Ropogós mézeskeksz

Nálunk a mézes ropog. Évekig kísérleteztem a különféle mézeskalácsok, -puszedlik elfogadtatásával, a család nem igazán kultiválta. Idén nekigyürkőztem, hogy még egy utolsó kísérletet tegyek. Bejött. Az elmúlt bő hónap alatt már az ötödik adag kopik belőle, a lányaim imádják. Sőt, ez a keksz még a "mézallergiás", "fúj, méééz!" nővéremnek is ízlik. :)

Nagyon egyszerű elkészíteni: a mézet a margarinnal és a cukorral összeolvasztom. Elég addig melegíteni, amíg a margarin tömb (nem szoktam feldarabolni, max. 2-3 nagyobb darabba) szépen megolvad. Olvasztás után beleteszem a vaníliarúd kikapart magjait (lehet a magokkal együtt is melegíteni, de én mindig kifelejtem :D) és hűlni hagyom - nem sokáig, csak amíg a száraz hozzávalókat kimérem. Ezek a: liszt, tejpor, szódabikarbóna, só, kakaópor, fűszerek, aszkorbinsav. Alaposan összekeverem a szárazakat és egy mélyedést csinálok a közepébe. A még meleg, mézes-margarinos keverékbe beleütöm a tojást, elkeverem benne és az előkészített mélyedésbe töltöm. Ezután egy egyszerű evőkanállal összekeverem az egészet, amíg egy ragacsos masszát kapok. Ekkor még két részletben hozzáadok 5-5 dkg lisztet - minden különösebb gyúrás nélkül, csak a kanállal el lehet dolgozni a tésztát, ha nem akarna sikerülni, akkor valószínűleg túlságosan lehűlt a méz, ilyenkor kézzel kell kicsit megdolgozni.

Folpackkal letakarva, 2 órán keresztül, pihenni hagyom a konyhapulton. Ezután kiveszem a tálból és lisztezett felületen kissé átgyúrom a tésztát, ekkor már nem szabad ragadnia, könnyen gyúrható, homogén tésztának kell lennie. A tésztát elfelezem és gombócokká igazítom. A sütőt előmelegítem 200 °C-ra, 2 tepsit kibélelek sütőpapírral.

Lisztezett felületen kinyújtom az első gombócot. Nem kell nagyon alálisztezni, inkább érdemes folyamatosan figyelni és igazítani a lisztezésen. Igyekezve minél egyenletesebben, kb. 2-3 mm-esre nyújtom, majd formákra kiszúrom a tésztát, illetve legutóbb, a szepyangyaltól :)) ajándékba kapott, spéci nyújtófámmal is készítettem kekszeket. 

Előmelegített sütőben sütöm - itt van a legnagyobb bukáslehetőség, ugyanis a sütiket aranybarnára kell sütni és éppen egy hajszállal azelőtt kell kivenni a sütőből, hogy a szélük barnulni kezdene, majd aztán ripsz-ropsz megégnének. Ez mérettől függően kb. 6-7 perc - érdemes arra odafigyelni, hogy egy tepsiben mindig egyforma kiszúrt minták legyenek, így egyformán is sülnek. Kicsit a tepsiben hagyom hűlni, majd rácsra téve teljesen kihűtöm a kész kekszeket, végül zárható dobozban tartom fogyasztásig.
A tésztamaradékokat először a második gombóchoz, majd később magukban összegyúrva újra kinyújtom és szaggatom, amíg elfogy. Nagyon kiadós, mérettől függően kb. 120 keksz is születhet ennyi tésztából.

Ezek a szép, mintás kekszek nem jöhettek volna létre, ha nincs szepyke! :)) Köszönöm!

