Paradicsomos-fetás csirkemell

Gyors, egyszerű és nagyon finom fogás, sietős hétköznapokra.

A sütőt bekapcsolom - előmelegítem 200-220 fokra (bármilyen más, felső grilles szerkezet is megfelel). A csirkemellszeleteket sózom, borsozom. Hagyom állni néhány percig, majd felforrósított szőlőmagolajon, mindkét oldalukat, hirtelen pirosra sütöm. Ezután sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom a szeleteket, szárított bazsalikomot szórok rájuk (kevésbé finnyás családtagokkal rendelkezőknek ajánlom a friss bazsalikomleveleket). Vékony paradicsomszeleteket, valamint fetát és trappistát kupacolok rájuk, majd mehetnek pirulni néhány percre a sütőbe (éppen csak piruljanak, nem cél a hús kiszárítása).
Mennyei krumplipürével, friss salátával is.

Hozzávalók (fejenként): 2 szelet csirkemell (vastagabb szeletek, ne klopfoljuk), só, őrölt bors, csipetnyi bazsalikom (vagy annyi levél, ami befedi a szeleteket), paradicsomszeletek (télen érdemes koktélparadicsomot használni), feta és trappista, olaj a hús pirításához.
A saláta a képen: koktélparadicsom, lilahagyma, kígyóuborka, tölgylevelű saláta és fetakockák.

Tovább olvasom...

Gesztenyés torta

...azaz, a hétvégi szenvedésem eredménye. Tegnap már írtam, hogy nem vagyok a topon egy ideje, ez majdnem meghiúsította, hogy a hétvégi dupla szülinapi összejövetelre tortát vihessek. Aztán pénteken csak összekanalaztam magam és végül 3 nap alatt el is készítettem a tortát. Persze, ez azért nem volt annyira kínos három nap, mint a legutóbbi háromnaposnál, most pusztán csak a túlzott kifáradás elkerüléséért készült ilyen komótosan. :)

A tortához kakaós lapot sütöttem, Kiskukta receptje alapján, 26-os formában*. Kihűtés után (másnap) egy tortafűrész segítségével három vékony lapot vágtam belőle.
A gesztenyekrémhez a gesztenyekocka-torta krémjét készítettem el, másfélszeres adagban. Emellett tejszínt vertem kemény habbá kevés cukorral és egy zselatin fix-szel. A gesztenyés krém 2/3-át és a tejszínhab egészét 1-1 habzsákba töltöttem. A legvastagabb lapot tettem alulra, majd a tortát úgy töltöttem meg, hogy a kétféle krémet váltakoztatva, kör alakban nyomtam ki, szorosan egymás mellé. (Tehát: a lap közepén egy tejszínhab kör, ekörül egy gesztenyés kör, körülötte tejszínhab, majd újra gesztenyés...addig folytatva, amíg a tészta széléhez érünk.) A krémrétegre egy kakaós piskótalap került, amelyet ugyanúgy csíkoztam a krémekkel, mint az előzőekben. (Szép, ha megfordítjuk a váltakoztatást, tehát a második szintnél belülről egy gesztenyés körrel indítunk - én is így terveztem, csak ő nem akart ilyen lenni. :D) A krémréteget a harmadik lappal fedtem, majd kívülről bevontam a tortát a maradék gesztenyés krémmel. Kicsit hagytam a hűtőben meghúzni, majd keserű kakaóporral szórtam be kívülről a tortát.

A maradék - fél csomagnyi - gesztenyepüréből, némi előző este rumba áztatott aszalt meggyből, porcukorból, kevés vajból és tejszínből puha masszát készítettem, amit 2 órán keresztül hűtőben pihentettem. Ezután vizes kézzel gombócokat formáztam belőlük (én 10 nagyobbat, de egy kis plusz türelemmel lehet több kisebbet is), majd összetört ostyába forgattam őket. A terv az volt, hogy ezek majd ropogni fognak a bevonat alatt, de persze szembesülnöm kellett vele, hogy az illetékesek nem tudtak a tervről, így akár el is lehet hagyni ezt a lépést. Akkor simább, egyenletesebb felületű gesztenyebombákat kapunk majd eredményül. A gombócokat tányérra ültetve behűtöttem egy éjszakára, majd másnap fogvájóra szúrtam és olvasztott csokoládéba forgattam őket. Egy hungarocell darabkába szúrtam a fogvájóra tűzött gombócokat, hagytam hűtőszekrényben teljesen megdermedni a csokoládé-bevonatot, végül díszítettem velük a tortát. Mivel a csokibevonat kicsit elütött a tortától, a gombócok is kaptak egy kis kakaópor-szórást, de ez ízlésfüggő, másképpen is lehet díszíteni.

