2010. október 12., kedd

Fokhagymás sült tarja

Ritkán szoktam tarját készíteni, olyankor is mindig a legegyszerűbben. Sütőben szinte magától elkészül és garantáltan finom lesz a végeredmény.


A húst kb. 1 cm-es szeletekre vágom, majd mindkét oldalukat finoman sózom és borsozom. Zsírral kikent tepsibe helyezem a szeleteket (nem szoktam klopfolni a húst), majd a tetejüket gazdagon megszórom tisztított és kis kockákra aprított fokhagymával.
Ezután attól függően, hogyan fogyasztjuk a későbbiekben a húst, több-kevesebb zsírt teszek még a szeletekre/szeletek közé, majd alufóliával lefedve, 180-200 °C-os sütőben puhára sütöm. Ezután a fóliát leveszem és hagyom kissé megpirulni a szeleteket.
Ha kizárólag frissen esszük, akkor kevés zsiradékkal sütöm, de legtöbbször annyit készítek, hogy maradjon néhány szelet a húsból. Ekkor több zsírt adok hozzá, majd a hús maradékát apró darabokra tépkedem (szinte szálakra) és a fokhagymás zsírral együtt edénybe teszem (a zsír lepje el a húsdarabokat). Hűtőszekrényben tartom. Friss, ropogós héjú kenyérre "kenve", idényzöldségekkel vagy kovászos uborkával mennyei reggelit/vacsorát lehet keríteni belőle.

frissen, krumplipürével tálalva

Hozzávalók: sertéstarja (én kb. 1 kg-os - csont nélküli - darabot sütök egyszerre, ez szeletelve éppen belefér a gáztepsibe), só, őrölt bors, fokhagyma ízlés szerint (sok vagy még több), sertészsír.
Tovább olvasom...

Díjak ismét

Elismerések, amikkel Ami és GM Andi örvendeztettek meg, nagyon szépen köszönöm nekik! :) :*



Nem szaporítom a szót, küldöm: Bellynek, Diának, Ildynek, Judithnak, Kiskuktának, Szepynek...
...és természetesen vissza a "feladóknak". :)
Tovább olvasom...

2010. október 10., vasárnap

Rakott kel

Szeretem a rakott ételeket, a rakott kelt különösen - igaz, a kelkáposztát nem viszem túlzásba benne, mert mindkét lánykám az én tányéromba tolja a levélkéit. :) Ez a méretes adag még a Kifőztük korábbi, szeptemberi számába készült - azóta megjelent már az októberi magazin is. Érdemes ellátogatni a weboldalra és letölteni az új számot is!


A hagymát megpucolom, és apró kockákra vágom. Egy serpenyőben felhevítem a zsiradékot és hozzáadva megdinsztelem a hagymát. Ráteszem a darált húst és időnként átkeverve pirítani kezdem.
Míg a hagyma és a hús pirul, a rizst átválogatom, megmosom, majd lecsepegtetem. Egy edényben olajat hevítek és a lecsepegtetett rizst hozzáadom. Addig pirítom a rizst, míg a szemek kifehérednek és elválnak egymástól. Ekkor felöntöm kétszeres mennyiségű, sós, forró vízzel. (Kesztyűben dolgozzunk, mert a forró víz hirtelen válik gőzzé, nehogy megégessük vele a kezünket!) Lefedve, lassú tűzön, addig főzöm, míg a rizs az összes vizet magába szívja, ekkor elzárom a tűzhelyet és fedő alatt hagyom még 10 percig párolódni. Ezután a fedőt eltávolítom és villával lazítok a rizsszemeken.


A megpárolódott húst megszórom pirospaprikával, elkeverem és felöntöm annyi vízzel, hogy egy sűrű, szaftos ragut kapjak. Sózom, fűszerezem, hozzákeverem a paradicsompürét és a paprikakrémet, végül lefedve, lassú tűzön főzöm. Nem kell sok idő neki, mert a hús valójában már átfőtt, csak az ízeknek kell összeérnie.
Míg a rizs és a pörkölt elkészülnek, egy fazékban vizet forralok. A káposztát leveleire szedem, a középső vastag eret mindegyikről levágom úgy, hogy a levél még egyben maradjon. A felforrt vízbe sót és vegamixet szórok, beleteszem a káposztát és kb. 3-5 percig főzöm. Ezután hideg vízbe szedem és kihűtöm, majd lecsepegtetem a leveleket.