Hozzávalók: 15 dkg margarin/vaj*, 10 dkg méz**, 20 dkg kristálycukor (lehet felesben nádcukorral is), 1 kis rúd vanília magjai, 1 egész tojás, 35 dkg + 2x5 dkg finomliszt (tehát összesen 45 dkg), 3 dkg tejpor***, 1,5 teáskanál szódabikarbóna (7-8 g, ne legyen több), fél teáskanál/késhegynyi só (2 g), 2 teáskanál őrölt fahéj (6 g), fél teáskanál kakaópor (2 g), 1 teáskanál őrölt szegfűszeg (3 g), 1/4 teáskanál/késhegynyi aszkorbinsav (1-2 g), valamint még egy kevés liszt a nyújtáshoz.

* vajjal is nyugodtan elkészíthető, de margarinnal (mintha) egy picit jobb (lenne) az eredmény

** többfélét próbáltam, jó az akác vagy a virágméz, de készülhet különlegesebb mézből is

*** érdemes átszitálni, mert hajlamos csomós maradni

Tovább olvasom...

Fahéjas mini és vaníliás maxi

Cookie, ismét. Már szerepel a blogomon, több változatban is. Az alaprecept, kisebb módosításokkal, mindig ugyanaz - nagyon szeretem, mert gyorsan össze lehet dobni, ízlés szerint ízesíthető és sokáig eláll.

A tésztához kihabosítottam a vajat a cukrokkal és a mézzel, majd tovább habosítottam a tojással és a vaníliakivonattal. Ezután hozzákevertem a sütőporral elkevert lisztet és a sót. Ekkor elfeleztem a tésztát:
- az egyik felébe fahéjat kevertem, plusz apróra vágott aszalt meggyet és étcsokoládét,
- a másik felébe kevertem még egy kevés vaníliát, valamint durvára tört mogyorót és kakaóbabot.
A mogyorós változatot nagy evőkanállal adagoltam a sütőpapíros tepsibe, egymástól nagy távolságra (sütés közben elterül) - a kanál hátával ellapogattam, kerekre igazítottam a kupacokat. A sütő tepsijébe 8, az eggyel kisebbe 6 ilyen korongot tudtam kikenni. 180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem kb. 13 percig, amíg a tészta széle pirulni kezdett. A fahéjas változatból kis teáskanálnyi kupacokat sorakoztattam egymás mellé - lehet még ennél kisebbeket is, de most nem volt türelmem... A sütőt kicsit mérsékeltem (170 °C) és kb. 9 perc alatt megsütöttem a sütiket. Mindkét keksz puha lesz így, a ropogóshoz tovább kell sütni, de nagyon vigyázni kell, mert pillanatok alatt meg tud égni.

Hozzávalók kb. 22-24 db nagy és kb. 75 db mini kekszhez...
...az alaptésztához: 40 dkg vaj/margarin, 12 dkg méz, 12 dkg nádcukor, 12 dkg kristálycukor, 4 tojás, 1 evőkanál házi vaníliakivonat, 50 dkg liszt, 2 teáskanál (10 g) sütőpor, 2 teáskanál (10 g) só);
...a fahéjas-meggyes-étcsokishoz: fél adag alaptészta, 2 teáskanál (10 g) fahéj, 8-10 dkg kicsire aprított aszalt meggy, 8-10 dkg aprított étcsokoládé (70%);
...a vaníliás-mogyorós-kakaóbaboshoz: fél adag alaptészta, még egy kevés házi vaníliakivonat, 20 dkg durvára tört törökmogyoró (pirított és pirítatlan mogyoróval is érdemes kipróbálni), 3 dkg pörkölt, aprított kakaóbab.

További cookie receptek a blogon: csupacsokis, kakaóbabos és meggyes-diós.

Tovább olvasom...

Kekszes almás szelet

Egy villám jóvoltából adódó, néhány napos kényszer-netszünet után, íme újra itt. :)
Most egy kevéssé megerőltető recept következik, azt hiszem, nagyjából mindenki ismeri is ezt a sütit. Én meggyel jobban szeretem, de a kertben az almafa elkezdte potyogtatni a termését (lehet, hogy megérett? :O), így most maradtam az alap változatnál.

