A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 23., kedd

Szerelmem, Cupcake!

"(...) A sütés számomra nemcsak afféle hobbi, hanem az örökségem. Sütök, mert élvezem, de főleg azért, mert a lényem elválaszthatatlan részévé, szinte a „természetemmé” vált. És sütök az illatokért, az ízekért, ami pedig a sütés elválaszthatatlan része, azaz „természete” – és az emlékekért, amiket felidéz: az otthon, a szeretet, a család múltbéli és jelen idejű emlékét. Az érzések nosztalgiája gyakran motivál az emlékek felidézésére, és olyankor máris többet kívánok, mint az illatok és ízek emléke: az illatokat és az ízeket frissen akarom. Ez az összetett „szenvedély” irányít minduntalan a konyhába. (...)"
(a szerző)


Horváth Judit tollából és a T.bálint Kiadó szárnyai alól került ki a Szerelmem, Cupcake! címet viselő receptkönyv. Bevallom, magam is azok közé tartozom, akik szerint a cupcake nem más, mint egy felcicomázott muffin, ez a könyv azonban a számos cicomás muffin mellett tartalmaz jónéhány díszítetlen változatot is, úgyhogy az elméletem megdőlni látszik. :)

A könyvről: szép. Tényleg. Igényes kiadás, jó a design, kellemes a hangulata, megfelelő a mérete és a terjedelme. A receptek "fejezetekben" vannak csoportosítva, ezeket az alaprecepteken és variációikon túl családi kedvencek, cukrászsütemények, keltek, csokis finomságok és a nagyvilágból ismert desszertek átiratai töltik meg. Amit hiányoltam, de nagyon: a tartalomjegyzék.


Általában 3-4 receptet is kipróbálok, mire megírom a recenziót egy könyvről, de az utóbbi hetek nagy melegei nem segítettek ebben a törekvésemben, így most csak kettő alapján tudok nyilatkozni. Szezon lévén a meggyes kevertet és magyar :) lévén a Túró Rudit készítettem el.
A meggyes abszolút jó lett. A tésztája finom és könnyű, a máz sem zavaró rajta (nem vagyok egy máz-fan), és mutatós is. Csak várjunk a meggyszemek felhelyezésével, míg a máz kicsit megköt, akkor nem borulnak, mint nálam, igaz Judit magozott meggyel díszítette, annak meg mindegy. :)


A Túró Rudi. A tészta finom, de nekem a megadott menyiségekkel nem állt össze, emelnem kellett a tejföl mennyiségén. Azt mondanám, hogy ez egy zokszó nélkül áthidalható probléma, úgyis bele kell számolni, hogy a hozzávalók minősége befolyásolhatja az eredményt. Ami viszont nem jött be, és sajnos nagyon nem, az éppen a lényeg: a krém.
Itt beszúrnám, hogy nálam a receptkönyv ott kezdődik, hogy első átfutásra (fotó és/vagy recept alapján) találok-e benne legalább 10 olyan receptet, amit kipróbálnék. Nem biztos, hogy fogom, de megtenném-e. Ebbe a könyvbe 24 jelölést tettem, ez nálam jónak számít. A 24 receptből 9-ben szerepel minimum 400 g porcukor, további négyben 200-300 g közötti mennyiségek - mindez csak a díszítéshez használt krémben. Ez nagyon sok(kkk).
Először azt hittem, elírás. A másodiknál még mindig. :) A harmadiknál gyanakodni kezdtem, aztán rájöttem, hogy hülye vagyok: ezekbe a krémekbe a recept szerint ennyi kell és pont.
Való igaz, nem mi vagyunk a cupcake hazája, tehát nem feltétlenül a magyar nyelvre van szabva a cupcake krémek ízesítése, illetve azt is sejtem, hogy a díszítéshez készített krémnek egy halom kritériumnak meg kell felelnie: meg kell álljon, nem folyhat le, habzsákból kinyomhatónak kell lennie stb-stb., de a "csészetorták díszmagyarban" alcím után elbírtam volna hajszálnyit több törekvést az eredeti ízvilág átültetésére. A túrókrémbe a receptben előírt porcukormennyiség egyharmad (!) részét tettem, de még így is kivétel nélkül minden kóstolóm azt mondta, hogy túl édes. A túró ízét nyomokban lehetett csak érezni, a citromhéj is majdnem elveszett benne, az egésznek jóformán cukor íze volt. :(


