2009. augusztus 16., vasárnap

Egyszerű almás-körtés pite

Megállíthatatlanul jön az ősz - ez a sárguló falevelek és a hűvös-ködös (tipikus szeptemberi iskolakezdős) reggelek mellett onnan is látszik, hogy dúskálunk a nyárvégi-őszi gyümölcsökben. A felesleg eltüntetésére készült ez az almás pite, egy kis körtével megtoldva a töltelékét.

A munkát most is azzal kezdtem, hogy sokat mosolyogtam a páromra, aki ezután komótosan megmosta, megpucolta és lereszelte az összes gyümölcsöt. :) Ezután jöttem én a cukorral és a fahéjjal, amellyel ízesítettem és összekevertem a reszelt körtés almát. Bekapcsoltam a sütőt (190 °C).


A tésztához a tojást cukorral és sóval kihabosítottam, majd a többi hozzávalóval együtt puha gombóccá gyúrtam. Egy kisebb és egy nagyobb gombócot gömbölyítettem belőle, majd a nagyobbikat lisztezett munkalapon kerekre nyújtottam és egy vajazott-lisztezett formába igazítottam. A lapot piskótamorzsával szórtam meg, erre simítottam a levétől kifacsart reszelt gyümölcsöt. (Ha van kilógó tésztaszél, azt ilyenkor ajánlott visszahajtani, mert így nem fog sülés közben az alma leve kicsordogálni a tészták illesztése között.) A tölteléket a kisebbik kinyújtott lappal fedtem be, amit villával sűrűn megszurkáltam. Előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöttem.

Hozzávalók...
...a tésztához: 1 tojás, 10 dkg cukor, 1 csipet só, 2 teáskanál vanília kivonat, 10 dkg margarin, kb. 30 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor.
...a töltelékhez: ízlés szerint - alma, körte, cukor, fahéj, piskótamorzsa.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 15., szombat

Vegyes savanyúság télre

Gyerekkoromban a kedvenceim a csemege savanyúságok voltak, amelyekbe anyum apró hagymácskákat dobott helykitöltésnek, és persze azok voltak a legfinomabbak így az egész család hagymára vadászott. :)) Innen ered a saját változatom, én már beletervezem a hagymát is az üvegekbe. Uborkával, apró dinnyével biztosan, de előfordul, hogy zöld paradicsommal is társulnak.


A sikeres munkához szükségeltetik egy darab férj, aki magára vállalja a gyöngyhagyma megtisztításának nemes feladatát. Enélkül nálam eleve kudarc az elrakás, mert a macera a kis fehér golyókkal elveszi a továbbiaktól a kedvemet. :) A zöldeket alaposan megmosom, majd tetszőleges összevisszaságban tiszta üvegekbe dobálom őket - szinte szó szerint, mert nem igazán szoktam a rendezettségre odafigyelni. Eközben elkészítem a felöntőlevet* is, amibe tartósítószert keverek (még nem mertem megpróbálkozni a tartósító nélküli savanyúsággal - valakinek valami tuti módszer?), majd felöntöm vele az előkészített zöldségeket, lekötöm az üvegeket és száraz dunsztban hagyom egy napig hűlni őket.



Üvegekbe került: 3 kg apró (5-10 centis) uborka, 2,5 kg apró (3-8 centis) dinnye, bő 1 kg gyöngyhagyma (kb. 1,15 kg). Felöntőlé 4 liter vízből készült - ebből 8 dl megmaradt a végén. 16 (7 decis) üveg vegyes savanyúság, 2 kisüvegnyi gyöngyhagyma lett a végeredmény.


Felöntőlé - 1 liter vízhez: 3 dl ecet (10 %-os), 20 dkg cukor, 1,5 dkg (jódozott tengeri) só, 4-5 babérlevél, 1/2 mokkáskanál koriander, 1 mokkáskanál mustármag, 1 mokkáskanál köménymag, 1 mokkáskanál egész fekete bors; tartósítószer (Na-benzoát).
*Kérdés volt, íme a válasz: a felöntőlé úgy készül, hogy kimérem egy megfelelő méretű fazékba a vizet, beleteszem az ecetet, cukrot és a fűszereket, felforralom, majd főzöm még kb. 15 percig.
Ha az üvegeket nem egyszerre öntöm fel a lével (hanem folyamatosan, ahogy betöltök 1-1 üveget), akkor a legkisebb lángon szoktam hagyni alatta a tűzhelyet, hogy még az utolsó üveg betöltésénél is forró legyen a lé (de ekkor már ne forrjon). Ilyenkor nem keverem bele a Na-benzoátot, hanem csak feloldom a megfelelő mennyiséget egy kevés forró vízben és majd ezt osztom el a betöltött üvegek tetején.


