Krémsajtos-diós pogácsa

Nagyon jó kis nass! Kint felejtettük a konyhapulton éjszakára, nem takartuk/zacskóztuk be, másnap mégis ugyanolyan finom és puha volt, mint frissen. Annyira bejött, hogy szerintem mostantól ezzel a tésztával sül a pogi nálunk, bár valószínűleg zömmel dió nélkül, ugyanis kiderült, hogy a lányom csak a nyers diót szereti.
Yasmine-nál (köszi! ;) ) fedeztem fel a receptet, majd belekukkantva az előzményekbe úgy döntöttem, hogy az ő adagját felezem.

Langyos tejben felfuttattam az élesztőt. Míg kelt, kimértem mindent, elmorzsoltam a vajat a lisztben, végül az összes hozzávalót belegyúrtam. A tésztát szobahőmérsékleten pihentettem kb. egy órán át, ezalatt nem kelt duplájára, de már szépen dolgozott az élesztő. Lisztezett munkalapon kb. ujjnyi vastagra nyújtottam, kiszaggattam, majd a korongokat sütőpapíros tepsibe helyeztem. Elég helytakarékosak, mert sütés közben nem terültek, csak felfelé nőttek. :) Rövid pihentetés után a tetejüket lekentem egy felvert tojással, és fél diókat ültettem rájuk. Előmelegített sütőben kb. 200 °C-on pirosra sütöttem a pogácsákat.

Hozzávalók kb. 2 közepes méretű tepsihez: 25 dkg liszt, 12 dkg vaj, 10 dkg ömlesztett sajt (eredetileg házi krémsajt, de ez kiment a szita agyamból, így sima "kemping" sajt lett belőle), 1 tojássárgája, 2 csapott teáskanál só, 1,5 dkg élesztő, 0,5 dl tej, 1 kockacukor, + 1 felvert tojás és dióbél a tetejére.

Tovább olvasom...

Fahéjas torony

Fantáziátlan fantázianév. Eredetileg "Pokoli torony" lett volna :))), de a férjem leszavazta. Pedig pokolian jó, de pokoli nehéz a szilveszteri vacsora után küldeni, ha csak nem gondolkodik az ember előre és tartalékol helyet neki... :D
Nemisbéka karácsonyi receptversenyére szerettem volna nevezni vele, akkor idő hiányában nem készült el, most viszont teszteltük az ötletet.

A leghosszabb idő a mandarinszirup elkészítése. Ehhez mandarinokat facsartam ki, úgy 7-8 kisebb méretű példányt. Vaníliamagokkal és cukorral lassú tűzön gyöngyöztettem egy ideig (bő fél óra), amíg a lé jórésze elpárolgott. Ezután vajat adtam hozzá és egy üvegcsébe csorgattam.
A desszert alapja néhány leveles tésztakorong. Ezekhez mirelit vajas tésztát használtam, amit felengedés után porcukron nagyon-nagyon vékonyra nyújtottam. Fánkszaggatóval kiszúrtam, majd 210 °C-on pirosra sütöttem őket. A krémhez mascarponét kevertem ki porcukorral és fahéjjal, amit vaníliaeszenciával és egy kevés porcukorral felvert tejszínnel lazítottam.
Rétegezés: tészta, mascarpone, tészta, mascarpone, tészta. A tetejére: porcukorszórás, és az egész le- és körbecsorgatva mandarinsziruppal (ezt, ha nem csorogna eléggé, érdemes meglangyosítani a mikróban).

Csodás! A cukros tészta enyhén karamellizálódik, finoman roppanós lesz, a hab nagyon könnyű, a mandarinos-vaníliás szirup pedig kellemesen keretezi a képet.
Ha ünnepi menü tagjaként készül, akkor a rétegezésig elkészíthető előre, hűtőben elvan rövid ideig. A krémet nyomhatjuk habzsákból, de én a "rusztikus" :D rákanalazott megoldást választottam.

Hozzávalók 4-5 személyre...
...a tésztához: kb. 15 dkg vajas tészta (12 korongot szúrtam ki egy 40 dekás csomag harmadából), sok-sok porcukor a nyújtáshoz;
...a krémhez: 25 dkg mascarpone, 1,5 dl tejszín, kb. 3 evőkanál porcukor (ízlés szerint), 1 teáskanál vanília eszencia, 2 teáskanál fahéj;
...a mandarinsziruphoz: 1,5 dl átszűrt mandarinlé, 1/2 rúd vanília magjai, 5 dkg cukor, 2 dkg vaj (a szirupot kb. harmadára forraltam el, az egész kb. 0,6-0,7 dl lett).

Tovább olvasom...