Mit mondhatnék? Összességében az alapötlet tetszik és biztosan fogok még sütni a könyvből, mert nagy választékban találhatók benne gyors és könnyű süteményreceptek, de a krémekbe egész biztosan bele fogok nyúlni. :)
Kinek javaslom: cupcake-mániásoknak, muffinrajongóknak, a gyors sütiket kedvelőknek.
Kinek nem javaslom: abszolút kezdő háziasszonyoknak, diétázóknak, cukorelleneseknek.

A könyv ára 3990 Ft, a kiadó honlapján megrendelhető az alábbi lehetőségek igénybevételével együtt:
- 10% árkedvezmény
- 1000 Ft-os örökkupon
- ajándék 2015-ös kiadói katalógus
- ingyenes kiszállítás.
A mintapéldányért köszönet a kiadónak!
Tovább olvasom...

2014. május 26., hétfő

Martha Stewart magyarul

Azok, akik régóta követik a blogot, már találkozhattak nálam néhányszor Martha Stewart nevével. Leginkább a desszertek tekintetében szeretek a honlapjához fordulni, mert nagyon szerethető ötletekkel tudja egyedivé változtatni még a legszimplább muffint is. Emellett a receptjei egyszerűek és könnyen variálhatók...ami az alapanyagok esetleges hiánya miatt időnként rendkívül jól jön. :)


A sok angol nyelvű Martha recept után aztán extra meglepetésként ért, hogy van már magyar Martha is: Stahl magazin különszám formájában. Végig is lapozgattam az áprilisi számot és örömmel láttam, hogy ahogyan azt a köszöntő is ígéri, hazai viszonyokra szerkesztett receptek szerepelnek benne: olyanok, amiket többnyire még én is el tudok készíteni :P - hiába a távolság a jobban ellátott nagyvárosoktól. Na jó, azért be kell vallanom, a wontonlapok beszerzésére még rá kell gyúrnom, de tipikus, hogy valami hasonló jóság szükséges az első desszerthez, ami megtetszik... :D
Szuper tésztarecepteket is találtam az újságban, és mivel tésztafélék nálunk elég sokszor szerepelnek az asztalon, így mindig örülök, ha újabb ígéretes ízötletekre találok. Úgyhogy igazán kíváncsian várom a többi számot, mivel rukkolnak elő majd a Stahl magazin szerkesztőségében, de remélem, hogy a jó kezdés után hasonlóan jó lesz a folytatás is. :)
Tovább olvasom...

2013. december 9., hétfő

JÁTÉK! Jamie 30 percesek az olvasoterem.com-mal

Szeretnél egy példány Jamie Oliver 30 perceseiből?
Tuti, hogy szeretnél! :)

Most megnyerheted az olvasoterem.com, jómagam :) és a Park Könyvkiadó közös játékában! Nem is kell mást tenned, mint kitöltened az ezen a linken található rövid kvízt, és ha minden kérdésre helyesen tudsz válaszolni, máris jó eséllyel pályázol a két 30 percesek könyv egyikére. A válaszokra egy kis kutatómunkával a Park Könyvkiadó weboldalán is rábukkanhatsz, de az is ok, ha jól boldogulsz a keresővel. ;)


FONTOS: a játék december 15-én, vasárnap éjfélkor ér véget. A játék fő szervezője, az olvasoterem.com hétfőn, december 16-án hirdet eredményt. Két jó megfejtő a 30 percesek egy-egy példányát nyeri. Több helyes megfejtés esetén a nyertesekről sorshúzással döntenek.
(A játékhoz meg kell adnotok az e-mail címeteket, az adatvédelmi nyilatkozatot az űrlap alatt megtaláljátok.)

