Az élet apró (?) örömei

Az úgy volt, hogy Kiskukta felhívta többek között az én figyelmemet is bizonyos termékekre. Futottam volna megvenni, de a "város", ahol élek, minden, csak nem jól felszerelt, így nem volt hova.
Azonban Kiskuktának hála, ma már állítható keretek között élhetek! :)) Ugyanis Kiskukta volt olyan drága, és megvette nekem is azokat a bizonyos kereteket, amikre már régóta fájt a fogam!
...és aztán még azt is megtette, hogy szépen becsomagolta és feladta postán...
...és tegnap megérkeztek...
...és egycsipet örül, nem is csak egy csipetnyit... :D

Kiskukta, köszönöm! :)

Aztán még az is tegnap történt, hogy felhívott egy futár. Mert gondban volt. A kocsijában meg egy csomag - nekem. Az volt a gondja, hogy nem talált el hozzám. Sem a térkép, sem a GPS nem tudta, hol van a hely, ahol élek. Nem is tudom, miért nem csodálkoztam ezen... :P
Miután átvettem a GPS szerepét, az úriember és a csomag néhány percen belül megérkeztek. Tökéletes meglepetés Szepykétől. Aki meglátta őket és mert tudta, hogy már rég és rég és régóta vágyom rájuk, meglepett velük.
...és itt vannak...
...és igen, tegnap óta én is szufléforma-tulajdonos vagyok!... :D
...és egycsipet továbbra is örül, nem is csak egy csipetnyit... :D

Szepyke, köszönöm! :)

Tovább olvasom...

Tejpuding

...avagy panna cotta.

Sosem ettem, főleg nem készítettem tejpudingot, de most Kiskukta :))) tanácsára ez lett a hűtőben árválkodó tejszínből. Recept híján egy kis kutakodás után David Lebovitz panna cottája lett a befutó. Mivel fogalmam sem volt, milyen lesz a végeredmény, az adagot feleztem...
...hogy aztán duplázzak belőle. :D

csokival

Nagyon egyszerű desszert, amihez először tejszínt melegítettem cukorral és vaníliával. Amikor a tejszín forrásig melegedett, levettem a tűzről és lefedve pihentettem úgy fél órát.
Hideg vízben kb. 5-10 percig áztattam a zselatinlapokat. Miután kivettem a vaníliahüvelyt, a tejszínt kissé újra felmelegítettem (legyen forró, de nem kell felforralni). A vízből kihalászott zselatinlapokat a forró tejszínbe tettem és oldódásig - és kicsit azon túl is - kevergettem.
Semleges ízű olajjal kiolajoztam a tálkákat/poharakat/csészéket - gondolom eredetileg ez arra szolgálna, hogy tálalásnál majd könnyebben kicsusszan a puding a formából, de nem sokat ér, így akár el is hagyható. A tejszínt eloszlattam a formákban, majd azon melegében hűtőszekrénybe tettem őket. Ott pihengettek - kb. 12 órát (este csináltam, másnap pusztítottuk).

Úgy 6 óra alatt megdermed rendesen a puding, de ez azért a hűtő hőmérsékletétől és a forma nagyságától nagyban függ, úgyhogy ha vendégeket várunk rá, akkor inkább készítsük el előző nap. Tehetjük valamilyen szép pohárba, akkor nem kell a formából való kioperálással megküzdenünk, és természetesen tálalhatjuk tányérra borítva is.

vaníliamagok - guszta, igaz? :)

Az eredeti recepthez képest annyi módosítást eszközöltem, hogy kevesebb zselatint használtam, ugyanis több receptet is elolvasva így szimpatikusabb volt. Bár valószínűleg ez is oka annak, hogy a puding nem akarta a formát olyan könnyen elengedni, nem bántam meg. A végeredmény egy nagyon finom, lágy, krémes, vaníliás, tejszínes, remegős puding lett. Ettük magában, ribizliszósszal nyakon borítva, csokoládéval díszítve, pohárból és tányérról...és ez csak az első 2 adag volt... :D
Legkönnyebben egyébként úgy tudtam tányérra borítani a desszertet, hogy a pudingot egy éles késsel először körbevágtam a forma mentén, majd rövid időre forró vízbe állítottam az edényt. Ez nálam még igényel némi gyakorlást, de szerintem lesz rá módom rutint szerezni. :D

ribizliszósszal

Hozzávalók 4-5 adaghoz: 500 g tejszín, 50 g cukor, fél rúd vanília, 3 lap zselatin (5 g - eredetileg kb. 10-12 g).
A ribizliszószhoz 250 g mirelit piros ribizlit 7-8 dkg cukorral és 1 teáskanál házi vanília eszenciával forraltam együtt pár percig. Kihűtve került a panna cotta mellé.

