2010. június 10., csütörtök

Puncsfagylalt

Na jó, tudom, nem annak néz ki, de hát ki mondta, hogy a puncsnak rózsaszínnek kell lennie? :P Megtehetném, hogy teszek bele ételszínezéket (céklalevet?), de hogy a nővéremet (a drágát :))) ) idézzem még tavaly nyárról: "Az ugyan minek bele? Nem is ízlene, ha rózsaszín lenne..." :)


A puncs igazából vanília+rum és mehet bele egy kis citrom is, de én ezt a fagyinál elhagyom (a likőrbe, tortába nálam is belekerül). Ez már előre is vetíti, hogy valójában egy rummal (nálam aromával) ízesített vanília fagylaltot kell főznünk, amibe tetszés szerint tehetünk mazsolát - mert az ugye jár egy igazi puncsfagylaltba.
Először a mazsolát beáztatom, aki szeretné rumba, csak nyugodtan, én egyszerűen langyos vízbe szoktam. A tejbe beleteszem a felhasított vaníliarudat, lassú tűzön felforralom. Amíg a tej forr, a tojássárgákat kikeverem a cukorral és a keményítővel, hozzáadom a rumaromát (rumot), egy picurka sót, majd egy kis tejszínnel felhígítom. Az 1 dl-ből kimaradt tejszínnel visszahűtöm a tejes alapot (előtte kihalászom a vaníliahüvelyt) és a tojássárgás keveréket, folyamatos kevergetés mellett, belecsorgatom. Beleteszem a lecsepegtetett mazsolát is és az egészet forráspontig főzöm. Kihűtve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára (elég néhány óra is, ha már elvonási tüneteink vannak).
Másnap reggel a maradék tejszínt (2 dl) habbá verem, összeforgatom a hideg alappal és kifagyasztom a fagylaltgéppel.


Ha nincs fagylaltgépünk, akkor a fagyit ne botmixerrel keverjük át fagyasztás közben, illetve ha azzal szoktuk, akkor a mazsolát ne főzzük bele az alapba, hanem másnap a fagyasztós-kevergetős művelet után, az utolsó átkeverésnél tegyük csak a fagylaltba.
Egyszerűsíthető a fagyikészítés, ha az egész alapot egyben főzzük meg, tehát nem osztjuk el a tejszínt és verjük habbá egy részét. Úgy is jó lesz a végeredmény.


Hozzávalók: 2 dl tej, 1/3-1/2 vaníliarúd, 3 tojássárgája, 1 teáskanál keményítő, 3-4 teáskanál rumaroma vagy rum ízlés szerint (kóstoljunk), 4-5 evőkanál cukor (szintén kóstoljunk), pici só, 1+2 dl tejszín (30%), mazsola ízlés szerint (én 3-5 dkg-ot szoktam, mert a gyerkőc a puncsban csak a "puncsot" szereti, a mazsolát nem :D).
Tovább olvasom...

2010. június 9., szerda

Tejespite

Diánál láttam meg először a tejespitét és olyan gusztán kellette magát, hogy azonnal eldőlt: el kell készítenem. Ez meg is történt, a végeredmény remek lett, annyira, hogy szinte azonnal elfogyott az egész tepsi - igaz, csak fél adaggal készült, na de mégis csak ketten voltunk rá... :D


A recept nagyon egyszerű: a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra (Diánál 180 °C-on sül), a tepsit kivajaztam vékonyan. A tojásfehérjét pici sóval keményre vertem (nem kell "kőkeményre", mert akkor nehéz a végén a tejes keverékbe belekeverni, de azért legyen kemény), a tojássárgákat kikevertem a vajjal és a cukrokkal, majd váltogatva belekevertem a lisztet és a tejet. A fehérjehabot egy szilikon lapáttal beleforgattam a tejes keverékbe, beleöntöttem a tepsibe és az előmelegített sütőbe toltam. Amikor pirulni kezdett a teteje (ilyenkor a tetején már kéreg képződik, de belül még folyik), visszavettem a hőmérsékletet 180-190 °C-ra és addig sütöttem, míg a tepsit kissé megmozgatva a pite már éppen csak remegett. Szerintem kivehettem volna 1-2 perccel korábban is, de így is tökéletes lett. Kissé hűlni hagytam, majd szeletekre vágtam és porcukorral meghintve, valamint sárgabaracklekvárral tálaltam. (Melegen vagy langyosan fogyasszuk!)
Dia, köszönöm, tényleg abbahagyhatatlan! :*

Olvasói update: Kata már elkészítette - észrevétele szerint gyorsan sül a sütemény, ezért érdemes sűrűn ránézni, nehogy odakapjon idő előtt. :)


Belekerült egy 20x30 cm-es tepsibe (ez kb. fél adag, 6-8 nagy szelet): 3 tojás szétválasztva, 5 evőkanál (10 dkg) cukor, 1 evőkanál (2 dkg) vaníliás cukor, összesen 6 dkg vaj (kikentem a tepsit vékonyan, a többi ment a sütibe), 6 evőkanál (12 dkg) liszt, 5 dl tej, pici só, valamint a tálaláshoz porcukor és sárgabaracklekvár.
Tovább olvasom...