Játékra fel, én nagyon szurkolok nektek! :)
Tovább olvasom...

2013. szeptember 17., kedd

Mogyoróvajas kosárkák - Segítsüti 2013 ősz

Ismét szeptember közepe van, ismét segít a süti! 30 blogger, 30 felajánlás és az árverés már elkezdődött! Licitálni a korábbi években megszokottak szerint, szeptember 20-án (pénteken), 16:00 óráig lehet.


A jelenlegi támogatott a Magyar Rett Szindróma Alapítvány. Az ő munkájukat, konkrétan a sérült kislányok és családjaik közötti kommunikációt próbáljuk segíteni azzal, hogy az ehhez szükséges eszközöket - a ti felajánlásaitok segítségével - igyekszünk elérhetővé tenni a számukra.


Az idei évben már harmadszorra csatlakoztam a sütisütő bloggerek csapatához. Ahogy eddig, most is postázható süteménnyel készültem, hogy a vidéki licitálók is eséllyel indulhassanak az árverésen. Ezeknek a mogyoróvajas kosárkáknak az eredetijében egy készen kapható Hershey's termék szerepel, de mivel annak beszerzése kissé körülményes lett volna :), így némileg átszabtam a sütemény külsejét. Remélem, elnyeri a tetszéseteket és sok-sok licit érkezik rá! ;)



A sütemény alapja egy mogyoróvajas tészta, ezt sütés után kikenem csokoládéval. Ebbe a kosárkába kerül a mogyoróvajas krém, amit csokoládéval zárok le. Kalóriadús és sajnos abbahagyhatatlan. :) Bár én tejcsokoládét használtam, ha a nyertes úgy szeretné, étcsokival is szívesen elkészítem a sütiket.
(Recept itt!)
Tovább olvasom...

2013. június 3., hétfő

Jót, jól - Neil Perryvel

Milyen a jó étel?
A válasz nyilván szubjektív és nem könnyen körülhatárolható, de az opciók egyike lehet, amikor azt mondjuk: ez annyira jó, hogy elfogy, mielőtt elkészülne! 
Van ilyen?
Van bizony, hisz' így jártam én Neil Perry gombás rizottófasírtjával. Elfogyott még rizottókorában. :) Úgy egyébként (biztos' szégyen, de) életem első rizottója volt. Valahogy sohasem vonzott a "szottyos" rizs; a fasírt is csak azért, mert szimpatikus cukkiniragu jár mellé. Aztán a cukkiniraguból nem lett semmi. A fasírtból sem. Csak a gombás rizottóból, amibe beleszerettem....és ami nem is szottyos. :)


A könyvről...
Amikor először vettem a kezembe Neil Perry: Jól enni, jól lenni c. könyvét, teljesen lekötött. Na nem olvastam végig, de már első forgatásra beletűztem vagy 5 cetlit - "muszájmegcsinálnom" könyvjelzőként. Aztán amikor második körben elővettem, belekerült még újabb 7-8 cetli. Ez nálam ritka eset: nem sűrűn tetszik meg ennyi recept szinte első pillantásra. :)


A receptek többnyire egyszerűek, bár azt véletlenül sem mondanám, hogy a könyv a rohanó hétköznapok rapid vacsoráinak tömegét vonultatná fel. Részemről belenyúltam a jóba: a lassan sütött csilis sertéssült kevés munkával, cserébe sokáig főtt (sült), a csirke vadász módra nálam apró csiperkével készült és mire felszabdaltam a teljes mennyiséget, szó szerint lement a nap. A gombás rizottó ezekhez képest villámétel volt - mivel ugye nem érte meg a fasírt-felnőttkort. :) Viszont a citromos (uhh, álom finom!) joghurttorta valóban pikk-pakk megvolt (leszámítva a sütési időt :P) és a másnapos vadász csirke mellé rittyentett lágy polenta készítésében sem fáradtam el.
Szóval kicsit ilyen, kicsit olyan. Ellenben egyaránt finom, gazdag ízű ételeket készítettem a receptek alapján. Neil Perrynél tényleg működik: egy-két jó alapanyag, kevés, de jól megválasztott fűszer, jól alkalmazott technika és máris remek darabok születnek.


