2010. március 1., hétfő

Tejpuding

...avagy panna cotta.
Sosem ettem, főleg nem készítettem tejpudingot, de most Kiskukta :))) tanácsára ez lett a hűtőben árválkodó tejszínből. Recept híján egy kis kutakodás után David Lebovitz panna cottája lett a befutó. Mivel fogalmam sem volt, milyen lesz a végeredmény, az adagot feleztem...
...hogy aztán duplázzak belőle. :D

csokival

Nagyon egyszerű desszert, amihez először tejszínt melegítettem cukorral és vaníliával. Amikor a tejszín forrásig melegedett, levettem a tűzről és lefedve pihentettem úgy fél órát.
Hideg vízben kb. 5-10 percig áztattam a zselatinlapokat. Miután kivettem a vaníliahüvelyt, a tejszínt kissé újra felmelegítettem (legyen forró, de nem kell felforralni). A vízből kihalászott zselatinlapokat a forró tejszínbe tettem és oldódásig - és kicsit azon túl is - kevergettem.
Semleges ízű olajjal kiolajoztam a tálkákat/poharakat/csészéket - gondolom eredetileg ez arra szolgálna, hogy tálalásnál majd könnyebben kicsusszan a puding a formából, de nem sokat ér, így akár el is hagyható. A tejszínt eloszlattam a formákban, majd azon melegében hűtőszekrénybe tettem őket. Ott pihengettek - kb. 12 órát (este csináltam, másnap pusztítottuk).

Úgy 6 óra alatt megdermed rendesen a puding, de ez azért a hűtő hőmérsékletétől és a forma nagyságától nagyban függ, úgyhogy ha vendégeket várunk rá, akkor inkább készítsük el előző nap. Tehetjük valamilyen szép pohárba, akkor nem kell a formából való kioperálással megküzdenünk, és természetesen tálalhatjuk tányérra borítva is.

vaníliamagok - guszta, igaz? :)

Az eredeti recepthez képest annyi módosítást eszközöltem, hogy kevesebb zselatint használtam, ugyanis több receptet is elolvasva így szimpatikusabb volt. Bár valószínűleg ez is oka annak, hogy a puding nem akarta a formát olyan könnyen elengedni, nem bántam meg. A végeredmény egy nagyon finom, lágy, krémes, vaníliás, tejszínes, remegős puding lett. Ettük magában, ribizliszósszal nyakon borítva, csokoládéval díszítve, pohárból és tányérról...és ez csak az első 2 adag volt... :D
Legkönnyebben egyébként úgy tudtam tányérra borítani a desszertet, hogy a pudingot egy éles késsel először körbevágtam a forma mentén, majd rövid időre forró vízbe állítottam az edényt. Ez nálam még igényel némi gyakorlást, de szerintem lesz rá módom rutint szerezni. :D

ribizliszósszal

Hozzávalók 4-5 adaghoz: 500 g tejszín, 50 g cukor, fél rúd vanília, 3 lap zselatin (5 g - eredetileg kb. 10-12 g).
A ribizliszószhoz 250 g mirelit piros ribizlit 7-8 dkg cukorral és 1 teáskanál házi vanília eszenciával forraltam együtt pár percig. Kihűtve került a panna cotta mellé.

20 megjegyzés :

Limara írta...

Gyönyörű! Én is nagyon szeretem! :))

Kiskukta írta...

Örülök, hogy bejött! Ezek után valamikor nekem is csinálnom kell:D

Bianka írta...

IMÁDOM, annyira szép, könnyű és finom. Bármikor jöhet egy adaggal

Gál Edith írta...

Ajjajjjj! ez nagyon guszta!!!

Andi írta...

Húúúú
A legalsó kép.....valami csuda!!
Már én is terveztem többször, rá kéne szánnom magam.

Kata írta...

Küldjél már légyszíves egy adagot ebből a gyönyörűségből, nálunk már alig van süti:) ribizliszószt is szeretnék hozzá kérni.

jókaja írta...

Múltkor nekem se akart kijönni, végül a körbelazított pudingos tálka alját hajszárítóval melengettem :-)

egycsipet írta...

Limara, köszönöm, átérzem a rajongásodat. :))

Kiskukta, még egyszer köszi a tippet! :) Igen, csinálnod kell, vétek lenne kihagyni!

Bianka, azt hiszem, már én is így vagyok vele. :D

Edith, köszönöm! :)

Andi, köszi! :)) Megéri kipróbálni, munka nem sok van vele, annál több türelem kell kivárni a végét. :D

Kata, elindult feléd! :)))

Jókaja, jó ötlet! :D Azt hiszem, ideje felfüggesztenem a hajszárító száműzetését. Beköltöztetem a botmixer mellé! :))

Judith írta...

Csak nyelek nagyokat! Ki kell probalnom, hamarosan!!!!!

egycsipet írta...

Judith, biztosan ízleni fog! ;)

Thrini írta...

Nagyon guszta!
Nem szoktam készíteni...

egycsipet írta...

Thrini, köszönöm! :)

szepyke írta...

Te jóóóóóóóó ég, apám, milyen képeket csináltál, hát elájultam, ezek gyönyörűűűűűűűűűek!
Jesszusom, hihetetlen jók lettek. Jó, tudom,a Panna cotta is finom, meg minden, de anyám, ezek a képek...

Neked újságot, vagy könyvet kellene kiadnod! De tényleg! Figyelj! A próféta szól belőlem!:DDDDD

egycsipet írta...

Ohh, köszönöm, köszönöm! :)))

Figyu' próféta, szerintem is jók a képek, de azért nem biztos, hogy egy kalap alatt lehet említeni engem az igazi tehetségekkel. ;DDD

szepyke írta...

Óh, édesem... Ezen a képen látom az ételt magát, nem egy világító, azaz túlvilágított, már majdnem fehér képet látok, amin az Isten se tudja, hogy mi van...

Érted? Jó és kész!

egycsipet írta...

Vágom, vettem, értettem! :D

...még jó, hogy nem túlviláglanak, nem szentjánosbogarak ezek, hanem panna cották. ;D

margit2 írta...

Nagyon guszta! Csokival különösen jól mutat!... De sorra kóstolgatnám... :-)

egycsipet írta...

Margitka, köszönöm! :)

Névtelen írta...

mit kerestem, koszonom

egycsipet írta...

"Névtelen", remélem ízleni fog. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...