Forrázott káposzta

A télre tartósított savanyúságok mellett olykor készülnek nálunk gyors, szezonális savanyúságok, saláták is, amik hűtőszekrényben, tartósítószer nélkül, akár 2-4 hétig is elállnak. Mivel a kovászos uborka szezonja a hirtelen jött őszben már leáldozott, sebesen érkezik az ecetes cékla- és káposztasaláta ideje!

A forrázott káposztát alkalmanként általában egy nagyobb vagy két kisebb fejből szoktam készíteni. A káposzta külső, sérültebb-fonnyadtabb leveleit leválasztom, a fejet pedig 4-8 darabba (cikkre) vágom úgy, hogy a torzsa a leveleket még összetartsa. Ezután legyalulom, vagy ha a levélrétegek között hibákat látok, akkor inkább vékonyan felszeletelem, így szeletelés közben a hibás részeket könnyebben el tudom távolítani.
A káposztát enyhén sózom, majd amíg a levet elkészítem, állni hagyom. A lé hozzávalóit felforralom, főzöm úgy 10-15 percig. A főzés vége felé a káposztát kinyomkodom, hogy ha esetleg levet eresztett, az ne kerüljön a salátába, majd leforrázom a forró ecetes lével. Amikor egész köményt használok, akkor egy szűrőn keresztülfolyatom a forrázásnál a levet, így a szemek nem kerülnek bele.

Általában nem szoktam túl sok levet készíteni, így ilyenkor még egy kanállal vagy villával át-átforgatom a káposztát a forró lében, hogy az mindenhol átjárja. Eközben összeesik-tömörödik is a káposzta, a végére éppen el szokta lepni a lé, de aki tart attól, hogy nem lesz elég, inkább növelje egy kicsit a mennyiségét. Hűtőszekrényben tárolom, behűtve kínálom az étel mellé.

Hozzávalók kb. 1,5 kg káposztához (nettó, gyalult súly)...
...a léhez: 7,5 dl víz, 1,5 dl 10%-os ecet, 8-10 evőkanál cukor, 1 púpozott mokkáskanál egész kömény, csipet só;
...továbbá: 1 csapott evőkanál só a káposzta lesózásához.

Tovább olvasom...

Lekváros bukta

Ez is egy éppen aktuálissá vált, borúűző, melengető étel. Isteni finom, vaníliás ízű, foszlós tésztájú finomság. :) A nehezebb levesek után nekünk bőven elegendő egy-két darab kelt sütemény, most éppen egy jókait követett.

A tészta hozzávalóit a kenyérsütőgép üstjébe teszem és tésztaprogramra kapcsolom. Ez előmelegíti, megdagasztja és meg is keleszti a tésztát. Dagasztás közben rá-ránézek a tésztára és szükség esetén igazítom a tej vagy a liszt mennyiségét. Természetesen hagyományosan, kézzel dagasztva is elkészíthető, csak arra kell figyelni, hogy ne lisztezzük túl, hanem egy kissé ragacsos tésztát kapjunk eredményül. Így lesz pihe-puha, még másnap is kellemes, és nem fojtós sütemény a végeredmény.
A megkelt (még mindig ragacsos) tésztát alaposan lisztezett deszkára borítom, majd gombócba igazítom és kb. kisujjnyi vastagságúra nyújtom. Egyforma négyzetekre vágom, most éppen 18 sikerült. A négyzetekre egy-egy adag, szobahőmérsékletű, süthető lekvárt (Hitler-szalonna) helyezek, majd a tésztát feltekerem, végeit összecsípem, hogy (lehetőleg) ne folyjon majd ki a lekvár sütés közben. Egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom őket, olvasztott vajjal alaposan lekenek minden egyes darabot, különösen figyelve a kelés közben egymással érintkező oldalakra.

Hagyom kb. 20 percig kelni, majd előmelegített sütőben, 170-180 °C-on megsütöm. Ha nagyon pirulna a bukták teteje, érdemes sütés közben letakarni. Finom porcukorral megszórva, és anélkül is.

