2013. május 28., kedd

Meggyes-ribizlis (vajas) piskóta

Ritkán készítem ezt a piskótát, olyankor gyümölcsökkel, leginkább meggyel megszórva sütöm. Nagyon finom, szeretjük is, bár az igazat megvallva nekem az a vizes piskóta a legfinomabb, amit még a mamám tanított gyerekkoromban. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra, a meggybefőttet szűrőbe teszem - most mirelit fekete ribizlit is tettem hozzá. A tojásfehérjéket kemény habbá verem. A puha vajat (robotgéppel) habosra keverem a cukorral és egy csipet sóval, és egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját is. Alaposan kihabosítom. A vajas masszát kézi habverővel összeforgatom a sütőporral elkevert liszt felével, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, végül a maradék sütőporos lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát.
A gyümölcsöket megszórom 1-2 csipet liszttel, összeforgatom, majd a tésztára szórom. Az előmelegített sütőbe tolom a tepsit, kb. 10 perc elteltével mérsékelem a hőmérsékletet 160-170 °C-ra és tűpróbáig sütöm a piskótát. Kihűtve, (vaníliás) porcukorral megszórva, kisebb kockákra szeletelve kínálom.


Hozzávalók: 200 g puha vaj, 200 g cukor (egy része lehet vaníliás), csipet só, 6 normál méretű tojás, 250 g finomliszt, 10 g sütőpor, 250-350 g meggybefőtt és fekete ribizli (szezonon kívül mirelit és/vagy befőtt, szezonban friss), illetve más tetszőleges gyümölcs, további 1-2 csipet liszt a gyümölcsökre.
Tetszik? A tányér a SütniFőzni.hu-ról származik. :)
Tovább olvasom...

2013. május 22., szerda

Akácvirág likőr

Egy kis szünet után újra itt - nem mondom, hogy frissen, nem is kipihenten, de egy új recepttel. :) A fotókat nézzétek el légyszi', igaz hétvégén épp egy jó kis bodzázás közben jutott eszembe, hogy fel kellene tenni ezt a likőrt, de persze akácvirágokat elfelejtettem gyűjteni a fotóhoz. :/ Azt pedig végképp nézzétek el, hogy idén valószínűleg már lecsúsztatok az elkészítéséről :( - bár az ország hűvösebb területein lehet, hogy még lehet találni javában virágzó akácfákat. (?)


Először természetesen akácvirágot kell gyűjteni - naaagy mennyiséget. Lehetőleg teljesen kinyílt, illatozó virágokat, amik még nem indultak hervadásnak. Lehetőleg olyan helyről, ahol nem szennyeződtek, így elég csak a rovarokat lerázni a virágokról, mert vízzel leöblíteni nem igazán kellene ezeket.
A virágokat a szárról leszedegetem (egyszerűen egyik kezemmel megfogom a szárat, a másik kezemmel két ujjam közé csippentve az aljától a tetejéig végighúzom az ujjaimat), üvegbe teszem. Hozzákarikázok egy nagyobb citromot (elég vékonyan -fehér rész nélkül- belehámozni a héját, nem szükséges a húsát is beletenni, ha valakinek így szimpatikusabb), majd felöntöm annyi vodkával, ami ellepi a virágokat. Hűtőbe teszem és az üveget naponta felrázva, kb. egy hétig érlelem. Ezalatt a virágok elvesztik fehér színüket, szinte üvegessé válnak - amikor ez megtörténik, leszűrhető.
A szűrés először egy sűrű szövésű szitán/apró lyukú szűrőn történik: a citromot kiveszem, a virágokat pedig alaposan kinyomkodom, több részletben, hogy a lehető legkevesebb vodka maradjon bennük. Másodszor kávéfilteren szűröm át: ezután teljesen áttetsző, tiszta folyadékot kapok, aminek halványsárga színe van. Az akácos vodkát alaposan kitisztított (csírátlanított) üvegbe öntöm, 4-5 dl-enként 10 dkg cukrot adok hozzá - érdemes először kevesebbet, majd miután feloldódik, meg kell kóstolni és ha édesebbre szeretnénk, akkor tovább édesíteni.
Néhány hétig (hónapig) érdemes tovább érlelni, de már "frissen" is finom. Behűtve vagy hűtött pohárban kínálom.


Hozzávalók: akácvirág (sok), vodka (amennyi a virágot ellepi), citrom (1 liter vodkához 1 nagyobb citrom), cukor (1 liter vodkához kb. 200-250 g).
Virágos likőr még: bodzás v1, bodzás v2
Tovább olvasom...