Tetszenek a leírások, "útmutatók", a lényegre törő (bár stílusuk miatt helyenként kissé komor hangulatú) ételfotók, a receptek. +1 pont a fordító azon törekvéséért, hogy egyik-másik receptnél igyekszik alternatívát ajánlani a nehezen vagy egyáltalán be nem szerezhető alapanyagokhoz.


Kiknek javaslom?
A ráérős receptektől és egy kis extra mosogatnivalótól nem félő, kísérletezgető, 2-es típusú (már nem kezdő) háziasszonyoknak és ~uraknak és azoknak is, akik a hagyományos ízektől függve nem mindig mernek nekivágni a megszokottól eltérőnek: csak bátran, be fog jönni! :)


Köszönet a T.bálint Kiadónak a lehetőségért, hogy bepillantást nyerhettem a könyvbe, amelyet megvásárolhattok, ha ellátogattok a kiadó honlapjára!
Tovább olvasom...

2012. július 19., csütörtök

Allenék kedvencei

Hát már nem mostanában történt, hogy a T.bálint Könyvkiadó ismét megkeresett egy kiadványával kapcsolatban, de sajnos csak most jutottam vele ide. Most is csak azért sikerül megírnom az "eposzt", mert végre itthon vagyok szabadságon, végre elfogyott a hegynyi mosnivaló, végre üres a mosogató is, végre alszanak a lányok és pillanatnyilag nem kell semmit betakarítani/befőzni/lefagyasztani... :))
A könyv nem más, mint Rachel Allen: A család kedvencei című szakácskönyve. A kiadónak ezúton is köszönöm a bemutató példány eljuttatását!


A könyvről...
Terjedelmes kiadvány, sok recepttel, sok fotóval. Az utóbbiak...meg kellene számolni, de ránézésre több illusztráció szerepel a könyvben Allenékről, mint az ételekről. Azonnal lejön, hogy az angol kiadó magára Rachelre alapozta a könyv eladását - ami hááát, maradjunk annyiban, hogy ettől én még simán visszarakom a polcra a könyvesboltban. Bármilyen jó visszhangja van ugyanis Rachel Allennek, az általam látott egyetlen műsorából annyi maradt meg bennem, hogy modoros. A könyvből pedig ugyanez jön át első (és második...) pillantásra: túl sok Rachel és kevés étel.


Ezen vizuális problémán túl viszont nagyobb hátrányt nem tudok a könyv rovására írni. Amint túltettem magam a fentieken és a receptekre tudtam koncentrálni, már előbukkantak az értékei. Ezek közé sorolható, hogy tele van gyorsan összedobható, gondolatébresztő, jól variálható, egyszerű és házias receptekkel. Többségüket el lehet készíteni egy az egyben vagy olyan kisebb módosítással, amitől nem esik kétségbe egy kezdő háziasszony sem. A hozzávalók zöme pedig bárhol elérhető itthon is (ellen-kedvencem az ír hínár volt), de legalábbis helyettesíthető hasonló termékkel.


Négy receptet próbáltam ki a könyvből: a frittatát, a tonhalsalátát, a magos tk kenyeret és az ír almatortát. Szándékosan nem bonyolítottam a választást: felütöttem a könyvet és az első, amit éppen megkívántam, jöhetett. Csupán annyit kellett figyelembe vennem, hogy kevésbé helyettesíthető alapanyag (pl. osztrigaszósz) ne szerepeljen bennük.