Hozzávalók...

...a tésztához: 2 kisebb egész tojás, 10 dkg vaj, 3 dl tej + az igazításhoz, 10-12 dkg vaníliás cukor, csipet só, 60 dkg kenyérliszt (BL80 vagy 20 dkg rétes- és 40 dkg finomliszt) + az igazításhoz, 3 dkg élesztő;
...a töltelékhez: 50 dkg süthető lekvár;
...továbbá: liszt a nyújtáshoz, 5-6 dkg olvasztott vaj a kenéshez és porcukor a szóráshoz.

Tovább olvasom...

Paradicsomszósz

Nemrég muszáj volt leszednem egy halom paradicsomot, hogy ne romoljanak meg a "nyaralásunk" alatt, és mivel a friss fogyasztáshoz meglehetősen soknak bizonyult, a befőzés mellett döntöttem. Az ilyen esetekben bevált paradicsomlé helyett most megpróbálkoztam a szószkészítéssel. A cél az volt, hogy egy olyan alapot készítsek, amit az üveget felbontva máris pizzatésztára kenhetek, illetve egy gyors elősütés után akár pl. darált húshoz is keverhetek. Bár a felhasználásig még nem jutottunk el, de az alap jól sikerült, remélem, beválik majd. :)

A paradicsomokat megmostam, majd a közepüket (és a hibás részeket) kivágva feldaraboltam. Egy méretes fazék aljára néhány kortynyi vizet löttyintettem, beletettem a paradicsomokat és közepes lángon főzni kezdtem. Néha átkevertem, hogy le ne kapjanak a darabok és egyenletesen puhuljon az adag (egyéb teendő nincsen vele, esetleg ha szükséges, a lángot mérsékeljük).

Amikor már kellően megpuhult a paradicsom, átpasszíroztam. A főzésidő függ a mennyiségtől, magától a paradicsomtól és annak méretétől... is, de érdemes észben tartani, hogy minél puhábbra főzzük, annál könnyebb munka a passzírozás és annál kevesebb a kidobott paradicsom.

A paradicsomlevet lemértem. Ekkor, ha léként rakom el, még főzöm-forralom egy ideig, majd alaposan megtisztított palackokba szedem, tartósítószert teszek a tetejére és lekötöm. Száraz dunsztba kerül, majd 1-2 nap múlva mehet a helyére.
Mivel most szósz készült, a gyorsabb sűrűsödés reményében a levet két lábosba mértem. Mindkettő a tűzre került, ám csak az egyiket ízesítettem. Belereszeltem a gyömbért, beletettem egy hagymát feldarabolva és a szárított fűszereket (az aprókat teatojásban). Sóztam, borsoztam, kevés nádcukrot szórtam bele. Időnként megkeverve főztem, néhányszor megkóstoltam, utánízesítettem, a sűrítési idő vége felé friss fűszernövényeket is tettem bele. Amikor már nagyjából elérte a számomra megfelelő sűrűséget, a darabos fűszereket - a hagyma kivételével - kivettem, és a szószt egy botmixerrel simára dolgoztam. Hozzáöntöttem a fűszer nélküli paradicsomot is. Ekkor újra megkóstoltam és belecsorgattam a kétféle ecetet, valamint egy kevés mézet is, további fűszerezést már nem igényelt. Időnként átkeverve addig főztem, míg a mixerezéstől származó hab eltűnt a tetejéről.
Alaposan kitisztított, kisebb üvegekbe töltöttem a szószt, a tetejükre kevés tartósítószer került és lekötve száraz dunsztban hagytam kihűlni őket.

Belekerült, kb. 3,5 liter paradicsomlébe, hozzávetőlegesen: 2 dkg gyömbér, 1 vöröshagyma, 15 szem szegfűszeg, 5 szem szegfűbors, 3 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors, 2 kis szál zellerzöld, 1 kis szál oregánó, 1 teáskanál szárított bazsalikom, 1 babérlevél, 3 evőkanál nádcukor, 1 evőkanál méz, 0,5-0,5 dl balzsam- és almaecet. Tartósítószer: kevés szalicil.