Csülkös cipó

Amióta saját konyhám van, rendszerint sertéscsülök kerül szilveszterkor az asztalra. Idén formabontó módon bőrös karaj lett belőle - finom volt, kb. 3-3,5 órán át süttette magát a kacsasütő jénaiban, még csak nem is sikerült kiszárítanom..., de nekem akkor is a csülök marad a favorit. :))
Hogy ne érezzem teljes hiányát, a nagy óévbúcsúztató főzőcskézés alatt egy füstölt változat a fazékba került, miután megfőtt, kihűtöttem és félretettem a mai napra. Az este folyamán még begyúrtam fél adag öregtésztát, amit a kelesztőtálban felejtettem a konyhában.

Ma a kenyérsütő gépet dolgoztattam meg alaposan, másfél adag fehér kenyeret dagasztattam vele. A tésztát kelesztőtálban kissé kelni hagytam, majd átgyúrtam, az egyharmadát kivettem. Gombócba formálva egy másik tálba és a hűtőbe tettem. Erre azért volt szükség, mert 3 cipó készült, de egyszerre csak kettő fért a sütőbe, így a harmadikat csúsztatnom kellett időben. A kelesztés alatt a főtt csülök is előkerült a hűtőből, kicsontoztam, a túlságosan zsíros részeket levágtam róla, végül három darabba vágtam és hagytam szobahőmérsékletűre "melegedni".

A megkelt tésztát kétfelé vágtam. Az első felet kerekre lapogattam-nyújtottam és belecsomagoltam az egyik csülökdarabot. Sütőzacskóba tettem, belespricceltem egy kis vizet és egy kerek jénaiba helyezve kelni hagytam. A tészta másik felével ugyanígy jártam el. Amikor kellően megkeltek, a sütőt előmelegítettem, a cipók tetejét pedig nagyon vékonyan bemetszettem pengével. Kissé még kelni hagytam, azután újra megspricceltem őket, végül a zacskók száját lezárva mehettek is a sütőbe.
A harmadik adagot a sütő előmelegítése alatt vettem ki a hűtőből, ekkor is formáztam meg - mire a két első cipóm kisült, ez is mehetett a sütőbe.
Langyosan, mustárral ettük.

Belekerült...
...a tésztába: kb. 4,5-4,7 dl víz, 1 bő evőkanál só, 3 evőkanál olívaolaj, késhegynyi aszkorbinsav, 3 dkg burgonyapehely, kb. 30 dkg öregtészta, 75 dkg BL 80 liszt, 2 kockacukor, 1,8 dkg élesztő;
...és a "töltelék": 1 füstölt hátsócsülök megfőzve.

Tovább olvasom...

BÚÉK

Boldogságot, egészséget, szerencsét és álmaitok beteljesedését kívánom nektek az elkövetkezendő esztendőre!

Tovább olvasom...

Mézes (grízes) krémes

Nagyon nem variáltam a karácsonyi süteményválasztékot, persze ez nem baj, úgyis ezeket szereti a ház népe. A hagyományos krémes mellé Zsuzsit és mézes krémest készítettem, nálunk e két utóbbi szokott ünnepekkor váltakozni, most azonban az egyszerűség kedvéért mindkettő asztalra került.

A mézes krémes szeretete még gyerekkoromból ered, az egyetlen süti, amit apum sütött. Mindig ő volt az ünnepi sütifelelős, karácsonykor és húsvétkor nekilátott, szórta a lisztet, keverte a krémet, háborús állapotokat idézve elő a konyhában. Úri cukrászként persze csak a mázig jutott, a takarítás-mosogatás már a mi reszortunk volt. :)) A recept egy megsárgult papírra volt írva, apai nagymamám hagyatéka volt, és minden sütés alkalmával különböző rejtekhelyekről került elő. Aztán egyszer már nem. Állítólag "eltűnt", "elveszett", "elkeveredett" - bár mi gonosz nők azzal gyanúsítjuk apámat, hogy egyszerűen csak lusta már sütni. :)) Az én változatomhoz maradt a net: egy kis kutatás, néhány recept ötvözése, és a saját ízlésem/emlékeim alakították az arányokat. Sikerrel: mindig visszatérő kívánság a családi összejövetelekre.

A mézet a vajjal és a cukorral megolvasztottam, majd a többi hozzávalóval együtt tésztát gyúrtam. Néhány órán át szobahőmérsékleten pihentettem (nem muszáj, de én szoktam), majd négy részre osztva lisztezett deszkán vékony lapokat nyújtottam, amiket egy tepsi hátán (sütőpapíron), 170 °C-on megsütöttem. Amíg hűltek a lapok, elkészítettem a grízes krémet. Ehhez a tejben elkevertem a búzadarát, a lisztet, tojássárgát, vaníliát és cukrot, majd sűrűre főztem. Néhányszor átkeverve hagytam kihűlni. A vajat egy kevés porcukorral és egy evőkanálnyi rummal kikevertem, beledolgoztam a grízbe, majd három részre osztva a lapokkal rétegeztem. A legfelső lap "üresen" maradt. A süteményt alaposan behűtöttem, végül csokoládéval vontam be a tetejét.