A frittatánál a chorizot magyar füstölt kolbászra cseréltem, a tonhalsali inkább csak egy ötlet volt, a belevalókat az itthon éppen felhajtható készletből válogattam hozzá. A kenyér jól sikerült, az más kérdés, hogy az állaga nekem nem annyira jön be. Összességében minden a recepteknek megfelelően alakult - egyedül az almatorta tésztájával gyűlt meg a bajom, mert nem a kezelhetőség mintapéldánya, de a végeredmény finom és egyébként negyed óra alatt összerakható a sütemény, úgyhogy ezen egyszerűen túlléptem...és túllépek legközelebb is, mert a gyerkőcöknél ez a torta most az aktuális kedvenc. :)


Kiknek javaslom?
Azoknak, akik nem riadnak vissza attól, ha a recept mellől hiányzik a fotó, akik gyakran az otthon meglévő készletekből főznek, a kezdő, sikerekre vágyó háziasszonyoknak, a haladóknak, akiknek hiányzik a mindennapos receptötlet a munka és a gyerekek mellett és persze azoknak, akik rajonganak Rachel Allenért - egész biztos nem fognak csalódni a könyvben.


Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, ajánlom figyelmetekbe a kiadó weboldalát, ahol 20%-os kedvezménnyel rendelhetitek meg.
Tovább olvasom...

2012. március 31., szombat

Ajánló húsvétra

Kezdem azzal, hogy van ám nekem egy húsvéti aloldalam, ami az év nagy részében rejtve van - annyira, hogy most fedeztem csak fel, hogy még mindig megvan. :D Ezt az aloldalt a mostani bejegyzés kapcsán frissítettem és az aloldalaknál is kitettem :)), úgyhogy aki az összes húsvétra integrálható bejegyzésemet egy kupacban szeretné látni, legyen szíves ott nézelődjön.
Aztán folytatom azzal, hogy a tavalyi húsvéti ajánlathoz képest nem sok újdonsággal rendelkezik a blog - legalábbis adott témában, úgyhogy aki a tavalyit már látta, most nem (sem) fog elalélni. Nem is terveztem ajánlót, sőt, be kell valljam, ha Vicuska és Mági nem invitálnak erre a játékra, szerintem nem is tudatosul, hogy jövő hétvégén már húsvét van. :)) Még szerencse, hogy megtették: lányok, köszönöm szépen itt is az invitálást! :*

Hát jöjjön az ajánló! Tavaly már leírtam, hogy nálunk a húsvét "a sonka", "a tojás" és "a torma" - tehát ételek választékában igencsak nagyok a hiányosságaim. Csak semmi bárány és nyúl, az egyébként népszerű hidegtálak sem voltak nálunk népszerűek - de ha szeretnétek, elkészítem majd azt a tipikus "húsvéti szendvicset", amit anno anyum a locsolóknak kínált. :)) Ezeken túl (tehát sonka-tojás-torma-szecsó) én komolyan semmit, de semmit nem kötök a húsvéthoz.
De ha már ajánlat, akkor azért a sütiken kívül illik mást is mutatni: szerencsére nemrég készítettem egy töltött tojást, úgyhogy legyen ez az első a "sorban". :)
Tovább olvasom...

2012. február 23., csütörtök

Varázslatos tésztavilág

Számtalan blogon találkozhattatok már Michel Roux: Tésztavarázs sósan és édesen című könyvét méltató bejegyzésekkel. Nos, a könyv néhány hete hozzám is megérkezett - ezúton is köszönöm a T.bálint Könyvkiadónak a megkeresést és a bemutató példány eljuttatását.


Okozott egy kis fejtörést, hogy mit is írjak egy könyvbemutató bejegyzésbe, hiszen én nem olvasok szakácskönyveket. A de legalább gyűjtöm őket sem feltétlenül áll rám, bár közelebb jár az igazsághoz. :D Olyan háziasszony vagyok, aki - ha könyvből süt-főz - a recept neve és a fotó alapján kezd el érdeklődni, és csak ezek miatt olvassa el a receptet. Szóval szégyen és gyalázat, de a szakácskönyveim többségét maximum terjedelmük 5%-ig ismerem.


Nem csak könyveket nem olvasok, de már évek óta nem nézem a hazai gasztrotévét sem, ahol legalább minimális információt szerezhetnék a közismertebb szakácsok munkájáról. Így aztán abszolút nem csoda, hogy Michel Roux neve egészen pontosan semmit nem mondott nekem, amikor tavaly karácsony előtt megjelentek az első sablonbejegyzések.


