Epershake

A harmadik kifőzés alkalmával készült ez a shake, gyerkőcöm egyik nagy kedvence, amivel igazán meg lehet dobogtatni a szívét és kényeztetni lehet a pocakját és lelkét. :)

Az epret a cukorsziruppal és a tejszínnel pépesítem (turmix vagy botmixer), majd hozzákeverek 10 dkg vaníliafagylaltot is. Egy egyenes falú pohár aljába egy gombócnyi vaníliafagylaltot kanalazok, erre töltöm az epres keveréket. Eperszemmel díszítem. A shake sűrűsége miatt 1-2 vastag vagy extra vastag szívószálat szúrok bele.

Hozzávalók (1 adaghoz): 10 dkg eper, 0,5 dl hideg tejszín, 1 cl cukorszirup, kb. 15 dkg vaníliafagylalt, továbbá a díszítéshez eperszem, esetleg tejszínhab.

Tovább olvasom...

Eperfagylalt

Tejszínes, krémes, mennyei...
Kaptunk egy kellemes adag epret. Aznap már nem fogyott el, másnap sem, harmadnapra pedig ugye nem kell mondanom, milyen állapotba kerültek a szemek? Lányaimat ismerve az ütött-kopott darabokkal már meg sem próbáltam megkínálni őket, így fagyiként végezték a külsejükben erősen zaklatott eprecskék. Igazából másképpen szoktam készíteni ezt a joghurtos változatot, de nem volt elég a joghurtom, így muszáj voltam csalni. Így is csoda finom lett!

a "dísz" már saját eper, most kezd érni :)

Az epreket megmostam, majd botmixerrel pépesítettem. Citromlevet facsartam a püréhez, ezután egy szűrő segítségével kivontam a magokat a püréből. Cukroztam, belekevertem a joghurtot, és megkínáltam egy kis tejföllel is. A tejszínt félkemény habbá vertem, majd az egészet összekevertem, beleöntöttem a fagyos tartályba és készre fagyasztottam.

Isteni finom, közeleg az igazi eperszezon, fagyira fel! :)

Belekerült: kb. 300 g eper, kb. 1 evőkanálnyi frissen facsart citromlé, 100-150 g (nálam most pontosan 130 g) cukor (kóstoljuk és úgy ízesítsük!), 1 pohár (140 g) natúr joghurt*, 50 g tejföl*, 200 ml tejszín. Kb. 1,2 l fagyi lett ebből az adagból.
*190-200 g natúr joghurttal szoktam készíteni - ha nincs annyi, akkor pótolom tejföllel, illetve joghurt nélkül, csak tejföllel is finom.
Főzött eperfagyi recept ITT. :)

Tovább olvasom...

Grillburger

...avagy hamburger, grillen. :) Most, hogy fel-feltűnik a nap az égen, már ki lehet ülni a sütögető mellé, és igazi tűzön sült, füstös ízű burgereket lehet készíteni. Mennyei eledel!

Mivel hamburger recept van már az oldalamon, csak röviden írok, talán valakinek kedve támad tüzet rakni. ;) Hamburgerzsemléket készítettem, de most 9 helyett 10 darabra osztottam a tésztát. A formázásnál a zsemléket kissé ellapítottam, majd a kelesztés után tejjel lekentem, szezámmaggal megszórtam, végül kereszt alakban bemetszettem. Így kerültek az előmelegített sütőbe, ahol 2 szinten, légkeverés mellett, 170 °C-on sültek.

A húst kétszeri darálás után sóval és őrölt borssal kevertem össze. Fánkforma segítségével formáztam, a formát eltávolítva egy kanállal még egy kissé szétlapítottam a pogácsákat. Ebből is 10 db készült, amiket egy tálcán, alufóliával fedve, a hűtőben pihentettem 2-3 órán keresztül. A pihentetés után a grillrácson végezték, amin néhány perc alatt kellemes pirulósra sültek.

A hamburgerszószhoz nagyon apróra vágtam a csemege uborkát és az újhagymát, amiket a többi hozzávalóval elkevertem. A mikróban kissé felmelegítettem (30 mp) az egész keveréket, kóstolás után fűszereztem, végül ezt is a hűtőbe tettem fogyasztásig. 1-2 órát jó, ha pihen, hogy összeérjenek az ízek.

