyomódik össze, akár szemenként is kivehető később a zacskóból, ha éppen arra vágyunk.
A pépesítésnek az az előnye, hogy kis helyet foglal, de értelemszerűen csak olyan gyümölcsöt fagyasztok így, amit tudom, hogy sehogy másképpen nem szeretnék később felhasználni. Hátránya, hogy ha valamihez mégis egészben lenne szükségünk a gyümölcsre, már nem lehet később visszacsinálni. :D
Az egyetlen gyümölcs, amit reszelve teszek el, az az alma. Csak akkor szánom rá magam erre, ha nem tudok mit kezdeni a felhalmozódott almával, illetve a szépséghibás almákat lehet így eltüntetni, mielőtt romlásnak indulnának. Többen megpárolják ilyenkor az almát, amit később így használnak töltelékként, én nem szoktam.
Dobozokban fagyasztom a ribizlit, ha majd lesz sok áfonyánk, azt is abban fogom (csak optimistán!). Az apró bogyós gyümölcsök - tapasztalatom szerint - ha alaposan le van csepegtetve (papír kéztörlőn), akkor nem tapadnak össze olyan mértékben, hogy ne lehessen később kiszedni belőle a kívánt mennyiséget, illetve akkora adagokban kerülnek dobozolásra, amit később egyszerre fel tudok használni.

Tovább olvasom...

2010. március 5., péntek

Diós-szedres tortácskák

Van nekem egy webbarátosném, az ő naplójában láttam meg először Runeberg tortácskáját. (CSAK, köszi! :*) Wow, hát valami extra jól nézett ki! Egyből beleszerettem!


...és nem csináltam meg. :)) Igazából most sem, ugyanis több ponton is elvérzett a kísérletem. Az első: nem volt őrölt mandulám, de még csak darált sem, én pedig lusta voltam ilyenekkel vacakolni (nem, nincs késes aprítóm, a kávédarálónál pedig nem akarom mindenáron kihúzni a gyufát). A második, hogy nem tartok itthon málnadzsemet. Fagyasztott málnát sem találtam, friss pedig pláne nem került. Dolgoztam a szegények konyhájából, belekerült amit találtam. A kamrában, a hűtőben, a fagyasztóban.
Egy netes Runeberg "kápkék" receptet vettem alapul, természetesen számomra leglényegesebb elemével, a designnal együtt. :)


Elsőként a sütőt kapcsoltam be, 190 °C-ra melegítettem elő. Mikróban megolvasztottam a vajat, majd hagytam lehűlni. Hozzáadtam a mézet, cukrot, majd addig kevergettem, míg teljesen homogén elegyet képeztek. Ezután belekevertem a tojást, a vanília eszenciát és a tejszínt, valamint hozzálöttyintettem egy kis rumot. Összekevertem a lisztet, a darált diót és a sütőport, majd összedolgoztam a vajas keverékkel. A tésztát egy szilikonos muffinformában osztottam szét, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nem szilikonos a formánk, vajazzuk ki előtte. Én a legnagyobb muffinformámat használtam, kb. 0,9-1 dl űrtartalmú.)
Míg a muffinok sültek, a szederből, a cukorból és egy kortynyi frissen facsart citromléből szederlekvárt készítettem. Kb. 10-15 percnyi gyenge forralással elég sűrű lekvárt kaptam (ha híg maradna, akkor tovább kell forralni, ha hamarabb sűrűsödne, akkor természetesen előbb elzárhatjuk alatta a tűzhelyünket).
Amikor a muffinok már majdnem elkészültek, cukorszirupot készítettem. Kis mennyiségek esetében én a mikrohullámút használom erre a célra - egy üvegedényben, 1-2 alkalommal kivéve és átkeverve kb. 2 perc alatt kész a szirup (750 W). A sütőből kivett muffinokat a formában hagytam és elosztottam rajtuk a cukorszirupot. Megvártam, míg alaposan megszívták magukat (kb. 0,5 óra), majd a forma peremét "vonalzóként" használva levágtam a felpúposodott tetejüket (a leeső darabokat természetesen azonnal teszteltem... :D). Ezután kivettem és egyszerűen fejreállítottam a muffinokat - így a kiegyenesített rész lett a talpuk.


