Ha tészta, akkor a csipetke az egyik legnagyszerűbb levesbetét. Szerintem. Persze nem megy mindenhez, de a bablevest el sem tudnám mással képzelni. :)
Egyszerű gyúrt tészta az alapja. Felverek egy tojást egy csipet sóval, majd fokozatosan lisztet adagolok hozzá, először villával, majd kézzel. Mindaddig adagolom a lisztet, amíg már nem ragad a kezemhez és kemény, rugalmas tésztává áll össze. Lisztezett felületen kicsit tovább dolgozom, gombóccá formálom, majd (ekkora mennyiséget) egy pohárral letakarva fél órán át pihentetem. Ekkor kissé átdolgozom, tökéletesen sima felületű, rugalmas gombócot kell kapnom eredményül. Egy tálcára lisztet hintek, majd a gombócból egy nagyobb darabot kicsípek. A lisztezett felületen hosszúkás "hurkává" alakítom, majd kis darabokat kicsippentve, két ujjam között két-három mozdulattal átgörgetve, apró gombóckákat formázok belőle. Igyekszem nagyjából egyforma gombócokat csinálni... :)) A kis csipetkéket a lisztezett felületre ejtem, munka közben a tálca mozgatásával néhányszor átgörgetem őket a lisztben, így nem tapadnak egymáshoz. Mindaddig folytatom a munkát, amíg elfogy az anyagom. Frissen a levesbe főzöm, de akár szárítani, fagyasztani is lehet.
Hozzávalók: egy egész tojás (60-70 g), egy csipet só, kb. a tojás súlyával megegyező mennyiségű liszt + a szóráshoz, "formázáshoz".
2 megjegyzés :
A bableveshez nekem is csak a csipedke kell!...Meg a családom is ezt kéri! :-)
Margit, gyerekkoromban úgy voltam vele, hogy ez a legjobb az egészben. ;)) Ma már megeszem a zöldségeket is. :D
Megjegyzés küldése