A könyvről...
Három tésztafélét próbáltam ki: egy keltet, egy linzert és egy levelest. Nos nyilván ennyi kevés ahhoz, hogy tökéletesen képet alkothassak a könyvről - főleg azzal együtt, hogy nem rágtam át magam az egészen -, de azért egy kis betekintést nyertem. Leegyszerűsített véleményem az, hogy a könyv jó. :) Mivel minden kipróbált recepthez úgy álltam hozzá, mintha kezdő lennék (azaz szóról-szóra követtem a lépéseket), így - továbbra is a teljesség igénye nélkül - azt mondanám, hogy nem javaslom anti(szakácskönyv)olvasóknak, rossz memóriával rendelkezőknek és abszolút kezdőknek.


Miért?
Lehet kukacoskodásnak venni és valójában az is, de a könyv tartalmaz néhány tipikus külföldi szakácskönyv hibát. Jól tudom, hogy ezeknek nincs valódi megoldása, ami nagy kár, mert akkor talán átíródna a fő alapanyagokról szóló fejezet és nem 45-ös és 55-ös liszt szerepelne benne - bár ez utóbbinál felajánlja a helyettesítést finom- vagy kenyérlisztre (de ugye ez a kettő sem ugyanaz). Aztán ott van a kedvencem: a negyedik oldal megjegyzései, ahol leírásra kerül egy egyszerű tény, miszerint a könyv légkeveréses sütőre íródott. Na bumm, ha ezt véletlenül nem olvasom el (mert ugye alapból én csak a képeket nézegetem :P), akkor már az első recept megvalósításánál gondjaim adódhatnak, főleg, ha még kezdő is vagyok. És ugye Murphy: a második sütésnél sikerült is elfelejtenem ezt a légkeveréses dolgot, még jó, hogy a linzerek nem sértődtek meg annyira ezen. :))


Mint írtam, három tésztafélét készítettem el, mindhármat csak egyszer. Elsőként a brióstésztát próbáltam, ami nem hozta 100%-ban a leírtakat, viszont így is működött és finom lett a végeredmény. A linzerek közül a pâte sablée készült el - ennél sikerült elfelejtenem a légkeverést :D, de a második tepsinél már fejemhez kaptam. A levelesek közül szívügyem volt a croissant, ám mégsem ez lett befutó a hosszadalmas előkészítés miatt, így végül a gyors leveles tésztát készítettem el és ez is jól sikerült. Azért a croissant később még biztosan ki fog próbálódni. :P


Összességében tehát - még mindig a teljesség igénye nélkül - elmondható, hogy a receptek használhatóak, az eredmények finomak. Többségükhöz még az alapanyag is beszerezhető, ez pedig ma már elég jónak számít a szakácskönyveket illetően. A könyv mellett szól, hogy remek fotóanyagot tartalmaz, sok-sok fázisképpel, ami segíti a kisebb tapasztalattal bírók munkáját, illetve helyenként kellően szájbarágósak a leírások ahhoz, hogy a kevésbé járatlanok is eligazodjanak egy-egy tésztaféle elkészítésében. Az is mellette szól, hogy az alap tésztafajták bemutatásával együtt felhasználási tippeket kaphatunk a tészták tárolására, eltarthatóságára vonatkozóan, illetve néhány receptet is tartalmaz, amiket lehet akár pontosan is követni, de csak gondolatot, további ötleteket ébreszteni is kiválóak. Emellett a szerző gondot fordított a tészta megmunkálásának technikáira is, úgy mint nyújtás, forma kibélelése, tészta díszítése..., valamint néhány további alaprecept is megtalálható benne (mártások, krémek, szirupkészítés, kandírozás...).


Kiknek javaslom?
Azoknak, akik szeretnének betekintést nyerni a (pék)sütemények, tészták világába, akik már rendelkeznek némi gyakorlattal és fejlesztenék a tudásukat, akik egy eredeti francia brióst (...) kóstolnának ahelyett, amit mi itthon annak nevezünk (bár én azt pont nagyon bírom :D). Alapkönyv lehet egy olyan háztartásban, ahol nincsen általános "tésztás" könyv (nagy vonalakban: linzer, édes-omlós, leveles, pástétom, briós, croissant, égetett, pizza, filo), remek ajándék lehet tésztabolondoknak, házi cukrászoknak, sütni szerető és fejlődni vágyó háziasszonyoknak. 


