Zabpelyhes müzli

Már többször találkoztam házi készítésű müzlirecepttel a gasztroblogokon, legutóbb Mohánál, így a nála olvasottakból indultam ki. Nem vagyok kimondottan müzlirajongó, de vannak időszakok, amikor szívesen eszem, főleg ha finomat sikerül kifognom. Ez az lett. Nem túl édes, de nem is az a kifejezetten natúr változat, nekem pont megfelelő. :)

A sütőt előmelegítettem 170 °C-ra. A mézet és az olajat melegíteni kezdtem, majd belekevertem a zabpelyhet. Igyekeztem lehetőleg alaposan átforgatni, hogy a méz szépen körbevonja a pelyheket. Sütőpapírral bélelt tepsibe terítettem egyenletesen, majd 2-3 átkeveréssel, kb. 20 perc alatt a sütőben megpirítottam. A sütőből kivéve hagytam kihűlni - helyére mogyorót tettem, melyet további kb. 15 perc alatt, néhány átkeverés mellett megpirítottam.
A mogyorót lehéjaztam, 2-3 darabba vágtam a szemeket, a kihűlt mézes zabpehelyhez kevertem. A nagyobb aszalványokat félbe vágtam, ezeket is az előzőekhez adtam, végül fehércsoki lencséket kevertem hozzájuk.
Kb. 60 dkg kész müzlim lett, ennek a felét légmentesen zacskóba csomagoltam, a maradék a müzlis dobozomban landolt. A teszt jól sikerült, nem fog sokáig tartani és gondolatban már formálódnak a különböző ízű változatok. Reggelire, de nekem még könnyű ebédnek is tökéletes. :)

Belekerült: 1 dl (~130 g) méz (erdei vegyesméz), 0,5 dl (~40 g) olaj (semleges ízű), 25 dkg zabpehely, 20-25 dkg olajos mag, aszalvány, csoki, akármi... (nálam 5-5 dkg aszalt meggy, vörösáfonya, törökmogyoró és fehércsoki lencse).
Az eredeti receptért köszönet Mohának! :)

Tovább olvasom...

Mini fánkok

Tavaly nyáron már feltettem a bevált fánkreceptemet, ez annak egy kicsit módosított változata, kisebb adagban. Sokan esküsznek arra, hogy a fánkba kell egy kis alkohol (rum, pálinka...) a tökéletes végeredményhez, hát most kipróbáltam. Velem van a baj, tudom, de én bizony semmi különbséget nem észleltem. :P Lehet, hogy nem részegítettem meg eléggé a tésztát?

A munkafolyamatok ugyanúgy alakultak, mint már korábban leírtam, ugyanarra az állagra törekedtem. Annyiban módosult a korábbiakhoz képest, hogy most nem a szokásos 8 cm-es, hanem egy kisebb, 5,5 cm átmérőjű kiszúróval dolgoztam. A tésztát kb. ujjnyira nyújtva ebből az adagból így pontosan 37 db fánkom született. Sütésnél kicsit rosszabb volt vele dolgozni, mert a töltésre szántak szinte gombócra fújták magukat :D, viszont a méret sokkal gyermekbarátibb, mint az eredeti változat.

A hagyományos fánkok közepét ujjal összenyomtam, a töltötteket nem. Ez utóbbiakat közvetlenül a sütés után, a krémet fánktöltő csővel felszerelt habzsákból adagolva töltöttem meg. A feladat egyszerűnek mondható, a csővel a fánk oldalát átlyukasztom, majd körkörös mozdulatokkal, a zsákot folyamatosan nyomva ízlés szerinti mennyiségű krémet juttatok a fánk belsejébe. Bármilyen, kicsit hígabb állagú főzött krémmel/pudinggal megtölthető, én most a fiúk kedvéért Baileys-es mogyorókrémet főztem ki ehhez.

Hozzávalók kb. 35-40 db mini fánkhoz: 3 dl tej, 5 dkg (nád)cukor, 2 egész tojás, 5 dkg vaj, csipet só, 55-56 dkg sima liszt, 2 dkg élesztő, 0,3 dl rum/pálinka...

Tovább olvasom...

