2010. május 24., hétfő

Grillburger

...avagy hamburger, grillen. :) Most, hogy fel-feltűnik a nap az égen, már ki lehet ülni a sütögető mellé, és igazi tűzön sült, füstös ízű burgereket lehet készíteni. Mennyei eledel!


Mivel hamburger recept van már az oldalamon, csak röviden írok, talán valakinek kedve támad tüzet rakni. ;) Hamburgerzsemléket készítettem, de most 9 helyett 10 darabra osztottam a tésztát. A formázásnál a zsemléket kissé ellapítottam, majd a kelesztés után tejjel lekentem, szezámmaggal megszórtam, végül kereszt alakban bemetszettem. Így kerültek az előmelegített sütőbe, ahol 2 szinten, légkeverés mellett, 170 °C-on sültek.


A húst kétszeri darálás után sóval és őrölt borssal kevertem össze. Fánkforma segítségével formáztam, a formát eltávolítva egy kanállal még egy kissé szétlapítottam a pogácsákat. Ebből is 10 db készült, amiket egy tálcán, alufóliával fedve, a hűtőben pihentettem 2-3 órán keresztül. A pihentetés után a grillrácson végezték, amin néhány perc alatt kellemes pirulósra sültek.


A hamburgerszószhoz nagyon apróra vágtam a csemege uborkát és az újhagymát, amiket a többi hozzávalóval elkevertem. A mikróban kissé felmelegítettem (30 mp) az egész keveréket, kóstolás után fűszereztem, végül ezt is a hűtőbe tettem fogyasztásig. 1-2 órát jó, ha pihen, hogy összeérjenek az ízek.


A grillen megpirítottam a félbevágott hamburgerzsemléket is, ebbe került aztán mindenféle földi jó. :)


Hozzávalók 10 hamburgerhez...
...a zsemléhez:
1 pohár (140 g) natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 1 egész tojás, 2 csapott evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg BL55 liszt, 2 dkg élesztő, továbbá tej a kenéshez, szezámmag a szóráshoz;
...a húspogácsákhoz: kb. 1 kg sertéshús (tarja, a zsír zöme eltávolítva), 1 evőkanál só, 1 evőkanál bors;
...a szószhoz: 4 evőkanál tejföl, 4 evőkanál majonéz, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál ketchup, 5-6 db újhagyma (zöldje nélkül) apróra vágva, 2 db (kb. 8 cm-es) csemege uborka apróra vágva, 1-2 kortynyi (alma)ecet, 1 evőkanálnyi méz (selyemfű :P), picurka só és bors;
...és a többi: csemete jégsaláta levelek, (kígyó)uborka, (koktél)paradicsom, (új)hagyma.
Tovább olvasom...

2010. május 22., szombat

Máglyarakás

Annyira elszámoltam magam, hogy csak na! :D Amikor valamit már elég régen készítettem utoljára, sikerül annyira elfelejtenem a részleteket, hogy aztán mindig a legrosszabb méretű edényt választom hozzá. Így a végén vagy "lötyög" az étel benne vagy kissé túlnövi. Már a rétegezés kezdetekor tudtam, hogy ebből még baj lesz, de elhessegettem a negatív gondolatokat. Aztán persze tényleg baj lett. :P

Máglyarakás alap: kalács, alma, kalács, hab.*
Nálam most: kalács, alma, kalács, alma, kalács, hab... Khmm...


Elsőként az almát meghámoztam, negyedekbe vágtam, kivettem a magházát, majd kb. 3 mm-es szeletekre vágtam. Egy kanálnyi vajon, egy kis cukorral és fahéjjal félig megpároltam. A tejet egy kis vajjal megmelegítettem a mikróban, majd cukrot adtam hozzá és tojássárgákat kevertem el benne. Volt még némi kalácsmaradékom, történetesen a kefires vaníliásból (ez mennyire jól hangzik, pedig igazából már a kalácssütésnél az forgott a fejemben, hogy milyen régen is raktam utoljára máglyát...), így az került a tojásos tejbe. A rossz méretű felfújtas tálat :P kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával. Ebbe rétegeztem a hozzávalókat, az alábbiak szerint: egy réteg kalács, egy réteg alma, újabb réteg kalács, újabb réteg alma, végül a kalács maradéka. Egy kevés rumot locsoltam rá, majd megkentem sárgabaracklekvárral a tetejét. 170 °C-ra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 30 percig sütöttem.