Az almákat megpucoltam, negyedekre vágtam, magházukat eltávolítottam és a gyümölcsöt vékonyra szeleteltem. Egy evőkanálnyi vajon, némi cukorral, félig megpároltam. Közben a vizet és az almalét elkevertem, feloldottam benne a vaníliás pudingport, majd a megpárolt almára öntöttem. Forrásig főztem - ezalatt a tejes színű pudingos keverék fényesebbé, élénkebb színűvé válik.

Míg az almás puding elkészült, szögletes háztartási kekszet sorakoztattam egymás mellé egy rétegben. Állítható szögletes keretet igazítottam hozzá, majd rátöltöttem az elkészült, forró, almás pudingot. A tetejét ismét keksszel raktam ki. Hagytam, hogy a kekszek kissé hozzákössenek a pudinghoz (kb. 1 óra), majd bevontam, egy kevés olajjal elkevert, olvasztott csokoládéval a tetejét. Behűtve szeleteltem.

Valójában nincs rá bevált receptem, ha sok az alma, akkor kevesebb pudingba ágyazom, ha kevés, többe. A pudingpor-folyadék aránya is az almától függ, ha sok levet ereszt, akkor kevesebb lébe kerül a pudingpor...és fordítva.

Mindig szemre készítem, most éppen az alábbiakból: 6 közepes-nagyobb alma, 2 dkg vaj, 4 evőkanál nádcukor, 2,5 dl víz, 2,5 dl almalé, 2 csomag vaníliás pudingpor, 200-250 g háztartási keksz, 10 dkg étcsokoládé, 1 evőkanál olaj.

Tovább olvasom...

Sport süti

Talán az én ízlelőbimbóimmal lehet baj (kizárt), de hogy ez a süti (a Sport szelet) pontosan olyan lenne, mint a Sport szelet (a csoki), azt igen (nagyon) erős túlzásnak tartom. Ettől függetlenül finom és gyors, és mivel az eredeti recept sem hozza az igazi Sport ízt, én kicsit lehúztam a cukorból és vajból, bár ez utóbbit még nyugodtan lehetne tovább csökkenteni - mondjuk a tejmennyiség növelése mellett.

Az elkészítése roppant egyszerű, fogom a tejet, a vaníliamagokkal lassú tűzre teszem melegedni. Amikor már majdnem forr, a tűzhelyet elzárom és mehet bele a kakaópor, vaj, cukor és rumaroma. Folyamatosan kevergetem, amíg egyneművé válik. A darált kekszet egy tálba szórom, egy kanállal mélyedést készítek a közepébe és beleöntöm a kakaós-vajas tejet. A kanállal kevergetve összedolgozom, csak egészen a legvégén kell egy kicsit rásegíteni kézzel (vigyázat, meleg!). Ekkor egy tálcát/tepsit zsírpapírral kibélelek, ebbe simítom-tapicskolom egyenletesen a masszát. Hűtőbe teszem úgy 2 órára.
A hűtés végén a csokit mikróban megolvasztom, hozzákeverek 1-2 teáskanál olajat és egy habkártyával a massza tetejére simítom. Néhány óra elteltével forró késsel szeletelem. Gyorsan fogy. :)

Hozzávalók egy kb. 20x30 cm-es tepsihez: 20 dkg vaj, 2 dl tej (215 g), 40 g ét kakaópor, 15 dkg cukor, ízlés szerint 20-30 ml rumaroma (18-25 g), 1/2 rúd vanília magjai, 50 dkg darált háztartási keksz, valamint a tetejére: 10 dkg 75%-os étcsokoládé, 1-2 teáskanál olaj.

Tovább olvasom...

