Van nekem egy webbarátosném, az ő naplójában láttam meg először Runeberg tortácskáját. (CSAK, köszi! :*) Wow, hát valami extra jól nézett ki! Egyből beleszerettem!
...és nem csináltam meg. :)) Igazából most sem, ugyanis több ponton is elvérzett a kísérletem. Az első: nem volt őrölt mandulám, de még csak darált sem, én pedig lusta voltam ilyenekkel vacakolni (nem, nincs késes aprítóm, a kávédarálónál pedig nem akarom mindenáron kihúzni a gyufát). A második, hogy nem tartok itthon málnadzsemet. Fagyasztott málnát sem találtam, friss pedig pláne nem került. Dolgoztam a szegények konyhájából, belekerült amit találtam. A kamrában, a hűtőben, a fagyasztóban.
Egy netes Runeberg "kápkék" receptet vettem alapul, természetesen számomra leglényegesebb elemével, a designnal együtt. :)
Elsőként a sütőt kapcsoltam be, 190 °C-ra melegítettem elő. Mikróban megolvasztottam a vajat, majd hagytam lehűlni. Hozzáadtam a mézet, cukrot, majd addig kevergettem, míg teljesen homogén elegyet képeztek. Ezután belekevertem a tojást, a vanília eszenciát és a tejszínt, valamint hozzálöttyintettem egy kis rumot. Összekevertem a lisztet, a darált diót és a sütőport, majd összedolgoztam a vajas keverékkel. A tésztát egy szilikonos muffinformában osztottam szét, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nem szilikonos a formánk, vajazzuk ki előtte. Én a legnagyobb muffinformámat használtam, kb. 0,9-1 dl űrtartalmú.)
Míg a muffinok sültek, a szederből, a cukorból és egy kortynyi frissen facsart citromléből szederlekvárt készítettem. Kb. 10-15 percnyi gyenge forralással elég sűrű lekvárt kaptam (ha híg maradna, akkor tovább kell forralni, ha hamarabb sűrűsödne, akkor természetesen előbb elzárhatjuk alatta a tűzhelyünket).
Amikor a muffinok már majdnem elkészültek, cukorszirupot készítettem. Kis mennyiségek esetében én a mikrohullámút használom erre a célra - egy üvegedényben, 1-2 alkalommal kivéve és átkeverve kb. 2 perc alatt kész a szirup (750 W). A sütőből kivett muffinokat a formában hagytam és elosztottam rajtuk a cukorszirupot. Megvártam, míg alaposan megszívták magukat (kb. 0,5 óra), majd a forma peremét "vonalzóként" használva levágtam a felpúposodott tetejüket (a leeső darabokat természetesen azonnal teszteltem... :D). Ezután kivettem és egyszerűen fejreállítottam a muffinokat - így a kiegyenesített rész lett a talpuk.
A muffinok (most már) tetejébe egy kés segítségével kisebb mélyedést farigcsáltam, amibe beletöltöttem a szederlekvárt, majd a hűtőbe tettem dermedni a tortácskákat. Kis idő elteltével porcukorból és egy korty vízből nagyon sűrű cukormázat kevertem, amit egy zacskóba töltöttem. A zacskó sarkát kivágva a megdermedt szederlekvár köré kis karimákat rajzoltam a cukormázzal. Kész! :)) Fogyasztásig a hűtőben várkoztak.
Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 100 g vaj, 25 ml méz, 50 ml nádcukor, 1 tojás, 50 ml tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 teáskanál rum, valamint 140-150 g liszt, 50 g darált dió, 1 teáskanál sütőpor;
...a sziruphoz: 100 ml nádcukor, 50 ml víz, 2 teáskanál rum;
...a lekvárhoz: 100 g szeder, 2 púpos evőkanál cukor, 1 teáskanál citromlé;
...a cukormázhoz: 100 ml porcukor, kortynyi hideg víz.