Piacról vásárolva nem igazán olcsó (ez persze az alapanyag árától-minőségétől függő, nekem kb. 150 Ft-ra jött ki egy üveg), de mindenképpen saját ízlésemnek megfelelő savanyúsággal büszkélkedek a munka végén. Nekem megéri. :)

Tovább olvasom...

2009. augusztus 14., péntek

Kelkáposzta (krém)leves

Majdnem frankfurti. :)
Sok tekintetben olyan vagyok, mint egy gyerek, például szeretem a gumicukrot és a rajzfilmeket, sokszor alulról eszem a fagyit ... és nem szeretem az úszkáló (zöld) "izéket" a levesben. A kelkáposzta is amolyan "izéféle", ráadásul a frankfurtiban csak úgy hemzsegnek. :))) Elsősorban azért, hogy én megegyem - gyermekessé válásom óta pedig azért, hogy a gyermek is megegye -, én bizony eltüntetem a leveleket a léből. A legegyszerűbb módon: botmixerrel. Így született meg a frankfurti krémleves - vagy nevezzük csak kelkáposzta levesnek.


A leveshez a káposztát, a burgonyát és a hagymát durvára kockáztam, felöntöttem annyi vízzel, amennyi majdnem ellepte, sóztam és fűszereztem. Puhára főztem a zöldségeket, majd pépesítettem egy botmixerrel. Újra felforralva behabartam és virslikarikákat adtam hozzá, némi kis ízkorrigálás után pedig szedtem egy tányérral és jóízűen - bár nem szép, de nagyon finom ;) - megebédeltem. :)


Hozzávalók: egy fej kelkáposzta, 1-2 nagyobb burgonya, 1 kisebb vöröshagyma, ~1,5 l víz, 1 pohár tejföl, 2 evőkanálnyi étkezési keményítő, só, bors, majoránna, őrölt kömény, virsli ízlés szerint (nálam kb. 40 dkg).
Tovább olvasom...

2009. augusztus 10., hétfő

Bográcsozás

Az idei első. Soha nincs későn elkezdeni. :) Nagynénémék érkeztek vendégségbe, halászlét főztünk, hozzá Limara-féle friss fehér kenyeret sütöttem. Mennyei volt!

A recepteket nem is bonyolítanám, felesleges lenne. A képek:


egyelőre nincs bográcsfedőm, így a repkedő hamu ellen az egyik wokom fedelével védekezünk :)


...az alaplébe


már majdnem kész :))

Belekerült a hallébe: 1,25 kg vegyes hal (kárász-keszeg), 1,25 kg pontyszelet, 30-35 dkg belsőség (tej és ikra), 3 db nagyobb hagyma, 2 db friss paradicsom a kertből, só, pirospaprika, paprikakrémek, halászlékocka.

A kenyérrel én nem is tudom, mit csináltam, de hogy ez lett az eddigi legszebb kenyerem, az biztos. Ezért is muszáj megmutatnom. :))) Akkora cserepek lettek rajta, hogy házat lehetett volna fedni velük! :D


eeeeekkorák a cserepeim!

Limara jól bevált fehér kenyerét már többször elkészítettem, zsemlét is sütöttem belőle, de eddig a várva várt hatalmas cserepek elmaradtak. Most biztosan együtt álltak a "kenyérsütés sikerének csillagai", mert ilyet még nem húztam elő a sütőmből. :))) Remélem, a csillagok tovább is állnak, mert ilyet akarok mééééég sokat! :D
Limara, köszönöm! :)


sütőből kikerülve


csodás, nem igaz?


a végén ilyen lett - a kenyérformázást még gyakorolnom kell... :D


bélzet


sikermutató - avagy 5+1 fő után ennyi maradt belőle :)))

Kenyértészta: kb. 2,8-3 dl víz, 2 tk só, 2 ek olaj, 1 ek ecet, 2 dkg burgonyapehely, 20 dkg öregtészta, 50 dkg BL 80 liszt, 1 tk cukor, 1 dkg élesztő.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 9., vasárnap

