A következő címkéjű bejegyzések mutatása: omlós tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: omlós tészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 10., vasárnap

Sárgabarackos-fahéjas pite

Hát ez nem egy ripsz-ropsz pite, de megéri vacakolni vele, mert isteni. Annyira, hogy bár nem szoktam hétköznapokra rendszeresen sütit sütni, ezt az elmúlt napokban kétszer is elkészítettem. Az alapja omlós tésztalap, amit finoman megkenek lekvárral, erre jön egy kicsit módosított egyensúly tészta, majd bele a gyümölcsdarabok. Nagyon jóóó!


Elsőként a linzertészta készül el, késes robotgépben vagy kézzel. Ehhez a lisztet összeszitálom a porcukorral és egy pici sóval, elmorzsolom a hideg vajjal, majd mehet hozzá a tojások sárgája, a vanília eszencia és egy kis jeges víz. Addig gyömöszölöm, amíg összeáll, majd folpackba csomagolva teszem a hűtőbe pihenni (kb. 30 perc). Ezután a sárgabarackokat megmosom, kimagozom és negyedelem, finoman megszórom fahéjjal és porcukorral, majd állni hagyom. Nem hagyom magára: ahogy elkezd levet engedni, egyszer-kétszer átforgatom.
A sütőt előmelegítem 200 °C-ra. A hűtőből kiveszem a pihentetett vajas tésztát, finoman átgyúrom, majd a tepsi méretére nyújtom. A tepsi alját teljesen kibélelem vele, alaposan megszurkálom villával és befedem egy alufóliával. A 200 °C-os sütőben 18-20 percig sütöm, ezután leveszem a fóliát és tovább sütöm jó 5 percig.
Amíg a tészta sül, a sárgabaracklekvárt teljesen pépesítem (mixer) és egy evőkanál nádcukorral beforralom (kb. 3 perc). A sütőből kiveszem a tésztát, a sütő hőjét mérsékelem 180 °C-ra, az omlós lapot pedig azonnal megkenem először egy kissé felvert fehérjével*, majd a forró, sűrű lekvárral. 
*Abból a fehérjéből veszek el egy keveset, ami az omlós tészta készítésekor kimarad - a maradéka az egyensúly tésztához megy.


Az egyensúly tésztához (-szerűséghez) a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket (a maradékot is) egy picurka sóval együtt keményre verem. A puha vajat habosra keverem a cukrokkal, majd egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját. A lisztet elkeverem a fahéjjal és a sütőporral. A vajas alaphoz 3-4 részletben, felváltva hozzádolgozom a lisztet és a tojáshabot, majd ezt a tésztát egyenletesen az omlós-lekváros alapra kenem, a tetejét pedig kirakom (katonásan vagy bohókásan, mindegy) a gyümölcsdarabokkal. Ismét a sütőbe teszem és 35-40 perc alatt, pirulósra-készre sütöm. Porcukorral vagy anélkül is nagyon finom, szilvával is érdemes elkészíteni!


Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...az omlós vajas tésztához:
300 g liszt, 50 g porcukor, csipet só, 200 g vaj, 2 tojás sárgája, 1 evőkanál vanília eszencia, 20-30 ml hideg víz;
...az omlós tészta lekenéséhez: a fehérjékből egy kevés, 150-200 g krémes sárgabaracklekvár, 1 evőkanál nádcukor;
...az egyensúly tésztához: 150 g vaj, 150 g cukor (75 g porcukor, 75 g nádcukor), 3 tojás sárgája, 150 g liszt, 1 teáskanál sütőpor (3 g), 1 teáskanál őrölt fahéj, 5 (3+2 a vajas tészta tojásaiból) tojásfehérje, pici só;
...továbbá: 600-700 g magozott és negyedelt sárgabarack, 1-2 evőkanál porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj.
Szilvával is mennyei! Recept itt. :)
Tovább olvasom...

