Ribizlis(h)erbet

Ezt a - nevezzük egyszerűen csak fagyinak, szóval ezt a - fagyit próbaképpen készítettem és muszáj feltennem, mert amilyen egyszerű, olyan finom lett. Nemrégiben ráfanyalodtam egy cukrászda gombóckínálatára és sikerült beválasztanom egy feketeribizli s(h)erbetet. Mivel finom volt, örültem magamnak és a jó választásnak, még ha csodálkoztam is magán a fagyin, ugyanis nem a várt gyümölcs+cukor+víz kombináció volt. Hazaérve hatalmas (ötperces :D) kutatómunkával kiderítettem, hogy a sherbet és a sorbet állítólag nem egy és ugyanaz, mert utóbbival ellentétben az előbbi tartalmaz tejet, tejterméket is. Na bumm.
Ráadásul mindkettőt inni kellene...na de mindegy is, mert kinél így, kinél meg úgy készül, különben pedig egy kicsit olvadni hagyjuk és máris belefér a keretbe... :))

Mirelit piros ribizlit használtam hozzá, még a tavalyi termés végét fogyasztom - éppen időben, hamarosan érkezik az utánpótlás. Egy edénybe tettem a ribizlit, kevés vizet csorgattam alá, majd cukrot adtam hozzá. Lassú tűzön főztem - néhány percig forrni hagytam, ezután hagytam kihűlni. Közben a joghurtot lecsepegtettem. A kihűlt ribizlit egy szűrőn átpasszíroztam, belekevertem a "görög" joghurtot és mivel savanykásnak ítéltem, még ízesítettem egy kevés vaníliás cukorral. Ezután a joghurtos keveréket néhány órára hűtőbe tettem. Miután az alap lehűlt, géppel kifagyasztottam.

Hozzávalók (kisebb adag): 40 dkg piros ribizli, 1 dl víz, 5 evőkanál cukor+1 evőkanál vaníliás cukor (vagy ízlés szerint), 15-16 dkg görög joghurt (3x140 grammot csepegtettem le hozzá).

Tovább olvasom...

Bodzás limonádé

Bodzaszörpből készülő limonádé avagy a mojito alkoholmentes, bodzára hangolt változata (bodzito :P). Kinek melyik a szimpatikusabb. :) Napnyugtakor mehet bele egy kis fehér rum is, de napközben így, hűsítőn, frissítőn az igazi.

Szerencsére a fűszeresemben nagyon szép a menta, így abból használok bele. Néhány szálról letépkedem a leveleket és egy kancsóba dobom. A lime-o(ka)t megmosom, négybe vágom, a levelekre csavarom a levét, és a kifacsart cikkelyeket is beledobom. Ezután egy halom tört jeget teszek az edénybe és törőfával kicsit megdolgozom a mentaleveleket és a lime-gerezdeket. Mehet rá a bodzaszörp, a bubis ásványvíz és végül még felturbózom némi jéggel. Szuper!

Bodzaszörpöt nem készítettem idén, tavaly nagyobb mennyiséget tettem el és még mindig van belőle, nálam így természetesen ez adja az alapízt. Ha nincs saját készítésű, lehet készen is vásárolni, de az ízesítésnél mindenképpen kóstoljunk, hogy az általunk használt szörphöz állítsuk az ízeket.

További remek limonádé recepteket próbálhatsz ki Moha konyhájából, ha letöltöd a Kifőztük magazin 4. számát!

Hozzávalók kb. másfél literhez: 3-4 szál menta levelei, 1-2 db lime, 5 dl szénsavas ásványvíz, 2,5 dl bodzaszörp (a mennyiség szörpfüggő, kóstoljunk), sok-sok tört jég és jégkocka.

Tovább olvasom...

