2010. január 16., szombat

Mini fánkok

Tavaly nyáron már feltettem a bevált fánkreceptemet, ez annak egy kicsit módosított változata, kisebb adagban. Sokan esküsznek arra, hogy a fánkba kell egy kis alkohol (rum, pálinka...) a tökéletes végeredményhez, hát most kipróbáltam. Velem van a baj, tudom, de én bizony semmi különbséget nem észleltem. :P Lehet, hogy nem részegítettem meg eléggé a tésztát?


A munkafolyamatok ugyanúgy alakultak, mint már korábban leírtam, ugyanarra az állagra törekedtem. Annyiban módosult a korábbiakhoz képest, hogy most nem a szokásos 8 cm-es, hanem egy kisebb, 5,5 cm átmérőjű kiszúróval dolgoztam. A tésztát kb. ujjnyira nyújtva ebből az adagból így pontosan 37 db fánkom született. Sütésnél kicsit rosszabb volt vele dolgozni, mert a töltésre szántak szinte gombócra fújták magukat :D, viszont a méret sokkal gyermekbarátibb, mint az eredeti változat.


A hagyományos fánkok közepét ujjal összenyomtam, a töltötteket nem. Ez utóbbiakat közvetlenül a sütés után, a krémet fánktöltő csővel felszerelt habzsákból adagolva töltöttem meg. A feladat egyszerűnek mondható, a csővel a fánk oldalát átlyukasztom, majd körkörös mozdulatokkal, a zsákot folyamatosan nyomva ízlés szerinti mennyiségű krémet juttatok a fánk belsejébe. Bármilyen, kicsit hígabb állagú főzött krémmel/pudinggal megtölthető, én most a fiúk kedvéért Baileys-es mogyorókrémet főztem ki ehhez.


Hozzávalók kb. 35-40 db mini fánkhoz: 3 dl tej, 5 dkg (nád)cukor, 2 egész tojás, 5 dkg vaj, csipet só, 55-56 dkg sima liszt, 2 dkg élesztő, 0,3 dl rum/pálinka...
Tovább olvasom...

Baileys-es mogyorókrém

Fánktölteléknek készült, de módosításokkal tortakrémnek is el tudom képzelni - gyanús, hogy hamarosan nem csak elképzelnem kell. :))


Elsőként a mogyorót sütőben kissé megpirítottam (180-190 °C), majd kihűtöttem, a héjakat eltávolítottam és a mogyorószemeket megőröltem. Én erre alkalmas eszköz híján kávédarálóban, de ezt nem feltétlenül ajánlom... :D


A cukrokat összekevertem, majd egy kevés vízzel karamellt készítettem. Amikor a karamell elérte a nekem tetsző színt, felöntöttem tejszínnel, hozzáadtam egy kis vanília eszenciát és egy kevés sót. Sűrűn megkeverve megolvasztottam a karamellt a tejszínben. Amíg ez készült, a tejben elkevertem a keményítőt és a tojássárgákat, majd hozzákevertem a már egynemű tejszínes karamellhez. Lassú tűzön folyamatosan kevergetve besűrítettem, és amikor kész lett, hozzákevertem a megőrölt pirított mogyorót. Néha átkeverve hűtöttem, de még langyosan apránként hozzákevertem a Baileyst. Kihűlt állapotban töltöttem a fánkokba.

töltelék... :)

Belekerült:
8 dkg házi vaníliás cukor, 5 dkg nádcukor, 20 ml víz, 2 dl tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, kevés só, 1 dl tej, 25 gr étkezési keményítő, 2 tojás sárgája, 10 dkg pirított (héj nélküli) török mogyoró, 1 dl Baileys.
Tovább olvasom...

2010. január 13., szerda

Egyszerű brokkoli krémleves

Talán már írtam korábban, hogy a lányom nagyon leveses. Különösen a krémleveseket szereti (talán mert nem látja, mi van benne :P), egyszerű betéttel, mint pl. pirítós, vagy reszelt sajt. Most éppen a brokkolira esett a választásunk, mirelitből, egy kis tejszínnel, ripsz-ropsz. :)


Egy közepes méretű, apróra vágott vöröshagymát, egy gerezd fokhagymával együtt megdinszteltem (ezt kicsit később tettem hozzá, hogy ne égjen meg), végül hozzáadtam egy csomag brokkolit. Felöntöttem vízzel, sóval, borssal és ételízesítővel ízesítettem. Amikor a brokkoli megpuhult, botmixerrel pépesítettem, és a levest keményítővel elkevert tejszínnel sűrítettem. A végén még utána ízesítettem, és egy csipetnyi szárított petrezselyemzöldet és lestyánt adtam hozzá. Füstölt sajttal megszórva tálaltam.

Hozzávalók: 1 közepes fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, kevés olaj+2 dkg vaj, 1 csomag (450 g) mirelit brokkoli, kb. 1-1,2 l víz, só, bors, 2 teáskanálnyi ételízesítő (vega-mix, sómentes), 2 dl tejszín, 2 csapott evőkanál étkezési keményítő, szárított petrezselyemzöld, lestyán.
Tovább olvasom...