Erdei gyümölcsös villámtorta

Ajándékba készült ez a tortácska, gyorsított eljárással. Az anyák napjára készített erdei gyümölcsös-joghurtkrémes tortát kellett volna ismételni, de nem volt annyi időm rá, így egy egyszerű joghurttorta lett belőle. Nagyon finom lett, kissé "ruganyosabb" krémmel, mint ahogyan én igazán szeretem, de így sem volt rá panasz. :)

A kekszeket egy zacskóba tettem és a sodrófával darabokra törtem. Lágy vajjal összekevertem (éppen összeállóvá), állítható tortakarikába simítottam (18 cm) és 200 °C-on sütöttem úgy 10 percig. Amíg hűlt a kekszalap, a joghurtot a cukorral, vanília eszenciával, a mirelit gyümölcsökkel és a zselatinnal felmelegítettem (nem forrásig, csak míg a gyümölcsök kiengedtek és a zselatin elolvadt). Amikor ez is visszahűlt, a tejszínt felvertem a cukorral, összeforgattam a joghurtos krémmel és a tortakarikával felszerelt kekszlapra simítottam. Fagyasztóban (-23 °C) kb. 2 óra alatt megdermedt. Ekkor lekerült róla a karika és fixálóval felvert tejszínnel díszítettem.

Sokan félnek attól, hogy a tejszín összeesik és ezért műanyagokat használnak helyettük, ami nagy kár. Fixálóval, zselatinnal felverve az előírás szerint behűtött valódi tejszín is ugyanolyan tartós, mint a növényi készítmények, emellett az ízük a pótlékokkal ellentétben valóban finom.

Belekerült...
...a kekszalapba: kb. 20 dkg kakaókrémes töltelékű szendvicskeksz (töltelékkel együtt), kb. 7-8 dkg vaj vagy amennyit felvesz;
...a joghurtrétegbe: kb. 400 g natúr joghurt, 3 evőkanál cukor, 1 teáskanál vanília eszencia, 20 g zselatin, 30 dkg mirelit erdei gyümölcs mix, valamint 3 dl habtejszín, 3 evőkanál cukor;
...a díszítésbe: kb. 1 dl habtejszín, 1 evőkanál vaníliás cukor, fél csomag habfixáló, valamint néhány cukorgyöngy.

Tovább olvasom...

Kakaóbabos és meggyes-diós mini sütik

Sokszor készítek cookie-t, ideális "gyors süti". Leszámítva a sütési időt, mert mire ez a kis adag kisül, bizony lemegy a nap.
Most legalábbis a szó szoros értelmében lement... :D

A recept nem bonyolult, a vajat a cukorral kihabosítottam, hozzáadtam a tojást, sót, vanília eszenciát, ezekkel is alaposan összedolgoztam, majd belekevertem a lisztet, tejfölt és sütőport. Ezután két részre osztottam az alaptésztát, az egyik felébe belekevertem a kakaóbab-darabkákat, a másik felét pedig apróra vágott dióval és aszalt meggyel forgattam össze. Sütőpapírral bélelt tepsire kis teáskanálnyi halmokat kanalaztam (jó nagy hézaggal, mert a tészta terül sütés közben), 170-180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem őket.

A sütés ideje méret- és ízlésfüggő. Amikor a tészta széle pirulni kezd, már megsült, ha ekkor kiveszem a sütőből, puha kekszeket kapok eredményül. Ha ropogósabb változatra vágyunk (a férjem általában...), akkor hagyom kellemesen megbarnulni a sütiket, de vigyázni kell, mert ezután már hamar odakap. Mindenképpen nagyon finom, érdemes így is-úgy is kipróbálni. A sütőből kivéve 1-2 perc után rácsra szedem, azon hagyom kihűlni a kész kekszeket.

Huhh, nem is tudom, de most vagy 4-5 alkalommal cseréltem a tepsiket a sütőben... Alapesetben kb. diónyi halmokat kanalazok a tepsikre, de most ovis kirándulásra készültünk, a sütik egy részét oda szántam, így apróbb darabokat sütöttem. A nagyobb méretben úgy 60-70 db cookie szokott születni, most kb. 2x60 db lett az eredmény. Nagyon finom lett mindkét változat, igazi gyerkőckézbe illő, 1-2 falatos darabok.