Fánk

Tudom, nem most van itt az ideje, de most kevéssé munkás finomságra volt szükségem, így emellett döntöttem. Nagyon sokáig próbálgattam a fánkrecepteket, míg végre megtaláltam-megalkottam a nekem legjobban tetszőt, amelyet azóta is nagy sikerrel készítek a barátaink legnagyobb örömére. A recept eredeti változata ebből a könyvből származik - nálam némi módosításon esett át. :)


A tészta hozzávalóit kenyérsütő gépben gyors programon dagasztattam. A dagasztás ideje gépfüggő, lehet normál programon is, illetve mixerrel vagy természetesen kézzel is dagasztani, ez nem kötött, nem az időt, hanem a tésztát kell figyelni: a lényeg, hogy nagyon alaposan ki legyen dolgozva. Fontos, hogy majdhogynem galuskaszerűen lágy, ragacsos legyen a tészta, úgyhogy nem kell kétségbe esni, ha éppen csak összeáll a "gombócunk". Lisztezett kelesztőtálban jó duplájára kelesztettem a tésztát, majd alaposan lisztezett deszkára borítottam és kissé átforgattam, hogy csodás, hólyagos, puha tésztagömböcöt kapjak.


A gombócot ujjnyi-másfél ujjnyi vastagságúra nyújtottam és 8 cm átmérőjű fánkszaggatóval kiszúrtam. Letakarva, 2x20-25 percig pihentettem a tésztakorongokat, félidőben egyszer megfordítottam őket. Bő olajban sütöttem a fánkokat, majd papírtörlőn leitattam a felesleges olajat. Egy részét csokoládé pudinggal töltöttem meg, a többit friss sárgabaracklekvárral és ribizlizselével kínáltam.
A sütés: ez a legnagyobb hibalehetőség, hiszen ha túl forró az olaj, akkor megbarnul a tészta és a közepe nem sül át, ha pedig hideg, akkor tocsogni fog az olajban a süteményünk - ezért azt tudom ajánlani, hogy az első darabokon teszteljük a nekünk beváló hőmérsékletet. A megkelt fánktésztát úgy kell az olajba engedni, hogy az eddig a nyújtódeszkán lévő oldala az olajban felülre kerüljön. Fedő alatt pirosra sütöm, majd megfordítom a fánkokat és a másik oldalát már fedő nélkül sütöm meg. Egy adag kb. 1+1 perc alatt megsül, amikor a sercegő hang megszűnik, már kb. jó is a fánk, csak a színére kell odafigyelni.
Ha töltöm a fánkot, akkor olajba helyezés előtt nem nyomom be a közepét; ha nem töltöm, akkor igen, így lesz egy helyes kis horpadás a fánkomban, ahova tálaláskor lekvárt tehetek.


ha ügyesek vagyunk, ilyen szép szalagjaink lesznek :)

A töltött fánkot én most pudinggal készítettem, ehhez az átlagnál egy picivel hígabb pudingot főztem, amibe végül vajat kevertem. Kevergetve hűtöttem ki, majd fánktöltő csővel felszerelt habzsákba töltöttem és a megsült fánkokat még forrón betöltöttem.

Hozzávalók...
kb. 20-25 db fánkhoz: 4 dl tej, 6 dkg (nád)cukor, 3 tojás, 7 dkg vaj/margarin, csipet só, 70 dkg liszt (+ esetleg 1-2 kanálnyi, ha szükséges), 2,5 dkg élesztő, kb. 7-10 dl olaj a sütéshez, lekvár és porcukor a kínáláshoz.
...a töltelékhez: 5,5 dl tej, 1 csomag (csokoládé) puding, 3 evőkanál cukor, 1 evőkanál vaj.

Mini fánkok a blogon: ITT.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 8., szombat

Poharasok

Nem szoktam poharas desszerteket készíteni -egyszerűen csak azért, mert szívesebben sütök-, de most nem volt ez utóbbira lehetőségem. "Ráfanyalodtam" a sütés nélküli desszertre, hiába no, az éhség nagy úr. :))) Olyannyira nem bántam meg, hogy ismétlés lesz, ebben már biztos vagyok. :)


Szedres-almás

Az alap mascarpone volt. Lehetett volna tejszínnel lazítani, de csak 1-1 adagot készítettem, így mellőztem ezt a lépést. Egy 250 g-os doboznyi krémsajtot 3 evőkanálnyi (házi) vaníliás cukorral kevertem ki, majd elfeleztem a krémet.