A grillen megpirítottam a félbevágott hamburgerzsemléket is, ebbe került aztán mindenféle földi jó. :)

Hozzávalók 10 hamburgerhez...
...a zsemléhez: 1 pohár (140 g) natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 1 egész tojás, 2 csapott evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg BL55 liszt, 2 dkg élesztő, továbbá tej a kenéshez, szezámmag a szóráshoz;
...a húspogácsákhoz: kb. 1 kg sertéshús (tarja, a zsír zöme eltávolítva), 1 evőkanál só, 1 evőkanál bors;
...a szószhoz: 4 evőkanál tejföl, 4 evőkanál majonéz, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál ketchup, 5-6 db újhagyma (zöldje nélkül) apróra vágva, 2 db (kb. 8 cm-es) csemege uborka apróra vágva, 1-2 kortynyi (alma)ecet, 1 evőkanálnyi méz (selyemfű :P), picurka só és bors;
...és a többi: csemete jégsaláta levelek, (kígyó)uborka, (koktél)paradicsom, (új)hagyma.

Tovább olvasom...

Máglyarakás

Annyira elszámoltam magam, hogy csak na! :D Amikor valamit már elég régen készítettem utoljára, sikerül annyira elfelejtenem a részleteket, hogy aztán mindig a legrosszabb méretű edényt választom hozzá. Így a végén vagy "lötyög" az étel benne vagy kissé túlnövi. Már a rétegezés kezdetekor tudtam, hogy ebből még baj lesz, de elhessegettem a negatív gondolatokat. Aztán persze tényleg baj lett. :P

Máglyarakás alap: kalács, alma, kalács, hab.*
Nálam most: kalács, alma, kalács, alma, kalács, hab... Khmm...

Elsőként az almát meghámoztam, negyedekbe vágtam, kivettem a magházát, majd kb. 3 mm-es szeletekre vágtam. Egy kanálnyi vajon, egy kis cukorral és fahéjjal félig megpároltam. A tejet egy kis vajjal megmelegítettem a mikróban, majd cukrot adtam hozzá és tojássárgákat kevertem el benne. Volt még némi kalácsmaradékom, történetesen a kefires vaníliásból (ez mennyire jól hangzik, pedig igazából már a kalácssütésnél az forgott a fejemben, hogy milyen régen is raktam utoljára máglyát...), így az került a tojásos tejbe. A rossz méretű felfújtas tálat :P kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával. Ebbe rétegeztem a hozzávalókat, az alábbiak szerint: egy réteg kalács, egy réteg alma, újabb réteg kalács, újabb réteg alma, végül a kalács maradéka. Egy kevés rumot locsoltam rá, majd megkentem sárgabaracklekvárral a tetejét. 170 °C-ra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 30 percig sütöttem.

A tojások fehérjénél még korrigálhattam volna a dolgot, de már nem volt kedvem a löttyöt szétméricskélni, így végül egy picurka sóval keményre vertem az egészet. A sárgabaracklekvárban elkevertem egy kis vanília eszenciát, ezután a habba beleforgattam először a cukrot, majd a lekvárt. Kivettem a sütőből a süteményt, a tetejére halmoztam a habot, majd visszatoltam egy kicsit megpirítani a tetejét. Mondom kicsit - de nekem most még ez sem jött össze. :D Ráadásul a hab irdatlan sok lett a tetején, ami nem baj, ha valaki bírja ezt a lekváros habot, én történetesen nem estem a problémától kétségbe. :)
Persze finom lett. Nagyon finom. Az ízért cserébe gond nélkül szemet hunytam a kinézet felett. :)

Belekerültek...
...a tejes keverékbe: 5-6 dl tej, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál vaníliás cukor, 3 evőkanál cukor, 2 evőkanál vaj;
...az almarétegbe: kb. 75 dkg alma (tisztított mennyiség), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál cukor, csipetnyi fahéj;
...a habrétegbe: 4 tojás fehérje, 1 pici csipet só, 4 evőkanál cukor, kevés vanília kivonat, kb. 8-10 dkg pépes sárgabaracklekvár;
...továbbá: kb. 40 dkg kalács, néhány kortynyi rum, kb. 10 dkg pépes sárgabaracklekvár, valamint vaj és morzsa a forma kikenéséhez.
*Na igen, jobb, ha kerítünk egy 20-25x30-35 cm körüli téglalap alakú tálat, amibe rendesen belefér ez az adag és normálisan lehet benne rétegezni. :))

Tovább olvasom...