Tovább olvasom...

Tejszínes eperleves

Krémleves: naná. :)
Tavaszízű: naná. :)
Szepyke becsukja a szemét: naná. :))

A leves nagyon egyszerű. Vizet forralok egy kis cukorral, fahéjjal és vaníliával. Amikor már színesedni kezd a lé, beleteszem a mirelit epret és lassú tűzön tovább főzve megvárom, míg kienged a forró vízben. Ekkor kiveszem a fűszereket, az epret pedig botmixerrel pépesítem. Egy szűrőn átengedem egy másik edénybe, majd tejszínben elkevert keményítővel besűrítem. Éppen csak felforralom.
Behűtve, tejszínhabrózsákkal, és eperöntettel meglocsolva tálalom.

úsznak az eprek

A szűrő lehet egészen apró lyukú, ekkor egy kis türelemmel akár az összes magtól megszabadulhatunk, én most egy kicsit nagyobbat választottam és csak a magocskák zömét iktattam ki.

Hozzávalók: 5 dl víz, fél rúd fahéj, fél rúd vanília felhasítva-hüvelyestől, 10 dkg cukor, 60 dkg mirelit eper, 2 dl tejszín, 2 púpos evőkanál étkezési keményítő.

Tovább olvasom...

Rakott burgonya

Újabb műremek a "ronda de finom" kategóriás ételek közül...bár annyira nem is ronda, csak tálalni ne kelljen... :)) A hozzávalókat sohasem mérem, általában úgy készül, hogy veszek x tojást, ugyanannyi virslit a gyerekek és az én kedvemért, egy jó darab kolbászt a párom és az én kedvemért, a krumpli meg annyi, amennyi belefér a fazékba, de legyen viszonylag apró szemű és darabra kb. másfélszerese a tojásnak. :D A tejföl jó sok legyen, mert az a finom, ha nem száraz az étel, és ha éppen akad néhány szelet füstölt szalonna, akkor szépen bevagdosom őket és még azokat is a rakás tetejére biggyesztem. Most nem akadt, de így is jó. :)

A burgonyát alaposan megmosom, majd sós vízben, héjában megfőzöm. A tojásokkal ugyanígy teszek. Miután mindkét hozzávaló megfőtt, hideg vízzel leöblítem, majd megpucolom őket. A virslikről, kolbászról is lehúzom a héjukat, valamint a tejfölt simára keverem.
E rövidke :)) előkészület után egy olajjal kikent tűzálló edénybe rétegezem a hozzávalókat: alulra a burgonya fele vékony karikákra vágva, kicsit megsózom, majd vastagon lekenem tejföllel. Erre jön a szintén karikákra vágott kolbász, kemény tojás és virsli, végül a maradék burgonya. A tetejét ismét enyhén megsózom és tejföllel kenem meg. Sütőbe tolom és 180-190 °C-on "pirosra" sütöm.

Egyszerű és remek étel. Szinte bármilyen savanyúságot, és -a hozzám hasonló kenyérimádóknak- friss kenyeret kínálhatunk mellé.

Hozzávalók: kb. 1,2-1,5 kg kisebb méretű burgonya, 6-8 db tojás, 3-4 pár virsli, 1 kisebb szál füstölt kolbász, 1,5-2 nagy pohár tejföl, só, olaj.

Tovább olvasom...

