Kifőztük!

...de ki ááám!

Főzőcske, fotózás, néhány napnyi (hétnyi) munka, tervezgetés, szervezés...és már el is készült. Kifőztünk egy ingyenes újságot! 

Mi, 

neked, 

sok szeretettel. :) 

Ma végre megjelent az első szám, és én - többek között - ezt főztem ki benne:

Az újság pdf formátumban, regisztráció és bejelentkezés után, letölthető weboldalunkon!

Tovább olvasom...

Diós-szedres tortácskák

Van nekem egy webbarátosném, az ő naplójában láttam meg először Runeberg tortácskáját. (CSAK, köszi! :*) Wow, hát valami extra jól nézett ki! Egyből beleszerettem!

...és nem csináltam meg. :)) Igazából most sem, ugyanis több ponton is elvérzett a kísérletem. Az első: nem volt őrölt mandulám, de még csak darált sem, én pedig lusta voltam ilyenekkel vacakolni (nem, nincs késes aprítóm, a kávédarálónál pedig nem akarom mindenáron kihúzni a gyufát). A második, hogy nem tartok itthon málnadzsemet. Fagyasztott málnát sem találtam, friss pedig pláne nem került. Dolgoztam a szegények konyhájából, belekerült amit találtam. A kamrában, a hűtőben, a fagyasztóban.
Egy netes Runeberg "kápkék" receptet vettem alapul, természetesen számomra leglényegesebb elemével, a designnal együtt. :)

Elsőként a sütőt kapcsoltam be, 190 °C-ra melegítettem elő. Mikróban megolvasztottam a vajat, majd hagytam lehűlni. Hozzáadtam a mézet, cukrot, majd addig kevergettem, míg teljesen homogén elegyet képeztek. Ezután belekevertem a tojást, a vanília eszenciát és a tejszínt, valamint hozzálöttyintettem egy kis rumot. Összekevertem a lisztet, a darált diót és a sütőport, majd összedolgoztam a vajas keverékkel. A tésztát egy szilikonos muffinformában osztottam szét, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nem szilikonos a formánk, vajazzuk ki előtte. Én a legnagyobb muffinformámat használtam, kb. 0,9-1 dl űrtartalmú.)
Míg a muffinok sültek, a szederből, a cukorból és egy kortynyi frissen facsart citromléből szederlekvárt készítettem. Kb. 10-15 percnyi gyenge forralással elég sűrű lekvárt kaptam (ha híg maradna, akkor tovább kell forralni, ha hamarabb sűrűsödne, akkor természetesen előbb elzárhatjuk alatta a tűzhelyünket).
Amikor a muffinok már majdnem elkészültek, cukorszirupot készítettem. Kis mennyiségek esetében én a mikrohullámút használom erre a célra - egy üvegedényben, 1-2 alkalommal kivéve és átkeverve kb. 2 perc alatt kész a szirup (750 W). A sütőből kivett muffinokat a formában hagytam és elosztottam rajtuk a cukorszirupot. Megvártam, míg alaposan megszívták magukat (kb. 0,5 óra), majd a forma peremét "vonalzóként" használva levágtam a felpúposodott tetejüket (a leeső darabokat természetesen azonnal teszteltem... :D). Ezután kivettem és egyszerűen fejreállítottam a muffinokat - így a kiegyenesített rész lett a talpuk.

A muffinok (most már) tetejébe egy kés segítségével kisebb mélyedést farigcsáltam, amibe beletöltöttem a szederlekvárt, majd a hűtőbe tettem dermedni a tortácskákat. Kis idő elteltével porcukorból és egy korty vízből nagyon sűrű cukormázat kevertem, amit egy zacskóba töltöttem. A zacskó sarkát kivágva a megdermedt szederlekvár köré kis karimákat rajzoltam a cukormázzal. Kész! :)) Fogyasztásig a hűtőben várkoztak.

Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 100 g vaj, 25 ml méz, 50 ml nádcukor, 1 tojás, 50 ml tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 teáskanál rum, valamint 140-150 g liszt, 50 g darált dió, 1 teáskanál sütőpor;
...a sziruphoz: 100 ml nádcukor, 50 ml víz, 2 teáskanál rum;
...a lekvárhoz: 100 g szeder, 2 púpos evőkanál cukor, 1 teáskanál citromlé;
...a cukormázhoz: 100 ml porcukor, kortynyi hideg víz.

Tovább olvasom...