Baileys-es mogyorókrém

Fánktölteléknek készült, de módosításokkal tortakrémnek is el tudom képzelni - gyanús, hogy hamarosan nem csak elképzelnem kell. :))

Elsőként a mogyorót sütőben kissé megpirítottam (180-190 °C), majd kihűtöttem, a héjakat eltávolítottam és a mogyorószemeket megőröltem. Én erre alkalmas eszköz híján kávédarálóban, de ezt nem feltétlenül ajánlom... :D

A cukrokat összekevertem, majd egy kevés vízzel karamellt készítettem. Amikor a karamell elérte a nekem tetsző színt, felöntöttem tejszínnel, hozzáadtam egy kis vanília eszenciát és egy kevés sót. Sűrűn megkeverve megolvasztottam a karamellt a tejszínben. Amíg ez készült, a tejben elkevertem a keményítőt és a tojássárgákat, majd hozzákevertem a már egynemű tejszínes karamellhez. Lassú tűzön folyamatosan kevergetve besűrítettem, és amikor kész lett, hozzákevertem a megőrölt pirított mogyorót. Néha átkeverve hűtöttem, de még langyosan apránként hozzákevertem a Baileyst. Kihűlt állapotban töltöttem a fánkokba.

töltelék... :)

Belekerült: 8 dkg házi vaníliás cukor, 5 dkg nádcukor, 20 ml víz, 2 dl tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, kevés só, 1 dl tej, 25 gr étkezési keményítő, 2 tojás sárgája, 10 dkg pirított (héj nélküli) török mogyoró, 1 dl Baileys.

Tovább olvasom...

B32 - mogyorókrémes torta

Tegnap tartottuk a barátainkkal a férjem 32. születésnapját. Készült az alkalomra linzer, isler, a pecás pacákok kedvéért bográcsban halászlét főztünk (kb. 5 kg halból - annyi de annyi lett, akinek nincs mára ebédje, jöhet egy csajkával!), kenyeret is sütöttem...

Nem variáltam agyon a menüt - a hallé előtt leveles tésztába csomagolt virslifalatkákat eszegettünk, utána pedig tortát bontottunk. A párom nagyon szereti a mogyorókrémes süteményeket, így ilyet kért.

Először egy gyermekkori emléke alapján próbáltam mogyorókrémet készíteni, várakozásán felül sikerült, pedig nagyon egyszerű kis krém. A titka -amitől jobb lett, mint a "nagynéni gyermekkori sütije"-, hogy nem csinálom túlzottan vajasra/margarinosra. A hagyományos, házi vajas krémeket sohasem szerettem, így minden ilyen krémes receptben alapból csökkentem a vaj mennyiségét. Most, hogy legyen tartása a tortának, még jobban.

Két vizes piskótát sütöttem, nem teljesen a hagyományos arányokkal, mert a vizesnél kissé keményebb tésztát szerettem volna, de nem is a sima tojásos piskótára vágytam. A krémhez a tej egy részét felfőztem a vaníliarudak kikapart magjaival, a többit rétesliszttel kevertem el. A lisztes keveréket, valamint egy kevés cukrot a vaníliás tejhez adtam, és sűrű krémet főztem, amit ezután hűlni hagytam.

Sütőben, néhányszor átforgatva, kb. 200 °C-on pár perc alatt enyhén megpirítottam a mogyorót. Miután kihűlt, a héját (amit tudtam) eltávolítottam, majd a mogyorószemeket durvára törtem. Ez ízlés kérdése, mi szeretjük a mogyoródarabokat a krémben, de aki nem így van ezzel, le is darálhatja. A kihűlt krémet gépi habverővel átdolgoztam, majd porcukorral kikevert margarint adtam hozzá. A krém kb. 1/3 részét félretettem, a maradékba beledolgoztam az összetört mogyorót.