2011. június 17., péntek

Epres-rebarbarás pite

Szómágia! Néhány napra rájöttem a nagy titokra: a blogban leírt, azaz az olvasók felé kimondott (inkább indirekt módon elsuttogott) szavak teremtő erővel bír(hat)nak. Most bírtak is! (Hűű, ezután miket fogok én beírni ide... :D)
Volt az a bizonyos rebarbarás próbamunka, aminél röpke gondolatban megjegyeztem, hogy az omlós tésztát én bizony kézzel készítettem - nyilvánvalóan teljesen igénytelenül, mea culpa -, holott a könyv szerint géppel kellett volna, "de nekem még mindig nincs olyan". És lett! Hogy hogyan? Hát úgy, hogy a nővérem - pl. a férjemmel ellentétben :P - olvassa a blogomat és úgy gondolta, hogy meglep(nek) vele. Meg is leptek. (Köööösziiii! :*) Így már nekem is van kis cuki késes robotgépem! :)))
Hálám jeléül gyorsan fel is avattam és ha már az a bizonyos süti hozta meg a rég várt gépet, egy hasonlót készítettem. Mivel a szepy-féle rebarbarakészlet addigra jelentősen megcsappant, friss eperrel pótoltam a hiányzó mennyiséget és két - még mindig GoodFood 101 csábító... - recept ötvözésével, na és persze roppant nagy önállósággal, elkészítettem ezt a pitét.


A pite alapjaként ugyanazt a tésztát készítettem el, amit a rebarbara tarthoz, csak most géppel. :) Amíg a hűtőben pihent, a falatnyira (5-6 mm) darabolt rebarbarát az eper és némi cukor kíséretében kissé előpároltam, ezután hagytam kihűlni.
A tésztát vékonyra nyújtottam, majd kibéleltem vele egy levehető oldalú piteformát. Alufóliával letakarva, előmelegített sütőben pirulósra sütöttem (200 °C, 15 perc). Amíg a tészta sült, a tojást felvertem a vaníliakivonattal és a cukorral, hozzáadtam a lisztet és fokozatosan beledolgoztam a tejszínt. Az epres rebarbarát - levétől megfosztva - az elősütött tésztára kanalaztam, majd rácsorgattam a tejszínes keveréket. A sütőbe visszatéve újabb 15 percig sütöttem.


Ezalatt a vajat megolvasztottam, belekevertem a nádcukrot, a zabpelyhet és a fahéjat, majd ezt a keveréket elterítettem a kissé megszilárdult sodó tetején. Újabb 15 perc alatt pirulósra sütöttem. Langyosan vagy teljesen kihűlve, egy ülésre érdemes befalni az egészet.


Hozzávalók...
...az omlós tésztához:
175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 250 g rebarbara, 200 g eper, 5 dkg cukor;
...a sodóhoz: 1 egész tojás, 1 evőkanál vanília kivonat, 3 dkg cukor, 2 dkg liszt, kb. 1,5 dl tejszín;
...a tetejére: 4 dkg vaj, 4 dkg nádcukor, 5 dkg zabpehely, 1/4 teáskanál őrölt fahéj keveréke.
Tovább olvasom...

2011. június 9., csütörtök

Rebarbara(s)tart

Kaptam rebarbarááát! A "meglepetést" ismét szepy követte el (köff! :*), egy óriási adagot küldött, amit persze muszáj volt azonnal megkóstolnunk, mert mi - hátrányosan vidékiek - még csak nem is láttunk korábban rebarbarát, nem hogy kóstoltuk volna. Elsőként egy tart készült, ami olyan, de olyan finom lett, hogy életmódváltás és diéta ide vagy oda, muszáj volt este 7-kor 3 szeletet megennem belőle.