Részecskék

Jó dolog a net. Embereket ismerünk meg, és ha viszonylag elszigetelten is élünk, ily módon napi szinten kapcsolatot tartunk, és fokozatosan egymás életének részesei leszünk. Kisebb-nagyobb részei, de részei.
Hogy ez nem csak szerintem van így, bizonyítja, hogy több bloggertársam is "jelezte" :)) felém a napokban, hogy része vagyok az életének. Köszönöm nektek lányok!

Természetesen elsősorban nektek szeretném viszonozni a kedvességeteket :) Andi, Bianka, Cuki Andi, Liza és Anikó, Kata,
...és továbbadnám még Judithnak, Kiskuktának, Melindának, Szepykének, Thrininek, Vicának, Yasmine-nak, valamint a ma, ötvenedikként bejelentkezett rendszeres olvasómnak, Nikinek (szia Niki! :)) ),
...valamint mindenkinek, aki erre jár, olvas, akik felé én járok és akiket rendszeresen vagy rendszertelenül olvasok, és világbéke! :)))

Tovább olvasom...

Az élet apró (?) örömei

Az úgy volt, hogy Kiskukta felhívta többek között az én figyelmemet is bizonyos termékekre. Futottam volna megvenni, de a "város", ahol élek, minden, csak nem jól felszerelt, így nem volt hova.
Azonban Kiskuktának hála, ma már állítható keretek között élhetek! :)) Ugyanis Kiskukta volt olyan drága, és megvette nekem is azokat a bizonyos kereteket, amikre már régóta fájt a fogam!
...és aztán még azt is megtette, hogy szépen becsomagolta és feladta postán...
...és tegnap megérkeztek...
...és egycsipet örül, nem is csak egy csipetnyit... :D

Kiskukta, köszönöm! :)

Aztán még az is tegnap történt, hogy felhívott egy futár. Mert gondban volt. A kocsijában meg egy csomag - nekem. Az volt a gondja, hogy nem talált el hozzám. Sem a térkép, sem a GPS nem tudta, hol van a hely, ahol élek. Nem is tudom, miért nem csodálkoztam ezen... :P
Miután átvettem a GPS szerepét, az úriember és a csomag néhány percen belül megérkeztek. Tökéletes meglepetés Szepykétől. Aki meglátta őket és mert tudta, hogy már rég és rég és régóta vágyom rájuk, meglepett velük.
...és itt vannak...
...és igen, tegnap óta én is szufléforma-tulajdonos vagyok!... :D
...és egycsipet továbbra is örül, nem is csak egy csipetnyit... :D

Szepyke, köszönöm! :)

Tovább olvasom...

Tejpuding

...avagy panna cotta.

Sosem ettem, főleg nem készítettem tejpudingot, de most Kiskukta :))) tanácsára ez lett a hűtőben árválkodó tejszínből. Recept híján egy kis kutakodás után David Lebovitz panna cottája lett a befutó. Mivel fogalmam sem volt, milyen lesz a végeredmény, az adagot feleztem...
...hogy aztán duplázzak belőle. :D

csokival

Nagyon egyszerű desszert, amihez először tejszínt melegítettem cukorral és vaníliával. Amikor a tejszín forrásig melegedett, levettem a tűzről és lefedve pihentettem úgy fél órát.
Hideg vízben kb. 5-10 percig áztattam a zselatinlapokat. Miután kivettem a vaníliahüvelyt, a tejszínt kissé újra felmelegítettem (legyen forró, de nem kell felforralni). A vízből kihalászott zselatinlapokat a forró tejszínbe tettem és oldódásig - és kicsit azon túl is - kevergettem.
Semleges ízű olajjal kiolajoztam a tálkákat/poharakat/csészéket - gondolom eredetileg ez arra szolgálna, hogy tálalásnál majd könnyebben kicsusszan a puding a formából, de nem sokat ér, így akár el is hagyható. A tejszínt eloszlattam a formákban, majd azon melegében hűtőszekrénybe tettem őket. Ott pihengettek - kb. 12 órát (este csináltam, másnap pusztítottuk).