2010. január 11., hétfő

Szűz baconben

Az egyik kedvencem: gyorsan elkészíthető és sosem okoz csalódást, pedig egyszerűbb húsételt nem sokat lehetne készíteni. Semmi macera nincsen vele, semmi extra fűszer, mégis többször el lehet sütni, mert mindenki szívesen eszi.


Mindig a körettel kezdem, általában "sima", olykor fetás-olívabogyós krumplipürével. Míg a köret készül, a hússal is végzek. Alapesetben 2 átlagos méretű szűzből készítem, ez kb. egy négyfős családnak elég. A húst lehártyázom, majd a bacon vastagságától függően egyforma, kb. 4-5 cm-es darabokra vágom. A szűz vékonyodó végét dupla hosszúra hagyom, és félbe hajtom, a hajtásnál kis bevágással igazítom a többihez hasonlóra. A darabokat egy-egy baconszelettel tekerem körbe (a vágási felület marad szabadon), hústűvel/fogvájóval rögzítem, majd az egyik csupasz oldalukat sózom, borsozom.


Olajat hevítek serpenyőben, ebbe helyezem a húsokat, sózott oldalukkal lefelé. Hirtelen pirosra sütöm őket, időközben a tetejüket is ízesítem. Amikor az érmék megpirulnak, megfordítom őket és a másik oldalukra is kérget sütök.


Nekem nincs sütőben használható serpenyőm, így a félkész korongokat egy kis tepsibe rakosgatom, rájuk locsolom a pirításhoz használt olajat és kb. 200 °C-ra előmelegített sütőben készre sütöm őket. A sütési idő függ a szűz átmérőjétől, a darabok vastagságától, nekem most kb. 15 percig voltak bent. Fontos, hogy ne szárítsuk ki a húst, különben élvezhetetlen lesz!
Amíg a hús sül, befejezem a köretet. Most a maradék bacont csíkokra vágva megpirítottam, tálaláskor ezzel szórtam meg a pürét. Savanyúságot kínáltam mellé. 

Hozzávalók: 2 normál szűz (kb. 80-90 dkg), 25-30 dkg szeletelt bacon, só, bors, olíva- és napraforgóolaj keveréke. A hús ízesítését természetesen lehet variálni.
Tovább olvasom...

2010. január 10., vasárnap

Hamis tiramisu

Gondolom ha nem hagyományosan van elkészítve, akkor merész dolog a hasonló próbálkozásokat tiramisunak hívni, de most tekintsünk el ettől. Amióta babázom, nem eszem nyers tojást, így ha tudom, valamilyen módon mégis hőkezelem, ha nem, akkor kihagyom a receptből.
Nővéreméknél "pótszilvesztereztünk" és hozzájuk készült a nyerstojás-mentes tiramisu. Kevés munkával készülő finom desszert, ami teljesíti szerény elvárásainkat: miszerint nem száraz és általában mindenki szereti.



Alapja kakaós piskótalap. Ehhez használhatja mindenki a saját bevált receptjét, szerintem érdemes kicsit tömörebb lapot sütni, úgy szebben lehet szeletelni. Megsütöttem, kihűtöttem, majd visszatettem a tepsibe. Kávét főztem, tejjel, rummal, vanília eszenciával ízesítettem. A mascarponét kikevertem kávéval, házi vaníliás cukorral, majd vaníliás cukorral és zselatin fix-szel felvert tejszínhabbal lazítottam.
A kakaós lapot kissé meglocsoltam az alkoholos-tejes kávéval (én nem áztattam el, de ez opcionális), erre rásimítottam a krém felét. Babapiskótát merítettem a maradék kávéba (éppen csak, különben szétázik), ezzel raktam ki a krémet, végül a maradék krémet rásimítottam. Tálalásig hűtőben pihent.
Kockákra vágva, ét kakaóporral meghintve 3-4 óra elteltével már tálalható is, de másnap még finomabb. A képen látszik, milyen arányú a krém és a piskóta, nekünk ez így tökéletesen megfelelt, nem lett sem száraz, sem túlzottan habos-krémes, szépen szeletelhető. Természetesen ha valaki krémesebben szereti, növelhető a mennyisége.

Belekerültek (tepsiméret kb. 25x35 cm)...
...a piskótába:
5 tojás, 3 evőkanál étkezési keményítő, 7 evőkanál liszt, 10 evőkanál porcukor, 5 evőkanál víz, 1,5 evőkanál kakaópor;
...a krémbe: 50 dkg mascarpone, 5 evőkanál kávé, 5 dl tejszín, 5 evőkanál házi vaníliás cukor, 1 csomag zselatin fix;
...a kávéhoz: 3 dl kávé, 1,5 dl tej, 0,3 dl rum, 1 evőkanál vanília eszencia;
...20 db kész babapiskóta.
Tovább olvasom...