...és nem csináltam meg. :)) Igazából most sem, ugyanis több ponton is elvérzett a kísérletem. Az első: nem volt őrölt mandulám, de még csak darált sem, én pedig lusta voltam ilyenekkel vacakolni (nem, nincs késes aprítóm, a kávédarálónál pedig nem akarom mindenáron kihúzni a gyufát). A második, hogy nem tartok itthon málnadzsemet. Fagyasztott málnát sem találtam, friss pedig pláne nem került. Dolgoztam a szegények konyhájából, belekerült amit találtam. A kamrában, a hűtőben, a fagyasztóban.
Egy netes Runeberg "kápkék" receptet vettem alapul, természetesen számomra leglényegesebb elemével, a designnal együtt. :)
Elsőként a sütőt kapcsoltam be, 190 °C-ra melegítettem elő. Mikróban megolvasztottam a vajat, majd hagytam lehűlni. Hozzáadtam a mézet, cukrot, majd addig kevergettem, míg teljesen homogén elegyet képeztek. Ezután belekevertem a tojást, a vanília eszenciát és a tejszínt, valamint hozzálöttyintettem egy kis rumot. Összekevertem a lisztet, a darált diót és a sütőport, majd összedolgoztam a vajas keverékkel. A tésztát egy szilikonos muffinformában osztottam szét, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nem szilikonos a formánk, vajazzuk ki előtte. Én a legnagyobb muffinformámat használtam, kb. 0,9-1 dl űrtartalmú.)
Míg a muffinok sültek, a szederből, a cukorból és egy kortynyi frissen facsart citromléből szederlekvárt készítettem. Kb. 10-15 percnyi gyenge forralással elég sűrű lekvárt kaptam (ha híg maradna, akkor tovább kell forralni, ha hamarabb sűrűsödne, akkor természetesen előbb elzárhatjuk alatta a tűzhelyünket).
Amikor a muffinok már majdnem elkészültek, cukorszirupot készítettem. Kis mennyiségek esetében én a mikrohullámút használom erre a célra - egy üvegedényben, 1-2 alkalommal kivéve és átkeverve kb. 2 perc alatt kész a szirup (750 W). A sütőből kivett muffinokat a formában hagytam és elosztottam rajtuk a cukorszirupot. Megvártam, míg alaposan megszívták magukat (kb. 0,5 óra), majd a forma peremét "vonalzóként" használva levágtam a felpúposodott tetejüket (a leeső darabokat természetesen azonnal teszteltem... :D). Ezután kivettem és egyszerűen fejreállítottam a muffinokat - így a kiegyenesített rész lett a talpuk.
A muffinok (most már) tetejébe egy kés segítségével kisebb mélyedést farigcsáltam, amibe beletöltöttem a szederlekvárt, majd a hűtőbe tettem dermedni a tortácskákat. Kis idő elteltével porcukorból és egy korty vízből nagyon sűrű cukormázat kevertem, amit egy zacskóba töltöttem. A zacskó sarkát kivágva a megdermedt szederlekvár köré kis karimákat rajzoltam a cukormázzal. Kész! :)) Fogyasztásig a hűtőben várkoztak.
Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 100 g vaj, 25 ml méz, 50 ml nádcukor, 1 tojás, 50 ml tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 teáskanál rum, valamint 140-150 g liszt, 50 g darált dió, 1 teáskanál sütőpor;
...a sziruphoz: 100 ml nádcukor, 50 ml víz, 2 teáskanál rum;
...a lekvárhoz: 100 g szeder, 2 púpos evőkanál cukor, 1 teáskanál citromlé;
...a cukormázhoz: 100 ml porcukor, kortynyi hideg víz.
22 megjegyzés :
Nagggyon guszta!
Ha ma összejött volna a tojáshab felverés nekem, akkor ehettem volna édességet, így marad a látvány nálad!
Csodaszépek!!!
Nagyon jól néz ki!:) Még mindig alig hiszem, hogy az a fehér cukormáz.:P Tejszínhabra tippeltem.
