2010. november 26., péntek

Kényszerkenyér

Még a hét elején készült, csak aaannyira leeresztettem az utóbbi napokban (hetekben), hogy a blog a legutolsó, ami eszembe jut. Ráadásul rohanvást közeledik az advent és a karácsony, nálunk ilyenkor igazi bolondok háza van, így bár muszáj lesz felpörögnöm, a blogot továbbra sem fogom erőltetni. Ezúton is elnézést kérek azoktól, akik rendszeresen be-benéznek és csalódniuk kell a friss felhozatalt illetően.
Na igen...a kenyér. Kényszer, mert:
1) nagyon ráfért az öregtésztára, hogy végre megsüssem,
2) egy napra cserbenhagyott minket a cirkónk és hát ugye a sütő mindig jó fűtésnek bizonyul. ;))


A csökkenő hőmérséklet elűzésére már előző este beterveztem egy jó kis sütést, de hogy kenyér lesz, azt a hűtőben fellelt öregtészta határozta meg. Volt már vagy...nem is tudom, de legalább másfél hetes. Két adagnyi lapult a dobozban, így az egész a tésztába került, majd az első kelesztés végén kivettem belőle bő 20 dkg-ot, ami az általános adag egy-egy sütésben. Rendszeres sütésnél ez a legegyszerűbb módja, hogy mindig legyen a hűtőben belőle.
Mivel néhány zsemlét is készíteni akartam, egy kicsit módosultak a mennyiségek a szokásos fehér kenyéréhez képest. Anno a zsömletésztát is Limaránál láttam, az ő instrukciói alapján így kicsit lágyabb tésztát dagasztottam. Hoppsz, instant élesztővel - mivel a friss "természetesen" vásárláskor a boltban maradt. :S


Az alapanyagokat a kenyérsütő üstjébe rakosgattam, majd megdagasztattam - lágy, kissé ragacsos tészta lett a végeredmény, ami a kelesztés végére még jobban ellágyult és ragadt. Én jobban szeretem, ha a kelt lágyabb tésztából készül, ezekből kellemesebb eredmény szokott kisülni. A következő sütéshez kivettem egy adag tésztát, ezt hagytam a dobozban újra megkelni, majd így került a hűtőbe. 
A maradék 1 kg nyers tészta volt: ezt úgy osztottam fel, hogy egy 40 dekás darabot elvettem cipónak, a maradék 60 dekát, hat darabba osztva, zsemlének formáztam meg. A cipó adagját megformáztam és egy sütőpapírral bélelt kenyérsütő tálba tettem. A fedelébe vizet spricceltem, majd hagytam kelni. A zsemléket formáztam, sütőpapíros tepsire helyeztem és egy konyharuhával letakarva duplájára kelesztettem. A lágy tésztáknál én elég sok lisztet használok a formázáshoz, egyrészt mert különben ragadna a kezemhez (így is...), másrészt a végeredmény is formásabb lesz.
A kelesztés vége felé 230 °C-ra melegítettem a sütőt. Gőzös sütőben először a zsemléket sütöttem szép pirosra, majd a kenyeret. A zsemléket alaposan lespriccelve tettem a sütőbe, amíg sültek, a kenyeret kereszt alakban bevágtam egy pengével, majd sütés előtt azt is alaposan megspricceltem, végül fedő alatt sütöttem. A sütőből kivéve hideg vízzel spricceltem le a pékárukat.
Isteni lett, friss tepertőkrémmel szinte az egész elfogyott még az este. A zsemléből maradt, másnap is olyan finom, puha volt, mintha friss sütés lenne.


Belekerültek: 3 dl víz, kb. 40 dkg (42-43 dkg volt) öregtészta, 2 evőkanál olaj, 2 dkg só (egy hangyányit lehet több), 2 kockacukor (7 g), 50 dkg kenyérliszt (BL80), 2 mokkáskanál instant élesztő (fél csomag, 3-4 g - vagy ennek megfelelő friss élesztő).

19 megjegyzés :

Bianka írta...

Gyönyörűek

Ildy írta...