2010. január 8., péntek

Kreatív blogger



Az elismerést most is Kiskuktától kaptam, köszönöm szépen! :))
Nem fogok eleget tenni a vele járó "követelményeknek", mert már körbejárt egyszer a díj, de egy gondolatban természetesen megosztom: Andival, és Andival :), Bellyvel, Katával, Mohával, Notburgával, Szepykével, Trinityvel, Yasmine-nal, ...
Tovább olvasom...

2010. január 7., csütörtök

Káposztás kelt

A nagyi keltje. Ő ezt dagasztotta be - legjobb tudomásom szerint - mindig, minden keltjéhez. Finom, nem kalácsos, nem kenyeres, valahogy más. Olyan nagyis. Nekem legalábbis.
Az alap 1 kg liszt. Ez a minimum, ami alatt nem állok neki - általában 1,5-2 kg lisztből készítem. Igen, munkás, mert ezt a mennyiséget egyik gépem sem dagasztja be, én is csak nehezen, nyögve-nyelősen. Nem is sűrűn sütöm... :D Most a minimum készült, amilyen régen dagasztottam utoljára kézzel, ez is bőven sok volt...


Az első mozzanat a káposzta megtisztítása, négybe vágása volt, majd ezután átadtam (nagyvonalúan :D) a terepet a páromnak és "hagytam", hogy ő reszelje le. Ezután a lereszelt káposztát lesóztam, állni hagytam.
Míg a káposzta reszelődött, az élesztőt egy kevés cukorral elkevert langyos tejben futtattam fel - a tetejére lisztet szórtam, hogy legyen miben megkapaszkodnia az élesztőnek. Amikor megkelt, beleütöttem a tojássárgákat, hozzáadtam a zsírt, olajat, majd sűrű ragacsos tésztává dolgoztam a liszttel. Ez amolyan "érzéssel lyányom" játék - most lemértem a kb. mennyiségeket a recept kedvéért, de ettől el lehet térni a hozzávalók minőségének függvényében. A ragadós masszát olajos kézzel dagasztottam ki, egészen addig, amíg hólyagos nem lett a tészta, ekkor lefedtem, majd fél óra múlva kissé átdagasztottam. Ezután hagytam kelni, duplájára.


A dagasztás végeztével már eleget állt a káposztám, alaposan kinyomkodtam a levétől, majd olajon megdinszteltem. Borssal, kevés köménnyel ízesítettem. Amikor készen lett, átszedtem egy nagy tálba és néha átkeverve kihűtöttem. (A káposzta természetesen elkészülhet előző nap is...)
A megkelt tésztát általában kétfelé szedem, most azonban 3 gombócot formáztam belőle, egyenként 60 dkg felett volt a súlyuk. Újra duplájára kelesztettem őket.


Kelt tekercs: amikor a gombócok megkeltek, kettőt vékony (5-7 mm) téglalappá nyújtottam, a tetejüket vastagon terítettem káposztával, majd háromba hajtottam őket. Hajtással lefelé sütőpapírral bélelt (eredetileg kiolajozott) tepsibe kerültek és újra kelni hagytam őket - kb. fél órán át. A kelesztési idő vége felé előmelegítettem a sütőt 170-180 °C-ra, majd a rudakat lekentem olajjal és tojásfehérjével és a sütőbe toltam a tepsit. Kb. 40-45 percig sültek, míg a tetejük kellemesen pirulós lett.

Kapusznyika (káposztás táska): a harmadik gombócot kb. kisujjnyi vastagra nyújtottam és kb. 8 cm-es korongokat szaggattam belőle, ezeket aztán még vékonyabbra nyújtottam. A kinyújtott tésztakorong egyik felébe káposztát tettem, a másik felét ráhajtottam, széleit lenyomkodtam. A "táskákat" tepsibe tettem, kb. fél óráig kelni hagytam, majd olajjal és fehérjével lekentem, végül villával megszurkáltam őket. Ezeket is pirulósra sütöttem. Nekem 16 kapusznyikám lett ebből az adagból, de ez méretfüggő, lehet 2x ekkorára is készíteni őket. A tetejüket általában tojássárgával vagy felvert egész tojással kenik meg, úgy szép fényes lesz, de én a mamám módszerénél szoktam maradni.


Hozzávalók...
...a tésztához:
50 dkg rétesliszt, 50 dkg finomliszt + kevés a nyújtáshoz, 5 dkg élesztő, 3 tojás sárgája, 1-2 evőkanál cukor, 1 csapott evőkanál só, 5,5-6 dl langyos tej, 5-6 dkg zsír, 4-5 dkg olaj + további 2-3 evőkanálnyi olaj a dagasztáshoz (zsír helyett is mehet az olaj, a mamám is úgy csinálta, de némi zsírral puhább marad másnap is - már' ha marad belőle...);
...a töltelékhez: olaj, kb. 2,5 kg reszelt fejeskáposzta, só, őrölt bors, őrölt kömény;
...a tetejére: olaj, 1 tojásfehérje.
Tovább olvasom...