Lencseleves

Egy újabb étel, ami nem volt gyerekként a kedvencem - ráadásul minden szülinapomon ez volt az "ünnepi ebéd", és én ezt igazi büntetésként éltem meg. Így nem csoda, hogy nagyon sokáig közelébe nem jutott annak, hogy megkedveljem. Aztán jött a saját háztartás, saját konyha, saját szájíz, és valahogy megszerettem. Öregszem? :D

A hagymát apróra kockázom, majd egy kevés olajon üvegesre párolom. Felöntöm 1 liter forrásban lévő vízzel, hozzáadom az előzőleg megmosott és lecsepegtetett lencsét, majd egy kevés ételízesítőt adok hozzá. Fedő alatt az újraforrástól számítva kb. 25 percig főzöm. Ezalatt megpucolom, majd felaprítom a burgonyát és a sárgarépát.
Amikor a lencse félkész, hozzáadom a zöldségeket, szárított majoránnával ízesítem és tovább főzöm. Kb. negyed óra elteltével karikákra vágott füstölt gyulait adok hozzá és további 10-15 perc alatt készre főzöm a levest. A főzési idő legvégén még ízesítem, sót, borsot adok hozzá és ecettel, esetleg egy kevés cukorral pikánssá teszem.

Hozzávalók: 1 közepes vöröshagyma, 25-30 dkg lencse, 2-3 szál sárgarépa, 4-5 db kisebb méretű burgonya, 25 dkg füstölt gyulai kolbász (vagy bármilyen füstölt kolbász ami eléggé egyben van :)) ahhoz, hogy ne essen szét főzés közben), 1-2 evőkanál olaj, 1 púpozott evőkanál vega-mix, majoránna, só, őrölt bors, ecet, esetleg egy csipet cukor.

Tovább olvasom...

ez+az blogokról

Az utóbbi időben kicsit eltűntem, sok a dolgom (vagy kevés az időm? :D), de az élet nem áll meg, enni kell. :)) Gasztroblogokhoz az elmúlt napokban két esetben fordultam, ezek eredményét hoztam most mutatóba...

Sok más blogger után Limara remekbe szabott flottája nálunk is sikert aratott, nagyon jó alternatívája a pizzának, ha azt esetleg unnánk már. Biztosan többször elkészül még nálunk is, többféle ízesítéssel.
Annyiban módosult nálam az elkészítés, hogy én a dagasztást és a kelesztést is a kenyérsütő géppel végeztettem, majd ezután formáztam, újra kelesztettem és sütöttem őket.

Az alábbi hozzávalókból állt a 8 csónak: 175 gr natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 2 teáskanál só, 40 dkg kenyérliszt (BL80), 10 dkg Graham liszt, 2 evőkanál burgonyapehely, 1 teáskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, továbbá kb. 25-30 dkg füstölt kolbász és sok-sok trappista sajt (az utolsó két tétel természetesen ízlésfüggő).
Fázisfotók és eredeti recept Limaránál. Köszönet a receptért! :)

A másik blogrecept Dulminától származik, ő többféle ízesítéssel elkészítette már a zabkekszeit itt, itt és még itt is. A keksz kiadós, kellemes, de sehogy nem akart olyan szépre sikerülni, mint Dulminának. :D Meglepő módon még a csokis-krémes sütirajongó 4 éves lányomnak is ízlik, ma reggel oviba menet is elrágcsált kettőt belőle.

Teljesen Dulmina után készítettem, így a receptért kéretik hozzá látogatni. Az én kekszem ízesítői: 5-5 dkg durvára vágott aszalt meggy, aszalt cseresznye és mandula voltak.
Köszönet a receptért! :)

Tovább olvasom...

Jó vagyok keltekben!

:))
Legalábbis Yasmine szerint.

Az a megtiszteltetés ért, hogy Yasmine megajándékozott ezzel a blogdíjjal. Meglepő elismerés, igyekszem a későbbiekben megpróbálni méltó maradni, vagy inkább méltóvá válni hozzá. :)
Nagyon köszönöm Yasmine! :)

Elsősorban visszaadnám a nagymester "feladónak", továbbá keltekben legfőbb recept-, és ötletforrásomnak: Limarának. Mellettük Jadénak, akinek minden úgy pottyan ki elsőre a kezei közül, mintha kelesztőtállal a kezében született volna :))), valamint Kiskuktának, aki munkájával arra törekszik, hogy a finom kelt tészták lehetőleg egészséges(ebb)ek is legyenek.

Tovább olvasom...