2011. július 17., vasárnap

Szederdzsem

Hát ilyet sem csináltam még! Többszörösen nem, azaz eddig még nem főztem be szedret, másrészt még nem használtam agar-agart lekvárhoz. Bár a terv megvolt, hogy kipróbáljam - az utóbbit -, de aztán valahogy mindig elmaradt. Most azonban eltökéltem magam, a lekvár (agaros) zselésítésével kapcsolatosan pedig végül Renátánál jutottam a hiányzó információhoz, amit ezúton köszönök neki! :)


Van szedrünk, évről-évre egyre több (rengeteg) megtermékenyült virággal, de a termés beérése már kétséges. Tavaly az eső miatt járt rá a rúd, idén barátja, a nap készül ellene fordulni. Ebben a melegben nem tud rendesen kifejlődni, a locsolás ellenére szárad, ami pedig apránként be-beérik, az a fagyasztóban landol. A szüleimnél ellenben békés szimbiózisban él egy öreg almafa az egyik szederbokorral - hogy az almafának mi a jó ebben, azt nem tudom, de baja nincs, a szeder viszont nagyon jól elvan: a nagy meleg elől a fa is árnyékolja - na meg "a szomszéd" háza is. ;D Most hirtelen nagyobb mennyiség ért be rajta, az "első hullám", hát jelentkeztünk a feleslegért. Elmentünk, ládá(k)ba szedtük és befőz(tük)tem.
A kezdő szederszedőknek egy kis segítség lehet, hogy a fekete szeder hiába fekete, attól még nem biztos, hogy érett is. Azok a szemek az igazán érettek, édesek, csodás aromájúak, amik szinte maguktól az ember kezébe pottyannak, ha hozzájuk érünk. Amit már egy kicsit is feszegetni kell, hogy leváljon a szárról, az még biztosan savanyú.

kanálon az agaros dzsem

A szedret válogattam, leöblítettem (áztatni nem nagyon lehet, mert az érett szemek kábé 2 perc után szétesnek a vízben), majd szűrőben kissé lecsepegtettem és két felé osztottam, az egyik majdnem 3, a másik 2 kiló volt. Nem terveztem sokáig főzni, ezért a zselésítés mellett döntöttem, bár úgy láttam, hogy a magjainak köszönhetően anélkül is kellemesen sűrű lekvár lenne belőle.
A lecsepegtetett szedret kissé lecukroztam (kilónként 10 dkg), majd rövid ideig (30 perc?) állni hagytam. Ezután:
- a nagyobb mennyiséget 3:1 zselésítővel készítettem, előírás szerint, azaz belekevertem a zselésítőt, majd nagy lángon melegíteni kezdtem. Míg forrni kezdett, megkóstoltam és adtam még cukrot is hozzá, valamint egy botmixerrel nagyjából pépesítettem. Pár perc forralás után beüvegeztem, fejre állítottam, végül 10 perc múlva száraz dunsztba tettem.
- a kisebb mennyiséget darabosra (és kevésbé édesre) készítettem, ehhez lassú tűzön kezdtem főzni, óvatosan kevergetve. Ezt is megkóstoltam, tovább édesítettem, majd amikor már pár perce forrt, az agar-agart elkevertem egy kevés vízzel és hozzáadtam a lekvárhoz. Kb. 3 perc forralás után töltöttem a fentiek szerint az üvegekbe, fejre állítás, majd száraz dunszt.
A dunsztban hagytam kihűlni az üvegeket, majd mehettek a helyükre. Ha nem felejtem el, jövőre beszámolok a hosszútávú eredményekről, elöljáróban annyit mondhatok, hogy úgy fest, az agaros zselésítés is jó lett és mindkettő fincsi! :D


Belekerült...
...az agar-agaros változatba:
2 kg (fekete) szeder, 30 dkg cukor (mennyisége opcionális, gyümölcs- és ízlésfüggő), 1 púpozott teáskanál (5-6 g) agar-agar kevés vízben elkeverve - annyiban, amennyitől éppen krémes-folyós lett;
...a 3:1 zselésítős változatba: 2,7 kg szeder, 45 dkg cukor (mennyisége opcionális, gyümölcs- és ízlésfüggő), 2 csomag 3:1 zselésítő (dr5ker).

12 megjegyzés :

Petra írta...

Nagyon érdekes ez az agar-agaros változat. A képen úgy tűnik nagyon jól zselésítette.
A szederrel én is hasonlóképpen szoktam járni. A szederbokraink idén is teli vannak terméssel, de hogy vajon beérik-e, nem tudom. Remélem azért legalább egyszer futja belőle, ha nem is lekvárra, de egy szedertortára...:)

Edó írta...

Hogy te mindig milyen gyönyörű fotókat készítesz!Egyébkén irigyellek,hogy ennyi minde beérik a kertedben,igazi paradicsom van ott neked:)

egycsipet írta...

Petra, a férjem a hétvégén azon morfondírozott, hogy hogyan tudná "leárnyékolni" a bokrot, egyelőre a napernyőnél :D kimerült az ötletelés, majd meglátjuk, mi sikerül végül. :)

Edó, köszönöm szépen! :)

Ami írta...

NYaminyaminyami! Brutál guszta! :)

Eszter írta...

Akkor ez lehet a baj? Roskadó bokor, telis-tele beérésre váró szederrel. Én is, én is akarok felesleges szedret. Most.
Alternatív verzió: holnap reggel irány a piac. ;-)

Kati írta...

Irigyellek egy kicsit a szederbokrokért, sajnos én esetleg csak a piacon tudnék hozzájutni, de ott is ritkán árulják, pedig nagyon szeretem a szedret.

Bianka írta...

Micsoda gyönyörű színe van

Petra írta...

Ha kikísérleteztétek a tuti módszert, majd érdekelne :)

egycsipet írta...

Ami, köszi! :)

Eszter, a maminál is napon van? Tudtommal eredetileg erdei növény, persze ez csak mostanában jutott eszembe, amikor ültettük, akkor nem. :S :))

Kati, én ugyanígy vagyok a málnával és az áfonyával, nálunk nem lehet a piacon hozzájutni, teremni pedig nem terem túl sok.

Bianka, köszönöm! :))

Petra, igyekszünk! :)))

Csibe írta...

Már én is nagyon várom, hogy szedhessem :) tavaly csináltam először szederből lekvárt, isteni lett...így ki nem hagynám idén sem.
Nem passzíroztad át?

egycsipet írta...

Csibe, ezek szerint nálunk a szeder is korábban érik, mint máshol? :)
Őszintén szólva: este főztem be és eszembe nem jutott, hogy átpasszírozzam, megkóstoltam, nem találtam zavarónak a magokat, így nem foglalkoztam vele. Nappal lehet, hogy kritikusabb lettem volna... :DD Majd a következő adagot kipróbálom magtalanítva, hmm, akkor az már szederzselé lesz? :)

Névtelen írta...

Tavaly én is készítettem szederlekvárt. Hirtelen ötlettől vezérelve belekerült a szeder mellé 2 db alma és egy körte is. Isteni lett, lágyabb ízű, mint a szeder magában...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...