2013. április 18., csütörtök

Mogyorótekercs

A tekercs, amiben mogyorókrém lakik. Na nem a csokis bolti változat, hanem egyszerű, főzött, "nagyon mogyorós" krém. A piskóta tetszőlegesen variálható, lehet sima fehér, kakaós vagy darált mogyorós is - ez a tekercs éppen felesben sima és törökmogyorólisztet tartalmaz. Utóbbi miatt a piskóta mintha jobban morzsálódna, mint mondjuk egy sima vaníliás tészta, ez szeletelésnél lehet, hogy kissé gondot okoz(hat), de cserébe egy nagyon mogyoróízű süteményt kapunk - szerintem megéri. ;)


A piskótához a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és a vízzel habosra keverem - ehhez adom a liszteket, majd beleforgatom a fehérjét. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm, ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le a tésztáról, hogy ha szükséges, előtte finoman lepermetezem vízzel a papírt.
Amíg a piskóta sül és hűl, elkészítem a mogyorókrémet. A mogyorót minél finomabbra érdemes darálni, hogy szeletelésnél a nagyobb darabokban ne akadjon meg a kés, mert akkor tépni fogja a tésztát (ez áll arra az esetre is, ha a piskótatészta maga mogyoróból készülne). A mogyorót most nem kell megpirítani - persze meg lehet, de akkor más lesz az íze és ebben a süteményben pont az a pláne (legalábbis annak, aki szereti), hogy a pirítatlan mogyoró íze dominál. A tojásokat elkeverem először a cukorral, majd a tejet is hozzáadom és tűzre teszem az edényt. Lassú tűzön, állandó keverés mellett felfőzöm, ezután hozzáadom a mogyorót és 1-2 percig ezzel együtt is főzöm. A tüzet elzárom, és a még meleg krémbe dolgozom apránként a vajat - addig keverem-habosítom, amíg lehűl. A piskótát megkenem a krémmel és feltekerem. Folpackba csomagolva teszem a hűtőszekrénybe - néhány óra alatt megdermed. Ezután kicsomagolom és megszórom kakaóporral. Unatkozós változatban: hagyok a krémből a külsejére, dermedés után ezzel vonom be kívülről a tekercset és még pluszban darált mogyoróba is forgatom, de jobb' szeretem egyszerűsíteni. :P :)


Hozzávalók...
...a piskótához:
5 tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 2-2 evőkanál finom- és Nature Cookta törökmogyoróliszt;
...a töltelékhez: 2 nagy tojás, 10 dkg (por)cukor, 1-2 evőkanál tej, 15 dkg darált törökmogyoró, 20 dkg vaj;
...a tetejére: kakaópor (elhagyható vagy cserélhető darált mogyoróra - lásd a recept végén).
Tovább olvasom...

2013. április 15., hétfő

Medvehagyma krémleves

A legegyszerűbb minimál levesek egyike: gyors, finom, kellemesen medvehagymaízű.


Az újhagymát nagyobb darabokra vágom és megfuttatom az olaj és vaj keverékén. Megtisztítom és felkockázom a burgonyát, a hagymához adom, kissé átforgatom, majd felesben vízzel és zöldségalaplével felöntöm. Kevés sót szórok hozzá és addig főzöm, amíg a krumpli teljesen megpuhul.
Ekkor ha szükséges, még utánasózok, kevés borsot őrölök rá, majd az egészet botmixerrel pépesítem. Újraforralom a levet, elzárom alatta a tűzhelyet. Beleszórom a megmosott, leszárogatott és felaprított medvehagymát, majd ezzel együtt ismét pépesítem a levest. Kész is. :)


Hozzávalók: 2-3 szál újhagyma (zöldjével együtt), 1-1 evőkanál vaj és olaj (a vaj kiváltható olajjal és akkor nem tartalmaz tejterméket a leves), 3 közepes burgonya, 0,5 liter víz és 0,5 liter zöldségalaplé (vagy összesen 1 l víz és egy zöldségleves kocka), kevés só, őrölt bors, ízlés szerint 1-2 csomag medvehagyma.
Ha esetleg sűrű lenne a leves, akkor vízzel, tejjel vagy tejszínnel lehet az újraforralás előtt hígítani, ha pedig híg, akkor 1-2 teáskanál vízben elkevert keményítővel lehet sűríteni.
Tovább olvasom...