A sütőt bekapcsolom 180-190 fokra. Egy kb. 20x30 cm-es jénait/tepsit kivajazok és megszórok zsemlemorzsával. A káposztalevelek felével kibélelem az edényt, ráteszem a rizst, amit egy kanál segítségével tömörítek. Megkenem a kikevert tejföl felével, majd ráteszem a húst - ha sok szaftja van, azt igyekszem nem hozzátenni, mert eláztatja a rizst. A pörköltre kerül a levelek másik fele, amire a maradék tejfölt simítom. Sütőbe tolom, és addig sütöm, amíg a tejföl pirulni-barnulni kezd.
Forrón nem szeletelhető, de ha hagyom melegre-langyosra hűlni, szép kockákat lehet vágni belőle. Ropogós kovászos uborkával vagy más savanyúsággal kínálom.

rakott kel másképpen: a rizst és a ragut az előfőzött káposztalevelekbe tekerem, a tekercseket sütőtálba rakosgatom, tetejüket lekenem tejföllel és megszórom reszelt sajttal

A rakott ételeket - a rétegezésig - a fogyasztás előtti napon is el lehet készíteni. Ilyenkor a sütésre előkészített ételt kihűlve teszem hűtőbe, majd másnap hideg sütőben kezdem sütni. Amennyiben kisebb edénybe rétegezem, a rizst felezem és a pörkölt tetejére teszek még egy réteget belőle. Szeletelve így is nagyon jól mutat.


Hozzávalók...
...a pörkölthöz:
50-60 dkg darált marhacomb (sertés-/szárnyashús is tökéletes), 1 nagyobb fej vöröshagyma, olaj (vagy ízlés szerinti zsiradék), só, őrölt pirospaprika, őrölt feketebors, vegamix (elhagyható), őrölt kömény, majoránna, kb. 2 evőkanál paradicsompüré, paprikakrém (Piros Arany);
...a párolt rizshez: 3 dl rizs (közepes vagy hosszú szemű), 6 dl forró víz, só, olaj;
...továbbá: egy fej kelkáposzta (ízlés szerint lehet több-kevesebb), vegamix, só, 1 nagy pohár tejföl (450 g), vaj és zsemlemorzsa az edényhez.
Tovább olvasom...

2010. október 9., szombat

Dödölle

A minap a szarvaspörköltnél írtam róla, hogy elkészült a konyhámban az első dödölle, illetve ahogy felénk nevezik: gánca. Mit mondjak, munkás egy darab. :) Nekem szükséges az elkészítéséhez egy itthon lévő, éppen "unatkozó" férj, akinek ki lehet adni feladatként a krumpli kevergetését, így, bár korábban az egyszerű konyha népszerű fogása volt, nálunk azt hiszem megmarad ünnepinek...


A dödölle egyébként egy gyors, egyszerű étel...csak legyen hozzá duzzadó karizom és kitartás. A burgonyát meghámoztam, feldaraboltam és annyi vizet adtam hozzá, amennyi egy ujjnyira ellepte. Megsóztam, puhára főztem.
Amíg a krumpli főtt, a hagymát meghámoztam, közepes kockákra aprítottam, majd bő zsíron megpirítottam.
A megpuhult burgonyát még a tűzön, a főzővízben összetörtem - így egy híg, vizes krumplipürét kaptam, amihez elkezdtem a lisztet adagolni. (A pürét érdemes megkóstolni és szükség szerint még sózni.) Továbbra is a tűzhelyen, gyenge láng felett kevergettem, amíg bírtam, majd átadtam a férjemnek a lehetőséget. :)) Annyi lisztet adtunk hozzá apránként, amennyit a püré felvett, ügyelve arra, hogy a massza a főzés-összedolgozás végén elváljon az edény falától.