Ki kéne már próbálnom ezt az öregtésztás sütést. Gyönyörűségeket készítettél!:)

Chef Viki írta...

Kényszer vagy sem, ez olyan, amilyen a nagykönyvben meg vagyon írva :-)

Csodálatos!

A tepertőkrémmel meg egyenesen a mennyország lehetett...

Alexa Christi írta...

Csodaszép, étvágygerjesztő, gartulálok!

Szemi írta...

Ezek egyszerűen gyönyörűségesek!!!
A kenyér is, és azok a zsemlék...
tökéletes lett.

lekvároskukta írta...

Szépséges lett nagyon ;-))

Ami írta...

A képen is annyira átjön, hogy milyen rogogós finom kenyeret sütöttél!
Kérek szépen egy szeletkével, jól megkenve kacsazsírral :))))

Kata írta...

Irigykedek...(ugye nem baj?); na nem a zsömlékre, hanem a cipóra. Olyan guszta, hogy hihetetlen, bele szeretnék harapni:) nekem a kenyér nem annyira akar összejönni. Jó az, jó az, de ilyenhez hasonlót sem sikerült produkáljak. Lehet, hogy a fedeles lábos módszert ki kellene próbáljam?

Melinda írta...

Guszta lett nagyon!Hmmm:)

Notburga írta...

A blogot valóban ne eröltesd, ha le vagy eresztve... próbálj meg újra feltöltödni. A lényeg, hogy a családoddal és Magaddal összhangban legyél. Mi várunk...

É.M. írta...

Hűha. Ez nagyon guszta. Sokkal jobban néznek ki mint a kenyérsütőgépben sültek.

U.i.: szép a blogod!

Brigitta írta...

A "leeresztett" állapot igencsak ismerős,elég év vége hangulat,és a hozzátartozó őrület van azt hiszem nagyon sok helyen. De talán lesz az elkövetkezendő időben egy kis nyugalom is,reméljük.
A kenyér gyönyörű,a zsemle úgyszintén,harapni való!:)

egycsipet írta...

Köszönöm szépen mindenkinek, kedvesek vagytok! :))

Ildy, ha szoktál kenyeret sütni, akkor nem kell különösebben rákészülni, csak a megkelt tésztából vegyél ki egy darabot, hagyd túlkelni aztán tedd a hűtőbe. A következő sütésnél kipróbálhatod. ;)

Ami és hagyma? Legyen rajta vagy sem? :D

Kata, szerintem érdemes kipróbálni. Nekem van kacsasütő jénaim is, azt a nagy kenyerekhez használom, de a legjobb mindig ebben a kis kerámia edényben lesz. Ennek csak egy baja van: picurka cipó sül benne. Ha nincs megfelelő méretű edényed, akkor a sütőzacsi is megteszi, azt próbáltad már?

Notburga, nem is, néha bejelentkezem, de most ennyi bőven elég. :) Köszi!

Egy derék asszony, köszönöm szépen! :) Valóban szebb, mint a kenyérsütős, sőt még az íze is más, még ha ugyanazt a receptet is használom.

Brigitta, köszönöm! Egy kis pihenő nem árt a hajrá előtt, nálunk decemberben a karácsonyon túl szinte minden hétre esik 1-2 "egyéb alkalom" is, úgyhogy az ünnepekre lesz lehetőségem újra elfáradni. :))

Bianka, Chef Viki, Nem vagyok mesterszakács, Szemirámisz, Lekvároskukta, Melinda, nektek is köszönöm szépen még egyszer! :)

Ottis írta...

Nagyon szépek lettek!

Belly írta...

Nagyon guszták,szép cserepes a kenyér,a zsemle meg olyan jó harapnivaló.

Limara írta...

Csodaszép!:)

egycsipet írta...

Köszi csajok! :))

Eszter írta...

Jáááááj, de kár, hogy megláttam. Ez valami irtó jól néz ki, szinte érzem az illatát és azt, ahogyan ropog. De jó lenne most enni belőle! Ki fogom próbálni!!!

egycsipet írta...

Köszi Eszter! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...