2013. április 9., kedd

Erdélyi Raffaello szelet

Még a húsvéti sütemények tervezése közben kutakodtam az archív :P fotóim között, így fedeztem fel a Raffaello szeletet. Mivel a fotó még 2008-as volt és azóta talán nem is sütöttem újra ezt a sütit, gondoltam éppen ideje lesz terítékre venni - főleg azután, hogy csak az maradt meg bennem vele kapcsolatban, hogy rajtam kívül mindenkinek ízlett. :)) Hát úgy tűnik, hogy hiába kezdtem jobban megkedvelni az utóbbi időben a kókuszt és a diót is, ebben a süteményben a kettő együtt továbbra sem lett a kedvencem, de mivel -mint anno- rajtam kívül -ismét- mindenkinek ízlett a sütemény, íme a recept. Hátha újabb 5 év múlva újra megsütöm. :)


A süteményhez a tésztákat egymás után kell elkészíteni, először a fehéret, majd amíg az sül, addig a barnát. Úgy állítottam össze, mint a piskótát: a tojásfehérjét felvertem, amikor már kemény volt, beleszórtam a cukrot is és azzal együtt vertem nagyon keményre. A kókuszreszeléket (fehér tészta), illetve a diót (barna tészta) elkevertem a többi száraz hozzávalóval, végül összeforgattam a tojáshabbal. Sütőpapírral bélelt tepsiben sütöttem: nekem a kapcsos tepsi bejött, először megsütöttem benne a kókuszos lapot, majd a kerettől elválasztottam és a papírral együtt rácsra húztam. Ezután a tepsit újrapapíroztam és a keretet fordítva kapcsoltam vissza rá, így egyszerűen mosogatás nélkül a tiszta feléhez tudtam simítani a barna tésztát. 180 °C-ra előmelegített sütőben, kb. negyed-negyed óra alatt sültek meg a lapok.
A krémhez a sárgákat alaposan kikevertem a cukrokkal. Hozzáadtam a keményítőt, majd a tejet, ezután tűzre téve sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, ami után (gépi habverővel) habosra kevertem a puha vajjal.
A kapcsos tepsibe rétegeztem a süteményt: alulra került a kókuszos tészta, erre a krém kábé fele, majd a diós tészta, legvégül a maradék krém. A tetejét kókuszreszelékkel szórtam meg. Egy éjszakát állni hagytam, ezután kisebb kockákra szeleteltem és így tálaltam.


Hozzávalók...
...a kókuszos laphoz:
5 tojás fehérje, 150 g cukor, 150 g kókuszreszelék, 30 g rétesliszt, 7-8 g sütőpor;
...a diós laphoz: 5 tojás fehérje, 150 g cukor, 150 g darált dió, 20 g ét kakaópor, 30 g rétesliszt, 7-8 g sütőpor;
...a krémhez: 10 tojás sárgája, 100 g cukor, 50 g házi vaníliás cukor, 40 g étkezési keményítő, 300 ml tej, 250 g vaj;
...a tetejére: kókuszreszelék.
Az eredeti receptet úgy emlékszem még a régi rama.hu-n találtam anno, de úgy 12000 találatot hoz erre a sütire a google, úh. annyira nem vagyok biztos benne... :)
Tovább olvasom...

2013. április 7., vasárnap

Áfonyás sajttorta

Előre leszögezem, hogy nem jó helyen jártok, ha a tökéletes sajttorta készítésének minden (vélt) trükkjét szeretnétek megtudni, mert nagy tapasztalattal nem rendelkezem a témában. Ráadásul szerintem még sosem sikerült a nagykönyv szerinti sajttortát megsütnöm (illetve olyat, amit állítólag annak tartanak).


Persze minden viszonyítás kérdése, és a sajttorta elég változatosan elkészíthető, pl. lehet omlós tészta az alapja, vagy egyszerűen vajjal összekevert keksz is. Nekem utóbbi a kedvenc, zéró munkával is siker. A kekszes alapot lehet muffinformába simítani vagy hasábba, tortaformába, én általában az utóbbit alkalmazom. A krém alapja tejszínes sajt+tojás, némi cukor, esetleg egy kis ízesítés: vanília-, narancseszencia, stb. A krém legyen vastag, a tészta meg vékony. Van, amikor csak mascarponét használok, és van amikor a mascarpone mellé egyéb krémsajt kerül, most éppen ún. friss sajt. Ez kicsit sós, tehát egy más ízvilág, mint a mascarpone, de bejön.
Nálam ennyi a lényeg, semmi más. A tortát hajlamos vagyok kissé túlsütni, mert az első alkalommal khmm, hát recept szerint "percre" sütöttem, persze így túl korán került ki a sütőből és érdekes lett a végeredmény, jobb házakban is előfordul az ilyen... :D Szóval azóta inkább később, mint korábban, de eddig még mindegyik nagyon ízlett. :)