Hozzávalók...
...az alaptésztához: 30 dkg vaj (megfelel a margarin is), 25 dkg cukor* (most 10 dkg házi vaníliás cukor és 15 dkg kristálycukor), 3 tojás, 1 nagy teáskanál só, 1 teáskanál vanília eszencia*; 40 dkg liszt, 3 evőkanál tejföl, 1/2 csomag sütőpor (kb. 6 g);
...a fél adag kakaóbaboshoz: kb. 5 dkg pirított, aprított kakaóbab;
...a fél adag meggyes-dióshoz: 3 dkg aszalt meggy, 7 dkg dió (vagy mindegy, csak összesen kb. 10 dkg legyen).

*Az édesítő ízlés szerint variálható, szoktam nádcukorral, barna- és kristálycukor keverékével készíteni, de előfordult már, hogy mézet és cukrot tettem bele. A vaníliás ízesítőket tetszés szerint akár aromával is helyettesíthetjük.

Tovább olvasom...

ez+az blogokról

Az utóbbi időben kicsit eltűntem, sok a dolgom (vagy kevés az időm? :D), de az élet nem áll meg, enni kell. :)) Gasztroblogokhoz az elmúlt napokban két esetben fordultam, ezek eredményét hoztam most mutatóba...

Sok más blogger után Limara remekbe szabott flottája nálunk is sikert aratott, nagyon jó alternatívája a pizzának, ha azt esetleg unnánk már. Biztosan többször elkészül még nálunk is, többféle ízesítéssel.
Annyiban módosult nálam az elkészítés, hogy én a dagasztást és a kelesztést is a kenyérsütő géppel végeztettem, majd ezután formáztam, újra kelesztettem és sütöttem őket.

Az alábbi hozzávalókból állt a 8 csónak: 175 gr natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 2 teáskanál só, 40 dkg kenyérliszt (BL80), 10 dkg Graham liszt, 2 evőkanál burgonyapehely, 1 teáskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, továbbá kb. 25-30 dkg füstölt kolbász és sok-sok trappista sajt (az utolsó két tétel természetesen ízlésfüggő).
Fázisfotók és eredeti recept Limaránál. Köszönet a receptért! :)

A másik blogrecept Dulminától származik, ő többféle ízesítéssel elkészítette már a zabkekszeit itt, itt és még itt is. A keksz kiadós, kellemes, de sehogy nem akart olyan szépre sikerülni, mint Dulminának. :D Meglepő módon még a csokis-krémes sütirajongó 4 éves lányomnak is ízlik, ma reggel oviba menet is elrágcsált kettőt belőle.

Teljesen Dulmina után készítettem, így a receptért kéretik hozzá látogatni. Az én kekszem ízesítői: 5-5 dkg durvára vágott aszalt meggy, aszalt cseresznye és mandula voltak.
Köszönet a receptért! :)

Tovább olvasom...

Babatorta sütés nélkül

A lánykám másik tortája, az, amit végül "szűk családi körben" bontottunk, és amelyiket eredetileg elkészíteni szándékoztam. Ez sem nagy munka, joghurttorta, kekszalappal. Ami nekem "újítás" volt, hogy az összes joghurttorta receptem vagy tejszínt, vagy tejet tartalmazott a joghurt mellett, ám lánykám még csak a joghurt-túró kettős bűvöletében tart, így a tejet/tejszínt mellőztem most.

Babakekszet törtem durvára mozsárban, majd olvasztott vajjal kevertem össze. Egy 18-as tortaforma aljára simítottam a kekszet. Natúr joghurtba cukrot, vaníliát és zselatint kevertem, majd a cukor olvadásáig melegítettem. A joghurt felét-kétharmadát a kekszre öntöttem, és a fagyasztóba tettem, hogy kissé megdermedjen. Amikor már kevésbé volt híg a joghurt (negyed óra?), banánt karikáztam a joghurtrétegre, kissé belenyomkodtam, majd ráöntöttem a maradék joghurtot. Visszatettem a fagyasztóba, majd kb. fél óra múlva, amikor már elég dermedtnek ítéltem, áttettem a hűtőbe. Másnapig ott pihent. Tálalás előtt a formából kivágtam, tányérra tettem és apró cukorszíveket szórtam rá.