A tojások fehérjénél még korrigálhattam volna a dolgot, de már nem volt kedvem a löttyöt szétméricskélni, így végül egy picurka sóval keményre vertem az egészet. A sárgabaracklekvárban elkevertem egy kis vanília eszenciát, ezután a habba beleforgattam először a cukrot, majd a lekvárt. Kivettem a sütőből a süteményt, a tetejére halmoztam a habot, majd visszatoltam egy kicsit megpirítani a tetejét. Mondom kicsit - de nekem most még ez sem jött össze. :D Ráadásul a hab irdatlan sok lett a tetején, ami nem baj, ha valaki bírja ezt a lekváros habot, én történetesen nem estem a problémától kétségbe. :)
Persze finom lett. Nagyon finom. Az ízért cserébe gond nélkül szemet hunytam a kinézet felett. :)


Belekerültek...
...a tejes keverékbe: 5-6 dl tej, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál vaníliás cukor, 3 evőkanál cukor, 2 evőkanál vaj;
...az almarétegbe: kb. 75 dkg alma (tisztított mennyiség), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál cukor, csipetnyi fahéj;
...a habrétegbe: 4 tojás fehérje, 1 pici csipet só, 4 evőkanál cukor, kevés vanília kivonat, kb. 8-10 dkg pépes sárgabaracklekvár;
...továbbá: kb. 40 dkg kalács, néhány kortynyi rum, kb. 10 dkg pépes sárgabaracklekvár, valamint vaj és morzsa a forma kikenéséhez.
*Na igen, jobb, ha kerítünk egy 20-25x30-35 cm körüli téglalap alakú tálat, amibe rendesen belefér ez az adag és normálisan lehet benne rétegezni. :))
Tovább olvasom...

2010. május 21., péntek

Rántott libamáj

Rántott libamáj, nahh:
- megtisztít,
- felszeletel,
- liszt,
- tojás felverve egy kis sóval,
- zsemlemorzsa,
- süt (libazsírban, naná),
- picit sóz,
és kész. :P 


Adva volt egy házassági évfordulónk nem is olyan régen. Még éppen a kínlódós, orrtalan-ízlelőbimbótlan időszakomat tapostam javában, a férjem meg beállított egy benga nagy libamájjal, hogy kezdjek vele valamit, ha már évforduló...de ha úgysem érzem az ízeket és különben is bizalmatlanul méregetem a betegesen sápadt színű lúdalkatrészt, akkor mondjuk rántsam ki...
Nem különösebben rajongok a májért, egy évben 1-2 alkalommal csirkéből, hagymával sütve ok és mmm, de finom...na de rántva??? Brrr! (Lehet megkövezni, felőlem lehet libamáj és horror drága, egyszerűen akkor sem ájulok el tőle. Bár így vagyok a tengeri herkentyűkkel is, nem véletlenül nem tenger mellé születtem. :P)
Először még elgondolkodtam, kezdhetnék-e vele valami "flancosabbat", mint a panír, de aztán csak abban maradtam, hogy nem éri meg a (kutató) munkát. :P Így kirántottam. Magamnak és féltve óvott ebihalaimnak persze "biztonsági" csirkecombot is készítettem, mondván, hogy mi aztán éhen nem halunk egy évforduló kedvéért. Az ebédnél aztán fanyalgó arccal megkóstoltam és el kellett ismernem, hogy finom. Na nem, azért csak semmi heuréka és húazannnya, egyszerűen "csak" finom.

elől a máj, hátul a csirkecomb éhhalál ellen :D

Ennek örömére tegnap újra vett egyet. És rántva kérte...paradicsomsalátával. Csak "diétásan"... :P Pedig már van ízérzékelésem, de szerintem nem merte túlfeszíteni a húrt... :D


Tartogattam a végére egy kérdést arra az esetre, ha a férjem rendszert csinálna a májvásárból... :P Ti hogyan készítitek el a libamájat?
Tovább olvasom...