A recept ismét a GoodFoodos csábító desszertek közül származik - mekkora királyság már, hogy megtaláltam a kupiban ezt a könyvet! Fahéjas omlós tészta az alapja, amihez a lisztet, porcukrot, fahéjat és sót összeszitáltam, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat (ezt a könyv szerint késes robotgéppel kellene végeztetni, de nekem még mindig nincs olyan, így kézzel gyúrtam - szuper lett így is). Hozzáadtam egy tojás sárgáját és a hideg vizet, gyors mozdulatokkal összedolgoztam és folpackba bugyolálva betettem a hűtőszekrénybe pihenni (GF szerint 45 perc, nálam 90 perc volt, mert közben meggyet fagyasztottam, lekvárt főztem...).
A pihentetés alatt a rebarbarát megmostam (vékonyabb szálakat válogattam hozzá), megfosztottam azoktól a héjdaraboktól, amelyektől nagyon meg akart válni, majd feldaraboltam 3-4 centis falatokra. A sütőt bekapcsoltam 200 °C-ra és előkészítettem egy levehető oldalú piteformát (gazdaságos fajta, úgy 24 centi átmérőjű, 3,5 cm magas lehet), amit kibéleltem a vékonyra nyújtott fahéjas tésztával. A tésztát villával alaposan megszurkáltam, majd egy alufóliával letakartam (ennyi, nem kell lesúlyozni). A sütőbe tolva 15 percig sütöttem, amíg egy kis színt magára kapott, majd kivettem (és jól megégettem az ujjaim, így most két nagy vízhólyag is segít a gépelésben), a fólia helyére rendeztem a felaprított rebarbarát és megszórtam nádcukorral. Visszatettem a sütőbe (ez milyen jó érzés volt a frissen pörkölt ujjaimmal) és további 20 percig sütöttem.


Amikor a rebarbara megsült, kivettem a sütőből a félkész desszertet és a sütő hőjét mérsékeltem (160 °C). A tejfölt elkevertem a cukorral és a tojással, majd ezt a keveréket a lepény tetejére csorgattam. Egy kevés cukrot elkevertem fahéjjal, ezzel megszórtam a sütemény tetejét és az egészet visszatoltam a sütőbe addig, amíg a tejföl megszilárdult (15 perc). Langyosra hűlve bontottuk meg. :)
Nagyon finom desszert, egyetlen hátránya, hogy a rebarbara túl sok levet enged és ez szeletelésnél elszabadul, némileg rontva az összképet, de hát kit ééérdekel? Engem aztán nem. :))


Hozzávalók...
...az omlós tésztához:
175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 350 g rebarbara, 85 g nádcukor, továbbá 250 g tejföl (eredetileg 284 ml, muhaha...), 25 g cukor, 1 egész tojás;
...a tetejére: 1 teáskanál cukor és 1/2 teáskanál őrölt fahéj keveréke.
Tovább olvasom...

2011. április 27., szerda

Isler

Még mindig igen pici (még mindig nem szeretjük a tenyérnyi islereket), de már nem mini és most hagyományosan diós, ha már apum volt olyan drága, hogy egy agyvérzést kockáztatva nekiállt nekem apró diót törni. Csak mert a nagyobb fajta, a könnyen pucolható, már régen elfogyott... Diótól függetlenül majdnem nem lett belőle semmi, ugyanis amikor megközelítettem a lekváros polcomat, döbbenten tapasztaltam (vagyis jutott eszembe), hogy elfogyott a ribizlizselém. Vajon mennyit kellene főznöm, hogy elég legyen egy évre? :O Na mindegy, feltúrtam a fagyasztót, megleltem a maradék két kis doboz ribizlit, így gyorsan összedobtam még egy lekvárt is. Rutinosan, csípőből... ;)


Mivel most nem kellett tojás- és tejérzékenységre figyelnem, vajjal és tojással készült a linzertészta. Ehhez a lisztet, darált diót, porcukrot, fahéjat és sót összekevertem, majd elmorzsoltam benne a vajat. Hozzáadtam a tojások sárgáját és összegyúrtam. A tésztagombóc a hűtőbe került pihenni, fél-egy óra elég neki, ez az adag most tovább csücsült bent, sikeresen kőkeményre is dermedt. :P
Pihentetés után a sütőt elkezdtem előmelegíteni (190-200 °C), majd a tésztát átgyúrtam, 3-4 mm-esre nyújtottam és egy 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam. Sütőpapíros tepsire rakosgatva sültek, úgy 7-8 perc alatt, a széleiken éppen pirulósra. A kisült linzerek rácson hűltek ki, majd a frissen főzött (...) ribizlizselével megtöltöttem őket és éjszakára félretettem pihenni.
Másnap csokoládébevonatot kaptak, és egy pici díszítést, hogy a gyerekeknek legyen mivel játszaniuk. :)

Hozzávalók (kb. 40 darab, 5 cm átmérőjű islerhez): 35 dkg liszt, 15 dkg darált dió, 25 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1 mokkáskanál fahéj (elhagyható), csipet só, 4 tojás sárgája, továbbá ribizlizselé (vagy egyéb kedvenc) a töltéshez, kb. 30-35 dkg étcsokoládé a bevonáshoz.
Készítettem már kevesebb dióval és több liszttel is (10 dkg : 40 dkg), és kevesebb tojássárgával, ekkor kevés hideg víz segített a tészta összeállításában. Így is, úgy is finom sütemény. :)
Tovább olvasom...