Hozzávalók...

...a kekszes alaphoz: 15 db Milupa babakeksz, 6 dkg vaj;
...a krémhez: 6 doboz K&F natúr joghurt (6x140 g), 5 evőkanál cukor, 1 vaníliarúd magjai (ehelyett lehet vanília eszencia vagy a cukor helyett házi vaníliás cukor), 3 csapott evőkanál zselatin (ez lehetne kevesebb...) + egy nagyobb banán vagy más gyümölcs ízlés szerint.
Kellemes torta, még úgy is, hogy masszívabb a joghurtréteg, mintha tejszínnel lenne lazítva. A lánykám joghurtkedvelő, szívesebben ette, mint a csokis tortát.

Tovább olvasom...

Diós darálós keksz

Az idei karácsony valahogy nem nagyon akar alakulni, semmi hangulatom, még kevesebb időm. Remélem, úton van már a hó, mert ez így nagyon nem jó. :( Életkedv híján gyors, tartós, egyszerű aprósüteményt szerettem volna készíteni, és Kiskukta szépséges diós koszorúira esett a választásom. Kicsit változtattam csak rajta, próbáltam közelíteni az én darálós receptemhez.

Mint mondtam: egyszerű süti - egyszerűen fogtam a hozzávalókat, beletettem egy tálba, majd elkezdtem gyúrni. :) Időnként csavartam hozzá a citromból, majd amikor az elfogyott, tettem még bele egy kis vizet is. Amikor a tészta összeállt, feltettem a formát a húsdarálómra és így formáztam a tésztát.

Hmm, Kiskukta, ismerős a doboz? :)))

Még az elején elhatároztam, hogy nekem kell bele egy vaníliarúd is, ki is készítettem, de a szokásos esti őrültek házában úgy ahogy volt, érintetlenül ottfelejtettem a pulton. Ez utóbb sajnos hibának bizonyult, a sütemény nagyon finom, de nekünk a férjemmel egy picurka hiányérzetünk marad utána. A nagylánynak? Nos, neki semmi gondja, ő természetesen hatalmas élvezettel majszolja! :))
A recept eredeti változatban Kiskuktánál. Köszi! ;)

Belekerült a tésztába: 50 dkg liszt, 15-20 dkg darált dió (egészen pontosan 17 dkg, amit legutóbb még 20-nak mértem - vagy rossz a mérlegem, vagy párolog...), 10 dkg zsír, 10 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1,5 csomag sütőpor, 1 nagy (tényleg nagy) citrom leve, 2 evőkanál (vagy amennyi éppen kell) víz.

Tovább olvasom...

Csokis cookie

Évek óta ugyanazt a cookie receptet használom. Már fogalmam sincs, hol találtam az eredetijét, de rendszeresen ajánlgatom boldog-boldogtalannak. Számtalan félresikerült "tutibiztos" recept után ez volt az, ami az én ízlésemnek tökéletesen megfelelt. Mogyoróval, dióval, mandulával, csokival, kakaóbabbal, aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel... Mikor mire fáj a fogunk. :)

Az unokaöcsém születésnapjával kapcsolatban került szóba, hogy "ha igazán örömet szeretnék okozni" neki, akkor sütnék egy csupacsokis cookie-t. A vörös ördög futott egy potyakört a fejemben, de végül úgy döntöttem, nem kockáztatom meg, hogy csak a sütit kapja ajándékba... :P A kéréséhez alakítottam most a receptemet, az alapot kakaósra készítettem, a belevalókat pedig étcsokoládéra korlátoztam.