A tűzhelyet elzárva - olvasztott zsírba mártott kanállal - a krumplis tésztából galuskákat formáztam, amiket egy serpenyőben, a hagymás zsíron megpirítottam. Ehhez a hagyma zömét én kihalásztam a zsírból, mert nem szerettem volna, ha pirítás közben odaég, és a végén forgattam-melegítettem össze a már megpirult dödöllékkel (hagyományosan készítve a hagymával együtt pirítják).
Köretként vadpörkölt mellé zseniális, de önállóan is megállja a helyét. :)


Belekerült: 5 nagyobb burgonya (kb. 85 dkg volt a tisztított súly), kb. 30-35 dkg liszt, só, víz, valamint 6-7 kisebb-közepes hagyma, zsír.
Tovább olvasom...

2010. október 8., péntek

Mogyorós mogyorótorta

A férjem szerint "a világ legmogyorósabb mogyorótortája", de ehhez a címhez nincs eléggé nagy arcom... :)) Az ő kívánságára készült, az ismétlődés elkerülésére kicsit másképpen, mint egy éve.


A tortához két karikát sütöttem: az egyik 6 tojásos mogyorós, a másik 4 tojásos vaníliás piskóta lett. Miután megsültek, az állítható tortaformában hagytam kihűlni, majd egy vékony késsel elválasztottam a formától és másnapig pihenni hagytam őket. Mielőtt a sütőt kikapcsoltam, a krémhez a mogyorót a sütőben megpirítottam és azt is hűlni hagytam.
Másnap elkészítettem a krémet. Ehhez a vaníliarudakat felhasítottam, magjaikat és a hüvelyeket is a tej 2/3 részével lassú tűzön főzni kezdtem. A maradék tejet csomómentesen elkevertem a liszttel, a tojássárgákkal és a cukorral.
Amíg a tej melegedett, a pirított mogyoró héját eltávolítottam, egyharmadát (szebb szemek) félretettem a díszítéshez, a maradékot ledaráltam. Miután a tej felforrt, lassú tűzön hagytam még kb. 10 percig gyöngyözni, ezután a vaníliahüvelyeket eltávolítottam belőle. Folyamatos keverés mellett belecsorgattam a lisztes-tojásos keveréket és továbbra is sűrűn kevergetve besűrítettem. A tűzről levéve belekevertem a darált mogyorót és a krémet hagytam kihűlni.


A vajat habosra kevertem a porcukorral és összedolgoztam a kihűlt mogyorós krémmel. A piskótakarikákat félbevágtam és a krémmel rétegeztem (mogyorós lap-krém-vaníliás lap-krém-vaníliás lap-krém-mogyorós lap). A tetejére és az oldalára is krémet simítottam, amit habkártyával díszítettem. A tortát a maradék krémmel és a félretett - egész és durvára tört - mogyorószemekkel, valamint néhány csipetnyi keserű kakaóporral díszítettem.


Hozzávalók...
...a mogyorós piskótához:
6 db tojás szétválasztva, a fehérjékhez csipet só, a sárgájához 5 evőkanál kristály- és 1 evőkanál vaníliás cukor, 10-11 dkg darált törökmogyoró, 2 evőkanál liszt, késhegynyi sütőpor;
...a vaníliás piskótához: 4 db tojás szétválasztva, a fehérjékhez csipet só, a sárgájához 2 evőkanál kristály- és 2 evőkanál vaníliás cukor, 1 evőkanál olaj, 6 evőkanál liszt, késhegynyi sütőpor;
...a mogyorókrémhez: 1 liter tej (7+3 dl), 2 kisebb vaníliarúd magjai és hüvelye, 15 dkg rétesliszt, 4 tojássárgája, 10 dkg cukor, valamint 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor (ez lehet kicsit kevesebb), 20 dkg pirított törökmogyoró (darálva);
...a díszítéshez: 10 dkg pirított törökmogyoró, kevés keserű kakaópor.
Tovább olvasom...