2011. április 13., szerda

Mogyorós rudacskák

A lánykáim nagyon megszerették mostanában a falatnyi kis süteményeket, így most ezeket a rudacskákat készítettem nekik. Enyhén ropogós, omlós linzer pirított mogyoróval és egy kis díszítéssel, ami idő vagy kedv hiányában nyugodtan elhagyható.


A pirított és héjától megfosztott mogyorószemeket a cukorral együtt egy kávédarálóban megőröltem. A kapott, olajos, kissé összeálló mogyoródarát eloszlattam a lisztben, beletettem egy picurka sütőport és sót, végül a darabokra vágott - hideg - vajat morzsoltam el a száraz anyagokban. Hozzáadtam egy tojássárgát és gyors mozdulatokkal összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pihenni.
Egy óra elteltével a sütőt bekapcsoltam (190 °C), a tésztát átgyúrtam és 3-4 mm vékonyra nyújtottam. Derelyevágóval felszeleteltem (1,5-2 cm x 5-6 cm), majd sütőpapírral bélelt tepsire tettem és 10-12 perc alatt megsütöttem a rudacskákat (az utolsó percekben figyelni kell, mert gyorsan megég). Rácson kihűtöttem, majd az egyik felüket csokival bevontam - nem mártottam, csak kanállal "rálocsoltam", így a talpuk nem lett csokis. A dermedő csokoládéba mogyorókrokantot szórtam.


Hozzávalók (egy gáztepsi, kb. 60 db)...
...a tésztához:
5 dkg pirított törökmogyoró, 5 dkg házi vaníliás cukor (kristálycukor is megfelel), 15 dkg liszt, icipici só és sütőpor, 10 dkg vaj, 1 tojás sárgája;
...a díszítéshez: 5 dkg jó minőségű étcsokoládé, mogyorókrokant vagy durvára tört pirított mogyoró.
Tovább olvasom...

2010. december 2., csütörtök

Kosárka

Hagyományos, diós, (...) ki hogyan nevezi - nálunk egyszerűen csak kosárka. Alapértelmezésben. Minden más, ami nem ez, az lehet "mákos", "mogyorós", "krémes", "gyümölcsös" - ilyen-olyan kosárka, de ez csak így "simán kosárka". :)
Haraptatok már diós felhőbe? :)) Valami ilyesmi lehet. Nem tömény, nem fojt, egyszerűen csak szétomlik az ember szájában. Annyira omlós, hogy alaposan meg kell fontolni, mikor is veszem ki a formából, mert ha túlságosan korán állok neki a feladatnak, atomjaira hullik. Na de ha kivárom az időt, mesés lesz... Az elkészítése kicsit pepecselős, de azért hébe-hóba, különösen advent környékén, érdemes nekiállni.


A recept alapja a 3:2:1 linzertészta, amibe - mivel a habhoz tojásfehérje kell - tojássárgák is kerülnek. Egy csipet sütőpor, egy másik csipet só és kész is. ;) A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát. Ezután a tálat folpackkal lefedem (vagy a tésztát folpackba csomagolom) és hűtőbe teszem.
Amíg a tészta pihen, a diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy pici sóval habbá verem, amikor már kemény, hozzáadom a citromlevet is. További folyamatos habverés mellett beleadagolom a cukrot és fényes, kemény habbá verem - addig, amíg a habból csúcsot tudok húzni. Ekkor egy szilikon lapáttal, laza mozdulatokkal, beleforgatom a diót. Amíg a gép dolgozik, a lekvárt átkeverem és a meggyet egy szűrőbe teszem lecsöpögni.