Sajnálom, de recept most nincs - tisztelet a kiadónak. :) Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, ajánlom figyelmetekbe a kiadó weboldalát, ahol 20%-os kedvezménnyel rendelhetitek meg.
Tovább olvasom...

2012. január 3., kedd

Feketeerdő torta

Gondolkodtam, mivel indítsam az évet, összegezzek, számot vessek, rizsázzak vagy térjek a lényegre, de valahogy nem áll rá az agyam, hát lesz ami lesz.


Annyi már biztos, hogy tortát mutatok - csak mutatok, mert recept van már hozzá, különben pedig nem is én készítettem, ez amolyan vendégposzt. Persze az elkövetőt - mármint a tortáét - még nem vitte rá a lélek, hogy egynapi kínkeserves munkával megírja a bejegyzést is hozzá, így rám hárul a feladat.
Különösebben nincs mit regélni erről a darabról, azon túl persze, hogy el kell árulnom: mr. csipet készítette. SK. Ugye, hogy milyen ügyes? :)


Igen Uraim! Konyhai antitálentumként is lehet tortát készíteni, szépet, finomat! Sőt, nem is ördöngősség! ;) Jól sikerült, gyorsan fogyott. Nővérem meg is kérdezte, hogy ezután lehet-e majd választani, ki készítse a szülinapi tortákat? Most vagy mr. csipet volt ennyire ügyes vagy... Khmm, maradjunk az előbbinél, ha kérhetném. :))

Egyébként nincsen különösebb újság, mármint a kézenfekvő dolgokon túl, úgy mint elmúlt 2011, hahó 2012! A teljesség igénye nélkül: megvolt az év végi és -eleji pörgés-forgás, öregebb lettem egy évvel, idén lesz vagy nem lesz világvége és/vagy világbéke, még mindig itthon vagyok, de már oviba szokik a kisebbik lánykám, szóval a már beharangozott bejegyzésszám-csökkenés az ajtón kopogtat. Évek óta nem fogadkozom újévkor, most sem tettem, mer' ugye nem a fogadalomtól fogyok le/növesztem meg a hajam/leszek kevésbé undok/főzök többet/iszom kevesebbet ;))), hanem a saját belső késztetésemtől, már' ha van. Ha nincs, akkor a fogadalom sem ér semmit.
Na persze igyekszem. 
Kihozni magamból, az elém kerülő lehetőségekből a legjobbat, legtöbbet. Minden évben elmondják, hogy az elkövetkező év a változások éve lesz - rám ez most igaz, talán jobban, mint eddig bármikor. Fejezetek zárulnak, újak íródnak...és bízom benne, nem is: biztos vagyok benne, hogy az én regényemben tartalmas, szép fejezetek következnek. :) Ezt kívánom nektek is! Legyen szép az évetek! :)

UI: a következő recept lesz, ígérem. Addig összeszedem magam. :)))
Tovább olvasom...

2011. december 28., szerda

Szilveszteri-újévi ételek

Kevés disznóságot szoktunk fogyasztani, de az óév utolsó és az újév első napján a hagyományokat (és babonákat) követve mindig sertés kerül az asztalra. Idén a szilveszteri vacsorához bőrös combot fogok sütni, a szokásos körítéssel, hagymás tört krumplival és párolt káposztával. Mivel a karácsonyi süteménytömeg után ilyenkor már nem igazán kívánjuk az édességeket, valószínűleg csak valami egyszerűen elkészíthető, könnyű desszertet fogok készíteni, illetve előkerül valamilyen pogácsa vagy egyéb sós rágcsa receptje.

