2009. november 10., kedd

Kicsit rozsos, nagyon rusztikus Graham kenyér

Mostanában ritkán sütök kenyeret. Szoktam így, időhiányból kifolyólag elhagyni egy időre a saját készítésűt, aztán mindig bele kell jönnöm, hogy újra kizökkenhessek belőle. :)
Miután rég kenyereztem, most muszáj volt néhány lisztből használnom, mert igencsak elöregedett már a készletem. Így került a maiba Graham liszt és rozsliszt is. Nekem nagyon nem mennek ezek a "nemfehér" kenyerek, ezért is lett "rusztikus" :D a végeredmény. Aki tudja, mi lehet az oka, hogy mindig repednek a nemfehér kenyereim (és olykor még azok is), ossza meg velem. Köszi. ;)



Először is öregtésztát készítettem - Limara receptje alapján szoktam (köszönöm! :)) ), annyi módosítással, hogy én nem dolgozom ki alaposan a tésztát, hanem éppcsak meggyúrom. Ezután kelesztőtálban kint hagytam a konyhaasztalon, reggelre rendesen túlkelt, hólyagos, "kovász-szerű" lett, minusz a jellegzetes illat. :) Kenyérsütő géppel dagasztattam a tésztámat. Az olaj és az öregtészta kivételével mindent az üstbe pakoltam, majd amikor elkezdett összeállni, hozzáadtam először az öregtésztát, végül az olajat. A dagasztás végén még kicsit átgyúrtam kézzel, majd kelesztőtálba tettem. Fél óra múlva ismét megdolgoztam egy kicsit, majd hagytam kelni.
"Kis" probléma: egyéb elfoglaltságok miatt túlkelt. No sebaj, azért megformáztam, de innentől már óvatosabb voltam, és miután elkezdett a felülete repedni, nem is kelesztettem duplájára. Bemetszettem a tetejét - persze most még ezt sem jól -, pár perc után spricc és sütő. A végeredmény egy némileg dimbes-dombos :D, rusztikus külsejű, de mindenképpen finom (kimondottan ízletes), ropogós héjú, friss kenyérke lett.



Hozzávalók: 3 dl víz, 2 teáskanál só, 1 evőkanál ecet (aszkorbinsav helyett), 25 gr burgonyapehely, 300 gr Graham búzaliszt, 100 gr világos rozsliszt (RL 90), 150 gr kenyérliszt (BL 80), 16 gr élesztő, 1 mokkáskanál sikér, 25 dkg friss öregtészta, 2 evőkanál olaj.



Öregtészta
Amikor rendszeresen készítek kenyeret, sokszor csak kiveszek egy maroknyit a kész tésztából és legközelebb azt dolgozom a kenyérbe. Ez egyrészt jó módszer, mert sosem eszünk ugyanolyan kenyeret, hiszen mondjuk éppen az előző TK lisztest belekeverem a fehérbe :))), másrészt annyira mégsem jó, mert kevésbé kiszámítható a végeredmény. Ha nincs ilyen kivett tésztám, akkor én Limara után így készítem: kelesztőtálba mérem a lisztet és a sót. Belemérek 2,2 dl vizet, beleteszem az olajat, a cukrot és az élesztőt, majd az egészet összekeverem egy fakanállal. Amikor elkezd összeállni, átváltok a kezemre, és kb. 3 percig megdolgozom a tésztát. Kicsit ragacsos gombócot kapok eredményül. Lefedem a tálat és szobahőn békén hagyom úgy 12 órára.

Hozzávalók: kb. 2,2 dl langyos víz, 1 evőkanál olaj, kevés só, 38 dkg kenyérliszt (BL 80), 1 teáskanál cukor, 0,8-0,9 dkg friss élesztő.


munkában a Minőségellenőr... :D

8 megjegyzés :

Mónika írta...

Gyönyörű! Nem jöttél ki a gyakorlatból az tuti.:))

Andi/cuki írta...

Ez igen,csodaszép!:-)))

trinity írta...

Szerintem ennél tökéletesebb , szebb kenyeret nem lehet sütni! Gratulálok!!

egycsipet írta...

Köszönöm lányok! :)

Chef Viki írta...

Kinyúlok...

Ez gyönyörűséges! Elképzeltem, ahogy ropog a sarka :-)

egycsipet írta...

Aranyos vagy Viki, köszönöm! A sarkát neked adhatom, az talán még megvan. :))

Yasmine írta...

Nekem is mindig repedezik egy kicsit. Én egy kicsit mélyebben vágom be, még sülés után is megmarad a mélyedés, így csak oldalt reped, de nem sokat. De nem baj az, látom a picikezű manólánynak is tetszik!
Nekem is, nagyon szép kenyér!! :))

egycsipet írta...

:) Köszönöm!
Én is mélyebben szoktam bevágni, erre írtam, hogy most még ez sem ment. :D Amikor elbénázom a bevágást, akkor általában eléggé reped. :S

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...