Sóskafőzelék

Anno gyerekként a sóskafőzeléket mi egyszerűen csak sóskának hívtuk, gondolom azért, mert a főzeléken kívül egyéb változatban nem fordult elő anyum konyháján. Na nálam sem - vagyis igen: néha nyersen kerül dézsmálásra szedés közben, a kertben. Mosatlanul, a homokot leseperve. Csak így egyszerűen. :)

A főzelékhez azért megtisztítom a sóskát :)), a levélszárakat lecsípem, a nagyobb leveleknél teljesen eltávolítom, majd a leveleket alaposan megmosom és lecsepegtetem. Egy megfelelő méretű edényben vajat olvasztok, rádobom a leveleket, lefedem és megvárom, míg a levelek összeesnek. Ezalatt a tejben elkeverem az étkezési keményítőt, hozzákeverem a tejszínt is, majd a megpárolódott levelekhez csorgatom. Pici sóval, cukorral, mézzel ízesítem és botmixerrel ímmel-ámmal pépesítem a leveleket. Forrásig főzöm.

Rendszerint bundás kenyérrel tálalom, most éppen csíkokra vágott sörtésztában sült csirkemell is került mellé, de tökéletes főtt burgonyával, kemény tojással is.
Az egész (a sóskatisztításon felül) kb. 10 perc alatt elkészül: gyors, egyszerű és nagyon finom étel.

Hozzávalók kb. 4 személyre: 0,5 kg sóska, 4-5 dkg vaj, 2 dl tej, 1 dl tejszín, 1 evőkanál étkezési keményítő, csipet só, cukor és/vagy méz ízlés szerint.

Tovább olvasom...

Puncsfagylalt

Na jó, tudom, nem annak néz ki, de hát ki mondta, hogy a puncsnak rózsaszínnek kell lennie? :P Megtehetném, hogy teszek bele ételszínezéket (céklalevet?), de hogy a nővéremet (a drágát :))) ) idézzem még tavaly nyárról: "Az ugyan minek bele? Nem is ízlene, ha rózsaszín lenne..." :)

A puncs igazából vanília+rum és mehet bele egy kis citrom is, de én ezt a fagyinál elhagyom (a likőrbe, tortába nálam is belekerül). Ez már előre is vetíti, hogy valójában egy rummal (nálam aromával) ízesített vanília fagylaltot kell főznünk, amibe tetszés szerint tehetünk mazsolát - mert az ugye jár egy igazi puncsfagylaltba.
Először a mazsolát beáztatom, aki szeretné rumba, csak nyugodtan, én egyszerűen langyos vízbe szoktam. A tejbe beleteszem a felhasított vaníliarudat, lassú tűzön felforralom. Amíg a tej forr, a tojássárgákat kikeverem a cukorral és a keményítővel, hozzáadom a rumaromát (rumot), egy picurka sót, majd egy kis tejszínnel felhígítom. Az 1 dl-ből kimaradt tejszínnel visszahűtöm a tejes alapot (előtte kihalászom a vaníliahüvelyt) és a tojássárgás keveréket, folyamatos kevergetés mellett, belecsorgatom. Beleteszem a lecsepegtetett mazsolát is és az egészet forráspontig főzöm. Kihűtve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára (elég néhány óra is, ha már elvonási tüneteink vannak).
Másnap reggel a maradék tejszínt (2 dl) habbá verem, összeforgatom a hideg alappal és kifagyasztom a fagylaltgéppel.

Ha nincs fagylaltgépünk, akkor a fagyit ne botmixerrel keverjük át fagyasztás közben, illetve ha azzal szoktuk, akkor a mazsolát ne főzzük bele az alapba, hanem másnap a fagyasztós-kevergetős művelet után, az utolsó átkeverésnél tegyük csak a fagylaltba.
Egyszerűsíthető a fagyikészítés, ha az egész alapot egyben főzzük meg, tehát nem osztjuk el a tejszínt és verjük habbá egy részét. Úgy is jó lesz a végeredmény.

Hozzávalók: 2 dl tej, 1/3-1/2 vaníliarúd, 3 tojássárgája, 1 teáskanál keményítő, 3-4 teáskanál rumaroma vagy rum ízlés szerint (kóstoljunk), 4-5 evőkanál cukor (szintén kóstoljunk), pici só, 1+2 dl tejszín (30%), mazsola ízlés szerint (én 3-5 dkg-ot szoktam, mert a gyerkőc a puncsban csak a "puncsot" szereti, a mazsolát nem :D).

Tovább olvasom...