Hozzávalók...
...a tésztához: 50 dkg liszt, 1 púpos teáskanál szódabikarbóna, 1 tojás, 4-5 dkg zsír (vagy vaj), 5 evőkanál méz (10 dkg), 15 dkg cukor, 3-4 evőkanál tej;
...a krémhez: 1 tojás sárgája, 8 dkg kristálycukor, 6 nagy evőkanál búzadara (kb. 10 dkg), 10 gr liszt (1 csapott evőkanál), 1 liter tej, 1 rúd vanília magjai (a hüvelyt is bele lehet főzni, majd főzés után eltávolítani), 10-12 dkg vaj/margarin, 1 evőkanál rum, kb. 5 dkg porcukor (a mézes lapok édesek, így a krémet nem kell túlédesíteni);
...a bevonáshoz: 15 dkg csokoládé, 3-4 evőkanál olaj.

Tovább olvasom...

Krémes

Kicsit szétnéztem a gasztroblogokon és csak ámulok-bámulok, milyen szuper menük kerültek karácsonykor az asztalokra. Le a kalappal! Én idén "éppen csak főztem", nem volt lehetőségem készülődni, még a családnak szánt süteményeket is alig-alig tudtam összehozni.

Az egyik gyors sütemény, ami végül elkészült, a krémes volt. A házi krémes nagyon finom, de korábban nem igazán vittem vendégségbe, ugyanis az első 1-2 szelet mindig darabokban jött ki a tepsiből, igen hangulatromboló látványt nyújtva a tányéron. Most azonban (micsoda véletlen... :O) egy lekapcsolható keretű tepsi is a fa alá (és persze kipróbálásra) került... Olyan jó érzés volt végre egyszer normális szelettel indítani a tálalást! :D

2 csomag fagyasztott leveles tésztát olvasztottam ki és mindkettőt sütőtepsi méretűre nyújtva 210 °C-on megsütöttem. A tésztára jellemző, hogy sütés közben kissé "összemegy", de szerencsére éppen megfelelő méretűre fogyott. :) Még melegen méretre igazítottam őket, az egyik lapot egészben hagyva, a másikat "kockákra" szabva.

Amíg a lapok hűltek, megfőztem a krémet. Ehhez a tej kb. 2/3 részét egy vaníliarúd magjaival és a porcukor felével melegíteni kezdtem, a maradék 1/3 részében pedig elkevertem a pudingport, lisztet, és a tojássárgákat. Amikor a tej forrni kezdett, hozzáadtam a pudingos keveréket és sűrűre főztem. Mialatt a krémet kevergettem, a tojások fehérjéből kemény habot vertem, majd hozzáadtam a maradék porcukrot, valamint egy kevés vanília eszenciát, és ezekkel együtt tovább vertem. Ehhez a manőverhez nem árt egy tálas mixer, aki dolgozik helyettünk, míg mi a tűzhely mellett állunk - ennek híján a tojáshabot még azelőtt ajánlott felverni, hogy a pudingot a forró tejhez adnánk.

Amikor a krém már kellően besűrűsödött, kézi habverővel óvatosan beleforgattam a cukros fehérjehabot - még ha kissé összeesik is, ajánlott szépen eldolgozni a habot, mert a szivacsos fehér habpamacsok nem igazán mutatnának jól a krémesünkben. A tepsibe helyeztem az egész leveles tésztalapot, erre simítottam még forrón a krémet, majd kiraktam a tetejét a kockákra vágott lappal. Másnapig a hűtőben pihent. Tálalás előtt a tésztakockák mentén bevágtam a krémet és az alsó lapot, majd porcukorral megszórtam a sütemény tetejét.

Hozzávalók (kb. 25x35 cm-es tepsihez): 2 csomag leveles tészta (2xfél kg - kisebb csomag is elég, mert én nyújtásnál a leeső széleket eldobtam, de egy csomagból is kinyújthatók a lapok, akkor vékonyabb lesz a tészta), 1,5 liter tej, 8 db tojás szétválasztva, 30 dkg porcukor, 2,5 csomag vaníliás pudingpor, 12 dkg rétesliszt, 1 rúd vanília magjai, 1 teáskanál vanília eszencia, porcukor a tetejére.

Tovább olvasom...