Az összeállításhoz először is színes hullámkartonból kivágtam egy akkora kört, amekkora a torta alapja volt. Ezt azért szoktam, mert így könnyebben tudom később mozgatni a tortát, egyébként bármilyen vastagabb kartonlap jó hozzá, nekem ilyen szokott itthon lenni, ez könnyen vágható és mégis elég erős. Ezután a piskótalapokat két-két lapra vágtam, majd az első lapot a kartonra tettem - ha hullámkartont használunk, akkor célszerű a sima oldalát a piskóta felé fordítani, így könnyebb a szeletelés később :))). A lapot megkentem a mogyorós krém felével, majd rátettem egy újabb lapot. Ezt Nutellával kentem meg, majd újabb lap, a krém másik fele és a fedőlap következett. Az egészet a vaníliás krémmel borítottam. A krém elég kemény, nehéz egyenletesen elkenni, de cserébe finom. Ha kimondottan fontos az egyenletesség, akkor erre a célra célszerű kenhetőbb krémet használni. Ezután hűtőben pihentettem egy éjszakán át a tortát.

Másnap tortapapírra emeltem, majd marshmallow fondanttal dekoráltam. Ezen a téren még bőven van mit fejlődnöm :D, rossz technikát választottam a mintához, így éppen kész lett, mire megérkeztek a vendégek, arról nem is beszélve, hogy délelőtt 10-kor még azon agyaltam, hogy melyik mintát is kellene rávarázsolni a sütire. :D

Emellett rájöttem, hogy nagyon utálom a fekete ételszínezéket. :S  

belülről

Belekerült...

...a 2 db piskótába (28-as tortaforma): 10 db tojás, 6 evőkanál víz, 16 evőkanál porcukor, kb. 18 evőkanál liszt, 1 csomag sütőpor;

...a nagy adag krémbe: 7 dl tej+2 vaníliarúd kikapart magjai, 5 dl tej+30 dkg rétesliszt+5 dkg cukor és egy csipet só, valamint 25 dkg margarin, 25 dkg porcukor, 20 dkg mogyoró;
...továbbá: kb. 15-20 dkg Nutella.

A fondant 40 dkg MM-ból készült, 95 dkg lett belőle, egy kevés megmaradt, úgy kb. 75 dkg mehetett rá.

Tovább olvasom...

Mogyorós mini isler

Az isler tésztája is az egyszerű, 3:2:1 linzertésztán alapul. A különbség abban rejlik, hogy diót tartalmaz - nálam általában, így most is, mogyoró került bele.

Az elkészítése ugyanaz, mint a sima linzernek. Alapesetben az islert kb. 8 cm-es korongokra szúrják ki, én ehhez a mini változathoz most egy 4,5 cm-es kiszúrót használtam. A sütési ideje rövid, 200 °C-on 6-8 perc alatt megsültek a korongok. Akkor jó már, amikor a szélén éppen elkezd színt kapni (ehhez nem árt egyenletesen kinyújtani a tésztát :D), így nem szárad ki és másnapra a tölteléktől visszapuhul.

munkában - ilyenek, amikor nem volt egyenletes a nyújtás... :)))

Miután kihűltek a megsült kekszek, 2-2 db-ot összeragasztottam ribizlizselével/sárgabarack lekvárral, ezután hűvös helyen (azaz a jól bevált garázsban) pihentettem őket másnapig. A csokoládébevonat csak ekkor került rájuk. Dermedés után már indulhat is a csemegézés - ha mégsem, továbbra is hűvös helyen, letakarva várják sorsukat. Nem szokott odáig megmaradni, hogy dobozolni kelljen őket, de ha erre lenne szükségem, én nem pakolnám egymásra őket - ha tud valaki olyan tutibiztos csokimáz receptet, ami mellett egymásra lehet rétegezni az islereket, legyen olyan drága és írja meg nekem! ;)

A férjem szerint olyanok, mint egy klónhadsereg. :D 

Hozzávaló kb. 70-75 db mini islerhez: 50 dkg liszt+15 dkg darált mogyoró, 40 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1 teáskanálnyi fahéj, lekvár/zselé. A bevonáshoz én 30 dkg csokoládét  (ét csoki és tortabevonó vegyesen) olvasztottam fel annyi olaj hozzáadásával, amitől elég folyékony lett a csokoládé - kicsit sok is lett ez utóbbi, a képen látszik, hogy vékonyra sikerült a máz.

Tovább olvasom...