Rántott libamáj

Rántott libamáj, nahh:
- megtisztít,
- felszeletel,
- liszt,
- tojás felverve egy kis sóval,
- zsemlemorzsa,
- süt (libazsírban, naná),
- picit sóz,
és kész. :P 

Adva volt egy házassági évfordulónk nem is olyan régen. Még éppen a kínlódós, orrtalan-ízlelőbimbótlan időszakomat tapostam javában, a férjem meg beállított egy benga nagy libamájjal, hogy kezdjek vele valamit, ha már évforduló...de ha úgysem érzem az ízeket és különben is bizalmatlanul méregetem a betegesen sápadt színű lúdalkatrészt, akkor mondjuk rántsam ki...
Nem különösebben rajongok a májért, egy évben 1-2 alkalommal csirkéből, hagymával sütve ok és mmm, de finom...na de rántva??? Brrr! (Lehet megkövezni, felőlem lehet libamáj és horror drága, egyszerűen akkor sem ájulok el tőle. Bár így vagyok a tengeri herkentyűkkel is, nem véletlenül nem tenger mellé születtem. :P)

Először még elgondolkodtam, kezdhetnék-e vele valami "flancosabbat", mint a panír, de aztán csak abban maradtam, hogy nem éri meg a (kutató) munkát. :P Így kirántottam. Magamnak és féltve óvott ebihalaimnak persze "biztonsági" csirkecombot is készítettem, mondván, hogy mi aztán éhen nem halunk egy évforduló kedvéért. Az ebédnél aztán fanyalgó arccal megkóstoltam és el kellett ismernem, hogy finom. Na nem, azért csak semmi heuréka és húazannnya, egyszerűen "csak" finom.

elől a máj, hátul a csirkecomb éhhalál ellen :D

Ennek örömére tegnap újra vett egyet. És rántva kérte...paradicsomsalátával. Csak "diétásan"... :P Pedig már van ízérzékelésem, de szerintem nem merte túlfeszíteni a húrt... :D

Tartogattam a végére egy kérdést arra az esetre, ha a férjem rendszert csinálna a májvásárból... :P Ti hogyan készítitek el a libamájat?

Tovább olvasom...

Kefires vaníliás kalács

Ebben a szürke, hideg időben jól esik bekapcsolni a sütőt, így tegnap egy kis kalácsot terveztem sütni. Amikor a hűtőben a hozzávalókat vadászgattam össze, kezembe akadt két doboz kefir, amiket máig nem tudom, a férjem milyen indíttatásból vett (szerintem benézte a natúr joghurtot :P). Mivel én ugyan meg nem eszem magában, úgy döntöttem, mennek a kalácsba...

A hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe tettem, majd elindítottam a tészta programot. Dagasztás közben egy kevés tejjel és liszttel igazítottam az állagán, hogy lágy, de már nem ragadós tészta legyen az eredmény. A gépben hagytam megkelni is - miután duplájára kelt, lisztezett felületen kissé átgyúrtam, majd, mint a kenyeret, hosszúkásra formázva egy sütőpapírral bélelt formába tettem. Konyharuhával letakarva jó duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát tejjel elkevert tojássárgával kentem meg, és így tettem a 180 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 45 perc alatt sült meg teljesen - kicsit gyorsan barnult a teteje, így egy idő után letakartam a tésztát egy sütőpapírral.
Nagyon finom, kellemesen vaníliás ízű tészta lett a végeredmény - 5 perc alatt el is tűnt a fele, amint hazaért az ovis csapat. :)

sok pici pötty=vaníliás cukor :)

Belekerült...
...a tésztába: 2 pohár (280 g) natúr kefir, 2 tojás sárgája, 5-6 dkg vaj, 5 evőkanál házi vaníliás cukor, 1/2 teáskanál só, 35 dkg finomliszt+kb. 5 dkg a tészta állagának igazításához és a formázáshoz, 15 dkg rétesliszt, 2,5 dkg élesztő, 1-2 evőkanál tej;
...a kenéshez: 1 tojás sárgája, kevés tej.

Tovább olvasom...