Egy - megérett a meggy...

Hát ha megérett, leszedtük.
A saját terméssel kezdtük a betakarítást, ettük, fagyasztottuk, aszaltuk. Fagyasztani ugyanúgy szoktam, mint az epret, azaz tálcán gurulósra és csak ezután zacskózva. Az aszalásról tavaly már írtam, tökéletesen működött az eljárás, a kész aszalvány rendben elállt, nem romlott meg. Tavaly az első adag után készítettem még egyszer, annál a meggyszemeket frissen magoztam, feleztem és a tálcákra szépen egymás mellé, vágott felükkel felfelé helyeztem el - így gyorsabban aszalódik, de helyigényesebb. A végeredményt tekintve (ízben, állagban) én nem éreztem különbséget az egyben aszalthoz képest. Mivel elég sok lett a kész aszalványom, még mindig van belőle egy kis üveggel és semmi baja, csak talán kicsit sötétebbek lettek a szemek.

Amikor már szépen letudtuk a mi kis meggyfánk kevéske termését, bejelentkeztek a szüleim, hogy menjünk leszedni az övékét is, mert nekik sok. Hát mentünk. Ennek az adagnak ismét fagyasztásra került egy része, aszalni már nem akartam, így maradt az egyéb tartósítási lehetőség, azaz a befőzés. Meggybefőttet nem szoktam elrakni, most mégis, és ha esetleg még nem lett volna elegem a lekvárfőzésből, hát gondoskodtam róla... :)

Meggylekvárt nem szoktunk enni, 2-3 évente azért készítek egy keveset pálinkával ízesítve, hígabbra, kizárólag a feketeerdő tortához. Most a meggy-zöldborsó-eper együttes betakarításával nem volt hangulatom a sokórás főzéshez, maradt a gyors, darabos, zselésítős megoldás. Finom lett, a lányoknak is ízlett, úgyhogy remélhetőleg el tudom majd nekik sütni palacsintába, piskótába. :)

A meggybefőttet a barackbefőtt mintájára tettem el, azaz cukorból és vízből szirupot főztem és ezzel öntöttem fel a válogatott, tisztított, kimagozott meggyet. A meggy szeret felúszni a szirup tetejére, így ahhoz, hogy a gyümölcsöt a folyadék teljesen ellepje, érdemes beszerezni műanyag savanyúság-leszorítókat - ezek sok zöldség és gyümölcs tartósításánál jól jönnek. A meggybefőzést nedves dunsztolással fejeztem be (a víz forrása után 8-10 percig dunsztoltam). Kihűlés után szárazra törölgetve kerültek a hűvös kamrába (garázsba) a kész befőttek.

Hozzávalók...
...a meggylekvárhoz: 1 kg meggyhez 1 kisebb rúd vanília magjai (elhagyható, de ízesíthető más fűszerrel is), kb. 25 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...a meggybefőtthöz: tisztított, hibátlan, magozott meggy, valamint a sziruphoz 1 liter vízhez 50 dkg cukor, pici tartósítószer (Na-benzoát). 1 liter vízből készült szirup 4-5 üvegre (7 dl-es) elegendő.

Tovább olvasom...

Eperlekvárok - itt a vége!

Vége! Azt hiszem ebben a hónapban már úgy harmadszorra, a biztonság kedvéért most írásban is kijelentem, hogy idén már nem szeretnék több epret befőzni!

A korábbi változatok mellé készült még levendulás, valamint rebarbarás eperlekvár, ezekkel zárom az idei eperszezont, legalábbis a "főszezont". Remek mindkettő, kár lett volna kihagyni!

Különösebb recept most sincs, továbbra sem áll szándékomban bepötyögni a zselésítő hátoldalát. A rebarbaráshoz csak egy szösszenet: még a zselésítő hozzáadása előtt előfőztem az eper-rebarbara duót, ugyanis a kisebbik lányom a nagyobb darabokra vágott zöldségszárat összehúzott szemmel és roppant gyanakvó arccal egyszerűen lehagymázta :D, így nem kockáztattam, hogy a látvány miatt elutasítsa a finom végeredményt. Nem is tette. ;) Ellenérzések hiányában természetesen a választott zselésítő előírása szerint készítendő.

Levendulás: 1 kg eperhez 25-30 dkg cukor, 10 szál levendula virágai a szárról lecsipegetve (kinyílt virágok és bimbók egyaránt), továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint.
Rebarbarás: 70 dkg eper, 35 dkg rebarbara, 25-30 dkg cukor, 1/2 rúd vanília magjai, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint. (Rebarbara szepytől - igeeen, lekvár is készült belőle. Köszi, puszi! :*)

Tovább olvasom...

Rebarbara(s)tart

Kaptam rebarbarááát! A "meglepetést" ismét szepy követte el (köff! :*), egy óriási adagot küldött, amit persze muszáj volt azonnal megkóstolnunk, mert mi - hátrányosan vidékiek - még csak nem is láttunk korábban rebarbarát, nem hogy kóstoltuk volna. Elsőként egy tart készült, ami olyan, de olyan finom lett, hogy életmódváltás és diéta ide vagy oda, muszáj volt este 7-kor 3 szeletet megennem belőle.