2010. október 7., csütörtök

Szarvaspörkölt

Ünnepi fogásként készült, sajnos a hűvös idő miatt tűzhelyen és nem bográcsban, de így is nagyon finom lett. Hogy kissé feldobjam a talán unalmasnak tűnő "egyszerű pörköltet", számunkra nem hagyományosnak számító köretekkel tálaltam, egyből két újdonsággal is. Alkalmam nyílt először elkészíteni a puliszkát (ami így ebben a formában nem lett örök szerelem, de majd még próbálkozom vele...) és a dödöllét is (végül ez lett az egész menü abszolút favoritja).


A pörkölthöz - szerencsére - konyhakészen kaptam a húst, szépen fel is volt kockázva (kb. 2x2 cm-es darabokra). Hagyományosan indítottam, azaz zsíron vöröshagymát dinszteltem. Amikor már üvegessé vált, beleszórtam a mozsárban kissé összetört borókabogyót, 1-2 percig együtt pirítottam, majd hozzáadtam a húst. Innen kissé munkásabbá vált a dolog, ugyanis a hús előtte a fagyasztóban lakott, így kicsit több levet engedett, mint vártam. Idő kellett neki, míg elpárolgott és a hús megpirulhatott. Eközben sűrűn kevergettem, "félúton" hozzáadtam a babérleveleket is.
Amikor a lé elpárolgott, a hús kissé megpirult, megszórtam pirospaprikával. Elkevertem, hozzáadtam a natúr lecsót, néhány aszalt paradicsom darabkát, megsóztam és fűszereztem borssal, őrölt köménnyel, majoránnával, kakukkfűvel, valamint egy kevés vegamixet szórtam bele. Ezután felöntöttem fele-fele arányban vörösborral és vízzel, majd fedő alatt puhára főztem. Szükség szerint főzés közben pótoltam a folyadékot (inkább a bort, mint a vizet :P), fűszereztem. Amikor a hús már megpuhult, egy kevés mustárral ízesítettem, valamint belereszeltem a fokhagymákat és egész erős paprikát adtam hozzá. Hagytam még kb. negyed óráig rotyogni, majd késznek nyilvánítottam. (Az erős paprikát korábban is hozzá lehet adni, én a gyereknép miatt nem tettem ezt meg.)
Dödöllével, puliszkával tálaltam, kovászos uborkát kínáltam mellé.


Belekerült: bő fél kg vöröshagyma, 3-4 evőkanál zsír, kb. 2 kg szarvashús (comb), 20 szem borókabogyó, 3 babérlevél, 1 evőkanál pirospaprika, kb. fél üveg natúrlecsó (vagy 2-3 db friss paradicsom és paprika), aszalt paradicsom, só, bors, pici őrölt kömény, kakukkfű, majoránna, kevés vegamix, 1-2 evőkanál mustár, 5 fokhagymagerezd, 2 erős pirospaprika, vörösbor (szekszárdi kékfrankos), víz.
Tovább olvasom...

2010. október 6., szerda

Kreatív blogger

Kicsit eltűntem az utóbbi napokban, ilyen-olyan okokból. Készült időközben néhány új étel és egy halom nagyon rossz fotó, bizonyítván, hogy rohanvást érkezik a fotóim szempontjából mumusnak számító időszak (jönnek majd, előre is elnézést kérek a vizuális terrorért). Mindezeket enyhíti, hogy van szépsége is az elkövetkezendő hónapoknak: ősszel a csodás színek - ha átlátunk az eső és a köd függönyén..., télen pedig a hó, a csillogás, a hideg-illat. Már várom, ezt is, mint mindig, minden évszakot, jó előre...


Az elmúlt napokban ismét megkaptam a Kreatív blogger díjat. Ugyanúgy örülök neki, mint korábban is, hiszen ez számomra azt jelenti, hogy az időközben eltelt hónapok alatt is sikerült néhány olvasómnak újat mutatnom.

Akiknek most köszönhetem: Belly, Edó, Ildy és Juci.
7 dolgot elárultam már korábban magamról itt, még többet itt vagy például itt is.

Akiknek pedig én adom... minden bloggernek, akiket olvasok. Mivel mostanában kevés időt tudok a blogolásra fordítani, nehéz lenne bármilyen különbséget is tennem közöttük, és nem is tudok, így - kitérvén a válasz elől - ajánlom figyelmetekbe az előző listámat. :)))
Tovább olvasom...