Ebből a mennyiségből kb. 2 liter szósz lett, de ez természetesen a végleges sűrűségtől is függ.
Még több: paradicsomszósz bejegyzés 2011; ketchup készítése

Tovább olvasom...

Savanyú káposztával rakott csirke

Megérkezett az ősz, belegorombított az éves pihenőnkbe. :S Hazaérkezve, a beszürkült lakásban, mi másra vágyna az ember, mint tartalmas, őszi-téli jellegű ételekre? Tegnap a piacon barangolva eldőlt, hogy a hétvégére készül egy méretes adag bableves, aztán a savanyú káposztát meglátva bevillant Yasmine egyik receptje és már csusszantam is a sorba a helyi asszonyságok közé.

Itthon aztán elővadásztam a fagyasztóból 2 pár csirkecombot, amik elég érdekesen néztek ki egymás mellett, lévén, hogy az egyik pár beillett volna libacombnak is, a másik pedig éppen csak megütötte a vágható méretet. :) Kiolvasztás után lehúztam a bőrüket, a nagyobbakat félbe vágtam, a kicsiket egyben hagytam. Megsóztam, borsoztam, valamint enyhén bedörzsöltem pirospaprikával és egy kevés majoránnával őket. 

A hagymákat megpucoltam, szeletelve, kevés olajon üvegesre pároltam. Egy tűzálló tálba terítettem a hagymát, erre tettem a kimosott, kinyomkodott káposztát, majd tisztított és karikákra vágott burgonyát. Enyhén megsóztam, ráhelyeztem a combokat, végül kevés olajat csorgattam rájuk. Alufólia alatt kerültek a 210 °C-os sütőbe, ahol bő órányit sültek.

Ekkor a krumpli valamiért még mindig nem volt kellően puha, így alálocsoltam néhány korty muskotályos bort, majd visszatettem még párolódni. Végül fólia nélkül, 180 °C-on hagytam még úgy negyed órán át pirulni a combokat.
Nagyon finom lett! Yasmine, köszönöm! :)

Belekerültek: 2 fej vöröshagyma, 5 szem burgonya (kb. 60 dkg), kb. 50 dkg savanyú káposzta, 4 db csirkecomb, só, bors, pirospaprika, majoránna, (olíva)olaj, néhány korty fehérbor, a tálaláshoz igény szerint tejföl.

Az eredeti recept a Kifőztük magazin 3. számában is megtalálható. A receptújság 7. száma a napokban jelent meg, szokás szerint ingyenesen letölthető a weboldalról.

Tovább olvasom...

Jegeskávé

Az igazi nyárnak, a kánikulának már vége, de ezt a jeges kávét bármikor fogyaszthatjuk. Mi legalábbis évszaktól függetlenül képesek vagyunk szép nagy adagokat eltüntetni belőle. :))

A kávét a megszokott módon lefőzöm. A vaníliafagylaltot egy szélesebb pohárba szedem, majd felöntöm a frissen főzött eszpresszóval. Vastag szívószállal és desszertes kanállal kínálom.

Érdemes kitapasztalni, hogy milyen arányokkal ízlik leginkább: a kevesebb fagylalt és több kávé kombináció esetében egy hígabb, szívószállal is fogyasztható krémes kávét, míg az arányok felcserélésével egy kanalazható, inkább desszert jellegű finomságot kapunk. 

 

Ízlés szerint természetesen koffeinmentesen, de akár instant kávéval is elkészíthető, ahogy a Kifőztük magazin 6. számában szereplő hűsítő "párja", a tejes frappé is.

 

Hozzávalók 1 adaghoz: 2-3 gombóc vaníliafagylalt, 1-2 adag forró eszpresszókávé.

Tovább olvasom...

Vaníliás őszibarackbefőtt

Ritkán készítek őszibarackból befőttet, hiszen frissen a legfinomabb, de amikor sok terem, nálunk ez a legkedveltebb módja annak, hogy ne vesszen kárba a gyümölcs. A szeptember közepén termő, ún. parasztbarackokból is elkészíthető és nagyon finom, így akiknek ilyen gyümölcs akad a kertjében (vagy a kosarába), bátran főzzenek be belőle!