Tejespite

Diánál láttam meg először a tejespitét és olyan gusztán kellette magát, hogy azonnal eldőlt: el kell készítenem. Ez meg is történt, a végeredmény remek lett, annyira, hogy szinte azonnal elfogyott az egész tepsi - igaz, csak fél adaggal készült, na de mégis csak ketten voltunk rá... :D

A recept nagyon egyszerű: a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra (Diánál 180 °C-on sül), a tepsit kivajaztam vékonyan. A tojásfehérjét pici sóval keményre vertem (nem kell "kőkeményre", mert akkor nehéz a végén a tejes keverékbe belekeverni, de azért legyen kemény), a tojássárgákat kikevertem a vajjal és a cukrokkal, majd váltogatva belekevertem a lisztet és a tejet. A fehérjehabot egy szilikon lapáttal beleforgattam a tejes keverékbe, beleöntöttem a tepsibe és az előmelegített sütőbe toltam. Amikor pirulni kezdett a teteje (ilyenkor a tetején már kéreg képződik, de belül még folyik), visszavettem a hőmérsékletet 180-190 °C-ra és addig sütöttem, míg a tepsit kissé megmozgatva a pite már éppen csak remegett. Szerintem kivehettem volna 1-2 perccel korábban is, de így is tökéletes lett. Kissé hűlni hagytam, majd szeletekre vágtam és porcukorral meghintve, valamint sárgabaracklekvárral tálaltam. (Melegen vagy langyosan fogyasszuk!)
Dia, köszönöm, tényleg abbahagyhatatlan! :*

Olvasói update: Kata már elkészítette - észrevétele szerint gyorsan sül a sütemény, ezért érdemes sűrűn ránézni, nehogy odakapjon idő előtt. :)

Belekerült egy 20x30 cm-es tepsibe (ez kb. fél adag, 6-8 nagy szelet): 3 tojás szétválasztva, 5 evőkanál (10 dkg) cukor, 1 evőkanál (2 dkg) vaníliás cukor, összesen 6 dkg vaj (kikentem a tepsit vékonyan, a többi ment a sütibe), 6 evőkanál (12 dkg) liszt, 5 dl tej, pici só, valamint a tálaláshoz porcukor és sárgabaracklekvár.

Tovább olvasom...

Lecsó

A lecsó jó.

Jó úgy, ahogy a nagyim készítette, hosszú lére eresztve, friss fehér kenyérrel felitatva a finom szaftot.
Jó úgy, ahogy anyum készíti, rövid lére főzve, majd tojást sütve bele.
Jó kolbásszal, virslivel, tarhonyával, rizzsel, tökkel - jó bárhogyan.
Jó úgy is, ha egyik nap így, másnap meg úgy esszük. Már' ha marad belőle másnapra...

A megtisztított hagymát vékonyan felszeletelem (karikázni is lehet), majd libazsíron üvegesre párolom-pirítom. Karikákra vágom a paprikát (a "csumája" is mehet bele, de ez opcionális), a hagymára dobom, összeforgatom vele és fedő alatt párolni kezdem. A paradicsomot héjától megfosztom, cikkekre vágom és a paprikához dobom. Megsózom, egy csipet őrölt paprikát (eredetileg nem kell bele, de én szeretem, ha kicsit megszínezi a lecsót), és egy kevés őrölt borsot (valójában ez sem kellene bele) szórok hozzá. Ha szükséges, néhány kortynyi vizet is öntök alá. A kolbászt nagyobb darabokra vágom (opcionális tétel), ezt is az ételhez adom, majd fedő alatt készre főzöm. A főzés utolsó perceiben még hozzáadom a szintén darabokra vágott virslit (újabb opció), néhány karika erős paprikát (a gyerkőcök miatt nem főzöm bele), hagyom egyet forrni és már el is zárom a lángot.
Tarhonyával vagy rizzsel tálalom és jár mellé egy szelet friss kenyér is.

Hozzávalók 4-6 személyre: 2-3 evőkanálnyi libazsír (vagy egyéb zsiradék, lehet pl. szalonna kiolvasztott zsírja is), 2 nagy fej hagyma (aki kevésbé hagymarajongó, csökkentheti a mennyiséget), kb. fél-fél kg paprika és paradicsom, ízlés szerint füstölt kolbász és/vagy virsli, só, csipetnyi őrölt pirospaprika, csipetnyi őrölt bors, ízlés szerint erős paprika (zöldpaprika).

Tovább olvasom...