A sütőt 160-170 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből és kb. diónyi adagot veszek ki belőle, ebből először golyót formálok, majd a két tenyerem között ellapítom és ezzel bélelem ki vékonyan a formát. Ha van túllógó felesleg, azt lecsípem és hozzáadom a következő golyócskához. Amikor egy tepsinyi formával elkészülök, egy-egy mokkáskanálnyi lekvárt teszek a forma aljára, rá egy szem meggy kerül, majd a diós habbal befedem a kosárkát. Addig sütöm, amíg szép pirosas lesz a kilógó tészta széle.


Ekkor kiveszem a sütőből, a formában hagyom addig hűlni, amíg már kézzel kényelmesen megfoghatóvá válik a forma, majd egy óvatos fejreállítós-megmozgatós :)) mozdulattal kioperálom a sütit belőle. Rácson hagyom teljesen kihűlni (ezután ízlés szerint porcukorral meghinthető, én nem szoktam).
Nekem kétszeri sütés (két tepsi) jön ki egy adagból. Amíg a lekvározást-meggyezést-habozást csinálom, a tészta fennmaradó felét visszateszem a hűtőbe, majd így visszahűtve dolgozok újból vele - de természetesen lehet már eleve két gombócként a hűtőbe tenni. Amíg az első adag sül, a második adag összerakásával pont végzek. Ha ügyesen dolgozom, 40 db lesz belőle, ha kicsit vastagabbra sikerül a tészta, akkor néhány darabbal kevesebb.


Hozzávalók 40 db-hoz (az én formám alsó átmérője kb. 3,5 cm, a felső 6,5 cm)...
...a tésztához:
40 dkg liszt, 26 dkg vaj, 13 dkg porcukor (vagy 12 dkg porcukor+1 dkg vaníliás cukor), pici sütőpor (2 g), pici só, 4 tojás sárgája;
...a habhoz: 4 tojás fehérje, pici só, 1-2 evőkanál citromlé, 20 dkg cukor (vagy 10-10 dkg porcukor és vaníliás cukor), valamint 20 dkg darált dió;
...továbbá: egy kis üveg lekvár (most ribizlizselé, de lehet pl. sárgabaracklekvár is), 40 szem meggybefőtt.

Mivel utálom a formákat mosogatni munka közben, ezért a fenti adagot a saját formamennyiségemhez szabtam. Gondolom nem mindenki rendelkezik pontosan ennyi formával, ezért átszámoltam a mennyiségeket 10 formára, ezt már könnyen fel lehet szorozni.
Hozzávalók 10 db-hoz...
...a tésztához:
10 dkg liszt, 6-7 dkg vaj, 3 dkg porcukor, pici sütőpor, pici só, 1 tojás sárgája;
...a habhoz: 1 tojás fehérje, pici só, fél evőkanál citromlé, 5 dkg (por)cukor, valamint 5 dkg darált dió;
...továbbá: lekvár, 10 szem meggybefőtt.
Tovább olvasom...

2009. december 7., hétfő

Az első idei adventi süti: bejgli

Időhiányban szenvedek. Még mindig és még nem is tudom, meddig, de sok reményt nem fűzök az elkövetkezendő sütögetős-főzőcskézős terveim megvalósításához. :S Első körben a sok-sok tervbe vett finomság leredukálásra egy gyors adventi süteményt szerettem volna készíteni, pozsonyi kiflire gondoltam. Még nem sütöttem korábban, de gondoltam túl nagy macera nem lehet vele, bejglitészta, bejglitöltelék és kész is. :D A tésztát begyúrtam, pihenésre ítéltem, másnap meghalt a számítógépem és mivel a párom vitte el az egyik ismerősünkhöz helyrepofozás céljából, így a kiflikészítésre szánt időm rendesen megkurtult. Mérgemben feltekertem a zömét bejglinek, csak néhány kiflit gyártottam.
Hogy hogyan kell pozsonyi kiflit formázni? Hja, nincs net, nem tudom megnézni? :P Lett, amilyen lett. Finom, és ez a lényeg. :D :P