Úgy 6 óra alatt megdermed rendesen a puding, de ez azért a hűtő hőmérsékletétől és a forma nagyságától nagyban függ, úgyhogy ha vendégeket várunk rá, akkor inkább készítsük el előző nap. Tehetjük valamilyen szép pohárba, akkor nem kell a formából való kioperálással megküzdenünk, és természetesen tálalhatjuk tányérra borítva is.

vaníliamagok - guszta, igaz? :)

Az eredeti recepthez képest annyi módosítást eszközöltem, hogy kevesebb zselatint használtam, ugyanis több receptet is elolvasva így szimpatikusabb volt. Bár valószínűleg ez is oka annak, hogy a puding nem akarta a formát olyan könnyen elengedni, nem bántam meg. A végeredmény egy nagyon finom, lágy, krémes, vaníliás, tejszínes, remegős puding lett. Ettük magában, ribizliszósszal nyakon borítva, csokoládéval díszítve, pohárból és tányérról...és ez csak az első 2 adag volt... :D
Legkönnyebben egyébként úgy tudtam tányérra borítani a desszertet, hogy a pudingot egy éles késsel először körbevágtam a forma mentén, majd rövid időre forró vízbe állítottam az edényt. Ez nálam még igényel némi gyakorlást, de szerintem lesz rá módom rutint szerezni. :D

ribizliszósszal

Hozzávalók 4-5 adaghoz: 500 g tejszín, 50 g cukor, fél rúd vanília, 3 lap zselatin (5 g - eredetileg kb. 10-12 g).
A ribizliszószhoz 250 g mirelit piros ribizlit 7-8 dkg cukorral és 1 teáskanál házi vanília eszenciával forraltam együtt pár percig. Kihűtve került a panna cotta mellé.

Tovább olvasom...

Tejszínes eperleves

Krémleves: naná. :)
Tavaszízű: naná. :)
Szepyke becsukja a szemét: naná. :))

A leves nagyon egyszerű. Vizet forralok egy kis cukorral, fahéjjal és vaníliával. Amikor már színesedni kezd a lé, beleteszem a mirelit epret és lassú tűzön tovább főzve megvárom, míg kienged a forró vízben. Ekkor kiveszem a fűszereket, az epret pedig botmixerrel pépesítem. Egy szűrőn átengedem egy másik edénybe, majd tejszínben elkevert keményítővel besűrítem. Éppen csak felforralom.
Behűtve, tejszínhabrózsákkal, és eperöntettel meglocsolva tálalom.

úsznak az eprek

A szűrő lehet egészen apró lyukú, ekkor egy kis türelemmel akár az összes magtól megszabadulhatunk, én most egy kicsit nagyobbat választottam és csak a magocskák zömét iktattam ki.

Hozzávalók: 5 dl víz, fél rúd fahéj, fél rúd vanília felhasítva-hüvelyestől, 10 dkg cukor, 60 dkg mirelit eper, 2 dl tejszín, 2 púpos evőkanál étkezési keményítő.

Tovább olvasom...

Rakott burgonya

Újabb műremek a "ronda de finom" kategóriás ételek közül...bár annyira nem is ronda, csak tálalni ne kelljen... :)) A hozzávalókat sohasem mérem, általában úgy készül, hogy veszek x tojást, ugyanannyi virslit a gyerekek és az én kedvemért, egy jó darab kolbászt a párom és az én kedvemért, a krumpli meg annyi, amennyi belefér a fazékba, de legyen viszonylag apró szemű és darabra kb. másfélszerese a tojásnak. :D A tejföl jó sok legyen, mert az a finom, ha nem száraz az étel, és ha éppen akad néhány szelet füstölt szalonna, akkor szépen bevagdosom őket és még azokat is a rakás tetejére biggyesztem. Most nem akadt, de így is jó. :)

A burgonyát alaposan megmosom, majd sós vízben, héjában megfőzöm. A tojásokkal ugyanígy teszek. Miután mindkét hozzávaló megfőtt, hideg vízzel leöblítem, majd megpucolom őket. A virslikről, kolbászról is lehúzom a héjukat, valamint a tejfölt simára keverem.
E rövidke :)) előkészület után egy olajjal kikent tűzálló edénybe rétegezem a hozzávalókat: alulra a burgonya fele vékony karikákra vágva, kicsit megsózom, majd vastagon lekenem tejföllel. Erre jön a szintén karikákra vágott kolbász, kemény tojás és virsli, végül a maradék burgonya. A tetejét ismét enyhén megsózom és tejföllel kenem meg. Sütőbe tolom és 180-190 °C-on "pirosra" sütöm.

Egyszerű és remek étel. Szinte bármilyen savanyúságot, és -a hozzám hasonló kenyérimádóknak- friss kenyeret kínálhatunk mellé.

Hozzávalók: kb. 1,2-1,5 kg kisebb méretű burgonya, 6-8 db tojás, 3-4 pár virsli, 1 kisebb szál füstölt kolbász, 1,5-2 nagy pohár tejföl, só, olaj.

Tovább olvasom...