2010. június 8., kedd

Lecsó

A lecsó jó.
Jó úgy, ahogy a nagyim készítette, hosszú lére eresztve, friss fehér kenyérrel felitatva a finom szaftot.
Jó úgy, ahogy anyum készíti, rövid lére főzve, majd tojást sütve bele.
Jó kolbásszal, virslivel, tarhonyával, rizzsel, tökkel - jó bárhogyan.
Jó úgy is, ha egyik nap így, másnap meg úgy esszük. Már' ha marad belőle másnapra...


A megtisztított hagymát vékonyan felszeletelem (karikázni is lehet), majd libazsíron üvegesre párolom-pirítom. Karikákra vágom a paprikát (a "csumája" is mehet bele, de ez opcionális), a hagymára dobom, összeforgatom vele és fedő alatt párolni kezdem. A paradicsomot héjától megfosztom, cikkekre vágom és a paprikához dobom. Megsózom, egy csipet őrölt paprikát (eredetileg nem kell bele, de én szeretem, ha kicsit megszínezi a lecsót), és egy kevés őrölt borsot (valójában ez sem kellene bele) szórok hozzá. Ha szükséges, néhány kortynyi vizet is öntök alá. A kolbászt nagyobb darabokra vágom (opcionális tétel), ezt is az ételhez adom, majd fedő alatt készre főzöm. A főzés utolsó perceiben még hozzáadom a szintén darabokra vágott virslit (újabb opció), néhány karika erős paprikát (a gyerkőcök miatt nem főzöm bele), hagyom egyet forrni és már el is zárom a lángot.
Tarhonyával vagy rizzsel tálalom és jár mellé egy szelet friss kenyér is.


Hozzávalók 4-6 személyre: 2-3 evőkanálnyi libazsír (vagy egyéb zsiradék, lehet pl. szalonna kiolvasztott zsírja is), 2 nagy fej hagyma (aki kevésbé hagymarajongó, csökkentheti a mennyiséget), kb. fél-fél kg paprika és paradicsom, ízlés szerint füstölt kolbász és/vagy virsli, só, csipetnyi őrölt pirospaprika, csipetnyi őrölt bors, ízlés szerint erős paprika (zöldpaprika).
Tovább olvasom...

2010. június 7., hétfő

Kifőztük!

Bizony-bizony, megjelent a negyedik szám is. Aki még nem töltötte le, mert hezitál, hogy kell-e ez neki, az jó, ha tudja: IGEN, KELL! :))


Hogy miért? Mert tele vagyunk tuti receptekkel. Sütünk-főzünk-befőzünk, ötleteket adunk, nyaljuk a fagylaltot, szóval igenis, itt az első nyári szám, futááás érte!

Én, a nyári melegre készülve három, viszonylag egyszerű, citromos receptet hoztam nektek, közöttük néhány gombóc csodás fagyit - érdemes elkészíteni a savanykás ízek kedvelőinek.

Tovább olvasom...

2010. június 5., szombat

Karfiolkrémleves petrezselymes galuskával

Valahogy ritkán jut eszembe, hogy karfiolt vegyek, mirelit általában van a fagyasztóban, de a frissek ritkán integetnek le a zöldséges pultjáról hozzám. Most is csak úgy került az asztalunkra, hogy kaptam egy szép darabot és mivel a lányom levesre voksolt, annak készítettem el.
A gyerkőcömnek elég sűrűn változik az ízlése - másnál is így van vagy csak én vagyok ilyen "szerencsés"? Ha legutóbb éppen szeretett valamit és nagy boldogan elkészítem újra, addigra már tuti, nem szereti. A karfiollevest egyszer szereti, másszor nem, így mivel a krémleves, mint nagy csoport, szeretve szokott lenni, most biztos, ami biztos, a karfiol is krémként végezte. Míg a krémleves bejön, addig a "zöld" és a "fűszer" nem, ha a kettő együtt áll, akkor még úgy sem. Márpedig én petrezselymes galuskát szándékoztam a levesembe tenni és mivel nem kérdeztem, nem volt ki vitatkozzon velem. :P