A recept ismét a GoodFoodos csábító desszertek közül származik - mekkora királyság már, hogy megtaláltam a kupiban ezt a könyvet! Fahéjas omlós tészta az alapja, amihez a lisztet, porcukrot, fahéjat és sót összeszitáltam, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat (ezt a könyv szerint késes robotgéppel kellene végeztetni, de nekem még mindig nincs olyan, így kézzel gyúrtam - szuper lett így is). Hozzáadtam egy tojás sárgáját és a hideg vizet, gyors mozdulatokkal összedolgoztam és folpackba bugyolálva betettem a hűtőszekrénybe pihenni (GF szerint 45 perc, nálam 90 perc volt, mert közben meggyet fagyasztottam, lekvárt főztem...).
A pihentetés alatt a rebarbarát megmostam (vékonyabb szálakat válogattam hozzá), megfosztottam azoktól a héjdaraboktól, amelyektől nagyon meg akart válni, majd feldaraboltam 3-4 centis falatokra. A sütőt bekapcsoltam 200 °C-ra és előkészítettem egy levehető oldalú piteformát (gazdaságos fajta, úgy 24 centi átmérőjű, 3,5 cm magas lehet), amit kibéleltem a vékonyra nyújtott fahéjas tésztával. A tésztát villával alaposan megszurkáltam, majd egy alufóliával letakartam (ennyi, nem kell lesúlyozni). A sütőbe tolva 15 percig sütöttem, amíg egy kis színt magára kapott, majd kivettem (és jól megégettem az ujjaim, így most két nagy vízhólyag is segít a gépelésben), a fólia helyére rendeztem a felaprított rebarbarát és megszórtam nádcukorral. Visszatettem a sütőbe (ez milyen jó érzés volt a frissen pörkölt ujjaimmal) és további 20 percig sütöttem.

Amikor a rebarbara megsült, kivettem a sütőből a félkész desszertet és a sütő hőjét mérsékeltem (160 °C). A tejfölt elkevertem a cukorral és a tojással, majd ezt a keveréket a lepény tetejére csorgattam. Egy kevés cukrot elkevertem fahéjjal, ezzel megszórtam a sütemény tetejét és az egészet visszatoltam a sütőbe addig, amíg a tejföl megszilárdult (15 perc). Langyosra hűlve bontottuk meg. :)
Nagyon finom desszert, egyetlen hátránya, hogy a rebarbara túl sok levet enged és ez szeletelésnél elszabadul, némileg rontva az összképet, de hát kit ééérdekel? Engem aztán nem. :))

Hozzávalók...
...az omlós tésztához: 175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 350 g rebarbara, 85 g nádcukor, továbbá 250 g tejföl (eredetileg 284 ml, muhaha...), 25 g cukor, 1 egész tojás;
...a tetejére: 1 teáskanál cukor és 1/2 teáskanál őrölt fahéj keveréke.

Tovább olvasom...

Epres Erzsébet

A visszatérő látogatók biztosan észrevették már, hogy a közelmúltban változtattam egy kicsit az oldal megjelenésén. Az oldalsávban látható fotók válogatása közben ötlött fel bennem a gondolat, hogy az egyik tavaly készített Kifőztük-desszertet újratöltsem az eperszezonban. Emlékeztek még Citromos Erzsébetre? Nos, itt van Erzsi új ruhában. :)

Az elkészítése ugyanaz, mint az eredeti változatnál, annyi módosítással, hogy citromlé helyett eperpüréből (eperpüré: az eperhez egy kevés friss citromlevet facsarok, majd turmixolom és átszűröm) és étcsokoládé helyett fehérből készül. A krém kissé lágy, fontos, hogy jól lehűtött alapanyagokból készüljön és még így is gyorsan kell dolgozni vele (érdemes nem 30 fokos konyhában készíteni a desszertet), illetve ha vendégeknek készül, összeállítás után akár fagyasztóban is lehet dermeszteni 1 órán keresztül, tálalásig. Ugyanezzel a krémmel remekül működik a poharas változat, azaz Böske :)) is, érdemes kipróbálni.

Hozzávalók az eperkrémhez (4-6 adag): 20 dkg eper, kevés citromlé, 3-4 dkg porcukor (vagy ízlés szerint), 7-8 dkg (sűrű) tejföl, 1 dl tejszínhab, 1 zselatin fix (vagy kb. 2 habfixáló).

Tovább olvasom...

Vigyázz, kész...eper!

Javában dúl az eperszezon, epret eszünk eperrel: magában, levesként, desszertként, italban, mindenben, mindenhogyan. Idén a kertben is nagyon sok terem, az első hatalmas szemek után az igazi meleg beköszöntével megérkeztek a mézédes, apróbb szemű darabok is, amik hihetetlen iramban érnek. Ilyenkor jön el a "télre mentés" ideje: mehet a fagyasztóba, aszalóba, és persze az üvegekbe is.

