Nem véletlenül nem került fel még ide ez a sütemény: egyszerűen
utálom készíteni. Most a férjem kért meg,
ajándékba szánta, így rávettem magam, de azt hiszem, legalább 6 hónapig
ismét mélyen elnyomom magamban még az emlékét is. Pedig nem bonyolult,
nem nehéz elkészíteni, csak kicsit macerás, főleg ha az ember lánya béna
a finom munkákhoz.
A tészta ugyanúgy készül, mint a hagyományos kosárkánál, csak most picit emelt adagban, hogy kissé vastagabbak legyenek a kosarak. A cél az volt, hogy a 40 formámat telesüssem - így talán 30 épségben el is készül... :P A tésztát gyorsan összegyúrtam, behűtöttem, majd a formák felét kibéleltem a tésztával. Nem szeretem ezeknél a kis formáknál az elősütést, így a lehető legegyszerűbben szoktam megoldani: a formák másik felét ráültetem a tésztákra és ezzel "súlyozom" le a tésztát. Lehet bele szemes terményeket is tölteni, hogy nehezebbek legyenek, ha valaki pedig attól tart, hogy beleragad a formába a tészta - vagy a tésztába a forma :)), vajazással-lisztezéssel is segítheti az ügyet, én nem szoktam vele bíbelődni. Persze ezen kívül még számtalan trükkje van/lehet annak, hogy a tészta ne másszon el, púposodjon fel, mindenki alkalmazza azt, amit ideje enged és ami a számára a legszimpatikusabb. :)
A kosárkákat előmelegített (180-190 °C) sütőben sütöm addig, amíg a tészta széle színesedni kezd, ekkor kiszedem a "betéteket" és anélkül sütöm még kb. 5 percig, hogy a teljes felületükön halványan színt kapjanak. A formából akkor a legoptimálisabb kiszedni a kész kosarakat, amikor a forma maga annyira lehűl, hogy kézzel megfogható lesz, ezelőtt/ezután hajlamos a törésre (ezeknél az üres kosaraknál nekem az első 2-3 mindig darabokban jön ki :P). A második körben az eddig súlyozásra használt formákat töltöm meg és a sütésre
használttal súlyozok - így nem kell mosogatnom a formákat, mindig tiszta
felülettel érintkezik a nyers tészta. A kosárkákhoz egyébként mindenki
nyugodtan használja a kedvenc omlós tésztáját, én ezt a tojásos,
icipicit sütőporos változatot szeretem a legjobban, mert bár macerásabb,
jobban deformálódik sütés közben és aztán könnyebben törik, nekem ezzel
a legfinomabb a végeredmény.
A töltéshez vaníliakrémet készítek, ugyanúgy, mint a legutóbbi gyümölcstortánál, csak annál kissé sűrűbbet, így több keményítőt teszek bele. Amikor a krém már csak langyos, megtöltöm vele a kihűlt kosárkákat, majd megmosott, papírtörlőn lecsepegtetett (szárazra törölt) gyümölcsökkel, gyümölcsdarabokkal díszítem. Ezután hűtőbe teszem kb. egy órára, végül "összeragasztom" a tetején a gyümölcsöket. Ehhez a zselét most agarból készítettem: a vizet felforraltam, belekevertem az agarport, együtt forraltam egy percig, majd hagytam kicsit hűlni és ezután egy ecsettel vittem fel a gyümölcsökre. Hűtőszekrényben tárolandó, dermedés után már fogyasztható is.
Hozzávalók kb. 40 darabhoz...
...a tésztához: 500 g finomliszt, 300 g vaj, 200 g porcukor, egy csipet só (2 g), egy csipet sütőpor (3-4 g, elhagyható), 3 tojás sárgája, szükség esetén 1-2 evőkanál hideg víz;
...a vaníliakrémhez: 8 dl tej, 2 kisebb rúd vanília, 4 egész tojás (vagy 6-8 sárgája), 6 evőkanál cukor, 3-4 erős evőkanál étkezési keményítő (kb. 50 g);
...a tetejére: tetszőleges gyümölcsök, most málna, ribizli, szőlő, őszibarack;
...a zseléhez (kocsonyához): 1 dl víz, 1 g agar-agar.