Először a cukorszirupot készítem el. Ehhez a vizet a cukorral, valamint a hosszában felhasított, majd felaprított vaníliarúddal felteszem főni. Miután felforrt, még további 5-10 percig főzöm, ezután hideg vízbe állítom az edényt és kihűtöm a szirupot. 

A befőttesüvegeket alaposan kimosom, mikrohullámú sütőben csírátlanítom. A barackokat megmosom. Egy nagyobb edénybe hideg vizet töltök, aszkorbinsavat keverek el benne. 2-3 liternyi vízhez 1-2 teáskanálnyit adok; ez segít abban, hogy a barack ne barnuljon meg. (A célra megfelel citromsav vagy frissen facsart citromlé is.) 

A barackokat meghámozom, kimagozom és a gyümölcsdarabokat az aszkorbinsavas vízbe teszem. Amint 1-2 üvegnyi gyümölcs elkészül, lecsepegtetem és tiszta üveg(ek)be töltöm. Felöntöm a cukorsziruppal úgy, hogy kerüljön az üvegbe a vanília-darabokból is. A tetejére tartósítószert teszek, és rácsavarom az üveg fedelét vagy befőzési fóliát szorítok rá. Ezután a betöltött üvegek nedves dunsztba kerülnek, majd kihűlés után a végleges helyükre teszem őket.

A nedves dunsztolásról...
Egy nagy fazék aljára (újság)papírt helyezek, erre állítom az elkészült üvegeket. Az üvegek közé is teszek papírt - ez a "bélelés" azért szükséges, hogy dunsztolás közben ne koccanhassanak, repedhessenek az üvegek. Az edényt megtöltöm annyi vízzel, amennyi a benne álló üvegeket kb. 2/3-3/4 arányban ellepi. Lassú tűzön, jól záródó fedő alatt, addig gőzölöm a befőtteket, amíg a víz láthatóan, gyengén forr és az üvegek belsejében buborékok képződnek. Ekkor a tűzhelyet elzárom és a gőzölő edényben hagyom kihűlni a befőtteket.

A gőzölő edény befedése fontos: ha a fazék nem elég magas és az üvegek kilógnának kissé belőle, akkor a saját fedele helyett használhatunk egy ugyanolyan átmérőjű, másik edényt is. Csak fordítsuk fejjel lefelé és így illesszük a gőzölő edényre, máris kész a rögtönzött fedőnk. :)
Nedves dunsztolásnál elvileg nem szükséges a befőtthöz tartósítószert használni, ettől függetlenül én mindig teszek bele egy keveset. A kérdésről döntsön mindenki belátása szerint. :)

Más fűszerekkel is ízesíthető a barack. Ha üvegenként különböző fűszert használok, akkor a szirupot a vanília nélkül főzöm meg. Az üveg betöltése után beleteszek néhány kisebb fahéjdarabot, szegfűszeget vagy vaníliahüvely-darabkát, ezután öntöm fel a cukorsziruppal és fedem be. A fűszereknek a nedves gőzölés (és majd az állás-érésidő) alatt van még idejük kiengedni aromáikat. A fahéj és a szegfűszeg erősebb ízű fűszerek, bánjunk óvatosan az adagolásukkal! 1-2 darabka bőven elegendő üvegenként.

Hozzávalók: érett, de még kemény, magvaváló barack, aszkorbinsav, cukor, víz, vanília, tartósítószer.
A felöntőlé/cukorszirup arányai: 1 liter vízhez, 35-40 dkg kristálycukor és kb. 5-6 cm vaníliarúd szükséges. 1 l vízből készült szirup 4-5 db 7 dl-es üveg felöntéséhez elegendő.

A recept a Kifőztük magazin 6. számában is megjelent. Az újságo(ka)t letöltheted te is, ingyen, pdf formátumban!

Tovább olvasom...