Most szerencsésen érik az eper: átlagban 1,5-2 kilónként lehet szedni a termést. Én apránként szeretem eltenni, mert így nem utálom meg a befőzést már az első gyümölcsnél. :D Valamelyik évben egy este több, mint 6 kilót szedtem le, mindezt azután, hogy a szomszédoknak kiosztottam a maguk kis kilós adagját. Azért ezt a mennyiséget leszedni, átválogatni, megtisztítani, majd feldolgozni nem egy gyors mutatvány - kellett is úgy két év, mire újra vállalkoztam az eperlekvárra. :D Emiatt is örülök különösen a mostani évnek, egyszerre kis adagokban, különböző ízben készülhetnek a lekvárok.

Az alapváltozat nálam vaníliával van ízesítve, ebből készül(t) a legtöbb, ezzel párban főztem néhány üveg mézeset is. Az ízesített változatoknál csak olyan fűszereket terveztem, amik az eperrel biztosan jól passzolnak, az ötletekhez ezen az oldalon kaptam megerősítést. Eddig mézes-gyömbéres és bazsalikomos-vaníliás készült. A gyereknépnek utóbbi ízlett jobban, a gyömbéres viszont nekem lett nagy kedvenc. Tervben még a levendulás változat, végre nyílik, így szerintem a mai szedésből elkészül ez az íz is.

Hogy miért eresztettem ilyen bő lére a dumát? :) Nemrég a nővéremmel szóba került az eperlekvár és a hogyan? Éppen vásároltunk, így rámutattam a 3:1-ben zselésítőre: hát azzal! Na jó, de mégis hogyan? Megfordítod a zacsit és úgy. :) 

Kezdő háziasszonyként próbáltam lekvárfőzésben a hagyományokat követni, aztán néhány gyümölcs esetében rájöttem, hogy inkább mégsem kellene. A sok cukor az epernél a mi ízlésünk szerint nem igazán hozott jó eredményt, így maradt a készen kapható zselésítő. Azon ugye rajta van, hogy hogyan használjuk, felesleges lenne erről értekezést tartani, tehát a szó szoros értelmében vett recept most nincs. :) Csak egy rövid megjegyzés: a gyömbért, vaníliát, mézet a cukorral együtt, a főzés elején, a bazsalikomot viszont a főzés végén tettem a lekvárhoz. Más nincs, itt a pont. :)

Eperízek...
...vaníliás: 1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 25-30 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...mézes-vaníliás: 1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 12-15 dkg méz, 12-15 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...mézes-gyömbéres: 1 kg eperhez 6 dkg friss gyömbér reszelve (ezzel a mennyiséggel csípős lesz a lekvár, aki nem szereti így, használjon kevesebb gyömbért), 1 citrom leve, 20 dkg méz, 10 dkg cukor, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint;
...bazsalikomos-vaníliás: 1 kg eperhez egy rúd vanília magjai, 25-30 dkg cukor, 8-10 bazsalikomlevél aprítva, továbbá 3:1 zselésítő előírás szerint.
Levendulás és rebarbarás lekvár itt találhatók a blogon. :)

A végére egy gondolat egy másik kiváló tartósítási módszerről, a fagyasztásról: az eper hajlamos a fagyasztóban összenyomódni, főleg, ha nagyobb csomagokat készítünk, én nem igazán szeretem így eltenni. Ezért az epret (málnát, szedret...) egy papír kéztörlővel bélelt tálcán fagyasztom (gurulósra), majd egy-két nap elteltével (amikor már megfagyott és még eszembe is jut :D), átpakolom egy zacskóba. Ennyi. :))

Tovább olvasom...

Darálós keksz Graham liszttel

Nemrég ovis kiránduláson voltunk, arra sütöttem ezeket az apróságokat. Már egy ideje előszeretettel csempészek egy kis Graham lisztet a sütikbe, keltekbe, most ezt a kekszet is kipróbáltam vele. Fincsi lett, a gyerkőcök is szívesen ették, úgyhogy nagyon nem tűnhetett fel nekik a csalás. :))

Nagyjából ugyanúgy készült, mint a hagyományos darálós keksz. A cukor, vaj és tojások kikeverése után hozzáadtam a Graham lisztet, ezután feleztem az adagot és ekkor dolgoztam a fél adagokba a maradék lisztet, sütőport és ízesítőket. Fél-egy órás pihentetés után ledaráltam :)) a tésztákat és mehettek is a 170-180 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 15 perc alatt készre sültek.

Hozzávalók egy teljes adaghoz: 25 dkg puha vaj (vagy margarin), 10 dkg nádcukor, 10 dkg házi vaníliás cukor, 2 db tojás, pici só, 30 dkg Graham liszt, 30 dkg finomliszt, 2 csomag sütőpor, 1-2 evőkanál tej (ha szükséges), továbbá tetszés szerint ízesítők.
Én felezett adagban készítettem, így a kakaóshoz kb. 3 dkg holland kakaóport, a fahéjashoz 1 csapott evőkanál őrölt fahéjat tettem - teljes adagnál ezek a mennyiségek természetesen duplázandók.

Tovább olvasom...