Elsején már hagyomány a lencseleves - ettől gyerekkorom óta nem tudok szabadulni :P, de mostanra már megkedveltem. Újévkor a búékolás mellett nálunk egyéb alkalom is akad, így a leves mellé vendégváróval is készülni szoktam: itt jön a képbe kedvencünk a csülök, cipóba rejtve. A desszertfelelős a férjem lesz, ha jól sejtem, házi hagyományt készül teremteni ezzel, én pedig csak annyit tehetek, hogy szurkolok neki. :)))

A továbbiakban a blogon már szereplő és az alkalomhoz kapcsolható ételeket ajánlom figyelmetekbe:


Tovább olvasom...

2011. december 23., péntek

Áldott karácsonyt!



Minden kedves olvasómnak és szeretteiteknek: áldott, békés karácsonyt kívánok!
Tovább olvasom...

2011. december 11., vasárnap

A mai bejegyzés...

...a mai bejegyzésnek egy tortáról kellene szólnia, ami elkészült, átadódott, felvágódott, és ahogy illik, el is fogyott. Épp csak le nem fotózódott - mármint publikálhatóan. Pedig finom lett, annyira, hogy a jövő héten újra meg kell sütöm, akkor a napján is megkaphatja a kisasszony. 
(OFF az illetékesnek: az Aranyhaj rucit ma is alig lehetett leszedni róla... Az illetékesnek2: na akkor majd lesz recept is. Addig kibírjátok? :D)


Szóval tortarecept nincs, helyette ahogyan tavaly is, most is elmesélem, terv szerint miket készítek majd karácsonyra. Ha ti még nem terveztetek előre, ajánlom a bal sávban kiemelt témákat, nézelődjetek nyugodtan. ;)
Nemrég már írtam az italokról. Úgy tűnik, a kapacitást idén lényegesen sikerült alábecsülnöm, de sebaj, az eddigiekből (vagyis abból, ami megmaradt belőlük) talán jut még egy kicsi karácsonyra is (mogyoró, fahéj, dió), és a hét elején ünnepet (világot) megmentősen becsúsztattam egy adag citromlikőrt is érni a hűtőbe (illetve ahogy most felállok a géptől, elindulok még valamit összerakni).


Az ételek gyanúm szerint a szokásosak lesznek. Szentestére halászlé, naná, és hozzá valami gyors és egyszerű...valami, amihez sült krumplit is lehet enni. :P 
Első ünnep anyuméknál, a második itthon, lábat lóbálva, talán társasozva vagy tévét bambulva, netán ha a gyerekek is úgy akarják, akkor könyvet szorongatva, tűzzel és jéggel dalolva. :)

Sütik: hát ez a nehéz dió. Nap mint nap rácsodálkozom, ahogy a bloggereknél már sülnek a karácsonyi sütemények, hát nálam egyrészt még a lista sem kerek, másrészt annyi minden más van, amivel foglalkozom, hogy a karácsonyi sütik még váratnak magukra. Az viszont már most fix, hogy lesz mákos bejgli (nem, nem ápdét, csak sima, de kis segítséggel ápdétként is jól eladható, maximum nem a zsírt, hanem az eladót égeti :P), zserbó és Zsuzsi süti. Biztosan lesz legalább egyféle, ami omlós tésztából készül és lesz ropogós mézes is. A többiről egyelőre csak lista van, amiből egyszer lehúzódik, másszor pedig beíródik egy-egy elem...
Sütés start: jövő hét közepe-vége. Az eredmények pedig - főleg az új receptek (ha lesznek) - jönnek majd. ;)
Tovább olvasom...

2011. november 11., péntek

Kifőztük Karácsony 2011

A tavalyi adománygyűjtő akció után ismét jelentkezik a Kifőztük Karácsony! Idén 82 blogger összefogásával született meg az az ünnepi különszám, amelyet adományaitokért tölthettek le.


Az idén beérkezett adományokkal két intézményt, a velemi Camphill Gyermek Lakóotthont és a békéscsabai Degré utcai Gyermekotthont támogatjátok. A szervezésben a SoSe Alapítvány működik közre.

További információkat olvashattok és a felajánlásaitokat megtehetitek az akció weboldalán
Köszönjük.
Tovább olvasom...