Belekerültek...
...a tortalapba*: 200 g cukor+80 g a tojáshabba, 310 g liszt, 40 g keserű kakaópor, 1,5 dl olaj, 1,5 dl tej, 4 tojás, 1 csomag sütőpor;
...a gesztenyekrémbe: 4,5 dl tej, 1,5 csomag (60 g) vaníliás pudingpor, 2 evőkanál porcukor, továbbá 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1,5 csomag (375 g) gesztenyepüré massza;
...a tejszínhabba: 4 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor, 1 csomag zselatin fix (ebből a habból nekem maradt egy kevés);
...a gesztenyés "bonbonokba": 0,5 csomag (125 g) gesztenyepüré massza, 1-2 teáskanál porcukor, 3 dkg lágy vaj, 2 evőkanál aszalt meggy (előzőleg rumba áztatva, durvára aprítva), kortynyi tejszín, valamint a bevonáshoz durvára tört ostyalap (elhagyható), 10 dkg étcsokoládé (60%), 1 evőkanál olaj;
...továbbá a díszítés: kakaópor.
*A 26-os tortalaphoz 4 tojásos piskótát sütöttem, de nekem felpúposodott a tészta, így amikor a lapokat vágtam, ezt a "púpot" eltávolítottam róla (a lányaim örömére :D). Ezért egyrészt, mert Kiskukta szerint kicsi lehetett a forma, másrészt a kieső tésztamennyiség miatt is, én azt javaslom, hogy a 26-os formába elég 3 tojásból sütni a lapot, majd azt háromba vágni. A megfelelő anyaghányadok Kiskuktánál megtalálhatók.

Tovább olvasom...

Ölelések

Mi segítene jobban gyógyulni, mint egy baráti ölelés? :) Az elmúlt héten az ágyat nyomtam, így rám éppen rám fért egy újabb és mivel ma már viszonylag jól érzem magam (de legalábbis képesnek arra, hogy összerakjak két értelmesnek tűnő mondatot), végre pótolom az elmaradásomat ölelés témakörben.
Az első ölelésemet Kiskuktától kaptam, majd érkezett egy újabb Ceffától, végül egy foncsitól. Cseppet sem nagyképűen megállapíthatom, hogy az első abszolút nem lepett meg ;)), míg az utóbbi kettő már annál inkább. Köszönöm szépen nektek, lányok! :)

Az ölelést a játékszabály értelmében tovább kell adni (öt embernek) és leírni, hogy miért őket ölelem. :)) Nos, bevallom, azért sem siettem ezzel a poszttal, mert eléggé magamnak való ember vagyok (nem cikizni) és nehéznek tűnt összeszednem az öleléseimet, de végül csak sikerült...

Elsőként visszaadnám Kiskuktának, aki nélkül ez a blog nem is jött volna létre. Hogy létrejötte jó vagy sem, azt mindenki döntse el maga. ;P A blogvilágban Kiskuktával a legrégebbi az ismeretségünk, ráadásul azon mázlisták egyike vagyok, aki már találkozhatott vele személyesen, sőőőt, ehetett a süteményéből! :)
Másodsorban Ceffának, aki csodaszép virágcsodákkal örvendeztet meg minket a blogján és aki nem is tudja, de a tavalyi adventi koszorúmat az ő leírása alapján készítettem el (azaz bénáztam össze, de ez az én saram, nem Ceffáé :D).
Harmadsorban foncsinak, amiért olyan szépet/meglepőt írt nekem/rólam ennél a játéknál. Abszolút meglepett, ha valaki egyszer megkérne, hogy jellemezzem a blogomat, azt hiszem a foncsi által vázolt szempont lenne az utolsó, amit kiemelnék. Így külön köszönöm és nagyon örülök, hogy így látod! :))
Negyedsorban Melindának, amiért olyan kedvesen navigálja porontyomat a nagybetűs Élet felé. :) Na jóóó, és persze a csodaszép kézimunkáiért is. :)))
Ötödsorban szepynek, csak mert. Ő tudja. Vagy nem. :D

Tovább olvasom...