A művelet a sütő előmelegítésével kezdődik: kábé 160 °C-ra kapcsolom. A vajat megolvasztom, a kekszet mozsárban megtöröm, a kettőt összekeverem és egy sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába simítom. Hűtőbe teszem.
A krém következik - könnyű megjegyezni: 250 g sajthoz 1 méretes tojást adok. A cukor kóstolás alapján megy bele, teljesen mascarponéból készítve akár el is lehet hagyni, bár én mindig teszek bele valamennyit. A hűtőből előzetesen már kikészített (a szobahőmérséklethez közeli) tojásokkal és sajtokkal dolgozom. A sajtot kikeverem, hozzáadom a porcukrot (kóstolás). Ezután belekeverem a tojásokat, egyiket a másik után, az előzőt mindig teljesen eloszlatva. Ha éppen nem felejtem el, mehet bele 1-2 teáskanál vaníliaeszencia vagy egyéb ízesítő is.
Na itt gyorsan beszúrom, hogy olvasmányaim szerint ezt az egész kavarós műveletet kézi habverővel illik elkövetni, a krémet nem túl(ke)verve, de én géppel szoktam, alacsony fokozaton. Állítólag ha túlkeverjük, akkor reped a torta teteje, de mivel én mindig pakolok valami gyümölcsöt rá, megmondom őszintén, nem nagyon szokott meghatni a kérdés.
A hűtőből kiveszem a kekszalapot, rásimítom a sajtkrémet, a tetejét megszórom fagyasztott (vagy friss) áfonyával (vagy más bogyós gyümölccsel), majd az előmelegített sütőbe tolom. Nem árt egy tepsit a forma alá tenni, nekem legalábbis szokott némi lé szökni a forma illesztéseinél. Addig sütöm, amíg megszilárdul, de a közepe még "remegős" - ez úgy egy óra után szokott bekövetkezni.
A kikapcsolt sütőben, résnyire nyitott ajtónál hagyom hűlni, amíg a sütő kihűl, ezután hűtőbe teszem egy éjszakára. Tálalás előtt hámozom ki a formából és teszem tortatálra.


Hozzávalók egy 18 cm-es formához...
...a kekszalaphoz:
90-100 g keksz (most pontosan 95 g lett, SK mogyoróvajas tallérokat és egy csomag jó reggelt kekszet használtam hozzá), 40-50 g olvasztott vaj (amennyivel éppen összeáll a keksz);
...a krémhez: 250 g mascarpone, 200 g krémsajt (friss sajt, frischkäse), 80 g porcukor (vagy ízlés szerint), 2 egész tojás, kevés vanília eszencia;
...a tetejére: 2 maroknyi (mirelit) fekete áfonya.
Tovább olvasom...

2013. április 5., péntek

Fonott kalács

Az egyik mumusom. :) Bár én magam a lágyabbra dagasztott (nagyobb folyadéktartalmú) tésztákat jobban kedvelem, rá kellett ébrednem, hogy a fonott keltekhez (briós, kalács) ajánlott keményebb tésztát dagasztani. Még így is hajlamos vagyok több folyadékot beletenni, mint amennyi ezekhez szükséges lenne, ez pedig nem szokott jót tenni a fonásnak :), de azért ha nagyon összeszedem magam, szokott szép fonott kalácsom is sülni.


Kézzel és géppel egyaránt lehet dagasztani: kézzel jobban érezni az állagát, géppel kisebb a munkaigény. :) A tejet meglangyosítom (mikró), a cukrokat elkeverem benne és beleütöm a tojássárgákat is. A lisztben eloszlatom a szárított élesztőt (természetesen friss élesztővel is lehet készíteni) és a sót, a közepébe mélyedést készítek. Ebbe öntöm a cukros-tojásos tejet és elkezdem összedolgozni a tésztát. Amikor már összeállt a tészta és kissé megdolgoztam, apránként hozzáadom a puha vajat is. Ha szükséges, ekkor még igazítok az állagán, majd még 5-10 percig dagasztom, végül lefedve kelni hagyom.
Miután duplájára kelt, 6 egyforma gombócot készítek: ezekből rudakat sodrok és 3-3 darabot lazán (!) összefonva két fonatot készítek. Sütőpapíros tepsire teszem a kalácsokat, és folpackkal/konyharuhával lefedve kelni hagyom. 20-30 perc után elkezdem (melegebb konyhában gyorsabban kel) előmelegíteni a sütőt - amikor eléri a 180-190 °C-ot, a kalácsokat lekenem és a sütőbe (középre) tolom. "Kalácsszínűre" :)) sütöm és rácsra átemelve hagyom kihűlni.


Hozzávalók 2 db kb. 600 g-os kalácshoz: 600 g finomliszt (+az igazításhoz), 7 g szárított élesztő (20 g friss), 80 g kristálycukor, 20 g házi vaníliás cukor, 2 nagy tojássárga (vagy 3 kisebb), csipet só, 300-330 ml langyos tej, 100 g puha vaj, a kenéshez egy tojássárga kevés tejjel elkeverve.
Mi "natúr" szeretjük, de a tésztába lehet pl. narancshéjat reszelni vagy mazsolát, csokicseppet tenni...
Tovább olvasom...