A tésztához margarint kevertem ki por- és barnacukorral, vanília eszenciával, tojásokkal, végül a keveréket géppel kissé habosítottam. Hozzáadtam a kakaóport, majd miután azt egyenletesen eloszlattam a vajas masszában, a lisztet, sót, és sütőport is belekevertem. A legvégén beleforgattam az apróra vágott étcsokoládét.
Egy evő- és egy teáskanál segítségével helyes kis gombócokat formáltam (kb. diónyi méretűeket), ezeket sütőpapírral bélelt tepsibe pottyantottam, egymástól kb. 5-6 cm-re (sütés közben terülnek). 170 °C-on 15 percig sütöttem, ekkor még megnyomva a tetejét kissé lágynak érezni a tésztát, de míg hűl, megszilárdul. Finom, puha, omlós süteményeket kaptam, nehéz abbahagyni, ha egyszer belekóstol az ember lánya. :)
A sima "fehér" változatot sokszor tovább szoktam sütni, úgy is nagyon finom, a sütik "kekszesebbek", ropogósabbak lesznek. Ennél a kakaósnál nem tudtam a színt figyelni, elégetni pedig nem akartam, így inkább megmaradtam a puhább változatnál, de nyugodtan lehet nálam bátrabb, aki szívesen ropogtatna.

Hozzávalók: 35 dkg margarin/vaj, 20 dkg porcukor, 10 dkg barnacukor, 3 tojás, 1 evőkanál vanília eszencia, 5 dkg ét kakaópor, 40 dkg liszt, 1,5 teáskanál sütőpor, 10 g só, 25 dkg étcsokoládé.

Tovább olvasom...

Nosztalgiasüti: darálós keksz

Gondolom többen ismeritek a darálós kekszet, csak talán más néven. Nekem a régi, "hagyományos" süteményekkel kapcsolatban mindig a nagymamám konyhája, illata, hangulata jut eszembe - mivel anyum nem volt a sütővel nagy barátságban, így leginkább a mamámmal készítettük ezeket. Emlékszem, amikor kijöttek a kukackák a darálóból, azzal játszottam, hogy betűket, formákat igazítottam belőlük a tepsire, szerintem sokan voltunk így ezzel. Ma már a játékosság elmúlt, az eredeti recept sincs meg, így némi nyomozás után saját receptemből sütöm rendszeresen, különböző ízekben.

Egy tálban összekeverem a mézet a cukrokkal és a tojásokkal. Belekeverem a puha vajat/margarint is. Apránként hozzáadom a lisztet, a sütőport, a tejport, 1 lime levét és reszelt héját, valamint a vaníliát. A tésztát összegyúrom, amikor már összeáll, félbeszedem, ízesítem. Most az egyik felébe további limehéjat, a másik felébe őrölt gyömbért gyúrtam. A gombócokat folpackba csomagolva 1 órán át hűtőben pihentetem, ezután a tésztákat "ledarálom" :) - a különböző ízeket különböző mintán darálom át. 180 °C-on addig sütöm, míg színesedni kezdenek a sütik (kb. 15-20 perc). Rácson kihűtöm, majd jól zárható dobozba teszem a kész kekszeket.

Hozzávalók: 25 dkg vaj/margarin, 20 dkg cukor (most méz, barnacukor és vaníliás kristálycukor keverékéből készítettem), 2 db tojás, pici só, 1 vaníliarúd magjai (vagy aroma, vagy eszencia), 1,5 csomag sütőpor, 70 dkg liszt, 2 dkg tejpor (elhagyható, de növelhető is) + ízesítők.

Ízesítők lehetnek pl.: citromhéj, narancshéj, kakaópor, gyömbér, fahéj, kókuszreszelék, rumaroma stb. Nálunk az abszolút kedvenc a hagyományos, enyhén citromos ízesítésű. :) Most citrom nem akadt, így lime-ot használtam.

Ez a mennyiség kb. 4 nagy tepsire elegendő, de gyorsabban fogy, mint gondolnánk, nem érdemes felezni. Jól zárható dobozban sokáig tárolható.