2012

A hozzávalókból tésztát gyúrtam. Ehhez a zsiradékokat a liszttel elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, felfuttatott* élesztőt, tojást és sót. Munkás dolog gombócot összehozni a receptben szereplő arányokkal, reménytelennek tűnhet, de tényleg nem kell semmit hozzáadni pluszban, idővel összeáll az anyag. :))** Nekem sohasem sikerül teljesen sima felületűre gyúrnom, de ez nem nagy gond, mert miután kipihente magát, lényegesen jobb a tésztával dolgozni.
Hideg helyen*** hagyom minimum néhány órát, de inkább fél, akár egy napot is pihenni. Nekem most ez egy szép hosszú napra sikeredett. Ezután a tésztámat 6 darabba vágtam, így hat bejglit tudtam volna készíteni belőle, de most csak 4 rúd készült, 2 rúdnyi tésztából kifliket készítettem. Ehhez a két kis tésztaadagomat 12-12 darabba vágtam - ennél kevesebbe is lehet, ekkor nagyobb kifli lesz az eredmény.


Fogalmam sincs, hogyan kell pozsonyi kiflit formázni, azóta sem néztem meg, én egyszerűen vékony kis ovális lapot nyújtottam a tésztáimból, megkentem töltelékkel és feltekertem, majd kifli-szerűre igazítottam őket.
A bejglihez egy tésztaadagot kb. 25x30 cm-es téglalapra érdemes nyújtani, ennél nagyobban már túl vékony a tészta. A tölteléket egyenletesen el kell kenni rajta, a két rövidebb oldalán a tésztát 1-1 cm-es sávban vissza kell hajtani, hogy ne süljön ki belőle a töltelék, majd a hosszabbik oldalról feltekerni.
Sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem a süteményeket, majd megkentem őket felvert tojással. Ezután kb. egy órán át pihentettem őket a konyhában, szobahőmérsékleten, majd újra lekentem őket. A bejglikre lyukakat fúrtam, végül hidegre (garázs, kamra...) tettem őket a teljes száradásig (kb. 1 óra). Ezután már lehet is sütni őket (előmelegített sütő, 180 °C, bő fél óra) - nálam most egy éjen át száradtak és szerintem nem lett olyan szép a végeredmény, mint amikor rögtön száradás után mennek a sütőbe.


Hozzávalók...
...a tésztához: 1 kg finomliszt, 20 dkg vaj, 15 dkg zsír, 8 dkg cukor + 1 kanálnyi az élesztőhöz, 1 dkg élesztő, 1 tojás, 2 dl tej, csipet só + még 1 tojás a kenéshez;
...3 rúd mákos bejglihez: 40 dkg mák, 25 dkg cukor, 2,5 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, sárgabaracklekvár - elhagyható, illetve ízlés szerint, nálam annyi, amitől kenhető lesz a töltelék;
...3 rúd diós bejglihez: 40 dkg dió, 25 dkg cukor, 2 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, kevés rum - ebbe áztatom a mazsolát.


A töltelék ízlés szerinti, én általában csak mákosat készítek, de most készült egy kevés diós is. Arra érdemes odafigyelni, hogy a töltelék-tészta súlyban 1:1 arányban legyen, illetve ha a töltelék túl "nedves", akkor reped a bejgli. Nálam ez nem okoz problémát, valamit valamiért: nem bírom a száraz tölteléket. :))
Már nem emlékszem, honnan származik a recept, de szerintem ezer helyen fent van a neten, pl. itt is. :)
Frissítés: *az élesztőt nem kell felfuttatni, nyugodtan bele lehet keverni a lisztbe, úgyis jó lesz, így legalább véletlenül sem marad langyos a tej; **a beírt hozzávalókkal elég nehéz a tésztával dolgozni, de úgy tapasztaltam, hogy ha nagyon szükséges, elbír egy kicsivel több tejet (fél deci) és egy tojással többet is; ***én általában egyszerűen a garázsban pihentetem, ha az nem elég hideg, akkor hűtőben - a lényeg, hogy a tészta ne keljen meg csak pihenjen.
Tovább olvasom...

2009. október 3., szombat

Mogyorós mini isler

Az isler tésztája is az egyszerű, 3:2:1 linzertésztán alapul. A különbség abban rejlik, hogy diót tartalmaz - nálam általában, így most is, mogyoró került bele.


