Tejespite

Diánál láttam meg először a tejespitét és olyan gusztán kellette magát, hogy azonnal eldőlt: el kell készítenem. Ez meg is történt, a végeredmény remek lett, annyira, hogy szinte azonnal elfogyott az egész tepsi - igaz, csak fél adaggal készült, na de mégis csak ketten voltunk rá... :D

A recept nagyon egyszerű: a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra (Diánál 180 °C-on sül), a tepsit kivajaztam vékonyan. A tojásfehérjét pici sóval keményre vertem (nem kell "kőkeményre", mert akkor nehéz a végén a tejes keverékbe belekeverni, de azért legyen kemény), a tojássárgákat kikevertem a vajjal és a cukrokkal, majd váltogatva belekevertem a lisztet és a tejet. A fehérjehabot egy szilikon lapáttal beleforgattam a tejes keverékbe, beleöntöttem a tepsibe és az előmelegített sütőbe toltam. Amikor pirulni kezdett a teteje (ilyenkor a tetején már kéreg képződik, de belül még folyik), visszavettem a hőmérsékletet 180-190 °C-ra és addig sütöttem, míg a tepsit kissé megmozgatva a pite már éppen csak remegett. Szerintem kivehettem volna 1-2 perccel korábban is, de így is tökéletes lett. Kissé hűlni hagytam, majd szeletekre vágtam és porcukorral meghintve, valamint sárgabaracklekvárral tálaltam. (Melegen vagy langyosan fogyasszuk!)
Dia, köszönöm, tényleg abbahagyhatatlan! :*

Olvasói update: Kata már elkészítette - észrevétele szerint gyorsan sül a sütemény, ezért érdemes sűrűn ránézni, nehogy odakapjon idő előtt. :)

Belekerült egy 20x30 cm-es tepsibe (ez kb. fél adag, 6-8 nagy szelet): 3 tojás szétválasztva, 5 evőkanál (10 dkg) cukor, 1 evőkanál (2 dkg) vaníliás cukor, összesen 6 dkg vaj (kikentem a tepsit vékonyan, a többi ment a sütibe), 6 evőkanál (12 dkg) liszt, 5 dl tej, pici só, valamint a tálaláshoz porcukor és sárgabaracklekvár.

Tovább olvasom...

Lecsó

A lecsó jó.

Jó úgy, ahogy a nagyim készítette, hosszú lére eresztve, friss fehér kenyérrel felitatva a finom szaftot.
Jó úgy, ahogy anyum készíti, rövid lére főzve, majd tojást sütve bele.
Jó kolbásszal, virslivel, tarhonyával, rizzsel, tökkel - jó bárhogyan.
Jó úgy is, ha egyik nap így, másnap meg úgy esszük. Már' ha marad belőle másnapra...

A megtisztított hagymát vékonyan felszeletelem (karikázni is lehet), majd libazsíron üvegesre párolom-pirítom. Karikákra vágom a paprikát (a "csumája" is mehet bele, de ez opcionális), a hagymára dobom, összeforgatom vele és fedő alatt párolni kezdem. A paradicsomot héjától megfosztom, cikkekre vágom és a paprikához dobom. Megsózom, egy csipet őrölt paprikát (eredetileg nem kell bele, de én szeretem, ha kicsit megszínezi a lecsót), és egy kevés őrölt borsot (valójában ez sem kellene bele) szórok hozzá. Ha szükséges, néhány kortynyi vizet is öntök alá. A kolbászt nagyobb darabokra vágom (opcionális tétel), ezt is az ételhez adom, majd fedő alatt készre főzöm. A főzés utolsó perceiben még hozzáadom a szintén darabokra vágott virslit (újabb opció), néhány karika erős paprikát (a gyerkőcök miatt nem főzöm bele), hagyom egyet forrni és már el is zárom a lángot.
Tarhonyával vagy rizzsel tálalom és jár mellé egy szelet friss kenyér is.

Hozzávalók 4-6 személyre: 2-3 evőkanálnyi libazsír (vagy egyéb zsiradék, lehet pl. szalonna kiolvasztott zsírja is), 2 nagy fej hagyma (aki kevésbé hagymarajongó, csökkentheti a mennyiséget), kb. fél-fél kg paprika és paradicsom, ízlés szerint füstölt kolbász és/vagy virsli, só, csipetnyi őrölt pirospaprika, csipetnyi őrölt bors, ízlés szerint erős paprika (zöldpaprika).

Tovább olvasom...

Kifőztük!

Bizony-bizony, megjelent a negyedik szám is. Aki még nem töltötte le, mert hezitál, hogy kell-e ez neki, az jó, ha tudja: IGEN, KELL! :))

Hogy miért? Mert tele vagyunk tuti receptekkel. Sütünk-főzünk-befőzünk, ötleteket adunk, nyaljuk a fagylaltot, szóval igenis, itt az első nyári szám, futááás érte!