Vaníliafagyis palacsinta erdei gyümölcsökkel

A Bálint nap nekem semleges, talán jelentősebbnek érezném, ha nem éppen ilyentájt lenne az évfordulónk, de így a kettő összemosódik. Mivel akkor "ünnepeljük", amikor éppen a legalkalmasabb, nem is szoktam túlkészülni, most egy egyszerű desszert szólt csak erről a napról. Gyorsan elkészül és nagyon finom. :)

Én kicsit előre dolgoztam a desszerthez: tegnap megfőztem a fagylaltalapot (ami természetesen helyettesíthető készen vásárolt fagylalttal) és vacsorára palacsintát sütöttem a lányoknak - előrelátóan néhány darabbal többet a szükségesnél, így ma csak a gyümölccsel kellett foglalkoznom. Ehhez mirelit erdei mixet használtam, de más savanykás gyümölccsel is finom, pl. meggyel vagy piros ribizlivel.
A nádcukrot egy kisebb rúd vanília magjaival karamellizáltam egy serpenyőben. Amikor kellemes színre váltott, hozzácsorgattam egy kevés vizet és megvártam, míg feloldódott a karamell. Ebbe az alapba szórtam a mirelit gyümölcsöket és nagy lángon (forrás után) kb. 5 percig forraltam.
A palacsintákat felmelegítettem (mennyivel jobban hangzana így: frissen kisütöttem ;P), elosztottam rajtuk egy-egy gombóc vaníliafagylaltot és összehajtogattam őket. Porcukorral megszórva, a még meleg gyümölcsöntettel tálaltam. Mennyei! :)
Az élénk színekre érzékenyeknek egy natúrabb változatot ajánlok, almás-fahéjas kivitelben. Csodás darab, tessék tesztelni azt is!

Hozzávalók 4 adaghoz: 4 db palacsinta, 4 gombóc vaníliafagylalt, 2 evőkanál nádcukor, 1 kisebb rúd (vagy egy fél nagy) vanília magjai, 0,5 dl víz, egy doboz (300 g) mirelit erdei mix (vagy meggy, ribizli, málna...), ízlés szerint porcukor a tálaláshoz.

Tovább olvasom...

Tortilla - majdnem...

...vagy nem. Azaz, "magyarosított" mexikói lepénykenyér, zömmel búzalisztből...
Próbáltam 100% kukoricából is, szerintem nálunk ez működésképtelen, hiába árulnak erre (elvileg) alkalmas lisztet. Illetve...mivel eredetit nem kóstoltam, még az is lehet, hogy jó volt, csak én vagyok rosszul bekötve. (Ez utóbbi egyébként áll, tortilla ide vagy oda.)
Szóval, jobb-rosszabb próbálkozások, végül megszületett az, ami bevált. (Az eredeti recept már nem tudom, honnan, de sok helyen fent van, pl. itt is.) Ezt a változatot teszteltem már néhányszor vendégeken is és nem csak szerintem finom. :) Íme:

A liszteket összekeverem, eloszlatom benne a sót és sütőport. Fokozatosan hozzádolgozom a vizet, a legvégén pedig az olajat. Ekkor egy puha gyúrt tészta van a kezemben, ami kissé ragad is. Egy csipetnyi liszt segítségével gömbölyítem, majd folpackkal lefedve hagyom kb. fél órán keresztül pihenni. Ezután a gombócot átgyúrom, 8 cikkelyre vágom és ezeket kis gombócokká formálom. Újabb folpackos takarás, újabb fél órás pihentetés.
Ezután két változatban működik a nyújtás. Macerás: két sütőpapír között nyújtom ki a gombócot (tényleg macerás, szerintem nem éri meg a kínlódást). Kevésbé macerás: lisztezett felületen, bő lisztezéssel (különben ragad). Én ez utóbbit részesítem előnyben.