A muffinok (most már) tetejébe egy kés segítségével kisebb mélyedést farigcsáltam, amibe beletöltöttem a szederlekvárt, majd a hűtőbe tettem dermedni a tortácskákat. Kis idő elteltével porcukorból és egy korty vízből nagyon sűrű cukormázat kevertem, amit egy zacskóba töltöttem. A zacskó sarkát kivágva a megdermedt szederlekvár köré kis karimákat rajzoltam a cukormázzal. Kész! :)) Fogyasztásig a hűtőben várkoztak.


Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához:
100 g vaj, 25 ml méz, 50 ml nádcukor, 1 tojás, 50 ml tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 teáskanál rum, valamint 140-150 g liszt, 50 g darált dió, 1 teáskanál sütőpor;
...a sziruphoz: 100 ml nádcukor, 50 ml víz, 2 teáskanál rum;
...a lekvárhoz: 100 g szeder, 2 púpos evőkanál cukor, 1 teáskanál citromlé;
...a cukormázhoz: 100 ml porcukor, kortynyi hideg víz.

Tovább olvasom...

2009. augusztus 8., szombat

Poharasok

Nem szoktam poharas desszerteket készíteni -egyszerűen csak azért, mert szívesebben sütök-, de most nem volt ez utóbbira lehetőségem. "Ráfanyalodtam" a sütés nélküli desszertre, hiába no, az éhség nagy úr. :))) Olyannyira nem bántam meg, hogy ismétlés lesz, ebben már biztos vagyok. :)


Szedres-almás

Az alap mascarpone volt. Lehetett volna tejszínnel lazítani, de csak 1-1 adagot készítettem, így mellőztem ezt a lépést. Egy 250 g-os doboznyi krémsajtot 3 evőkanálnyi (házi) vaníliás cukorral kevertem ki, majd elfeleztem a krémet.

Szedret és almát pároltam össze egy kevés cukorral és vízzel, majd fahéjjal és gyömbérrel ízesítettem. Egy kevés étkezési keményítővel besűrítettem, majd hagytam kihűlni. A desszerthez a pohárba alulra mascarponét, majd egy réteg gyümölcsös krémet, végül habzsákból újra mascarponét tettem. A tetejére csokit csorgattam.


Kávés

A mascarpone másik felét 3 teáskanálnyi kávé hozzáadásával megízesítettem, tejes-rumos kávéba forgatott babapiskótával és olvasztott csokival rétegeztem (piskótadarabok-krém-csoki-piskóta-krém).

Hozzávalók...
...a gyümölcsöshöz: 125 g mascarpone, 1,5 evőkanál vaníliás cukor; 10-15 szem szeder, fél alma reszelve, 2 evőkanál barnacukor, kb. 0,5 dl víz, fahéj, gyömbér, 1 teáskanál étkezési keményítő, 1 dkg csokoládé.
...a kávéshoz: 125 g mascarpone, 1,5 evőkanál vaníliás cukor, 3 teáskanál főtt kávé; 0,5 dl tej, 1 evőkanál rum, 1 dl főtt kávé, babapiskóta darabokra tördelve, 3-4 dkg csokoládé.
Az adagok pohárfüggőek :) - 1 nagyobb vagy 2 kisebb pohárra elegendőek.
Tovább olvasom...

2009. július 1., szerda

Ribizli-szeder krémleves

Tavaly rengeteg szedrünk termett, így az elmúlt évben sokszor készítettem krémlevest belőle - csak magában, vagy más bogyós gyümölcsökkel vegyesen. Most friss piros ribizlivel kombináltam, gyerekbarát-édesre csináltam, volt is sikere! :)



Az eredeti receptet KicsiVúnál találtam - az elkészítés módja ugyanaz, csak a hozzávalókat szoktam változtatni.

Ebbe a levesbe az alábbiak kerültek: 4 dl víz, 8 evőkanál cukor, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 5 db szegfűszeg, 280 gr fekete szeder (fagyasztott), 280 gr piros ribizli, 1 dl tejszín, 2 evőkanál tejföl, 1 púpos evőkanál étkezési keményítő.
Tovább olvasom...