Tovább olvasom...

Oreo fagyi v2

Néhány napja egy baráti párocska látogatott meg minket és előkerültek a biztonsági tartalékok a fagyasztóból. A csokifagyi ismét bejött :) - ez meg is adta a beszélgetésünk fő témáját, mert hasonló ízlésünk lévén a főzött fagylaltok bizony alapos kitárgyalást igényeltek. Szó szót követett, végül kikötöttünk a kekszdarabos fagylaltoknál, azon belül is a barátunk által favorizált Oreo fagyinál. Na és persze mi sem egyszerűbb, mint rávenni engem, hogy csináljam meg.

A problémák ott kezdődtek, hogy fogalmam sem volt, milyen is az Oreo?
Ne szörnyülködjetek! Valahol a tudatom mélyén derengett valami erről a kekszről, illetve annak neten olvasott méltatásáról, de még sohasem kóstoltam. Itt volt az ideje. Lehet megkövezni: finom, de szerintem nem egy hasraesés.
Beszerezni sem egyszerű eset. Legalábbis nekünk a megadott lelőhelyen nem sikerült megvásárolnunk - de hát mire valók a barátok - főleg azok a barátok, akik fagyit akarnak enni?
Másnap meghozták. :))
Az utolsó bonyodalom a fagyialap volt, mert naív kérdésemre, hogy mégis milyennek kellene lennie, az alábbi választ sikerült kapnom: hát legyen fehér, semleges ízű (elvileg vaníliás) és kekszdarabos.

Aha, köszi.

Szóval net, ásás, kutakodás, és egy csomó negatívum, ugyanis nem találtam nekem szimpatikus receptet. A "Homemade Oreo Ice Cream" pedig sokmindent takart a "végy egy doboz vanília fagyit és keverj bele összetört Oreot"-tól kezdve a tojássárgákból főzött vanília alapokig - ez esetemben ki lett zárva, ugyanis kikötés volt, hogy fehérnek kell lennie. Lustábbik énem elkacérkodott pár pillanatig annak gondolatával, hogy felverjek 6 dl tejszínt és ... :))

Az első verzió mondhatni tökéletes lett. Nem szerintem és szerintem nem.
A felbujtó szerint "ez teljesen ugyanolyan". Na ez klassz, mert nekem tejporízű volt. :)) Így megállapodtunk, hogy némileg módosítom a "teljesen ugyanolyant" és megnézem, lehet-e helyette inkább "teljesen megfelelő".

Nos, a végeredmény nekem ízlik. Nem ugrik a számra a "húazannnyát" jelző, de tényleg finom.

Először egy tejalapot főztem. Ehhez tejet melegítettem cukorral és sóval, majd egy deci tejben elkevertem keményítőt, tejport, glükózt és belecsorgattam a cukros tejbe. Besűrítettem, majd kihűlve egy éjszakára hűtőbe tettem.
Másnap tejszínt vertem fel (majdnem teljesen) keményre, összeforgattam a tejes alappal és fagyigépben fagyasztani kezdtem. Közben a lapok közül kiszedtem a krémet (hősiesen megkóstoltam, de így magában már végképp nem jött be) és a kekszeket összetörtem. Amikor megfelelő állagú lett a fagylaltom, a mozsárban (megbízás szerint apró) darabosra tört kekszet hozzáadtam, majd 2-3 fordulat után késznek minősítettem.
Nekem nem hiányzik az alapból a vanília íz, de talán kipróbálom majd úgy is, viszont a keksz szerintem lehetne nagyobb darabos - persze ízlések és pofonok.

Belekerült: 3,5 dl tej, 1 dkg tejpor, 1 dkg glükóz, 1,5 dkg étkezési keményítő, 8 dkg cukor, kevesebb mint 1/2 mokkáskanál só, 3 dl tejszín és 4 db Oreo keksz.

Tovább olvasom...