2011: a levesbetét itt medvehagymás galuska

A leveshez a hagymát megtisztítottam, apróra kockáztam, olajon üvegesre pirítottam. A karfiolt felaprítottam (nem rózsákra, hanem egyszerűen kis darabokra vágtam), egy kicsit együtt pirítottam a hagymával, majd felöntöttem a húslevessel. Puhára főztem, majd félrehúztam a tűzről és botmixerrel pépesítettem. A lisztet elkevertem a tejfölben, belekevertem a levesbe, majd a tűzre visszatéve felforraltam. Megkóstoltam, sóval és fehér borssal ízesítettem.
Amíg a leves főtt, a tojást felvertem, egy csipet sót adtam hozzá és elkevertem annyi liszttel, amennyivel galuska-sűrűségű tésztát kaptam. A petrezselymet felaprítottam és a tésztába kevertem. Egy műanyag vágódeszkát olajjal megkentem, erre szedtem a tésztát, amit egy kés segítségével lobogva forró, sós vízbe szaggattam. Miután megfőttek a galuskák, szűrőkanállal kiszedtem, leöblítettem, majd miután lecsepegtek, az éppen elkészülő levesbe kevertem őket.
Tálaláskor a galuskával dúsított krémlevest még reszelt sajttal szórtam meg.


Az étel elkészül, galuskák a szűrőben, már csak csobbanniuk kell a kész levesbe. Gyerkőc ágaskodik, gyanakodva méregeti a szűrőben csöpögő galuskákat.
csipetke: - Hagytál rajta zöldet.
csipet: - Min?
csipetke: - A karfiolon.
csipet ráhagyja, a galuskát a levesbe keveri, szed, sajttal szór, asztalra teszi a levest, csipetke enni kezd...
csipet: - Ízlik a leves?
csipetke: - A lé az igen, nagyon finom, de a karfiol...az nem finom benne. :)))

 Hozzávalók...
...a leveshez:
1 közepes fej hagyma, 1 közepes karfiol, 1 liter húsleveslé (vagy 1 liter víz+2 leveskocka), 20 dkg tejföl, 1 evőkanál liszt (vagy keményítő), olaj/vaj, só, őrölt fehérbors;
...a levesbetéthez: 1 egész tojás, 6-7 szál metélőpetrezselyem (vagy "sima" petrezselyemzöld is megfelel), kb. 6 dkg liszt, csipet só. A mennyiség természetesen duplázható, ha még tartalmasabb levesre vágyunk.
További levesbetét ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin 3. számát!
2011: petrezselyem helyett érdemes kipróbálni medvehagymával is a galuskát, nagyon finom, ebben a változatban még csipetkének is ízlett. :)
Tovább olvasom...

2010. június 3., csütörtök

Mogyorós csokoládéfagylalt

Már posztoltam nemrég egy csokifagyit. Nálunk, mogyorórajongó csipetéknél, ez annak a - hogy is írta Mónika(?) "de lux" :) - változata. Ritkábban készítem, általában a másik lakik a fagyasztóban, de gondoltam megmutatom őt is, talán valaki kedvet kap hozzá.


Nem sokban különbözik az alap változattól. Másféle csokoládét használok hozzá, mert a Szerecsennek elég jellegzetes íze van, és szerintem elnyomja a mogyoróét, így igyekszem valamilyen selymesebb ízűt választani hozzá. Emellett elhagyom a rumaromát, ami nekem itt szintén üti a mogyorót, helyette érkezik a Nutella, és belekerül némi pirított, aprított törökmogyoró is. Voilá, készen is van. Tessék csak tessék kipróbálni! :)


A tejbe beletördelem a csokit és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót, végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A forró csokis tejbe belekeverem a Nutellát és a maradék tejszínnel visszahűtöm, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket. Forráspontig melegítem, kihűlve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára. Másnap reggel fagylaltgéppel kifagyasztom a fagylaltot, a legvégén 1-2 fordulattal belekevertetem a pirított, mozsárban megtört törökmogyoró felét. A mogyoró másik felét zárt dobozban tartom, tálaláskor a tenyeremmel a konyhapulton vagy vágódeszkán összenyomom, hogy éppen csak összeroppanjon és nagyobb darabokra törjön, majd ezzel szórom meg a fagylaltot.

a képekért bocs': a nap nem óhajt sütni, viszont muszáj volt lefotózni, mert hát fogy, nahh... :D

Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (lehetőleg magasabb kakaótartalmú, nálam most 75%-os), 2 nagy evőkanál (10 dkg körül) Nutella, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 3-4 evőkanál kristálycukor (a Nutella édes, kóstoljunk...), 1 csapott teáskanál étkezési keményítő, picurka só, 3 dl tejszín, 10 dkg pirított törökmogyoró.
Tovább olvasom...