19 megjegyzés :
Az a vaníliakrém már múltkor is nagyon ínycsiklandónak hangzott...
Gyönyörűek lettek a kosárkáid. Tetszik ez a lesúlyozós módszer. Mi meg nem tesz az ember a férje kedvéért. :)))
Nagyon jól néznek ki! Szerintem megérte a bibelődést:)
Nagyon guszta kis gyümölcsös kosárkák lettek! :)
GYÖNYÖRŰEK!!!!!
ÉS NAGYON-NAGYON FINOMAK LEHETNEK!!!!
CSAK EGY KISEBBET KÉRHETEK?? :)
Nagyon guszták lettek a kosárkáid! Jól mutatnak és biztos nagyon finomak a gyümölcsöktől ! Egy kicsit babrás, de megérte, biztos nagy sikere volt!:-))
De kis édesek! :) Férjem egyik kedvenc süteménye.
Béna a finom munkához...naja... :DDD bocsi de ezen nevetnem kell, mert gyönyörűek lettek a kosárkák!
Köszönöm lányok! :)
Edith persze, kettőt és nagyobbat is! ;)
Ami, pedig tényleg. Úgy 8 kosárkát élből sikerült darabokra törnöm. :DD
Te, ez az uram kedvence... de én soha nem csinálok ilyet...:O
Majd elküldöm hozzád..:)
Hát milyen asszonya vagy te az uradnak? :D
Konkrétan semmilyen...:)))
De maradjunk a "lusta" jelzőnél...
Elég nekem a zserbóját legyártani, meg a mézes zserbót..:O
:)))))))))
Csipetke ezek csodaszépek lettek! Megérte a bíbelődést, remélem a megajándékozott is értékelte!!!
Én is mindig csempészek egy pici sütőport ezekbe a linzeres sütikbe, mert nekem is úgy az igazi, ha kicsit lazább a tésztája.
Moha, köszönöm! :) Én is remélem... :D
Szia!
Nagyon jól néznek ki ezek a gyönyörűségek.Nem sok kosárka formám van és abból sem mindig jönnek ki,pedig a ygerekek tesznek róla, hogy kilegyen vajazva. Lehet kapszlikba is tenni a tésztát és úgy megsütni,mint a muffinnál?
Szia Melinda,
bár nem próbáltam még, szerintem nem, mert a papírkapszli nem tartja meg a formáját, ha elkezded belenyomkodni a tésztát. Van olyan szilikon muffinforma, ami gondolom elbírná ezt a tésztát, de nekem nincs ilyenem, így biztosat nem tudok mondani.
Ettől függetlenül szerintem egyszerű muffinformában is megsütheted, ha van esetleg kisebb vagy minimuffin-sütőd, az lehet a legjobb a mérete miatt. Ehhez én kinyújtanám a tésztát és fánkszaggatóval kör alakra szúrnám, azt nyomkodnám bele. Nem lesz ilyen "bordás" a tészta, de egy szép papírkapszliba téve úgysem látszik és szerintem senkit nem is zavar. ;)
Szia!
Köszönöm a válaszodat. Van muffin sütöm, kint a homokózóban:)Folyton leégett benne a tészta úgyhogy odaadtam a gyerekeknek, de majd veszek egy normálisat. Mégegyszer köszönöm. Jó az oldalad!
Köszönöm szépen Melinda!
Szerintem érdemes szilikonos formát keresned, abban nem szokott leégni a süti. Remélem, sikerrel jársz! :)
Istenem... akarom-akarom...most... de ki süti meg nekem?? Ennyi időm sohasem volt, de talán ha 20 év múlva nyugdíjba megyek... ááá addig várjak??
:D Hát igen, nem egy ripsz-ropsz darab, de finooom! :)))
Megjegyzés küldése