Én most fedeztem fel, hogy nálunk az Auchanban lehet ömlesztett fagyasztott dolgokat vásárolni. Gyümölcs is volt: szeder, meggy és erdei gyümölcs-egyveleg. Nem éppen ingyért adják, de nem is megfizethetetlen. Így elsőre az egyvelegből vettünk egy kicsit, kíváncsi vagyok milyen lesz?! A szeder viszont nagyon ínycsiklandóan nézett ki! A lekvárban, a magja, nem zavar?
Imádom a tocsogó piskótákat. Mikor nem akad az ember torkán. Nekem pofátlanul jöhet egy egész tepsivel :))))
Thrini, köszönöm! Mi történt a haboddal?
Andi, köszönöm! :)
Sedith, ugye milyen cseles? :D A lekvárban engem nem zavar a mag, de gondolom ez ízlés dolga. Én nagyon szeretem a fekete szedret, ez ráadásul saját termés volt, így még finomabb. ;) Nyáron a felesleget lefagyasztom, most jól jön, bár már erősen kopaszodik a fagyasztónk. :))
Bianka, nem is tocsog igazán, csak nagyon kellemesen szaftos. ;D Ráadásul a rum+dió örök párosítás nagyon jó együtt, mi nem igazán vagyunk diópártiak, de ez tényleg finom lett.
Nagyon ügyes vagy:)Ez a fotó és ez a sütemény nagyon ütős...Annyira szeretnék,venni belőle,de csak nem tudok...Vajon mi lehet a baj...?????!!!!
O, de finom lehet, csodasan nez ki!
Ha Bianka nem falta volna még fel az egészet, én is ennék egy szeletkét, mert biztosan nagyon finom és még hozzá gyönyörűen is néz ki, úgy szeretem az ilyen szép sütiket! /is/:-)
2X2 tojásfehérje volt a hűtőben, különböző dolgokból maradt ki. Gondoltam készítek habcsókot. Nem bírtam felverni... Küzdött vele egy darabig a mixer, de aztán meguntam és kidobtam. Még nem fogott ki rajtam soha fehérje.
Anyám... Miért nem szóltál, kocsiba vágtam volna magam, mit nekem 150 km oda-vissza...:))))
Niki, köszi! :) Nem tudom, baj van a monitoroddal? :D
Judith, köszönöm! :)
Latsia, talán még maradt egy ott a hátsó sorban... ;)
Thrini, én is jártam már így egyszer, a mai napig nem tudom, mi lehetett a baj. :S
Szepy, nem vagyok benne biztos, hogy idetaláltál volna, tudod, a térkép sem, a GPS sem tudja, hol lakunk. :DDD Igazán sajnáltam volna, ha eltévedsz. :)
Nagyon jól néznek ki ezek a kis tortácskák! Szederlekvárt még nem ettem, megkóstolnám...
Liza, köszönöm! Finom a szederlekvár, bár nem valami karakteres ízű. Éppen emiatt nem is szoktam befőzni, amit éppen megennénk, pár perc alatt elkészül "frissen" - a fagyasztóból. :)
Egycsipet, ez nagyon jól néz ki. Látszik a piskótán, hogy tökéletesen sikerült! Mmmmm:))
Én erről hogy maradhattam le? eszméletlen jól néz ki! Megint szerencse, hogy az előbb laktam jól, így legalább nem korog a gyomrom a képet látva...
Azta, megint de szépségesek!!!
Hogy Te miket ki nem csinálsz! Csuda jópofák ezek a kis tortácskák!!!! :-)
Köszönöm lányok! :))
hát én ezt miért nem láttam?? Tuti nincs is már...Csudafinom lehetett!:-))
Andi, nincs bizony, és tényleg finom volt! :)))
Hú, ma jó sokat olvastam a blogodból. :)
Hétvégén folytatom!
Raindrop, örülök, és köszönöm. :)) Remélem, találsz olyat nálam, ami tetszik. :)
Megjegyzés küldése