A sütés (nálam) teflon palacsintasütőben történik. A közepes gázrózsát maximumra állítom, erre teszem a sütőt. Amikor felforrósodott, zsiradék nélkül, szárazon sütöm benne a kenyereket, mindkét oldalon. Az első oldalát addig sütöm, míg szépen felhólyagosodik a tészta, ezután megfordítom (feldobható, mint a palacsinta) és 10-20 mp-ig sütöm a másik oldalán is.* Egy összehajtogatott abroszra csúsztatom, amivel be is takarom a lepényt. Mindegyik darabot így sütöm, sütés után egymásra helyezem az abroszon/-ban és betakarva, lassan hagyom kihűlni. Amikor már majdnem teljesen kihűltek a lepények, egy nejlonzacskóba teszem őket, aminek a végét lezárom (aláhajtom), majd mehetnek a hűtőbe, ahol néhány napig vígan elvannak. (Fogyasztás előtt melegítsük fel!)

Szépen feltekerhető tortilla lesz az eredmény, nem törik. Ízlés szerint bármivel tölthető, én mostanában egyszerűen tejföllel, vajkrémmel megkenve, zöldségekkel töltve eszegetem.

*A lisztes felületen nyújtás miatt a serpenyőben hajlamos megégni a lepényekről lepergett liszt, így két lepény között érdemes egy óvatos mozdulattal, papírtörlővel kitörölni a sütőt.
A nyújtás és sütés természetesen elvégezhető lényegesen könnyebben is, egy ilyen kütyü segítségével. Hasonlít a mi ostyasütőnkre, csak sima a felülete. Esetleg valakinél van ilyen elfekvőben? :)

Hozzávalók 8 darabhoz: 10 dkg rétesliszt, 10 dkg finomliszt, 10 dkg kukoricaliszt (a lisztek aránya tetszőlegesen variálható, lehet 100% búzafinomlisztből is készíteni és lehet több kukoricaliszttel is, de én nem teszek 50%-nál több kukoricalisztet bele), 1 teáskanál só, 1 teáskanál sütőpor, kb. 2 dl víz, 2 evőkanál olaj (én olíva- vagy szőlőmagolajat szoktam, de megfelel a napraforgóolaj is), továbbá finomliszt a formázáshoz és nyújtáshoz.

Tovább olvasom...

Májas töltött csirkecomb

Vasárnap csodás csirkecombokat gyártottam a családnak. Ritkán készítek töltött ételeket, de néha megkívánom és akkor aztán nincs mese, tetszik (nekem igen), nem tetszik (férjnek nem mindig), ez van. :P

A töltelék elkészítése nagyon egyszerű mutatvány: egy szelet kenyeret vízbe áztatok, megvárom, míg megdagad, majd kinyomkodom a víztől és a nedves kenyeret összemorzsolom. Míg a kenyér ázik, kevés olívaolajon megpárolom az apróra vágott vöröshagymát és hűlni hagyom.

Az összemorzsolt kenyérhez hozzáütöm a tojásokat, sózom és borsozom, hozzászórom a szárított majoránnát (és ha akad, friss petrezselymet), majd beleteszem a párolt hagymát és a tisztított májat. A májat úgy készítem elő, hogy a fele mennyiséget elkaparom (tisztítás közben a késsel pépesítem), a másik felét pedig darabokra vágom. Az egész tölteléket összedolgozom egy villával, ha túl hígnak bizonyulna (mint nekem most), akkor kevés zsemlemorzsát adok még hozzá. Ezt a tölteléket töltöm a sóval és őrölt borssal megszórt csirkecombok bőre alá. Olívaolajjal kikent sütőtálba vagy tepsibe kerülnek, a tetejüket is meglocsolom egy kevés olajjal, majd alufóliával lefedve hideg sütőbe teszem őket. A sütőt 190 °C-ra állítom és - mérettől függően - kb. másfél óra alatt puhára sütöm a combokat. Ekkor a fóliát leveszem, meglocsolom a combok tetejét a keletkezett lével, és visszatolom pirulni. 

Ízlés szerinti körettel (sült burgonya, krumplipüré, saláták...) tálalható. Nagyon finom, fűszeres, nagyon májas. :)

Hozzávalók: 4 egész csirkecomb, 1 szelet kenyér vagy 1 zsemle, 2 tojás, fél csomag csirkemáj (250 g), egy kisebb vöröshagyma apróra kockázva, olívaolaj, só, bors, 1 teáskanál szárított majoránna (ha van rá lehetőség, érdemes friss majoránnával és/vagy petrezselyemmel elkészíteni), 1 evőkanál zsemlemorzsa (ha szükséges).

Tovább olvasom...