Én, a nyári melegre készülve három, viszonylag egyszerű, citromos receptet hoztam nektek, közöttük néhány gombóc csodás fagyit - érdemes elkészíteni a savanykás ízek kedvelőinek.

Tovább olvasom...

Karfiolkrémleves petrezselymes galuskával

Valahogy ritkán jut eszembe, hogy karfiolt vegyek, mirelit általában van a fagyasztóban, de a frissek ritkán integetnek le a zöldséges pultjáról hozzám. Most is csak úgy került az asztalunkra, hogy kaptam egy szép darabot és mivel a lányom levesre voksolt, annak készítettem el.
A gyerkőcömnek elég sűrűn változik az ízlése - másnál is így van vagy csak én vagyok ilyen "szerencsés"? Ha legutóbb éppen szeretett valamit és nagy boldogan elkészítem újra, addigra már tuti, nem szereti. A karfiollevest egyszer szereti, másszor nem, így mivel a krémleves, mint nagy csoport, szeretve szokott lenni, most biztos, ami biztos, a karfiol is krémként végezte. Míg a krémleves bejön, addig a "zöld" és a "fűszer" nem, ha a kettő együtt áll, akkor még úgy sem. Márpedig én petrezselymes galuskát szándékoztam a levesembe tenni és mivel nem kérdeztem, nem volt ki vitatkozzon velem. :P

2011: a levesbetét itt medvehagymás galuska

A leveshez a hagymát megtisztítottam, apróra kockáztam, olajon üvegesre pirítottam. A karfiolt felaprítottam (nem rózsákra, hanem egyszerűen kis darabokra vágtam), egy kicsit együtt pirítottam a hagymával, majd felöntöttem a húslevessel. Puhára főztem, majd félrehúztam a tűzről és botmixerrel pépesítettem. A lisztet elkevertem a tejfölben, belekevertem a levesbe, majd a tűzre visszatéve felforraltam. Megkóstoltam, sóval és fehér borssal ízesítettem.
Amíg a leves főtt, a tojást felvertem, egy csipet sót adtam hozzá és elkevertem annyi liszttel, amennyivel galuska-sűrűségű tésztát kaptam. A petrezselymet felaprítottam és a tésztába kevertem. Egy műanyag vágódeszkát olajjal megkentem, erre szedtem a tésztát, amit egy kés segítségével lobogva forró, sós vízbe szaggattam. Miután megfőttek a galuskák, szűrőkanállal kiszedtem, leöblítettem, majd miután lecsepegtek, az éppen elkészülő levesbe kevertem őket.

Tálaláskor a galuskával dúsított krémlevest még reszelt sajttal szórtam meg.

Az étel elkészül, galuskák a szűrőben, már csak csobbanniuk kell a kész levesbe. Gyerkőc ágaskodik, gyanakodva méregeti a szűrőben csöpögő galuskákat.
csipetke: - Hagytál rajta zöldet.
csipet: - Min?
csipetke: - A karfiolon.
csipet ráhagyja, a galuskát a levesbe keveri, szed, sajttal szór, asztalra teszi a levest, csipetke enni kezd...
csipet: - Ízlik a leves?
csipetke: - A lé az igen, nagyon finom, de a karfiol...az nem finom benne. :)))

 Hozzávalók...
...a leveshez: 1 közepes fej hagyma, 1 közepes karfiol, 1 liter húsleveslé (vagy 1 liter víz+2 leveskocka), 20 dkg tejföl, 1 evőkanál liszt (vagy keményítő), olaj/vaj, só, őrölt fehérbors;
...a levesbetéthez: 1 egész tojás, 6-7 szál metélőpetrezselyem (vagy "sima" petrezselyemzöld is megfelel), kb. 6 dkg liszt, csipet só. A mennyiség természetesen duplázható, ha még tartalmasabb levesre vágyunk.

További levesbetét ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin 3. számát!
2011: petrezselyem helyett érdemes kipróbálni medvehagymával is a galuskát, nagyon finom, ebben a változatban még csipetkének is ízlett. :)

Tovább olvasom...

Mogyorós csokoládéfagylalt

Már posztoltam nemrég egy csokifagyit. Nálunk, mogyorórajongó csipetéknél, ez annak a - hogy is írta Mónika(?) "de lux" :) - változata. Ritkábban készítem, általában a másik lakik a fagyasztóban, de gondoltam megmutatom őt is, talán valaki kedvet kap hozzá.