Szedret és almát pároltam össze egy kevés cukorral és vízzel, majd fahéjjal és gyömbérrel ízesítettem. Egy kevés étkezési keményítővel besűrítettem, majd hagytam kihűlni. A desszerthez a pohárba alulra mascarponét, majd egy réteg gyümölcsös krémet, végül habzsákból újra mascarponét tettem. A tetejére csokit csorgattam.


Kávés

A mascarpone másik felét 3 teáskanálnyi kávé hozzáadásával megízesítettem, tejes-rumos kávéba forgatott babapiskótával és olvasztott csokival rétegeztem (piskótadarabok-krém-csoki-piskóta-krém).

Hozzávalók...
...a gyümölcsöshöz: 125 g mascarpone, 1,5 evőkanál vaníliás cukor; 10-15 szem szeder, fél alma reszelve, 2 evőkanál barnacukor, kb. 0,5 dl víz, fahéj, gyömbér, 1 teáskanál étkezési keményítő, 1 dkg csokoládé.
...a kávéshoz: 125 g mascarpone, 1,5 evőkanál vaníliás cukor, 3 teáskanál főtt kávé; 0,5 dl tej, 1 evőkanál rum, 1 dl főtt kávé, babapiskóta darabokra tördelve, 3-4 dkg csokoládé.
Az adagok pohárfüggőek :) - 1 nagyobb vagy 2 kisebb pohárra elegendőek.
Tovább olvasom...

2009. augusztus 3., hétfő

Csillaghullás előtt

Kiskukta talált meg az utolsó vacsora (vagy bakancslista - kinek hogy' tetszik) kérdéssel, amivel tudtán kívül úgy feladta nekem a leckét, ahogy azt rettegett ábrázolás-geometria tanárom tette anno még a suliban. :))) Egyszerűen nem tudtam zöld ágra vergődni vele, pedig már nem is tudom, mióta is (?), majd' egy hete agyalok rajta.

Az első gondolatom a feladványt látva a halálraítéltek utolsó vacsorája volt és ezt akárhogy is próbáltam kiverni a fejemből, nem ment. Piszok mód valamilyen formában mindig visszatért a gondolat - "John Coffey, mint a kávé, csak nem úgy írják...", vagy Burrows, amint már sokadik alkalommal próbálják rávenni, hogy kitöltse az utolsó kívánság papírkáját. :)) De most komolyan, ki tud(na) ilyenkor enni? :)
Aztán próbáltam kicsit átfogalmazni a kérdést, ahogy előttem már többen is megtették: mit (és hol) kóstolnék meg, mielőtt eljön Joe Black? :P Hát, ez sem könnyebb.

Amiben biztos vagyok, hogy 2 hely foglalt a "megnemnevezett" kategóriában, azaz ha már utolsó ételek listája, abban biztos vagyok, hogy Joe Black előtt mindenképpen megkóstolnám a gyermekeim főztjét. Mondjuk 1-2) 7 fogás, ünnepi vacsi, a saját házukban. Na, ezzel tuti elodáztam az utolsó napomat minimum 20 évvel, de inkább többel. :D

Aztán vegyünk néhány kedvencet:
3) meggyleves, én ebből a retro menzaízűt szeretem
4) sajtos-tejszínes csirkemell, burgonyapürével, sült hagymával
5) körömpörkölt - tudom: fúúúj! Nem is szeretem a disznóhúst egyébként, de a csülök pékné és a körömpörkölt kivételt képeznek, plusz jöhet a csípős füstölt kolbász és a hurka is. Ennyi, de tényleg ennyi... :D
6) fagyi - hmm, mogyorós csokifagyi
7) friss, jégbe hűtött mangó dzsúz

És a végére, néhány "kisebb célkitűzés" csak nagy vonalakban, illetve mondjuk megszabva legalább 1 Michelin-csillagot a helynek, szóval ennék 8) Angliában (Gordon Ramsay), 9) Ausztráliában és 10) Franciaországban.

Ez így nem egy OK lista, de most ennyi tellett tőlem, bocsi. :)
Tovább olvasom...