Az elkészítése ugyanaz, mint a sima linzernek. Alapesetben az islert kb. 8 cm-es korongokra szúrják ki, én ehhez a mini változathoz most egy 4,5 cm-es kiszúrót használtam. A sütési ideje rövid, 200 °C-on 6-8 perc alatt megsültek a korongok. Akkor jó már, amikor a szélén éppen elkezd színt kapni (ehhez nem árt egyenletesen kinyújtani a tésztát :D), így nem szárad ki és másnapra a tölteléktől visszapuhul.

munkában - ilyenek, amikor nem volt egyenletes a nyújtás... :)))

Miután kihűltek a megsült kekszek, 2-2 db-ot összeragasztottam ribizlizselével/sárgabarack lekvárral, ezután hűvös helyen (azaz a jól bevált garázsban) pihentettem őket másnapig. A csokoládébevonat csak ekkor került rájuk. Dermedés után már indulhat is a csemegézés - ha mégsem, továbbra is hűvös helyen, letakarva várják sorsukat. Nem szokott odáig megmaradni, hogy dobozolni kelljen őket, de ha erre lenne szükségem, én nem pakolnám egymásra őket - ha tud valaki olyan tutibiztos csokimáz receptet, ami mellett egymásra lehet rétegezni az islereket, legyen olyan drága és írja meg nekem! ;)

A férjem szerint olyanok, mint egy klónhadsereg. :D 

Hozzávaló kb. 70-75 db mini islerhez: 50 dkg liszt+15 dkg darált mogyoró, 40 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1 teáskanálnyi fahéj, lekvár/zselé. A bevonáshoz én 30 dkg csokoládét  (ét csoki és tortabevonó vegyesen) olvasztottam fel annyi olaj hozzáadásával, amitől elég folyékony lett a csokoládé - kicsit sok is lett ez utóbbi, a képen látszik, hogy vékonyra sikerült a máz.
Tovább olvasom...

2009. október 2., péntek

3:2:1...
linzer!

Vendégeket várunk hétvégére, és hogy ne ússzak be a végén, előre sütök-főzök, amit csak lehet. Édes aprósüteménynek linzert terveztem be, annak úgyis csak jót tesz, ha áll néhány napot a fogyasztás előtt. Mivel várható egy tej-tojás diétán lévő leányzó is a vendégek közé, a legegyszerűbb, mondjuk úgy: hagyományos linzer mellett döntöttem.



Ezt a receptet csak egyféleképpen lehet elrontani, ha a 3:2:1 arányokban felcseréljük a hozzávalók sorrendjét. :D 3=liszt, 2=zsiradék, 1=cukor.
Az elkészítése nagyon egyszerű: összekeverem a cukrot a liszttel, belemorzsolom a margarint vagy vajat, majd összegyúrom egy gombóc tésztává. Ezután hűtőben pihentetem (kb. úgy egy órát). Lisztezett felületen kinyújtom, szaggatom, sütőpapíros tepsibe helyezem őket, majd előmelegített sütőben 200 °C-on 7-9 percig sütöm. Egyszerű, nem igaz? Persze buktatói, mint mindennek, ennek a tésztának is vannak - pl. ha túl sokáig gyúrjuk a tésztát, akkor törékeny, morzsálódó lesz, vagy ha sokáig sütjük a süteményeket, akkor túlságosan kiszáradnak, kemények lesznek -, de ezeket egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetjük.


A tészta különösebb módosítás nélkül elbírja az ízesítéseket, használhatunk fűszereket, aromákat, keverhetünk bele kakaóport, darált csonthéjasokat. Én most sima "fehér" és kakaóporral ízesített "barna" linzert készítettem. A kakaóporosnál cseppet csökkentettem a liszt mennyiségét, de ez sem lett volna igazán fontos. Miután kisültek a kis sütemények, lekvárral vagy mogyorókrémmel kettesével összeragasztottam őket. Tálaláskor (ízlés szerint) porcukorral meghintem. A sütemények fedett dobozban sokáig elállnak.


Hozzávalók kb. 35-40 db-hoz (méretfüggő):
37,5 dkg liszt, 25 dkg margarin, 12,5 dkg porcukor + a ragasztáshoz barack-, eperlekvár, ribizlizselé, Nutella. A kakaós tészta esetében a liszt csak 36,5 dkg volt + 2 dkg kakaópor került bele.
Tovább olvasom...