Nem sokban különbözik az alap változattól. Másféle csokoládét használok hozzá, mert a Szerecsennek elég jellegzetes íze van, és szerintem elnyomja a mogyoróét, így igyekszem valamilyen selymesebb ízűt választani hozzá. Emellett elhagyom a rumaromát, ami nekem itt szintén üti a mogyorót, helyette érkezik a Nutella, és belekerül némi pirított, aprított törökmogyoró is. Voilá, készen is van. Tessék csak tessék kipróbálni! :)

A tejbe beletördelem a csokit és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót, végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A forró csokis tejbe belekeverem a Nutellát és a maradék tejszínnel visszahűtöm, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket. Forráspontig melegítem, kihűlve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára. Másnap reggel fagylaltgéppel kifagyasztom a fagylaltot, a legvégén 1-2 fordulattal belekevertetem a pirított, mozsárban megtört törökmogyoró felét. A mogyoró másik felét zárt dobozban tartom, tálaláskor a tenyeremmel a konyhapulton vagy vágódeszkán összenyomom, hogy éppen csak összeroppanjon és nagyobb darabokra törjön, majd ezzel szórom meg a fagylaltot.

a képekért bocs': a nap nem óhajt sütni, viszont muszáj volt lefotózni, mert hát fogy, nahh... :D

Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (lehetőleg magasabb kakaótartalmú, nálam most 75%-os), 2 nagy evőkanál (10 dkg körül) Nutella, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 3-4 evőkanál kristálycukor (a Nutella édes, kóstoljunk...), 1 csapott teáskanál étkezési keményítő, picurka só, 3 dl tejszín, 10 dkg pirított törökmogyoró.

Tovább olvasom...

Eperturmix

Eperturmixot mindenki tud készíteni, akinek tulajdonában van 1) némi eper, 2) egy turmixolásra alkalmas eszköz. Hogy az eperből hogyan lesz finom, hűsítő, tejes ital?

Egyszerűen. :) Az epret a cukorsziruppal és 1 dl tejjel pépesítem (turmix vagy botmixer). A pépet egy szűrőn átszűröm, majd a maradék tejjel, illetve ízlés szerint tejszínnel vagy vaníliafagylalttal tovább habosítom. Talpas vizes- vagy egyenes falú pohárba töltve, díszítve kínálom, 1-2 vastag szívószálat adok mellé.
A gyerkőcöm rajong érte, ennél jobban már talán csak a krémesebb shake-et szereti. Most, hogy itt az eperszezon, többször készül ilyen finomság nálunk. További epres ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin korábbi számait!

Hozzávalók (1 adaghoz): 10 dkg eper, 2 cl cukorszirup, 2 dl hideg tej vagy 1-1 dl tej és tejszín vagy 1 dl tej és 10 dkg vaníliafagylalt, továbbá a díszítéshez eperszem, esetleg tejszínhab.

Tovább olvasom...

Marhalábszár-pörkölt

A nap sütött, kellemes meleg volt, a tűz elkészült, a bogrács felkerült, a nap elbújt, a szél feltámadt, az eső eleredt, a levegő lehűlt, az eső elállt, a szél elült, a nap kisütött, a bogrács lekerült. Így zajlott a hétvégi bográcsozásunk röviden. :)

A pörkölthöz a hagymát megtisztítottam, közepes kockákra vágtam. A húst is megtisztítottam (zsír, erek kikerülnek, inak maradnak), majd felkockáztam. A lábszárnál érdemes úgy méretezni a húskockákat, hogy az inasabb részeket némileg kisebb, a húsosabbakat nagyobb darabokra vágjuk, így kb. együtt készülnek majd el.
A bográcsba tettem a zsírt és a hagymakockákat, majd mehettek a tűzre. Amikor a hagyma üvegesre párolódott-sült, hozzátettem a húst. Ahogy a hús "kifehéredett", levettem a tűzről a bográcsot, őrölt édes paprikát kevertem a húsos hagymához, majd befűszereztem (só, bors, majoranna, kakukkfű, csípős és csemege Piros Arany, babérlevél, kömény, esetleg natúr ételízesítő). Kevés folyadékot* adtam hozzá, beledaraboltam egy paprikát, hozzátettem két paradicsomot félbe vágva, végül visszatettem a tűzre, fedő alatt főni. 

Innentől már csak folyadékpótlás, kóstolás, további ízesítés (fűszerek, fokhagyma, erős paprika, valamint én mindig teszek bele néhány kanálnyi mustárt és olykor ketchupot is) a feladat, na és persze a tűz táplálása. Köretként általában tarhonyát készítek mellé, illetve nokedlit, de főtt burgonyával is nagyon finom.
*Én a marhát vörösborban főzöm, ez kb. annyit tesz, hogy minimális víz mellett bor kerül túlsúlyban folyadékként a pörköltbe. Ez ízlés dolga, van, aki egyáltalán nem tesz bele bort, és olyan is, aki csak a főzés vége felé egy keveset.

Belekerült a bográcsba: 1 kg vöröshagyma, 2 kg marhalábszár (tisztított súly), 20-25 dkg zsír, 1 üveg vörösbor, 1 paprika, 2 paradicsom, őrölt pirospaprika, só, bors, kevés majoránna és kakukkfű, Piros Arany, 1 nagyobb babérlevél, őrölt kömény, mustár, ketchup, fokhagyma, 4-5 db aprócska szárított chili.

Tovább olvasom...